Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-01 / 178. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 1, HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP időutazáson vesznek részt a rozsai tábor fiatal vendégei Rózsaszentmártonban idén már második alkalommal népesült be táborozó gyerekekkel a turis­ta vendégház. A hatvani önkor­mányzat és a Grassalkovich Mű­velődési Ház támogatása nyo­mán a fiatalok a mostani kurzus keretében is „időutazáson” ve­hettek részt: a táborlakók a fog­lalkozások idejére kikapcsolják életükből a XXI. századot, és megkezdődik kalandozásuk az elmúlt korokban. Bejárták az ókori görög és római világot, majd megismerkedtek a rene­szánsz kor szépségeivel, a követ­kező turnus résztvevői pedig a VIII-IX. századba kirándulnak. ■ Eszközkészítésre is megtanítják a gyereke­ket a táborban.- Ez alkalommal a magyarság történelme kerül előtérbe, a fia­talok megismerkedhetnek a fa­zekassággal, az agyagozással, a szövéssel is. Céljaink között sze­repel, hogy megtanuljanak a kö­rülöttünk lévő anyagokból esz­közöket készíteni - mondta Tóth István, a Gyermekláncfű Kéz­műves Oktatási és Környezetne­velési Egyesület elnöke. ■ T. 0. Állami elismerés: címzetes lett Verpelét jegyzője A miniszterelnök és a szakmi­niszter javaslatára címzetes fő­jegyzői címet kapott Zrónik Ist­ván. Verpelét és Tarnaszentmá- ria körjegyzője tartósan kiemel­kedő munkáját ismerték el a ki­tüntetéssel. Az előző Orbán-kor- mány idején létrehozott titulus keveseknek jár; nemcsak a pá­lyán eltöltött időt, hanem a vég­zett munka minőségét, a telepü­lés polgárainak megbecsülését is figyelembe veszik. ■ Munkája minőségét is elismerték a címmel. Zrónik István huszonegy éve jegyző, harmincnyolc éve dolgo­zik a közigazgatásban. A díjjal korábban pénzjuttatás is járt, et­től az évtől már csak az emlék­plakettben gyönyörködhetnek a cím viselői. ■ M. K. A közéleti szereplőknek is le­het felelősségük a nyelv megóvá­sában, hiszen megszólalásaik nyilvánosak, mintát közvetíte­nek. De a parlamentben is meg­változott a beszédmód. Az egyik képviselő például Flour Tomi popsztártól idézett felszólalásá­ban. Olyan vulgáris és fenyegető kifejezéseket is megengednek maguknak a honatyák, mint „Ezt majd a folyosón megbeszéljük" vagy a „Mit pofázol bele, kis- anyám?”. A nyelvi norma azon­ban nem csupán az eszményített köznyelvi normát jelenti, fontos­sá vált a társas nyelvhasználat is. Különböző csoportokban élünk, másképp beszélünk ott­hon, mint a meccsen vagy egy lakossági fórumon. Ezeknek a csoportnyelveknek sajátos egy­velege az egyén saját nyelve. Mindenkié más. Egyénítik az el­térések, a hibák. S gyakran hibá­zunk, mert beszélni nehéz. Sok­szor írni is az. Elvétjük a betűket, nem találunk szavakat. X GVORSSZAVAZAS ■ Ön szerint mitől kell megóvni a nyelvünket? Szavazzon hírportálunkon . / ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. A magyar helyesírás diszkrét bája. írjam vagy inkább kikeressem? - sokszor vagyunk bizonytalanok a szabályokat illetően. Képünk illusztráció. Schmitt Pál szerint baj­ban van a magyar nyelv. Mások szerint Schmitt Pál van bajban, ha így gondolja. A köztársasági elnök kiemelt feladatá­nak tekinti a nyelv védel­mét. De vajon mitől óvná? Bocsi Rita A közelmúltban elhunyt Deme László professzor évekig vezetett egy népszerű nyelvművelő mű­sort a rádióban „Beszélni nehéz” címen. A korábban sikeres nyelv­művelő mozgalmak mára elvesz­tették erejüket. Ma ennek az irányzatnak legemblematiku- sabb figurái Balázs Géza és Grétsy László, de műsoraik jó­részt kikoptak a médiából. Pedig az emberek többségében jelen van a nyelvhasználati bi­zonytalanság. Például helyes vagy kerülendő az ikes ragozás? Rengeteg angol kifejezéssel is ta­lálkozunk, tolakodó reklámtáb­lákba botlunk. Sok munkahelyen elvárják, hogy valamilyen idegen nyelvet is beszéljen a munkavál­laló, miközben külföldön nem boldogulunk anyanyelvűnkön, sokszor még a magyarlakta terü­leteken sem. Ha kétségeink tá­madnak valamely nyelvi kérdést illetően, az MTA Nyelvtudományi Intézetében telefonon, e-mailben és levélben kaphatunk válaszo­kat, s a Magyar Nyelvi Szolgálta­tó Irodát is kereshetjük. A nyelvművelés hagyományos értelemben az ideálisnak felfo­gott normához mérve igyekszik megvédeni a mindenkori nyelvet az általa feleslegesnek, sőt káros­nak vélt jelenségektől. A nyelv ál­lapotának őrzése konzervatívabb felfogást tükröz, hiszen a nyelvet konzerválni szeretné. A nyelv eszköze lehet a kom­munikációnak, az önkifejezés­nek, a megértésnek. S lehet a po­litika eszköze is. A politika min­dig is szeretett a nyelvvel operál­ni. Gondoljunk csak a jelszavak­ra, mint a nép, a párt, vagy az újabbakra, mint a polgár, az átlát­hatóság. Vannak nyelvileg lele­ményesebb és kevésbé frappáns szlogenek is. „Igen, igen.” Ebben a tekintetben a meggyőzés esz­köze a nyelv. Marketingeszköz. A nemzetállamok kiemelt ügyként kezelik a nyelvet dr. eőry vilma (képünkön), az egri Eszterházy Károly Főis­kola Nyelv- és Irodalomtudo­mányi Intézete Általános és Al­kalmazott Nyelvészeti Tanszék­ének tanszékvezető tanára sze­rint társadalmunkban hagyo­mánya van a nyelv védelmé­nek. - A nemzetállamok, külö­nösen kialakulásuk idején és különösen Közép- és Kelet-Eu- rópában, kiemelt „ügyként” ke­zelik a nyelvet. A kisebb, ki­szolgáltatottabb, magát veszé­lyeztetve érző közösség általá­ban fontosabbnak tartja a nyelvével való foglalkozást, mint az erős, hatalmi pozíció­ban levő. A magyar közösség, nyilván történelmi múltja, tra­gikus veszteségei miatt hagyo­mányosan harcol azért, amit nem is megszerezni, hanem megtartani akar. Ha az össze­tartozás jelképeként, a hagyo­mányok őrzőjeként, a megma­radás zálogaként tekintünk a nyelvre, érthető a köztársasági elnök tervezett tevékenysége. Reméljük, hogy a tudomány kitűnő művelői között megfele­lő tanácsadóra talál az elnök Duma megy, a beszéd nem nyelvművelés A köztársasági elnök is kiemelt feladatának tekinti Egy hordó jó egri vörösbort küldött a megye a Székely Vágtára Első alkalommal szervezte meg múlt szombaton a Székely Vágtát Heves erdélyi testvérmegyéje, Kovászna, közösen a megyeszék­hely, Sepsiszentgyörgy önkor­mányzatával. Ez az esemény - amelyet Hargita és Maros megye is támogatott - a magyarországi Nemzeti Vágta hivatalos előfuta­mának számít, tétje a budapesti versenyen való részvétel volt. ■ A székelyföldi Kovász- nával kilenc éve, 2002- ben kötöttünk testvér- megyei megállapodást. A Heves Megyei Önkormány­zat különdíjat - Sike Tamás pin­cészetéből egy hordó egri vörös­bort - ajánlott fel. A megyei köz­gyűlés elnöke, Szabó Róbert a rendezvényre egy köszöntő leve­let is küldött a bor mellé. Ebben hangsúlyozza: szűkebb hazánk nemzetközi kapcsolataiban ki­emelten fontos szerepe van az együttműködésnek a határon tú­li magyar területekkel. Sajnos, a Maksához tartozó Óriáspince-tetőn megrendezett Székely Vágtán a vihar elmosta a programok egy részét, s elma­radt a döntő is. A szervezők ezért úgy határoztak, hogy nem a három legjobb, hanem az elő­futam négy leggyorsabbja, Illyefalva, Káinok, Székelyud­varhely és Szotyor versenyzője képviseli Székelyföldet a Nem­zeti Vágtán. ■ K. G. Jó széllel a török partra - biciklivel Több barát és biciklistárs indítot­ta útjára Békefi Gergelyt, aki ar­ra vállalkozott, hogy elteker egé­szen Törökország déli partjaiig. A kerékpáros vasárnap reggel in­dult Egerből, a Líceum elől, s a lelkes kis csapat elkísérte egé­szen a Tisza-tóig. Onnan azon­ban egyedül folytatja majd útját érintve Erdélyt, Szófiát, a Pirin- hegységet, a Fekete-tenger déli partvidékét, s Isztambult. Az idő­járás ugyan nem volt kimondot­tan nyári, de legalább nem esett, csak a szél fújt hűvösebben. El­búcsúzva még tettek egy kört a történelmi belvárosban. ■ B. R. Uj látnivalókkal lett, gazdagabb a Palóc Út Megmutatták, mire képesek együtt névadó Az Aba nemzetségről nevezték el 110 éve az egykori Saárt A Magyarország-Szlovákia Hatá­ron Átnyúló Együttműködési Program támogatásával fejező­dött be a közelmúltban a Recski Tájház felújítása, nyílt meg Ri- mócon a Palóc Főkötők kiállítása, Terényben pedig az új Hunnia Csipkemúzeum gazdagítja a lát­nivalókat. Minderről a Palóc Út Kulturális Turisztikai Klaszter Egyesület képviselői számoltak be a napokban Salgótarjánban. Kiss János klasztermenedzser elmondta, augusztusban szak­mai körutat szerveznek: a két nap során Recsken, Sírokban, Kazáron, Kozárdon, Terényben, Rimócon, Kalondán és Füleken ismerkednek a vendégek a fej­lesztésekkel. Hozzátette: a XIX. Országos Szőttes pályázatban a hevesi, mátraderecskei és bodonyi alkotóknak kiemelt sze­repe volt. A textíliákból összeál­lított kiállítás augusztus 5-én nyílik meg a Heves Városi Műve­lődési Központban. A Palóc Út klaszterré történő átalakításáról szólva Kiss ak­képp fogalmazott, az új szerve­zeti struktúra célja elősegíteni a tematikus út hangsúlyosabb megjelenítését a turisztikai pia­con. 40 ezer példányban jelenik meg a palóc örökség felfedezésé­hez tippeket adó kiadvány, s ké­szül a Galéria katalógus is. Ez utóbbi az új fejlesztéseket és az azoknak helyet adó települése­ket népszerűsíti. ■ K. G. Éppen 110 éve annak, hogy az egykori Saár település felvette az Abasár nevet. A jeles alkalomról emlékoszlop-állítással és ünnepi műsorral emlékeztek meg az abasáriak a hét végén. A legenda szerint az 1901-es névadón nagy vita alakult ki a település új elnevezését illetően, melyet végül a főjegyző döntött el, mondván: Saár mindig is az Aba nemzetség szálláshelye volt. így lett a településből Aba-Saár, vagyis mai nevén Abasár. Az ünnepséget az Együtt Abasárért Aba Sámuel Egyesü­let Hagyományőrző Tagozata rendezte, amely - az emlékmű­soron kívül - kiállítást is szerve­zett „Múlt és jelen” címmel. A Az abasáriak együvé tartozását jelképezi a faragott emlékoszlop tárlat anyagát a település lakói adták össze: kincset érő régi fényképek, okiratok, levelek és különböző használati tárgyak láthatók egy hónapon át a pol­gármesteri hivatalban. Lénártné Benei Anikó pol­gármester a civil kezdeménye­zésre létrejött megemlékezést ünnepi beszédében diadalnak nevezte, mert - szavai szerint - az abasáriak megmutatták, hogy mire képesek együtt, ha egy közös cél érdekében meg­mozdul az egész falu. A névadó évfordulójára felállított kopjafát a helybeli Beke Lőrinc faragta. Az emlékoszlop a polgármeste­ri hivatal előtt kialakított kis parkban kapott helyet. ■ J. M. r *

Next

/
Oldalképek
Tartalom