Heves Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-12 / 239. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 12., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Drágább képzés, kevesebb növendék támogatás A tanárok felkészültek a legrosszabbra, ha csökkenti a kormány az állami normatívát Egy művészeti iskolában olcsóbban kaphatnak a diákok képzést, mintha magántanárhoz járnának. Bár csak terv az alapfokú művészeti iskolák támoga­tásának csökkentése, so­kan azt mondják: ha drá­gább lesz a művészképzés, kevesebb lesz a növendék. Juhász Marianna A szakemberek egyetértenek ab­ban, hogy a kormány által terve­zett állami támogatás 30 százalé­kos csökkentésével szinte lehe­tetlenné teszik a művészeti okta­tást, hiszen az elvonásnak az le­het a következménye, hogy sok- | szorosára növekedik a tandíj. 1 Az egri Farkas Ferenc Zeneis- J kólának most 532 növendéke 1 van. Egy 18 év alatti jeles tanuló- p nak egy évre 11 ezer 800 forint | térítési díjat kell fizetnie. Az in- 1 tézmény emellett diákonként | évente az államtól 105 ezer forin- i tot kap, amit a város önkormány­zata 130 ezer forinttal egészít ki. Az iskola teljes bevétele a pályá­zatokon elnyerhető legfeljebb 4 millió forinttal egészül ki. Jelen­leg ez a négy pillér támasztja alá a megyeszékhely zeneiskolájá­nak költségvetését. A tervezett módosítások mindezt úgy válta­nák meg, hogy egy diák után csak 85 ezer forint járna egy év­ben, és hiába kapott korábban ki­váló minősítést a zenede, az ed­dig megszerezhető pályázati pénzeknek már csak a felére tarthatna igényt.- Belegondolni is riasztó, hogy ezek a változások milyen súlyo­san érintenék az intézmény mű­az egri Farkas Ferenc Zeneisko­la igazgatója szerint most külö­nösen fontos lenne a művészeti iskolák összefogása, ami a szü­lők pontos és teljes körű tájé­koztatásában is megnyilvánul­hatna. Ugyanis kevesen tudják: ködését. Az iskola fenntartása ér­dekében a szülőknek kellene ma­gasabb térítési vagy tandíjat fi­a zenetanítás a legdrágább mű­vészeti képzés, mert ez egyéni, és nem csoportos foglalkozáso­kat jelent. Ám nem csak az ál­lamnak, hanem a szülőnek is mélyebben a zsebébe kell nyúl­nia, ha a zeneiskolai képzést zetniük, de tudjuk, hogy úgy, ahogy nekünk, nekik sincs több pénzük - mondta Barczi Edina, csupán másodikként jelöli meg gyermeke számára. Ekkor ugya­nis ő fizeti a teljes tanítási költ­séget, vagyis 10 ezer 500forin­tot havonta, hiszen a nagyobb állami támogatás csak az első művészeti képzés után jár. a Farkas Ferenc Zeneiskola igaz­gatója. - A növendékeink között már elvégeztünk egy felmérést arra vonatkozóan, hogy mire szá­míthatunk, ha a javaslatból tör­vény lesz. A becslések szerint a diákok egyharmada nem jönne vissza hozzánk az áremelés után, ami mintegy 100-150 gyereket jelent. Ám ha a létszám csökken, akkor öttel kevesebb pedagógus­ra lesz majd szükség. Pedig egy művészeti iskolában sokkal olcsóbban kaphatnak a diákok az alapműveltséghez tar­tozó zenei, tánc- vagy képzőmű­vészeti képzést, mintha magán­tanárhoz kellene járniuk. Az eg­ri zeneiskolában a csaknem 12 ezer forintos éves díjért egy gye­reknek négy foglalkozást tarta­nak egy héten. A Farkas Ferenc Zeneiskola igazgatója szerint az is problé­mát jelent, hogy a kormány költ­ségvetési évben, tehát januártól decemberig terjedő időszakban gondolkodik, míg az intézmé­nyek a tíz hónapos tanévet ve­szik alapul, ami átnyúlik 2010-re. Éppen ezért az sem világos, hogy ha az új törvény lép életbe, akkor az iskolának módosítania kell-e a szülőkkel kötött szerződést, hi­szen ők erre a tanévre már ren­dezték a tandíjat.- Másokkal ellentétben a zene­művészek szakszervezete min­dig nagyon csendben volt. Mi most is csak szép csendben mondjuk a magunkét, nem har­sogunk, csak kérdés, hogy vajon így is meghallják-e majd a döntés­hozók, hogy milyen következmé­nye lehet annak, ha figyelmen kí­vül hagyják, hogy milyen pozití­vumoktól eshetnek el a gyere­kek? Ilyen például a kreativitás fejlesztése, - vélte Barczi Edina. A gyöngyösi Vidróczki Alapfo­kú Művészeti Iskolában jelenleg 97 gyerek tanul táncolni. Ombódi András igazgató biztos benne, hogy ha csökkentik a nekik járó állami normatívát, akkor a jelen­legi formában nem tudják foly­tatni az oktatást.