Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-27 / 276. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 27., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Egyesület alakul: szeretettel váija „elszármazottaif Makiár község Ha úgy döntenek, Makiáron az „elszármazottak” egyesületet is alakíthatnak december 4-én, a Röfi-napon. A település már nem először várja azokat, akik valamikor a faluban éltek. ■ A helyiek szeretnének minél több embert meghívni.- Többször rendeztünk találkozót azoknak, akik Makiáron születtek, itt jártak iskolába, de családi vagy más okból jelenleg az ország különböző településein élnek. A legutóbbi alkalommal merült fel, hogy a civilszervezetek közül még hiányzik az elszármazottak baráti köre. Erről is szó esik majd a december 4-ei Röfi- napon, ekkor tartjuk a már nem itt élők találkozóját is, s ha úgy döntenek a megjelenők, megalakulhat az egyesület - mondja Havasi László polgármester. Szeretnének minél több embert meghívni, de sok távol élőnek nem tudják az értesítési címét - tudtuk meg. A polgármester arra kéri az elszármazottakat, hogy jelentkezzenek a falu weboldalán megadott telefonszámon, vagy munkaidőben hívják a makiári önkormányzat központi számát. Szeretné, ha ezen a téli fesztiválon találkozhatnának egymással a rég nem látott barátok, ismerősök. ■ A banknak nem elég fedezet már a városi ingatlan Folytatás az 1. oldalról A képviselők úgy döntöttek, mielőtt meghoznák a döntést, felhatalmazzák a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Pro Caroberto ügyében a bankkal és a tulajdonostárssal, hogy egyéb megoldásokat keressenek. Az ülésen visszavonták azt a határozatot, amellyel a Városgondozási Zrt. Otthonház II. beruházás kapcsán tőkeemelést fogadtak el. A határozat nem felelt meg a társasági formához kapcsolódó kritériumoknak. Közbeszerzési eljárást írnak ki az önkormányzati mobiltelefon-szolgáltatásra, mert a szerződés lejárt. ■ Kiszolgáló, kiszolgáltatott látogatók A szerző, Kertész Lilly rég megvette a repülőjegyét Karsai János a színészek gesztusait finomítja - itt Mészáros Sáráét és Lisztóczki Péterét ők majdan a néző gondolatait terelik jó irányba. Reggel van, de a teátrumban már nyüzsögnek a színészek. Folynak a próbák, hisz a jövő' héten két bemutató is lesz a Gárdonyi Géza Színházban. Egres Béla A nagyszínpadon készül a Mester és Margarita, a stúdiószínpadon pedig Blaskó Balázs rendezésében egy egri szerző darabja kerül színre. Kertész Lilly Mindent felfaltak a lángok című önéletrajzi könyvét Fábri Péter írta színpadra. Weisz Lili (Kertész Lilly) egy év alatt végigéli egy teljes emberi élet, több generáció kálváriaút- ját, tragikus stációkkal tagolt pokoljárását. Egy egri polgári család holokauszt-története jelenik meg a színpadon, egyedülálló és fontos vállalkozásként. Nem véletlen, hogy az Izraelben élő szerző már az olvasópróba idején megvásárolta a repülőjegyet, hogy bizonyosan szülővárosában lehessen a december 2-ai premieren. A rendezői elképzelés szerint az egész történet egy, a 40-es évek Egerét bemutató fotókiállítás paravánjai közt zajlik, s a színészek csak jelzik, eljátsszák a különböző tárgyakat, azok használatát. Egy héttel a bemutató előtt már nagyjából összeállt az előadás, ám most jött el az ideje, hogy a színészek már nem próbaruhában, hanem kosztümjeikben lépnek színpadra. Ezért Egerbe érkezett a jelmezek megálmodója, Jánoskuti Márta is, aki a szabóságon végzi az utolsó simításokat a ruhákon. Egymásnak adják a kilincset a színészek és színésznők, fölpróbálják ruháikat, Mérföldkő Eger kulturális életében BLASKÓ BALÁZS RENDEZŐ (képünkön) szerint zseniálisan megtalálta Fábri Péter azt a dramaturgiai rendszert, melyben működni képes a történet, mely egy elképzelhetetlenül tragikus évet mutat be 1944 márciusától 1945 áprilisáig. Fábri találmánya szerint monológok tagolják az előadást, melynek egy, a 40es éveket bemutató fotókiállítás szolgál alapul és hátterűi. Blaskó Balázs mérföldkőnek tartja ezt a bemutatót a hevesi megyeszékhely kulturális életében, hisz Egerhez kötődő sorsokat, a város életének egy meghatározó szeletét hivatott bemutatni. Innen indult a történet, mely itt kell, hogy a legnagyobbat szóljon. Jánoskuti Márta ruhái is irányítják a közönség figyelmét melyeken a jelmeztervező itt is, ott is talál igazítani valót.- Stilizált világot jelenít meg a rendező, s ezt követnünk kell az öltözékekben is - mondja a Kossuth-díjas jelmeztervező. Mindig utána kell nézni a korszaknak, hisz így tudja ember igazán megragadni a kor belső hangulatát, s így kellő érzékenységgel tudja tükrözni azt a színpadon - folytatja. Hozzáteszi, hogy az előadás felfogása, intimitása, az, hogy egy fotó- kiállítás terében játszódik az egész rettenet, többszörös áttételre késztette az alkotókat. Ez a stilizáció közvetíti majd a diszharmóniát, melyet a ruhák is követnek. Mindezek egyfajta keretet adnak, melyet a nézőknek el kell fogadniuk, s akkor nem sérülhet a befogadás - véli. Ennek a jelzésrendszernek fontos részét képezik a mozdulatok, melyekért Karsai János felel. Ő is itt van, hiszen amikor először bújnak kosztümbe az aktorok, utána kell igazítani a mozdulatokat is.- Kiszolgálókkal és kiszolgáltatottakkal találkozhatunk ebben a darabban - véli a pantomimművész. Nincs valóságos kellék az előadásban, csupán a legvégén egy elégő levél - meséli a mozdulatok mestere. - Mindent a játszóknak kell megjeleníteniük, eljátszaniuk, s ez nem könnyű feladat. Ez részben kényszerűség, hisz egy marhavagont, melyben kilencvennégyen vannak, lehetetlen - s nem is szükséges - a színpadon a maga valóságában megmutatni, de eljátszani, jelezni annál inkább lehet. Akár még a vagon mozgása is megjeleníthető ebben a szűk térben is. Az igazi jó színészek - s az egriek ilyenek - képesek rá, hogy csak gesztusokkal megjelenítsenek tárgyakat. Tunyogi Péter például az egyik jelenetben úgy olvassa a képzeletbeli újságot, hogy szinte látszanak a betűk... A fejlesztési tervbe akarnak betekinteni a civilszervezetek Heves megyében is igen jellemző az az egyébként általános probléma, hogy a hazai települési fejlesztések, beruházások menetébe nem mindig látnak bele a kisebb civilszervezetek. Nem elég hatékony a tájékoztatás a regionális és helyi fejlesztési döntéshozatalokról. Az a gyakorlat inkább, hogy általában a folyamat legvégén, a beruházások megvalósulásakor tudnak csak fellépni, illetve véleményt mondani az adott beruházásról, amikor már nyilvánvalóan csak nagyon kevés a lehetőség a tervek érdemi változtatására. Ezért most egy nonprofit kezdeményezés kívánja összefogni a civilszervezeteket a helyi és regionális területfejlesztési ügyekben való jelenlét erősítése érdekében. Az immár 2009 óta formálódó Zöld Régiók Hálózata elsősorban a fejlesztéspolitikában való társadalmi részvételre összpontosít azok környezetvédelmi vonatkozásai és hatásai miatt. A Magyar Természetvédők Szövetsége által indított együttműködésben jelenleg mind a 7 régióból közel 150 civilszervezet vesz részt. ■ A beruházásoknak a valódi szükségletet kell szolgálniuk. A kezdeményezők szerint az átláthatóság és az érintettek döntésekbe való bevonása hozzájárul ahhoz, hogy a beruházások a valódi szükségleteket szolgálják, megfelelően érvényesítve a környezeti és társadalmi szempontokat, a fenntarthatóságot. A Hálózat tagjai résztvevőként igyekeznek becsatornázni a környezetvédelmi civil érdekeket és a fenntarthatóság elveit és értékrendjét a különböző testületek, regionális területfejlesztési tanácsok munkájába. Az Európai Unió támogatásával a Zöld Régiók Hálózata országos lefedettsége révén szakmai rendezvényekkel, képzésekkel biztosítja a tájékozódást, s a régióközi tapasztalatcserét. Eddig is számos javaslatuk - a környezeti nevelésre, a természetvédelmi területek kezelésére, a fenntartható fogyasztásra, kerékpárutak fejlesztésére - beépült a Regionális Operatív Programokba. ■ Megújul a közösségi ház homlokzata Az egri Bartakovics Béla Közösségi Ház új lábazatot kap, javítják, festik a nyílászárókat, a vakolatot, újrafestik a homlokzatot. A ház arculata nem változik, a mostanihoz hasonló lesz a színe is A műemléki hatóság hozzájárult, a hatvani polgármesteri hivatal építéshatósága egy-két héten belül kiadja az engedélyt. A felújításról közmeghallgatást tartottak, ahol a szomszédos ház lakói kifogásolták, hogy az építtető csak az utcai frontot akarja felújíttatni. Az udvaruk fölé magasodik ugyanis az egyik oldalfal, amelyről a vakolat is hull, és azt szeretnék, ha legalább az állagmegóvást elvégeznék. ■ Szilvi a Fesztiválzenekar legfiatalabb szólistája a tehetséges FuvoLiSTA Fischer Iván karmester vezényel a tízéves gyöngyösi lánynak Harmos Szilvia mindössze három éve tanul fuvolázni, és számos országos zenei megmérettetést a versenyek legfiatalabbja- ként nyert meg. Az egymást követő siker- sorozat után a gyöngyösi tízéves kislánynak egyik osztálytársa azt tanácsolta, ne menjen koncertekre, versenyekre, csak jelezze, hogy fellépne. A szervezők majd kipostázzák neki az oklevelet vagy a győztesnek járó kupát. Ugyanis Szilvi a legtöbb fuvolaversenyt megnyerte. Az egyedülálló tehetséggel megáldott kislány legutóbb a Budapesti Fesztiválzenekar versenyén jeleskedett: több mint száz jelentkező közül egyedüli lányként és a legfiatalabbként tagja lett annak a héttagú győztes csapatnak, akiket Fischer Iván és az általa vezetett Fesztiválzenekar művészeiből álló zsűri választott ki. A különböző hangszereken játszó legtehetségesebb diákok jutalma, hogy ők lehetnek november 29- én este a Fischer Iván vezényelte Fesztiválzenekar szólistái azon a gálakoncerten, amit a Grand Hotel Corinthia Szálloda báltermében rendeznek meg. Szilvia örül az elért eredménynek, de mivel nyolcévesen már minden idők legfiatalabbjaként túl van élete első győztes versenyén, már lámpaláz nélkül áll a színpadra.- Ha nagy leszek, fuvolatanár és fuvolaművész szeretnék majd lenni. Szeretem a zenét és a hangszert is, mert a fu- volázás örömet okoz, megnyugtat és kikapcsol - mondta Szilvia, akiről szülei tudják, hogy jó kezekben van a hatvani zeneiskola tanáránál, Kováts Krisztinánál, aki hamar felismerte tanítványa tehetségét, és mindösz- sze három hét tanulás után már Szilvia különös tehetséggel szólaltatja mega fuvolát elindította a kislányt élete első fu- volaversenyén. A tízéves fuvolista azonban nem csak a zenében jeleskedik, hiszen kitűnő tanuló az iskolában, győztese a gyöngyösi városi helyesíró- és szépkiejtési versenynek is. Ha pedig nem tanul vagy fuvolázik, akkor olvas. Kedvence a népmese, valamint Harry Potter, Sha- kira, Vivaldi. Az olasz zeneszerző iránt érzett rajongásáról jövő hétfőn bárki meggyőződhet: a Budapesti Fesztiválzenekar gálaműsorát, ahol Szilvia Vi- valdi F-dúr fuvolaversenyének ’2-3. tételét játssza, a televízió és StWBB a rádió is közvetíti. ■ t 4 i í ■ Szilvia örül, és nincs is lámpaláza
