Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-05 / 129. szám

mmmm 2010. JÚNIUS EGYHÁZMEGYEI HÍREK BBnnmii „Szólj Uram, mert hallja a te szolgád!" Beszélgetés Galuska Mihály újmiséssel JÚNIUSI PROGRAMAJÁNLÓ A SZERZETESEKRE EMLÉKEZNEK A miskolci Minorita Rend­házban a magyar történe­lem egyik szégyenteljes ese­ménye, a szerzetesek elhur­colásának 60. évfordulója alkalmából június 17-én es­te fél hattól koszorúzásra, majd szentmisére kerül sor. JÁSZOK A VILÁGBAN A jászok hagyományosan nagy ünnepének számít ez az alkalom. A XVI. Jász Világtalálkozót Jászágón rendezik meg június 11-e és 13-a között. A 12-i ün­nepi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mondja. A PAP GYERMEKSZEMMEL A papság éve alkalmából 2009-ben rajzpályázatot hirdetett a Katolikus Hiva­tásgondozó Intézet, „Ilyen­nek látom a papunkat” cím­mel. A legjobb rajzokból vándorkiállítást szerveztek, ami június 6-áig megtekint­hető Jászapátin a római katolikus templomban. Az országos pályázatra érke­zett rajzok mellett láthatóak a helybeli gyermekek leg­jobb alkotásai is. Szent t"1, István Rádió a jó hír hangja Miskolc: FM 95,1 - Eger: FM 91,8 - Sátoraljaújhely: FM 90,6 - Hatvan: FM 94,0 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu A papszentelés idén júni­us 19-én 10 órakor lesz az Egri Bazilikában. Ternyák Csaba érsek Galuska Mi­hály diakónust szenteli pappá, aki 1960-ban szü­letett, Kazincbarcikán ne­velkedett, és 45 éves ko­rában jelentkezett az Egri Szemináriumba.- A hivatás gondolata már ka­maszként is foglalkoztatott - mondta a szentelendő. - Ötéves koromtól tizennyolc éves koro­mig ministráltam. Természettu­dományos érdeklődésem miatt gondoltam úgy, hogy száipomra világi pályát jelölt ki a Mennyei Atya. Diplomámat a Hódmezővá­sárhelyi Főiskola állategészség­ügyi karán vehettem át, sőt mér­legképes könyvelői végzettséget is szereztem. Kiváltottam a vál­lalkozói igazolványt, dolgoztam tanárként, mégis örültem, ami­kor 2005 tavaszán arról olvas­tam, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Seregély István érsek javaslatára létrehoz­ta a Késői Hivatások Szeminári­umát. Éreztem, hogy ez a „jel” ne­kem is szól, és beadtam a jelent­kezésemet.- Mit szóltak ehhez a szülei?- Sem ők, sem a húgom, sem a munkatársaim nem lepődtek meg. Ez nem jelentett nagy fordu­latot az életemben. Édesapám, aki műszaki beállítottságú, ugyan­úgy elfogadta a döntésemet, mint édesanyám. Ma már mindketten nyugdíjasok, és néhány éve Óz- don élnek. Itt lesz az első misém is június 20-án, délután négy óra­kor a Szent Kereszt Plébánia- templomban, Kazincbarcikán pe­dig június 27-én fél 11-kor.- Hogyan tekint vissza teoló­giai tanulmányaira?- Ha csak az elmúlt hónapo­kat említem is, nagyszerű idő­szakot hagyok magam mögött. Sárospatakon voltam diakónus­gyakorlaton, tavaly augusztus­ban egy hetet az érsekségen töl­töttem, s nem is olyan régen a káplánokkal együtt engem is el­vitt Ternyák Csaba érsek Arsba, ahol a papság évének mintaké­pe, Vianney Szent János teljesí­tett szolgálatot, mint plébános. Felemelő érzés volt az ő templo­mában részt venni az érsek atya által celebrált szentmisén, imád­kozni egyházmegyénkért, a pap­ságért, a hívekért.- Önt ötvenévesen szentelik pappá...- A szemináriumi felvételin a szőlősgazdáról szóló példabeszéd­del fogadott bennünket az akkori spirituális, a mai rektor, Balogh Gyula atya. Ez arról szól, hogy a gazda korán reggel munkásokat fogadott a szőlőjébe. De akik ké­sőbb jöttek, ugyanúgy fogadta és fizette őket, mondván: „menjetek ti is a szőlőbe” (Mt 20,1 - 7). A pél­dabeszéd hallatán megnyugod­tam, hogy a hivatás független kor­tól és időtől. Szentelési jelmonda­tomat is a kis Sámuel meghívásá­nak történetéből vettem, aki hall­ván az Úr hívó szavát, mindenki­hez fordult, csak ahhoz nem, aki megszólította. Végül mégis ki tud­ta mondani: „Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!” (1 Sám 3,10). Egyébként a szemináriumi tanul­mányaim alatt erősödött meg ben­nem: néha úgy is szól az Úr, hogy áthúzza terveinket, napirendün­ket. Szól imádságban, mun­kánk közben, barátaink által vagy egy szenve­dő ember személyé­ben. De ha szól az Úr, kövessük szavát. ■ Homa János A HÓNAP VERSE Gárdonyi Géza: Esti harangszó Szép júniusi estén egyedül ülök a kertben. S nézem, mint merül az égi nap a földi kék homályba, a hegyek ibolyaszín fátyolába. A völgyben lenn márfeketül az árnyék - Elcsöndesül az emberlakta tájék. Csillag ragyog a Mátra tetején. A távolból harangszó száll felém: Üdvözlégy Mária! Ha elgondolkodom, hogy a Föld színén valóban élte tiszta, égi lény! Járt-kelt, mint mink: a lábának nyomát a porban hátrahagyta, merre ment; hajába tűzött fehér violát, tán épp ilyet, mint kertemben terem... S ő maga volt a legszebb viola: Isten közöttünkjáró angyala! A göncölszekérépp így állhata, midőn az országút két vándora a betlehemi völgyben haladott. A férfi öszvér előtt ballagott, A nő fenn ült halványan, szenvedőn. Pásztomép hevert a tűznél a mezőn, és így szólt egy: 'A város telve néppel', A másik így szólt: 'Itt hálhattok az éjjel'. Üdvözlégy Mária! Tán épp ilyen enyhe nyári este volt, tán épp ily telten kéltazéji Hold, midőn egyszer a búzaföldön át a gyalogúton haza lépkedett; fehér-szelíden, minta holdvilág, karján tartva az alvó kisdedet, ki vállára hajló fejjel aludott. Kalász kalászra bókolt, suttogott: Üdvözlégy Mária! Üdvözlégy Mária! Tán ilyen este volt, ily csillagos, az ég ily tiszta, föld ily harmatos, s a kerti fák így álltak félhomályban, amikor ő szobája magányában ott térdepelt a kis gyékény-szőnyegén, s imádkozott mélázón, csöndesen, imádkozott magasba néző szemmel... S a szoba megtelt égi fényözönnel: Üdvözlégy Mária! Ó, nyíljatok ki rózsák, liljomok! Leheljetek az égbe illatot! Ő bizonyára ismert titeket, mikora Földön járt közöttetek, s hozzátok hajolt és szólt édesen: „Kedves virágom, rózsám, szegfüvem!” Ő bizonyára emlékezik rátok. Virágajakkal ti is susogjátok: Üdvözlégy Mária! Péter-Páli Palóc Napok Gyöngyöspatán Ezeréves a póctetői templom Gyöngyöspatán 1010-ben épít­tette az Aba nemzetség a póctetői főesperességi templo­mot. Innen, a Szent Péter-temp- lomból irányították negyven település egyházi életét. A jeles jubileumra ünnepségsorozat­tal készülnek. Csúcspontja­ként a hajdani templom romja­inál Ternyák Csaba egri érsek mond szentmisét június 29-én 18 órakor. Egyébként a Patai Péter-Páli Palóc Napok programsorozat megnyitója június 25-én lesz a Hitoktató és Közösségi Házban. Ahogy Utassy Vilmos esperestől megtudhattuk: itt látható majd az az egyháztörténeti és régészeti ki­állítás is, melynek látogatói az 1600-as évek ritkaságait, a többi között miseruhákat, misekönyve­ket, a Széchenyi Könyvtárban őr­zött Patai Graduálé nevű énekes­könyv oldalai közül néhányat te­kinthetnek meg. Barnáné Pittner Krisztina, a rendezvény egyik szervezője ar­ról is beszámolt, hogy a sok-sok kulturális esemény között templo­mi hangversenyek is színesítik az ötnapos összejövetelt. ■ Szerzetesrendek: a ciszterciek A gazdaság és a művelődés apostolai A ciszterciek különösen a gazda­ság és a művelődés területén szereztek érdemeket. Fejlett volt kertészetük, szőlőművelésük. Szinte a tudományos-fantaszti­kus írók tollára kívánkozik, hogy egyes kolostoraik a XII. században már valóságos gépek­kel rendelkeztek, az ókori mér­nökök írásaira támaszkodó ipa­rosításuk következtében. Szere­pük volt a mezőgazdaság korsze­rűsítésében, de híres bölcsésze­ti és teológiai intézeteket tartot­tak fenn Párizsban, Metzben és Oxfordban, sőt a zenében és az építészetben is jelentősei alkot­tak. A gótikus stílus kialakításá­ban is volt szerepük. Talán kevesen tudják, hogy a ciszterciek rendje Szent Benedek rendjének egyik ága. Azért szer­vezték, hogy a bencések rendjét az eredeti szellemre és fegyelem­re visszavezessék. Szent Róbert 1098-ban húsz rendtársával együtt a franciaországi Citeaux- ban (latinul Cistercium - innen a rend neve) telepedett le egy elha­gyatott helyen, hogy a világtól el­zárva, könnyebben követhessék Szent Benedek szabályzatát. Magyarországon az első cisz­terci kolostor 1142-ben épült a mai Bátaszék területén. A XII. században több apátságot is szerveztek hazánkban, melyek közül a zirci a mai napig is léte­zik. Jelenleg a rend Budapesten, Pécsett, Székesfehérváron és Egerben tart fenn iskolákat. Kö­zülük az egri Gárdonyi Géza Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium működik főegy­házmegyénk területén. Ez az is­kola volt a rend első hazai kö­zépiskolája, ahol 200 éve kezd­ték el az oktatást. Az intézmény nyolcosztályos kisgimnáziumi, négyosztályos gimnáziumi szakközépiskolai, nyelvelőké­szítő és két tannyelvű csoporto­kat indított, s jelenleg huszonöt osztályba járnak diákok. A ciszterci iskolák légkörét a közösségi erő, a családiasság, a tanár-diák közötti bensőséges vi­szony, valamint a szeretet jellem­zi. Ahogy a népszerű egri intéz­ményről írta Zakar Ferenc Poli- kárp főapát: „Nemcsak a kimű­velt emberfő a célunk, hanem egy biztos alapokat adó nevelés­re is gondunk van és lesz.” ■ Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság • Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu • E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVESJ™HÍRIAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 Iskolavezető: világított és melegített A mezőkövesdi volt az első fecske Mezőkövesdi volt az első iskola az Egri Főegyházmegyében a rendszerváltás után, amely egy­házi tulajdonba került. Ekkor az intézménynek már fél évszáza­dos múltja volt, hiszen 1926-ban alapították, az akkori követelmé­nyeknek megfelelően 12 tanter­mesre tervezték. Az oktatást az Isteni Megváltó Leányai szerze­tesrendhez tartozó nővérek kezdték. Az iskola átvészelt árvi­zet, háborút, de az államosítást már nem: 1948-tól több mint négy évtizeden át állami intéz­ményként működött. Tizenki­lenc éve, 1991. július 1-jén újból visszakerült az egyházhoz, mint Szent István Katolikus Általános Iskola. Azóta Molnár Mária igaz­gatja az intézményt, aki a tanév végén nyugdíjba készül. A kezdetektől a jó gazda gon­dosságával újították fel és bőví­tették az iskolát a fenntartó tá­mogatásának, a szülők segítsé­gének és pályázatoknak köszön­hetően. Először a kápolnát tet­ték rendbe, ahol az osztálymisé­ket tartják. Aztán egy új épület­szárnynak rakták le az alapkö­vét, amelyben tornaterem, ebéd­lő és a tetőtérben könyvtár is he­lyet kapott. Majd a kerítést újítot­ták fel, később a régi épület tető- szerkezetét és az ablakokat kor­szerűsítették. így jelenleg egy 16 tantermes létesítményben taní­tanak több mint 400 gyereket. Az egyházmegye egyik legnépe­sebb általános iskolája ez. Az igazgatónő nem is erre a legbüszkébb, hanem arra, ami belül, a lélekben épült fel. Kiala­kult az iskola hagyományrend­szere. Természetessé vált, hogy mindennap imádkoznak tanítás előtt és után. Az ünnepeket lel­ki napokkal teszik tartalmasab­bá. Karácsonykor hatalmas fát is állítanak a tornateremben, és pásztorjátékot mutatnak be. Húsvétkor az énekkarosok ének­lik el a Passiót. Mindez hozzájá­rul ahhoz, hogy az első áldozás­hoz örömmel készülnek fel mind a két osztály harmadiko­sai, természetesen a néhány re­formátus kivételével. A közösség másként is formá­lódik: évente különvonattal ki­rándul az egész iskola. Legutóbb Sárospatakon jártak, korábban megfordultak Ópusztaszeren, Debrecenben, Szilvásváradon, Bélapátfalván és Nyíregyháza- Sóstón. A diákok megismerked­tek a vadregényes tiszai tanös­vénnyel is. Mindez nem ered­ménytelen: az országos tanulmá­nyi versenyeken biológiából, föld­rajzból, matematikából, fizikából, informatikából, sőt kémiából is hagyományosan érnek el sikere­ket. A katolikus iskolák sportver­senyén pedig úszásban szerezték meg a korosztályos kupát. Most a nyolcadikosok ballagá­sára készülnek, s már kialakult a búcsúztatás formája is. A könyvtárban köszön el a két bal­lagó osztály a tanáraiktól, ezután átmennek imádkozni a kápolná­ba, ahol egy kis mécsest kapnak azzal a jelszóval: „Világíts és me­legíts!” Majd a templomban a hozzátartozók jelenlétében foly­tatódik a rendezvény. Az idei annyiban is különbözik az előző­ektől, hogy most az iskola eddi­gi vezetője is búcsúzik, aki már jórészt elvégezte, amit tanítvá­nyainak kíván az életükre: vilá­gított és melegített. ■ H. J. Molnár Mária igazgatónő a gyerekek között érzi magát a legjobban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom