Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-11 / 238. szám

2011. OKTÓBER 11., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP iwBaigmffiMHwi A hatalom, az alázat, a gyalázat premier A Gárdonyi Géza Színház bemutatója időtlen történet, modern térben Bár színházba nem szokás szögmérővel járni, az egri teátrum idei első bemuta­tójának legnagyobb kérdé­se mégis az volt, pontosan mennyit jelent a sokat emlegetett 180 fok. Úgy tűnik: nem hátraarcot. Pócsik Attila Már a műsorterv kihirdetésénél is meglepetést okozott a bejelen­tés: a Gárdonyi Géza Színház 2011/12-es évadának első bemu­tatójául Sütő András Káin és Ábel című drámáját választotta Blaskó Balázs. A direktor a saját maga által rendezett előadással ugyanis tizenkilencre húzott la­pot. A januárig rendelkezésre ál­ló pénzből elvileg azt gondolná az ember, az igazgató minél töb­bet akar kihozni. Ez pedig azt je­lentené, hogy bemond egy biz­tosnak tűnő zenés előadást nyi­tánynak, a nép tódul, jegyet és bérletet vesz, térdét csapkodva kacag, tapsol, és hazatér. Ehe­lyett kap hatalmat, dühöt és test­vérgyilkosságot: azaz egy „áltör­ténelmi drámát”. Ám a merész­ség önmagában nem erény. Nagy titkot nem árulunk el az­zal, ha már az elején tisztázzuk: a címszereplőkön múlik az él­mény, azaz már a kezdő negyed­órában kiderül, érdemes-e vé­gigülni a három felvonást. Káin (Portik Györffy András) és Ábel (Káli Gergely), e két egymástól ellentétes életfelfogású karakter vitájában kibontakozik jelle­mük, Istenhez fűződő viszo­nyuk. A lázadó és a megalkuvó testvérpár dialógusa persze - mint az előadás során végig - sokkal több jelentést hordoz. „Káin: A félelem: nem szövetség. Ábel: A hűség: nem félelem. Ká­in: A rettegés: csupa hűség. Ábel: Az alázat nem félelem. Ká­in: Az alázat: gyalázat.” A szó­párbaj Egerben működik. A fivé­rek élnek, a publikum bátran maradhat székében, mert e - mindannyiunkban rejlő - ket­tősség végig él, és életben tartja a konfliktust. Az „ősállapotban” megjelenő mély érzelmeket Éva (Saárossy Kinga) csillapítja le. Az örökkön vétke miatt szenvedő nő lehetne a kapocs, ám titkát nem ismerhe­ti meg senki. A legelső bűn az övé, s a halandósággal sújtott Nem a sorson múlik, hanem az emberségen. „Mert ha porból lettünk is: emberként nem maradhatunk az alázat porában". hús-vér anyafigura már nem lá­zad, nem hajlong, csak retteg. Párja a mindig kígyót ölő Ádám (Venczel Valentin), a megtört férfi, a megbocsátás képes­ségének hiányával. Az első (önsors- rontó) ember alko­holba fojtja bánatát, mert ízlelte az Édent, de már csak az illata maradt neki. E családképbe, s a két fiú közé érkezik Arabella (Marjai Virág), aki új dimenziót is hoz magával isteni üzenetként. A csillaglány a megfejthetetlen titok, a szerelem szimbóluma, az egyetlen, akinek A kérdés csak az, hogy elkerü lik-e az elkerül­hetetlent. változik a jelleme a darab során. Választása, s e döntés megbáná­sa ébreszti fel benne a testi vá­gyat, mely fontos alapköve a végzet­nek. Kár, hogy a vá­lasztás előtt bujább, mint amikor való­ban szerelmes, bár misztikumából nem veszít. E kétellyel és hittel, bűnnel és megbánással teli família életé­ben Isten, azaz a hatalom az egyetlen, amelynek léte mind- annyiuk számára megkérdője­lezhetetlen. A kérdés csak az: sorsukat önmaguk, a szavak vagy hitük ala­A Hírlap tapsa Venczel Valentiné A KEVÉS SZEREPLŐVEL dolgozó dráma egyik legjobb karakte­re venczel Valentiné (képün­kön). Ádám figurája, a pálin­kát markoló, olykor szarkasz­tikus megtört ember számos lehetőséget nyújt, a színész mégsem él vissza a részegség­gel, sőt. A Káin vélt halálakor elhangzó monológjában övé a darab legegyértelműbb pana­sza Istenhez, amiért „ember voltában ” alázza meg a teremtmé­nyeit, s ugyan­csak rajta mú­lik a drá­ma (talán) legszebb pil­lanata: jelesül a tejjel-mézzel folyó jóra keseréde- sen visszaemlékező férfi mondatai. kítják, elkerülhetik-e az elkerül­hetetlent. Sütő András drámáját 1977-ben adták ki, fél évvel ké­sőbb már a budapesti Nemzeti Színházban játszották, s nem sokkal később a Kolozsvári Álla­mi Magyar Színház is műsorra tűzte. A Ceausescu-diktatúra alatt mint metafora, a közönség­nek egyértelmű volt. Bár ma Magyarországon min­den hivatalos dokumentum sze­rint demokrácia van, hatalom­ból, megalkuvásból és felemelt fejből is jut bőven. Blaskó Balázs vállalása önmagában még nem dicséretes, az már annál inkább, hogy képes volt merészen kezel­ni az alapanyagot. Ugyanakkor gyorsan el kell felejteni, hogy a rendező az Isten. Az Úr ugyan­is Blaskó hangján szólal meg a darab elején, e vá­lasztás pedig már csak azért sem szerencsés, mert egészen más asszociációt kelt az amúgy is több sí­kon mozgó mű kezdetén. A stili­zált agresz- ' szió műkö­dik, de az előadás Időtlen a mélység, de modern a tér székely László meglepő s ha­tásos díszlete minden előadá­son külön tapsot kellene, hogy kapjon. A tér ugyan­olyan időtlen, mint maga a dráma. A szerző szavai sze­rint a mű „hajnal-emberek, hajnal-szerelmek és hajnal­szenvedések” története az „időknek hajnalán”. Ehhez ki­váló segítséget nyújtanak a tü­kör-falak: melyekből ki-ki nyerhet önigazolást, ugyanak­kor az önmagukkal való szembefordulás egyik eszköze is a környezet. E látványos színpadkép során fényként tör elő a múlt, s Isten haragjával sújt le a jövő. végén „civilben mondott” üzenet Sajnos ellentétes az addig hatá­sos játékkal. Élményszempont­ból azonban mindez csak for­gács. A maradiaknak modern, az újítóknak konzervatív vonal is mutatja: a harc örök, a megegye­zés és az összefogás azonban nem lehetetlen. Csak ha eleve el­rendeltetett. Az egri színpadon azonban él a gondolat. EGYPERCES INTERJÚ Menyecskék és vattacukor a szabadban Október 15- 16-án, e hét végén Gasztronómiai Fesztivált ren­deznek az egri Érsekkertben. A részletekről Prókai Sándor főrendezőt kérdeztük.- Mennyire kiállítás jellegű a fesztivál?- Közel száz kiállítót vá­runk, még Bolíviából és Hor­vátországból is érkeznek ven­dégek, de leginkább egyfajta örömünnepként kell elképzel­ni a fesztivált. Nem akartuk műanyag derékszögek közé zárni az embereket, éppen ezért kint, a szabad ég alatt, az Érsekkert két fő sétányán állítjuk fel a standokat. A főző­versenyen szabad tűzön ké­szülnek majd az ételek, ezen túl pedig sok színpadi prog­ram lesz. Szeretnénk, ha a kisgyermekes családoknak is élmény lenne a rendezvény.- Milyen kulináris ritkasá­gokkal találkozhatunk?- Egy kifejezetten egri spe­cialitást találtunk ki: „Egri Bi­kavérben áztatott csemege- szőlővel töltött palacsinta tú­róbetéttel, cikra menyecske módra”, mégpedig azért, mert cikra, azaz szikra menyecské­nek hívták korábban a tűzről­pattant, karakán és igen hatá­rozott egri leányokat.- Ha jól tudom, világrekor­dot is szeretnének megkísé­relni.- Igen, két kísérlet is lesz. Próbálunk elkészíteni egy kétméteres palacsintát, majd pedig a leghatalmasabb átmé­rőjű vattacukrot, ezt a gyere­kek fogják megenni természe­tesen. Egyébként nekik még lesz ingyen légvár, bábszín­ház és méhészbemutató is. ■ B. R. Prókai Sándor:- Nem akartunk steril, öltö­nyös-kosztü­mös kiállí­tást csinálni. Sikeres az Iskola Rendőre tájékoztató A legjobbak elismerő oklevelet kaptak HIRDETÉS Hajdú Attila (jobbra) kapta idén az Év Iskolarendőre címet Az Iskola Rendőre elnevezésű program eredményeiről, változá­sairól és további teendőiről tar­tott tájékoztatást a minap Eger­ben a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság a programban résztvevő szakembereknek. Az eseményen Erdélyi Róbert r. alezredes, kiemelt megelőzési főelőadó elmondta, hogy az ál­lampolgárok és a rendőrség kö­zött fontos kapocs az iskola rend­őre, akinek tevékenysége nagy­ban meghatározza a szervről ki­alakuló képet. A megbeszélésen minden kapitányság legjobban teljesítő rendőre elismerő okleve­let kapott. Idén a címet megyei szinten Hajdú Attila szihalmi törzsőrmester kapta meg.« M. Z. SZÉCHÉNYI TERV MAGYARORSZAG MEGÚJUL Kerékpározás népszerűsítése a Kovács Tüzép Kft. dolgozói körében KEOP-6.2.0/A/09-2010-0K4 — A projekt célja volt a kerékpáros közlekedés széles körben történő elterjesztése a kerékpározás előnyeinek tudatosításával, és a motorizált közlekedésből fakadó környezeti terhek csökkentése. A Kovács Tüzép Kft. 4.278.990.- Ft támogatást nyert kitűzött környezetvédelmi céljainak eléréséhez. Szeptember 30-án sikeresen lezárult a mintaprojekt, melynek keretén belül 20 db kerékpár beszerzésére került sor, infrastrukturális fejlesztés területén pedig 3 db 10 férőhelyes, B+R rendszerű modern kerékpártároló épült az abádszalóki, a hevesi, a poroszlói telephelyeken. Az elkötelezettség erősítése érdekében pedig a témához kapcsolódó vetélkedőket, kerékpáros versenyeket és kerékpáros napot rendezteka vállalatnál t A környezettudatos viselkedés, munkavégzés egyre népszerűbb a munkatársak körében, egyre többen érkeznek munkába kerékpárral. Folyamatos az áttérés a környezetbarát, újrahasznosított papírok felhasználására is. A Kovács Tüzép Kft. teljesítette feladatát a környezetvédelmi program keretén belül, ezzel hozzájárult az élhetőbb környezet kialakításához. A cégről és fejlesztésről bővebb információt a kovacstuzep.hu weboldalon olvashatnak. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Atap társfinanszírozásával valósult meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom