Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-22 / 18. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 22., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP művészet és tudomány A csőlátás tévútra viszi a múlt értékeinek keresőit - A halászat, a lakberendezés és a gasztronómia is a kultúránk része - Magyarul már nem divat énekelni ­Nemzetközi kommunikációnk alapja az angol, de az identitást a nemzeti nyelv adja / ■■ ■■ // A KULTÚRA A NEMZET GYÖKERE, JOVOJE A Himnusz megírásának napján, január 22-én ün­nepeljük a magyar kultú­ra napját. A nemzeti ösz- szetartozást és identitást jelentő értékek őrzésére a globalizálódó világban egyre nagyobb hangsúly helyeződik. Szilvás Krisztiha Szuromi Rita A magyar nyelv használata társas együttélésünk alapja, hétközna­pi kommunikációnk része. A ma­gyar nép évezredes tárgyi és szel­lemi értékei pedig identitásunk alapjai. Mégis, mintha a globali­zálódó világban egyre-másra me­rülnének feledésbe azok az érté­kek, melyek eddig népünk lété­nek alapjait és jövőjének tartópil- % léreit jelentették. Vajon mit jelent | ma, a XXI. század küszöbén a ma- | gyár kultúra? Mi a jelentősége ha- | gyományaink őrzésének egy e amerikanizálódó világban?- A levéltár a történeti anyagok egyik legfontosabb forráshelye - szögezi le dr. Nemes Lajos, a He­ves Megyei Levéltár igazgatója. - Tévedés ránk úgy gondolni, hogy itt csupán a történelemtudo­mányhoz kapcsolódó iratokat őr- zünk. A levéltárak anyagai ugyanis olyan gazdagok, hogy akár a zenetörténet, akár a szín­házművészet, akár az építészeti, hez, vagy városképfejlődéshez kapcsolatos dokumentumok is megtalálhatók. A kultúra nem az írott és forrással rendelkező szel­lemi hagyatékot jelenti. A magyar kultúra része a gasztronómia, a lakberendezés, az életmód, a ház­tartásvezetés, de akár a halászat vagy a bútorkészítés is. Csőlátás­ra utal az, ha valaki csupán a „magas kultúrát” tekinti a ma­gyar kultúra részének, hiszen a nemzet múltja, fejlődése, jövője a hétköznapokból táplálkozik. A levéltárak forrásanyagának nagy része feltáratlan. így például még értékes adatokkal gazdagod­hatna gasztronómiánk, ha egyszer alaposan utánajárnánk a közép­kori, illetve kora újkori magyar konyha specialitásainak, de egy háztartáskönyv is értékes infor­mációkat tartogathat múltunkról. Komoly aggodalomra adhatnak okot a hazai könnyűzenei életben észlelhető folyamatok. Kohán Nor­Csak a 3D-s mozi sikeres A mozik tekintetében szélsősé­gesen alakult a tavalyi év.- Sok mozi megszűnt, komoly helyzeti előnybe kerültek azok, ahol 3D-s fejlesztés tör­tént - mondja Kiss lajos, az Uránia Filmszínház vezetője.- Miután nálunk ez megtör­tént, lényegesen több bevételt produkált a mozi, majdnem megduplázódott a látogatott­ság. Ahol ezt a technikai fej­lesztést nem tudják megolda­ni, ott lakat kerülhet az ajtó­ra. Szerintem az Agria Park­ban is bajba kerülhet a mozi, ha legalább az egyik terem­ben nem történik meg az átál­lás az idén. Egy sikeres kezdeményezés: a magyar dal napja Egerben. Egyre többen tartják fontosnak, hogy magyar nyelvű számokat hallgassanak a fiatalok. Már huszonkét esztendeje ünnepeljük ezt a napot bért, egy hevesi rádió zenei szer­kesztője úgy fogalmaz: a magyar zene eltolódott az amerikanizáló- dás irányába, mely egyértelműen kedvezőtlen