Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-01 / 178. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 1, HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP időutazáson vesznek részt a rozsai tábor fiatal vendégei Rózsaszentmártonban idén már második alkalommal népesült be táborozó gyerekekkel a turista vendégház. A hatvani önkormányzat és a Grassalkovich Művelődési Ház támogatása nyomán a fiatalok a mostani kurzus keretében is „időutazáson” vehettek részt: a táborlakók a foglalkozások idejére kikapcsolják életükből a XXI. századot, és megkezdődik kalandozásuk az elmúlt korokban. Bejárták az ókori görög és római világot, majd megismerkedtek a reneszánsz kor szépségeivel, a következő turnus résztvevői pedig a VIII-IX. századba kirándulnak. ■ Eszközkészítésre is megtanítják a gyerekeket a táborban.- Ez alkalommal a magyarság történelme kerül előtérbe, a fiatalok megismerkedhetnek a fazekassággal, az agyagozással, a szövéssel is. Céljaink között szerepel, hogy megtanuljanak a körülöttünk lévő anyagokból eszközöket készíteni - mondta Tóth István, a Gyermekláncfű Kézműves Oktatási és Környezetnevelési Egyesület elnöke. ■ T. 0. Állami elismerés: címzetes lett Verpelét jegyzője A miniszterelnök és a szakminiszter javaslatára címzetes főjegyzői címet kapott Zrónik István. Verpelét és Tarnaszentmá- ria körjegyzője tartósan kiemelkedő munkáját ismerték el a kitüntetéssel. Az előző Orbán-kor- mány idején létrehozott titulus keveseknek jár; nemcsak a pályán eltöltött időt, hanem a végzett munka minőségét, a település polgárainak megbecsülését is figyelembe veszik. ■ Munkája minőségét is elismerték a címmel. Zrónik István huszonegy éve jegyző, harmincnyolc éve dolgozik a közigazgatásban. A díjjal korábban pénzjuttatás is járt, ettől az évtől már csak az emlékplakettben gyönyörködhetnek a cím viselői. ■ M. K. A közéleti szereplőknek is lehet felelősségük a nyelv megóvásában, hiszen megszólalásaik nyilvánosak, mintát közvetítenek. De a parlamentben is megváltozott a beszédmód. Az egyik képviselő például Flour Tomi popsztártól idézett felszólalásában. Olyan vulgáris és fenyegető kifejezéseket is megengednek maguknak a honatyák, mint „Ezt majd a folyosón megbeszéljük" vagy a „Mit pofázol bele, kis- anyám?”. A nyelvi norma azonban nem csupán az eszményített köznyelvi normát jelenti, fontossá vált a társas nyelvhasználat is. Különböző csoportokban élünk, másképp beszélünk otthon, mint a meccsen vagy egy lakossági fórumon. Ezeknek a csoportnyelveknek sajátos egyvelege az egyén saját nyelve. Mindenkié más. Egyénítik az eltérések, a hibák. S gyakran hibázunk, mert beszélni nehéz. Sokszor írni is az. Elvétjük a betűket, nem találunk szavakat. X GVORSSZAVAZAS ■ Ön szerint mitől kell megóvni a nyelvünket? Szavazzon hírportálunkon . / ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. A magyar helyesírás diszkrét bája. írjam vagy inkább kikeressem? - sokszor vagyunk bizonytalanok a szabályokat illetően. Képünk illusztráció. Schmitt Pál szerint bajban van a magyar nyelv. Mások szerint Schmitt Pál van bajban, ha így gondolja. A köztársasági elnök kiemelt feladatának tekinti a nyelv védelmét. De vajon mitől óvná? Bocsi Rita A közelmúltban elhunyt Deme László professzor évekig vezetett egy népszerű nyelvművelő műsort a rádióban „Beszélni nehéz” címen. A korábban sikeres nyelvművelő mozgalmak mára elvesztették erejüket. Ma ennek az irányzatnak legemblematiku- sabb figurái Balázs Géza és Grétsy László, de műsoraik jórészt kikoptak a médiából. Pedig az emberek többségében jelen van a nyelvhasználati bizonytalanság. Például helyes vagy kerülendő az ikes ragozás? Rengeteg angol kifejezéssel is találkozunk, tolakodó reklámtáblákba botlunk. Sok munkahelyen elvárják, hogy valamilyen idegen nyelvet is beszéljen a munkavállaló, miközben külföldön nem boldogulunk anyanyelvűnkön, sokszor még a magyarlakta területeken sem. Ha kétségeink támadnak valamely nyelvi kérdést illetően, az MTA Nyelvtudományi Intézetében telefonon, e-mailben és levélben kaphatunk válaszokat, s a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodát is kereshetjük. A nyelvművelés hagyományos értelemben az ideálisnak felfogott normához mérve igyekszik megvédeni a mindenkori nyelvet az általa feleslegesnek, sőt károsnak vélt jelenségektől. A nyelv állapotának őrzése konzervatívabb felfogást tükröz, hiszen a nyelvet konzerválni szeretné. A nyelv eszköze lehet a kommunikációnak, az önkifejezésnek, a megértésnek. S lehet a politika eszköze is. A politika mindig is szeretett a nyelvvel operálni. Gondoljunk csak a jelszavakra, mint a nép, a párt, vagy az újabbakra, mint a polgár, az átláthatóság. Vannak nyelvileg leleményesebb és kevésbé frappáns szlogenek is. „Igen, igen.” Ebben a tekintetben a meggyőzés eszköze a nyelv. Marketingeszköz. A nemzetállamok kiemelt ügyként kezelik a nyelvet dr. eőry vilma (képünkön), az egri Eszterházy Károly Főiskola Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető tanára szerint társadalmunkban hagyománya van a nyelv védelmének. - A nemzetállamok, különösen kialakulásuk idején és különösen Közép- és Kelet-Eu- rópában, kiemelt „ügyként” kezelik a nyelvet. A kisebb, kiszolgáltatottabb, magát veszélyeztetve érző közösség általában fontosabbnak tartja a nyelvével való foglalkozást, mint az erős, hatalmi pozícióban levő. A magyar közösség, nyilván történelmi múltja, tragikus veszteségei miatt hagyományosan harcol azért, amit nem is megszerezni, hanem megtartani akar. Ha az összetartozás jelképeként, a hagyományok őrzőjeként, a megmaradás zálogaként tekintünk a nyelvre, érthető a köztársasági elnök tervezett tevékenysége. Reméljük, hogy a tudomány kitűnő művelői között megfelelő tanácsadóra talál az elnök Duma megy, a beszéd nem nyelvművelés A köztársasági elnök is kiemelt feladatának tekinti Egy hordó jó egri vörösbort küldött a megye a Székely Vágtára Első alkalommal szervezte meg múlt szombaton a Székely Vágtát Heves erdélyi testvérmegyéje, Kovászna, közösen a megyeszékhely, Sepsiszentgyörgy önkormányzatával. Ez az esemény - amelyet Hargita és Maros megye is támogatott - a magyarországi Nemzeti Vágta hivatalos előfutamának számít, tétje a budapesti versenyen való részvétel volt. ■ A székelyföldi Kovász- nával kilenc éve, 2002- ben kötöttünk testvér- megyei megállapodást. A Heves Megyei Önkormányzat különdíjat - Sike Tamás pincészetéből egy hordó egri vörösbort - ajánlott fel. A megyei közgyűlés elnöke, Szabó Róbert a rendezvényre egy köszöntő levelet is küldött a bor mellé. Ebben hangsúlyozza: szűkebb hazánk nemzetközi kapcsolataiban kiemelten fontos szerepe van az együttműködésnek a határon túli magyar területekkel. Sajnos, a Maksához tartozó Óriáspince-tetőn megrendezett Székely Vágtán a vihar elmosta a programok egy részét, s elmaradt a döntő is. A szervezők ezért úgy határoztak, hogy nem a három legjobb, hanem az előfutam négy leggyorsabbja, Illyefalva, Káinok, Székelyudvarhely és Szotyor versenyzője képviseli Székelyföldet a Nemzeti Vágtán. ■ K. G. Jó széllel a török partra - biciklivel Több barát és biciklistárs indította útjára Békefi Gergelyt, aki arra vállalkozott, hogy elteker egészen Törökország déli partjaiig. A kerékpáros vasárnap reggel indult Egerből, a Líceum elől, s a lelkes kis csapat elkísérte egészen a Tisza-tóig. Onnan azonban egyedül folytatja majd útját érintve Erdélyt, Szófiát, a Pirin- hegységet, a Fekete-tenger déli partvidékét, s Isztambult. Az időjárás ugyan nem volt kimondottan nyári, de legalább nem esett, csak a szél fújt hűvösebben. Elbúcsúzva még tettek egy kört a történelmi belvárosban. ■ B. R. Uj látnivalókkal lett, gazdagabb a Palóc Út Megmutatták, mire képesek együtt névadó Az Aba nemzetségről nevezték el 110 éve az egykori Saárt A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával fejeződött be a közelmúltban a Recski Tájház felújítása, nyílt meg Ri- mócon a Palóc Főkötők kiállítása, Terényben pedig az új Hunnia Csipkemúzeum gazdagítja a látnivalókat. Minderről a Palóc Út Kulturális Turisztikai Klaszter Egyesület képviselői számoltak be a napokban Salgótarjánban. Kiss János klasztermenedzser elmondta, augusztusban szakmai körutat szerveznek: a két nap során Recsken, Sírokban, Kazáron, Kozárdon, Terényben, Rimócon, Kalondán és Füleken ismerkednek a vendégek a fejlesztésekkel. Hozzátette: a XIX. Országos Szőttes pályázatban a hevesi, mátraderecskei és bodonyi alkotóknak kiemelt szerepe volt. A textíliákból összeállított kiállítás augusztus 5-én nyílik meg a Heves Városi Művelődési Központban. A Palóc Út klaszterré történő átalakításáról szólva Kiss akképp fogalmazott, az új szervezeti struktúra célja elősegíteni a tematikus út hangsúlyosabb megjelenítését a turisztikai piacon. 40 ezer példányban jelenik meg a palóc örökség felfedezéséhez tippeket adó kiadvány, s készül a Galéria katalógus is. Ez utóbbi az új fejlesztéseket és az azoknak helyet adó településeket népszerűsíti. ■ K. G. Éppen 110 éve annak, hogy az egykori Saár település felvette az Abasár nevet. A jeles alkalomról emlékoszlop-állítással és ünnepi műsorral emlékeztek meg az abasáriak a hét végén. A legenda szerint az 1901-es névadón nagy vita alakult ki a település új elnevezését illetően, melyet végül a főjegyző döntött el, mondván: Saár mindig is az Aba nemzetség szálláshelye volt. így lett a településből Aba-Saár, vagyis mai nevén Abasár. Az ünnepséget az Együtt Abasárért Aba Sámuel Egyesület Hagyományőrző Tagozata rendezte, amely - az emlékműsoron kívül - kiállítást is szervezett „Múlt és jelen” címmel. A Az abasáriak együvé tartozását jelképezi a faragott emlékoszlop tárlat anyagát a település lakói adták össze: kincset érő régi fényképek, okiratok, levelek és különböző használati tárgyak láthatók egy hónapon át a polgármesteri hivatalban. Lénártné Benei Anikó polgármester a civil kezdeményezésre létrejött megemlékezést ünnepi beszédében diadalnak nevezte, mert - szavai szerint - az abasáriak megmutatták, hogy mire képesek együtt, ha egy közös cél érdekében megmozdul az egész falu. A névadó évfordulójára felállított kopjafát a helybeli Beke Lőrinc faragta. Az emlékoszlop a polgármesteri hivatal előtt kialakított kis parkban kapott helyet. ■ J. M. r *