- A gyerekektől nem szeret­nénk megválni, kevesebb pénz­ből is szeretnénk folytatni, amit elkezdtünk, de az már csak arra lesz elég, hogy egyszerű szakkö­rökként működtessük a csoport­jainkat - vázolta a várható jövőt a tánciskola vezetője.- Már néhány évvel ezelőtt szintén jelentősen lefaragtak az állami normatívából, de azt még túléltük valahogy. A mostani tá­mogatáscsökkentés viszont sok művészeti iskola megszűnését is jelentheti. V GVORSSZflVAZflS ■ Ön szerint támogassa-e az állam a művészeti iskolákat? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HE0L.hu t/ A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. Összefogással és pontos tájékoztatással kevesebbe kerül émász A Héra Alapítvány segít a rászorulókon Nem csak figyel, de meg is szólal a kamera A nehéz gazdasági helyzetben jó hír, hogy az ÉMÁSZ Nyrt. célado­mánya hamarosan eljut a rászo­ruló fogyasztókhoz, méghozzá a HÉRA Alapítványon keresztül. Az ÉMÁSZ és a HÉRA tájékozta­tása alapján számos jól működő önkormányzat vállalta a pályá­zatok megírását, benyújtását. Egy hónap alatt több mint 31 mil­lió forint áramszámlán jóváíran­dó támogatásra pályáztak. Az alapítvány hirdetményében a kérelmezőknek adott határidő­ig valószínűleg meg is pályázzák az ezen alkalommal adott össze­get. Miskolcon például a polgár- mesteri hivatal a családsegítő szolgálattal mű­ködik együtt. Érezhetően élénkül a társa­dalmi összefogás. A választópol­gárok érdekét képviselő önkor­mányzatok és hivatalaik nem­csak a pályázatok összeállításá­val, de az adományozók felkéré­sével is hozzájárulnak a szolida­ritás felkeltéséhez. A mai helyzet­ben ennek igen nagy a jelentősé­ge. A HÉRA alapítói is ezt tűzték ki célul, mikor 19 éve személye­sen adtak össze egymillió forintot az alaptőkéhez, példát mutatva. Az alapítvány kérése a 10 szá­zalékos adomány megszerzésé­vel a pályázókhoz arra irányul, hogy a településen élő, a rászoru­lókkal együttérző polgárokat, jól menő bt.-ket, kft.-ket, cégeket nyerjék meg a pályázatuk támo­gatására. Ha a térség sajátossá­gai miatt ilyeneket nem sikerül találni, akkor kerülhet sor arra, hogy a pályázó a saját erejét for­dítsa erre a célra. Ezzel is jót tesz, hiszen az egytizedes adomány a saját erejét megtízszerezi a vá­lasztópolgárai javára! Olyanok­nak is juttathat segélyt, akiknek különben nem jutna! A HÉRA Alapítványnál a befolyt 10 száza­lékos adomány is a támogatásra fordítható összeget növeli, amely különben a szűkös szociális szfé­rában nem jelenne meg. Sajnos a mostani akció gyors megindítása közben több félreér­tés merült fel. A jó pályázatok té­nye egyértelművé teszi az alapít­vány, az áramszolgáltató és az ön- kormányzatok együttműködésé­nek sikerét. Ám szeretnék a kételyeket el­oszlatni, hogy egyetlen rászo­ruló se marad­jon le a pályáztatásról. Csak az a rászoruló család nem kap támo­gatást, akinek a javára nem pá­lyáznak! A 10 százalék szolidaritási adományról, amelyet tévesen önrésznek is neveznek, fentebb már szóltunk. Ennek kapcsán meg kell jegyezni: azok a pályá­zók (önkormányzatok), akik a pályázat bemutatkozó részében megindokolják, hogy az ado­mány megszerzése igyekezetük ellenére is akadályba ütközött, a kuratórium döntésétől függ pá­lyázatuk sikere. Fel kell oldani a pályázati kiírással szemben a mostani akció esetében mutat­kozó ellentmondást is. Most nem elvárás, hogy a díjhátralékos tá­mogatott vállalja a tartozása egy részének önerőből való megtérí­tését, mert a szolgáltató célja töb­bek között a hátralékos családok minél nagyobb mértékű megse­gítése is. Tehát a védendő fo­gyasztó tartozásának teljes ösz- szegét, a már kikapcsoltaknak a visszakapcsolási díjjal megnö­velt teljes tartozását 100.000 fo­rintig a HÉRA Alapítványnál le­het megpályázni. A támogatás pályázat útján tör­ténhet, hiszen az országos, ki­emelkedően közhasznú alapít­vány ezen a módon tudja átlátha­tóan végezni a munkáját. A pá­lyázók szükségszerűen a telepü­lésen működő szociális gondos­kodást végzők lehetnek: elsősor­ban az önkormányzati szociális szervezetek, de lehetnek egyesü­letek (nagycsaládosok, mozgás­korlátozottak) is. Ők élnek hely­ben és ők tanúsítják a rászorult­ságot. (Erre azért van szükség, hogy az szja-törvénynek eleget té­ve adómentes legyen a támoga­tás!) így zárható ki, hogy „önje­löltként” a notórius pemfizetők, csalók is támogatást kapjanak a becsületes, önhibájukon kívül rá­szorulók családjaitól elvonva az adományt. Az ÉMÁSZ ellátási területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyére, néhány esetben Pest megyére terjed kl. E terüle­ten minden szociálisan rászoru­ló fogyasztó, köztük különösen a védendő fogyasztók részesülnek az áramszolgáltató adományából az alapítványon keresztül, ha az általuk megválasztott és őket ezért képviselő önkormányzat benyújtja javukra a pályázatot. A HÉRA kéri az önkormányzatok, a civil szociális szervezetek együtt­működését. ▲ A közbiztonság érdekében im­már 3 rendszámfelismerő és 4 közterület-figyelő kamera pász­tázza Gyöngyöspata frekventál- tabb részeit. Az egyik legmoder­nebb technikai berendezést a képviselő-testületi és bizottsági tagok hároméves tiszteletdíjá­nak felajánlásából tudták meg­vásárolni. A beruházás 8 millió forintba került. A rendszer segítségével 24 órán keresztül figyelik és rend­szám alapján azonosítják a fa­lun áthaladó gépjárműveket, a térfigyelő kamerák pedig nem­csak képet, hanem hangot is fel­vesznek, sőt továbbítanak is. így akár az utcákon, tereken lévő rendbontókat a kamerán keresz­tül meg is tudják szólítani a falu körzeti megbízott rendőreinek irodájában kialakított videoszer­veres központból. A most beve­zetett rendszer másik előnye, hogy a rendőröknek nem kell fo­lyamatosan a kamera képeit rög­zítő számítógép előtt ülniük, hi­szen egy laptopon a járőrautóból is nyomon tudják követni a tele­pülés történéseit. A technikát bemutató Makai Attila önkormányzati képviselő elmondta: a rendszámfelismerő rendszeren keresztül hozzáféré­sük van a Belügyminisztérium adatbázisához, így bármilyen gyanúsat észlelnek a rendőrök, azonnal pontos információkhoz juthatnak. A faluban a térfigyelő kame­ráknak egy több funkcióra is al­kalmas, nagy sávszélességű háló­zatot építettek ki, ami a későbbi­ekben egyéb más adatkommuni­kációra is hasznosítható majd. ■ Az egészség hídja Egerben: séta a rák ellen Az október világszerte a mell­rák elleni küzdelem hónapja. Az öszszefogást hazánkban hét év­vel ezelőtt Nancy Goodman Brinker, amerikai nagykövet kezdeményezte. Szervezett for­mában, 2006-ban jelentős civil és orvosszakmai szervezetek együttműködésével hívták létre Magyarországon „Az egészség hídja” rendezvénysorozatot. ■ Az időben felismert mellrák nagy bizton­sággal gyógyítható. A Magyar Rákellenes Liga Eg­ri Alapszervezete, az Egri Kultu­rális és Művészeti Központ, az Esélyek Háza és a mellműtétből felépült asszonyok alkotta Ama­zonok Klubja demonstrációt szervez a mellrák elleni küzde­lem jegyében. A szervezők a mozgósító sétá­val igyekszenek ráirányítani a figyelmet az emlőrák korai felis­merésének fontosságára, a rák elleni küzdelemre. Hangsúlyoz­va: az idejében felismert mell­rák 90 százalékos biztonsággal gyógyítható. A rendezvény holnap 13 óra­kor kezdődik a Bartakovics Bé­la Közösségi Házban, ahol dr. Kristó Katalin onkológus elő­adását hallgathatják meg az ér­deklődők. Ezt követően a séta 15 órakor indul az intézmény elől, át a belvároson a Dobó térig. Itt neves szakemberek beszélnek a mellrák megelőzéséről, a szűré­sek fontosságáról - tájékoztatta lapunkat Bak Imre, a Magyar Rákellenes Liga városi alapszer­vezetének vezetője. ■ ■ Információk a HÉRA Alapítvány honlapján: www.heraalap.hu Telefon: 06-1-225-17-70 4 4 K Á A 4 Éledő társadalmi szolidaritás

Next

/
Oldalképek
Tartalom