jelenség. Ráadásul a tehetségkutató versenyek sem tesznek jót a magyar könnyűzené­nek, hiszen az induló versenyzők már eleve angol dalokat választa­nak, így a mostani énekesek, celebek eleve az amerikai trende­ket részesítik előnyben. A magyar könnyűzenei kul­túra fénykora az 1970-es, 1980- as években volt - mondja -, ami­kor olyan együttesek bizonyítot­ták azt, hogy a magyar zenei A MAGYAR KULTÚRA NAPJA nem tartozik a hivatalos, piros be­tűs ünnepek közé, de már hosszú évek óta egyre eredmé­nyesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi ér­tékekre, melyeket méltán érez­hetünk magunkénak. A dá­tum apropóját az az esemény hangzásvilág és szövegkultúra képes a helyét megállni a világ­ban, mint a Neoton. A hazai könnyűzene értékét pedig mi szolgálja, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22- én a magyar kultúra napját ünnepeljük. E napon rendezvé­nyek emlékeztetnek minket év­ezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. sem fejezi ki jobban, hogy a Szi­get Fesztiválon a Korda-Balázs házaspár régi slágereit is kívülről fújja a fiatal generáció. Kohán Norbert szerint a nem­zeti értékeket kifejező zenei irány­zatot ma az egyre népszerűbb Csík zenekar, Péterfi Bori vagy a Quimby képviseli. Ezek azok az értékek, melyek kifejezik zenei kultúránkat, egyediek, s melyek gyökereink továbbélését segítik. Szalayné Király Júlia irodalom- történész szerint a magyar kultú­ra napján az irodalmároknak két alapvető kötelessége van: egy­részt emlékezni a hagyományok­ra és azok képviselőre, másrészt a szép magyar beszédre.- Társas együttélésünk alap­ja a nyelv, ezért nem mindegy, milyen szókinccsel fejezzük ki magunkat - jelzi az irodalom­történész. - Azt vallom, a ba­jok nem ott kezdődnek, ami­kor az angol nyelv teret hódí­tott nálunk is, hiszen jó, ha a nemzetközi kommunikáció­ban létezik egy közös nyelv. Nagyobb baj az, ha a fiatalok nincsenek tisztában nyel­vünk értékeivel, lehetőségeivel. Ismét népszerűsíteni kell az ol­vasótáborokat, de akár a világ­háló közösségi oldalai is alkal­masak lennének arra, hogy a nyelvi kultúrát ápoljuk.- A kultúra a művelődésre va­ló folyamatos igény - fogalmaz Mucsi Istvánná tarnamérai könyvtáros, közművelődési elő­adó. - Ma szinte mindennek van világnapja, ám a legfontosabb a magyar kultúráé, hiszen ezzel fe­jezzük ki magyarságunkat, hova­tartozásunkat. A kultúrát mint ér­téket fontos közvetíteni a hétköz­napokban, fontos, hogy a fiatalok felé jelezzük, hogy mi az érték, hi­szen az ifjúságnak néha egy szín, egy forma érinti meg a lelkét. Mucsi Istvánná szólt arról is, hogy a kultúrát nem lehet szűkén értelmezni, hiszen Tarnamérán néhány éve egy Tiffany- kiállítással ünnepeltek, most pe­dig Körösi Csorna Sándor életét idézik fel. Mindkettő része nemze­tünk értékrendszerének. Kő Pál és Halassy Csilla: a művész léte a kultúra a kultúra olyan fontos számunkra, mint a leve- gő - mondja Halassy Csilla szobrászművész és Kő Pál Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász- művész (képünkön), akik egyébként há­zaspár. Az a szellemi és tárgyi érték, melyet e szó takar, az emberi lét alfája és ómegája, enélkül az embe­ri lét sivár, egyhangú és tartal­matlan lenne. Hozzáteszik: mivel mi művészek vagyunk, ezért számunkra még nagyobb jelentősége van e nap­nak, és annak az értéknek, amit a magyar kultúra takar. Ez a mi lé­tünk értelme és alapja, a kultúra. A könyvet segíti a média könyvekre ugyanannyit költünk, mint korábban. A Libri tapasztalatai szerint a versek kevésbé fogynak, szépirodalomból a mai si­kerszerzők, a gyerekeknek szóló (rajz)filmekhez kap­csolódó kötetek népszerűek. A szép-, a szórakoztató és a gyermek-ifjúsági irodalom a legkedveltebb tematika. An­nál sikeresebb egy kötet, mi­nél többet szerepel a szerző­je vagy maga a mű a médiá­ban. Ezekből néha 10-15- szörös mennyiség is fogy. A tavalyi év sikerkönyve Frei Tamás „A megmentő” című kötete volt. Kiss Lajos: sajnos sok mozi megszűnt Gyöngyösön újra divat lett a családi olvasás sikeres évet tudhat maga mö­gött a gyöngyösi könyvtár.- Kiváló helyzetben vagyunk a tavalyi évet illetően, több olva­sót tudtunk regisztrálni, és a látogató olvasók száma is emelkedett - tájékoztat Kiss péterné, a Vachott Sándor Vá­rosi Könyvtár igazgatónője. - A családi olvasás újra megele­venedni látszik, a gyermek- könyvtárban azt tapasztaljuk, hogy a kicsik egyre inkább a szülőkkel, nagyszülőkkel együtt ülnek le olvasni. El­nyert pályázatoknak köszön­hetően számos olvasást nép­szerűsítő programot tudtunk szervezni, ezek által a látoga­tók száma is nőtt. Több mint száz rendezvényünk volt ta­valy. Az óvodásoknak egy-egy meséhez kapcsolódó kreatív alkotó órákat szerveztünk, a gyerekeknek illusztrációs pá­lyázatot, a felnőtteknek fotó- és irodalmi pályázatot hirdet­tünk, az aktív és a nyugdíjas korosztálynak internetes prog­ramokat tartottunk, író-olvasó találkozóink is voltak. Népsze­rű volt a helyismereti és zenei részlegünk, valamint a hírlap­olvasó is, de sokan megtekin­tették az állandó kiállításun­kat és az éremtárunkat is. 2011 januárjától pedig már mi is azt a Corvinus-rendszert használjuk, amit a legna­gyobb könyvtárak, így az interneten is elérhető a rend­szerünk a nap 24 órájában. Továbbra is népszerű a megyei könyvtár - a siker az érdekes programoknak is köszönhető heves megye legnagyobb könyvtárában a korábbi évek­hez hasonlóan most sem csök­kent a látogatottság.- Nálunk az a visszaesés nem tapasztalható, mint általában az ország más könyvtáraiban, ez pedig jórészt annak köszön­hető, hogy nagyon aktív pályá­zati tevékenységet folytatunk és ezáltal számos programot szervezünk minden korosztály számára - mondja tőzsér istvánné, az egri Bródy Sán­dor Megyei és Városi Könyvtár igazgatónője. - Mesefoglalko­zásokat, író-olvasó találkozó­kat, ismeretterjesztő előadáso­kat, különböző internetes fog­lalkozásokat tartunk, amik megyei könyvtárban tavaly sem csökkent a látogatottság. hasznosak és figyelemfelhívó- ak. A könyvtárak világa ma­napság egyfajta átalakulást él át. Fontos az írott információ, ami ma még főleg könyvekben jelenik meg, de egyre inkább terjed az internet használata, és az újfajta módszerekkel mi is bátran élünk. Az eddig elzár­tabb információkat, helyismere­ti dolgokat, fotó-, képeslap- és cikkgyűjteményeinket is közzétesszük a világhálón. So­kat foglalkozunk a gyermek- és ifjúsági korosztállyal, hiszen az irodalom segíti a későbbi isme­retszerzéseiket, az egyes regé­nyek által tapasztalatot szerez­hetnek a különböző élethelyze­tekben való eligazodáshoz k ( 4 FOTÓ: GÁL GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom