Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-27 / 276. szám

2010. NOVEMBER 27., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Jobban élünk, mint három éve statisztikai adatok Heves megyében nőttek a legnagyobb mértékben a keresetek Heves megye az utóbbi három esztendőben a legmagasabb átlagos bruttó bér növekedést produkálta. Eközben az egy főre jutó vásárlóerő kismértékben csökkent. Suha Péter A GfK Hungária idén újra elké­szítette Magyarország általános vásárlóerő-térképét, amely sze­rint a legtehetősebb Csopak la­kossága, míg a legkevesebb el­költhető jövedelemmel a Jász- Nagykun-Szolnok megyei Tisza- bő lakói rendelkeznek. Itt az egy főre jutó általános vásárlóerő az országos átlagnak mindössze­sen 41,6 százaléka. A megyék rangsorában - Budapestet is ide értve - az első két hely szilárd­nak tűnik: a főváros továbbra is mintegy 33 százalékkal az or­szágos átlag felett teljesít, és a második helyen 2009 óta tartja magát Fejér megye (általános vá­sárlóerő-index: 109 százalék). Heves megye a maga 93,8 szá­zalékos mutatószámával a kilen­cedik helyen áll. Ez rangsorban nem, csak százalékosan jelent | romlást, szemben a tavalyi 96,2 % százalékos mutatószámmal. A megyében Egerben a legmaga­sabb (116,3) a vásárlóerő, míg Kömlőn (54,4) a legalacsonyabb. Ugyancsak érdekes - sokak számára talán meglepő - ered­ményt hozott a fizetesek.hu por­tál felmérése. Az utóbbi három év önkéntesen és anonim mó­don szolgáltatott adatait vizsgál­va ugyanis arra a megállapítás­ra jutottak, hogy Heves megyé­ben nőttek legnagyobb mérték­ben, 18 százalékkal az átlagos havi bruttó keresetek (lásd táb­lázat), a 2007-es 160 ezerről ................... * * * ■♦****■* ff * M * * m ***■*» Vegyem? Ne vegyem? Vásárlóerő tekintetében Heves megye 93,8 százalékos mutatószámával a kilencedik helyen áll. V GY0RSSZAVA7AS ■ ön érzi, hogy növekedett az elkölthető jövedelme? 2010-re 190 ezerre. Ez a megyék rangsorában is előrelépést ho­zott, míg 2007-ben a tizenhar­madik, addig idén a nyolcadik helyen szerepel Heves megye a megyék bruttó átlagkeresetek szerinti sorrendjében. Viszont ezzel sem kerültünk be a „két­százezresek klubjába”, ahol 2007-ben még egyedül Buda­pest, 2010-ben már a főváros mellett Fejér, Komárom, Győr és A bruttó havi átlagfizetések alakulása Heves megyében: 190 000 Ft 184 100 Ft 171 100 Ft 2007 2008 2009 2010 FORRÁS: nZETRSEK.HU Egy főre jutó vásárlóerő-index Heves megyében Helyezés Település 1. Eger 2. Gyöngyóssolymos 3. Márkáz 4. Gyöngyös 5. Hatvan 42. Sarud 43. Tárná lelesz 44. Tarnazsadány 45. Átány 46. Komló „Egy főre jutó általános vásárlóerő-index, Magyarország=100” 116.3 109,1 107,9 105,8 105.4 60,8 60.3 55.4 54,9 54.4 Pest megye is megtalálható. A rangsor végén 2007-ben is és 2010-ben is Békés megye állt, 149.400, illetve 159.800 forintos átlagos bruttó jövedelemmel. A végzettség szerinti összeha­sonlítás adatai azt mutatják, hogy egyedül az érettségi nélkü­li középfokú végzettséggel ren­delkezők jövedelme nem válto­zott, 142 ezer forint volt mindkét évben. Az érettségivel rendelke­zők átlagos jövedelme 5 száza­lékkal emelkedett, a legnagyobb mértékben, 17 százalékkal pe­dig a posztgraduális végzettség­gel rendelkezőké. A foglalkozási körök szerinti összehasonlítás is tartogat érdekességeket: rosz- szabbul keresnek például a sze­mélyzeti tanácsadók, a belső kommunikációval foglalkozók, bár ők még így is 200 ezer forint fölött maradtak. A biztosítási ügynökök vi­szont „benéztek” a havi 180 ezer alá, holott három éve még 230 fö­lött kerestek. Ugyancsak jelentő­sen, majd1 negyedével csökkent a kozmetikusok átlagos jövedel­Magyarország vásárlóereje megyénként, 2010 Szavazzon hírportálunkon / vasárnap 15 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. me. Ezzel szemben 41 százalék­kal emelkedett a privát bankáro­ké (260.500 forintról 366.000- re) és az adótanácsadóké, akik 31 százalékos növekedés révén 403.100 forintot könyvelhetnek el. Havonta. Átlagosan. EGYPERCES INTERJÚ Pedagógiáról az egri múzeumban Regionális Múzeumpedagógi­ai Találkozót rendeztek a Do­bó István Vármúzeumban. Az egri múzeum igazgatóját, Ve­res Gábort a tanácskozás rész­leteiről és a vár foglalkozásai­ról kérdeztük.- Hasznosak az ilyen talál­kozók?- A tapasztalatcsere szem­pontjából nagyon fontosak az ilyen jellegű tanácskozások. A régió szakemberei bemutatják egymásnak azokat a foglalko­zásokat, amelyek szerintük a legjobban sikerültek. Majd ezeket közösen kielemezve hatékonyabb módszereket tu­dunk kialakítani. Elsődlege­sen a tapasztalatcsere miatt hasznosak ezek a találkozók.- Hogyan látja a múzeum- pedagógia jövőjét?- Ez attól is függ, hogy az ilyen találkozókon milyen az alkalmazott módszerek utáni visszacsatolás. Elkerülhetet­len a folyamatos megújulás, hiszen a mindennapi gyakor­latban olyan tapasztalatok is formálódnak, amelyek a to­vábbiakban hatással lehetnek az oktatásra és a fiatal szak­emberek képzésére is. Fontos, hogy rendszeresen figyeljük az iskolák és a diákok igénye­it és a tananyagok változását.- A Dobó István Vármúzeum hogyan áll a múzeumpeda­gógiai foglalkozások terén?- Az országban számarány­ban a legtöbb ilyen jellegű fog­lalkozást mi szervezzük. Éves szinten rengeteg gyermekhez próbáljuk ilyen eszközökkel közelebb hozni a muzeális ér­tékeket. Gazdag kínálattal rendelkezünk, jelenleg 28 kü­lönböző témában ajánlunk a diákoknak foglalkozásokat. Veres Gábor: Egerben van a legtöbb foglalkozás A tömegoktatás és a minőség kérdései tudomány Az egyetem eszméjéről volt szó a filozófia tanszék konferenciáján Az Eszterházy Károly Főiskola Filozófia Tanszéke kétévenként tart nagyobb szabású tudomá­nyos konferenciát. Tavasszal merült fel, hogy „az egyetem eszméje az európai filozófia történeti, eszmetörténeti ha­gyományában” kérdéskörét dolgozzák fel az idén - tudtuk meg dr. Loboczky János főisko­lai tanár, tanszékvezetőtől. A témaválasztáshoz kapcsolódott az a tény, hogy a főiskola is tö­rekszik az egyetemmé válásra, ezért is lehetett a rendezvény az idei Tudomány Ünnepének központi eseménye. Olyan, a nemzetközi tudományos élet­ben is tekintélyes filozófusok is elfogadták a meghívást, mint Heller Ágnes, Fehér M. István és Vajda Mihály akadémiku­sok. Emellett a konferencia díszvendége volt Stumpf István alkotmánybíró, aki bevezető előadásában Eötvös Loránd egyetemmel kapcsolatos gon­dolatait idézte föl.- Olyan kérdések merültek fel, mint például az: mi is az eu­rópai egyetem hagyománya, kü­lönösképpen, ami a humboldti eszmét illeti. Fehér M. István professzor azt hangsúlyozta, hogy milyen nagy szerepe volt a humboldti egyetemi eszmé- . ben a kutatás és az oktatás egy- = ségének, a kutatás és az oktatás szabadságának, hogy hogyan il­leszkedett mindez bele egy hu­Heller Ágnes: visszavonhatatlan, hogy kialakult a tömegoktatás. manisztikus embereszménybe - idézte fel a konferencián el­hangzottakat a tanszékvezető. Heller Ágnes igen érdekes előadásában különösképpen aktuális kérdésről beszélt, ar­ról ugyanis, hogy milyen ellent­mondásai vannak napjainkban az egyetemi oktatásnak. Ezek a paradoxonok elsősorban abból következnek, hogy kialakult (bizonyos értelemben vissza­vonhatatlanul) világszerte a tö­megoktatás, ami még a felsőok­tatásban, az egyetemeken, főis­kolákon is jellemző. Szerinte ebben a helyzetben erőteljesen vetődik fel az a kérdés, hogy mi­képpen lehet mégis a minősé­get megőrizni. ■ Bükkszenterzsébeten köszönti családja özv. SZILÁK FERENCNÉT ' szül. Osztafi Erzsébet 102. születésnapja alkalmából. Kívánunk neki jó egészséget és még sok boldog születésnapot Adja fel hirdetését új felvevőhelyünkön! GYÖNGYÖK Gyöngyöst Kulturális és Közgyűjteményi Központ Nyitva tartás: Gyöngyös, Barátok tere 3. hétfőtől szombatig 8-21 óráig Tel.: 37/312-282, Fax: 37/500-362 f t A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom