Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-05 / 129. szám

www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK I. évfolyam, 4. szám 2010. június URNAPI ÜZENET: „Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test va­gyunk, mivel mindnyá­jan egy kenyérből része­sültünk.” (1 Kor 10,17) Hittel a gáton Az elmúlt időszak esőzései és árvizei a magyarországi egyház­megyék közül leginkább az eg­ri területét sújtották. Ezért a Fő­egyházmegyei Karitász Központ segítséget kapott a szombathe­lyi és kaposvári egyházmegyé­től is. A Szombathelyi Egyház- megyei Karitász kétmillió forint értékű, mintegy három teherau­tónyi tartós élelmiszert (kon­zerv, ásványvíz, édesség) szállí­tott Edelénybe. A segélycsoma­gokat a helyi római katolikus plébániának, a görög katolikus parókiának és az önkormány­zatnak adták át. A kaposváriak egymillió forin­tot küldtek, a segélyt tartós élel­miszerek, valamint tisztító- és fertőtlenítőszerekre fordították, és eljuttatták a rászorulókhoz. Ezenkívül az egri karitász még hatezer flakon fertőtlenítőszert is vásárolt az árvíz után szüksé­ges fertőüenítéshez, tisztításhoz. A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat önkéntesei is az áradások kezdetétől segítettek, ahogy részt vesznek a károk orvoslá­sában is. Sátoraljaújhelyen csa­ládokat fogadtak be, segélycso­magokat szállítottak a többi kö­zött Nagykinizsre, Gesztelyre, Onga-Ócsanálosra, Edelénybe, Boldvára, Ónodra. A szeretet­szolgálat a szivattyúit az ónodi önkormányzat rendelkezésére bocsátotta. Miskolcon, Ónodon és Onga-Ócsanáloson és más he­lyeken éjjel-nappal meleg teával, kávéval, szendviccsel kínálták a gátakon segítő helyi lakosokat, az oda vezényelt rendőröket, ka­tonákat, önkénteseket. Az egyházmegyei karitász munkatársai és a máltai szere­tetszolgálat önkéntesei folyama­tosan jelen vannak az érintett te­lepüléseken, és további segély­akciókat készítenek elő. ■ A Bazilika kicsinek bizonyult, a résztvevők hatalmas száma azt jelezte, hogy él az egyház Emberemlékezet óta nem fordult elő, ami ez év május elsején: az Egri Bazilika szűknek bizonyult, a hívek nem fértek be a hatal­mas épületbe. Az a ritka kép fo­gadta a kívülállót, hogy jó néhá- nyan a templom oldalában elhe­lyezett kivetítőn követték a ben­ti történéseket, a fák árnyéká­ban elhelyezett székekből. A főegyházmegye képviselő­testületi tagjainak „Élő kövek - lelki ház” címet viselő találkozó­ján mintegy kétezer-hétszázan jelentek meg, elfogadván a fő­pásztor, Ternyák Csaba egri ér­sek meghívását. A köszöntőt és a közös imádságot követően a résztvevők előadásokat hallgat­hattak meg. Az egyházképünk megújításáról dr. Dolhai Lajos, a Hittudományi Főiskola rektora, a képviselő-testületi tagok fel­adatairól dr. Linczenbold Leven­te polgári plébános, míg a litur­gikus életben való részvételről dr. Csizmadia István mezőköves­di plébános beszélt. Ezt követte az érseki szentmi­se, amikor a szentélyt megtöltöt­ték a főegyházmegye papjai és kispapjai. Ternyák Csaba min­denkit arra biztatott, hogy érez­ze magáénak a Bazilikát, hiszen ez a főegyházmegye minden hí­vének a temploma. A délután so­rán, Urbán Péter kántor orgona­játékát követően tanúságtételek­re, majd a májusi litániára ke­rült sor. A Te Deum eléneklése után a főpásztor megköszönte a részvételt. A találkozó utáni hetekben kértünk arra néhány résztvevőt, hogy értékelje az összejövetelt. „Öröm volt látni, milyen so­kan vállalnak feladatot az egy­házközségekben. Igazi techni­kai bravúr volt a kivetítők elhe­lyezése a Bazilika eldugottabb helyein, így mindenki mindent láthatott. Az elhangzottak arra sarkallnak bennünket, hogy ott­hon minél több embert nyer­jünk meg az egyház ügyének.” (Hevessy László, Nagytálya) „Az előadásokból kicsendült, hogy az egyház nemcsak papok­ból, püspökökből áll, hanem mindnyájunkból, akik megke­resztelkedtünk és hiszünk Krisztusban. Elismerés illeti a gördülékeny szervezést, a zök­kenőmentes ebédeltetést.” (Tóth Péter, Eger, Jézus Szíve Plébánia) „Nagyszerű ötletnek bizo­nyult a találkozó. Jó volt megta­pasztalni a közösséghez tarto­zást, jó volt érezni az egyház ha­talmas erejét.” (Képes Magdol­na, Ináncs) „Tagjainkra lelkesítőén hatott, hogy a főpásztorral találkozhat­tunk. A résztvevők hatalmas száma azt az érzést keltette ben­nünk, hogy - még ha sok temp­lomban egyre üresebbek is a pa­dok - mégis él az egyház.” (Menyhárt József főesperes, Törökszentmiklós) ■ (homa) EGYHÁZMEGYEI HÍREK Örvendezzetek a reménységben! szent Pál apostol felszólí­tása adja a július 14-e és 18-a között megrendezendő Egerszalóki Ifjúsági Talál­kozó és Lelkigyakorlat alap- gondolatát. Aktuális infor­mációk, illetve az inter­netes regisztrációs felület a www.szalokitalalkozok.hu honlapon érhető el. Aki el akar menni, lehetőség sze­rint az internetes felületen regisztrálja magát a nagy­szabású találkozóra. Szent Erzsébetről Sárospatakon szent Erzsébet szülővárosa idén is gazdag programmal emlékezett legnevesebb szülöttére. A rendezvény kiemelkedő eseményeként május 24-én, pünkösdhétfőn Szent Erzsébet szentté ava­tásának 775. évfordulója al­kalmából Francesco Gioia, Ternyák Csaba és Seregély István érsekek mutattak be szentmisét a sárospataki bazilikában. Zarándokok Szécsényből A MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚTI Nemzeti Kegyhely pünkösdi nagymiséjének főcelebrán- sa és szónoka Seregély István nyugalmazott egri ér­sek volt. A búcsújáróhelyre Szécsényből szombaton haj­nalban indult az ország fe­rences plébániáinak hagyo­mányos férfizarándoklata. Iskolanap Egerben AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYE területén működő egyház- megyei és szerzetesi fenn­tartású oktatási intézmé­nyek ünnepére és díjak át­adására került sor május 13-án az Egri Bazilikában. Együtt a ministránsok Az idén immár harmadik alkalommal rendezték meg az Egri Főegyház­megye ministráns-találkozóját. Az volt a cél, hogy megerősítsék egymást, a gyakorlati ismeretekben való elmélyülés által még hűségesebben, még szebben végezzék az Úr Jézusnak tetsző szolgálatot. Az idei találkozó jel­mondatát Lukács evangéliumából vették: „Követlek téged, bárhová mégy!” A rendezvény témája pedig a „Szentmise és Szolgálat” volt. A több mint ezer résztvevő nagy örömmel fogadta a sok élményt, a találkozást a más plébániákon szolgálatot teljesítőkkel és szokásaikkal, a liturgikus öltözeteik­kel való ismerkedést, a jó beszélgetéseket, az új barátságokat. JEGYZET Életüket szentelik a szolgálatra A zt szokták mondani mos­tanában, hogy Magyaror­szágon a vállalkozások korát éljük. Önként vagy kény- szerűségből nagyon sokan vala­milyen vállalkozásba kezdenek, hogy biztosítsák családjuk meg­élhetését. Egy kevésbé vallásos vagy kívülálló ember számára úgy tűnik, hogy egyházunk új papjai is valamiféle nagy, talán érdekes, de túl merész vállalko­zásra adják a fejüket. Mindnyájan érezzük és tud­juk, hogy ez a megközelítés tel­jesen idegen a Bibliától. Mert a papságra senki sem vállalkozik, hanem a pap az Isten feltétlen szolgálatára lép. Ezt csak az ké­pes megtenni, aki erre hivatást kap. A papság alapja Jézus Krisz­tus, aki kiválaszt, megszólít, meghív, és szavával teljesen le­foglal valakit Isten ügyének és Isten népének a szolgálatára. Azt is megtudjuk a Bibliából, hogy Jézusnak a meghívással határozott célja van. Azért hívta meg az apostolokat, és azért hív ma is papokat, hogy küldetést adjon nekik, amely tulajdonkép­pen az Ő küldetésének folytatá­sa: hirdetni az üdvösséget és közvetíteni az ahhoz szükséges kegyelmeket. A jézusi meghívást követi a szenteléskor az egyház által a jézusi küldetés: a szente- lési szertartáson is látjuk, hall­juk, hogy miben is áll ez. A szen­telő főpásztor a szentelendő ke­zébe adja az evangéliumot, és azt mondja: „Vedd Krisztus evangé­liumát, amelynek hirdetője let­tél, ... Ügyelj arra, hogy amit ol­vasol, hidd, amit hiszel, tanítsd, és amit tanítasz, kövesd is. Élj Krisztus evangéliuma szerint." A papnak szavával és életével is hirdetni kell az evangéliumot, hiszen Jézus működése sem korlátozódott a tanításra, hanem az életével pecsételte meg azt, amit mondott. Ezért is nagy és nehéz küldetést vállalnak a most pappá szentelt fiatal test­véreink. A mai furcsa és zűrza­varos világban nem is olyan könnyű teljesíteni. A pap is az emberek közül való, neki is megvannak a gyarlóságai, gyen­geségei. Ráadásul az elmúlt év­tizedekben nagyon megfogyat­kozott a számuk. De nem feled­kezhetünk meg arról, hogy Jé­zus Krisztus, az örök főpap nemcsak küldetést adott az apostoloknak, hanem azt is mondta: „Bízzatok, én legyőz­tem a világot... íme, én veletek vagyok mindennap a világ vé­gezetéig.” (Jn 16,33) Igen, velük van, mellettük áll az egyház, a Krisztusban hívők közössége is. Az új papok Isten kegyelmén kívül számítanak ránk is: a hívek buzgó támoga­tására, imádságára, hogy Isten dicsőségére és az emberek üd­vösségére sikeresen, eredmé­nyesen tudjanak működni. Június 19-én, az egri papszen­telés napján fejeződik be a kato­likus egyházban a papság éve. Az a sajátos esztendő, amelyben gyakrabban gondoltunk papja­inkra, és ráébredtünk arra, hogy ők azok a testvéreink, akik egészen Isten és az egyház szol­gálatára szentelik az életüket. ■ Dolhai Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom