Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-19 / 66. szám
3 2009. MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Kinek jó az állami iskola? önkormányzat Nem mindenki ragaszkodik az intézményéhez Diákok a tarnabodi iskolában. A működtetés nagy terhet jelent a településnek. Képünk illusztráció. ■ 'IIITW Eger KIÁLLÍTÁS Pénteken 17 órakor nyílik meg a Szent Hedvig Kollégium galériájában Petrás Mária keramikusművész kiállítása. A tárlatot Döbrentei Kornél író és Kő Pál szobrászművész ajánlja a látogatók figyelmébe. A moldvai csángó magyar művésznő biblikus témájú domborműveiben, szobraiban a csángó falvak imái és énekei öltenek testet. Az alkotások április 19-ig mindennap 13 és 18 óra között tekinthetők meg a helyszínen. Bátor BOZÓTTŰZ Bátor határában nagy kiterjedésű nád- és bozóttűz pusztított a minap az Aranyos-patak völgyén. Észlelve a pillanatok alatt terjedő lángokat, a lakosság azonnali oltásba kezdett, azonban az erős szél miatt nem tudták megfékezni a tüzet. Szerencsére a tűzoltók is gyorsan a helyszínre értek, így a segítségükkel a szélső lakóházaktól mintegy ötven méterre sikerült megállítani a tűz terjedését. Eger ZENEDE A Farkas Ferenc Zeneiskola szombaton 9.30-tól 14 óráig nyílt napot rendez. Az érdeklődő gyerekek és szüleik órákon vehetnek részt, megtekinthetik a hangszerbemutatót, ismerkedhetnek az iskola életével. A helyszínen arról is tájékoztatják a megjelenteket, milyen feltételekkel jelentkezhetnek az intézménybe. Heves KÖZÜGYEK Ma 17 órától lakossági fórumot tartanak a művelődési házban. A rendezvényen Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára a kormány válságkezelési programjáról beszél az egybegyűlteknek. Eger VÍZKÉSZLET A Hun Fokos Szövetség hagyományőrző egyesület március 21-én - a tavaszi napéjegyenlőség napján -10 órától ünnepséget tart a Szent József ivókútnál és a Bitskey Aladár uszodában. A rendezvény célja: kiállás éltető elemünk, a magyar vízkészlet közösségi tulajdonban tartása mellett. Petőfibánya nosztalgia Ta vaszköszöntő bulit rendeznek szombaton 19 órától a helyi művelődési házban. A Shadows Club 60 együttes tagjai a ’60-as, '70-es évek gitárzenéjével lepik meg a jelenlévőket. A Nagy Szikrázó Vasút II. formáció pedig a pop-rock műfajból merít, s a hatvanas évek zenéjét éppúgy játsz- szák, mint a mai slágereket. Megosztja a polgármestereket Hiller István oktatási miniszter kijelentése, miszerint az iskolák ön- kormányzatiból állami fenntartásba kerülnének. Szuromi Rita Az iskola nem babaruha, amit a gyerekek a játszótéren adnak és vesznek - fogalmazott a minap egy polgármester annak kapcsán, hogy Hiller István miniszter jelezte: ismét állami fenntartásba kerülhetnek az iskolák. A tervezet megosztja az önkormányzati vezetőket. Egyesek szabadulnának a nagy tehertől, melyet a működéshez szükséges normatíva kiegészítése jelent a település számára, mások viszont úgy vélik, az oktatásügy legjobb gazdája csakis a település lehet. Ráadásul az elmúlt évtizedekben jelentős összeget fordítottak fejlesztésre. Tenk polgármesterét, Török Margitot, aki a Közoktatási Érdekegyeztető Fórum tagja, felháborítja az oktatásügyet jellemző kiszámíthatatlanság.- Jó tíz éve - fogalmaz a faluvezető -, amikor már láttuk, hogy milyen terhet rónak az iskolák az önkormányzatokra, felvetettem, vegyék állami kézbe a közoktatást, ahogyan ez mondjuk Franciaországban is van. Akkor a tárca államtitkára szó szerint legorombított: hogyan képzelem azt, hogy a magyar önkormányzatiság egyik legnagyobb vívmányát elvegyük a településektől. A polgármester szerint az ön- kormányzatok a kilencvenes évek elején jószerével csak postásként továbbították az oktatásra utalt állami pénzeket az intézményeknek. Aztán a normatíva egyre kevesebb lett, az iskolák fenntartásához keményen hozzá kell járulniuk az önkormányzatoknak. Ekkor még 80 százalék állami támogatás érkezett, a településeknek 20 százalékot kellett pótolniuk. Aztán a helyi kiegészítés egyre magasabb lett. Tavalytól ösztönzik a társulások kialakítását.- A társulások bebizonyították, hogy van az oktatásra pénz - folytatta Török Margit -, épp csak több száz oldalas pedagógiai terveket és társulási okiratokat kellett ahhoz létrehoznunk, hogy ezt megkapjuk. Most pedig felvetődik, hogy ezzel sem értünk el semmit, hiszen újraállamosításban gondolkodnak. Mi óriási pénzeket áldoztunk a tenki oktatásra, jó gazda módjára fejlesztettük az intézményünket, még akkor is, ha tavaly az óvoda működését épp a normatíva felével, az iskoláét 30 százalékkal kellett kiegészíteni. Fontos, hogy az iskola önkormányzati kézben maradjon, hiszen ezzel a legfontosabb feladatunknak tudunk eleget tenni: ez AZOK AZ ÖNKORMÁNYZATOK, akik napi munkájuk során jelentős szociális munkát végeznek, minden bizonnyal fellélegeznének, ha levennék az iskola terheit a vállukról. Ám azon települések esetében, a jövő nemzedék értékeinek felügyelete. Tarnabodon Pető Zoltán polgármester adná, ha „vennék” az iskolájukat.- Minden intézmény, de főképp az iskola nagy teher egy kistelepülésnek. Bár mi is társulásban működünk Tarnazsa- dánnyal, az így kapott pénz sem elegendő. Én szívesen megválnék az iskolától, de úgy érzem, erre nincs reális esély. Az államnak se pénze, se energiája, se komoly szándéka nincs erre. ahol nincs ilyen jellegű teher, ragaszkodnak az iskolához, melynek igyekeznek jó gazdái lenni, ráadásul a falu egyik szellem i-közösségi erejét is elveszítenék, ha a tanintézmény állami kézbe kerülne. Pető Zoltán úgy fogalmaz: náluk naponta 40-50 ember fordul meg a hivatalban, többségük megélhetési problémákkal. Nekik bőven elegendő lenne ezen réteg ügyeinek intézése. Attól a polgármester pedig nem fél, hogy az iskola „elvétele" megkérdőjelezné az önkormányzatok létének jogosságát, hiszen - szerinte - a szociális ügyek továbbra is csak helyben intézhetők. Németh István, Kömlő polgár- mestere vegyes érzelmekkel fogadta a hírt.- Nem a tulajdonviszonyokon kellene gondolkodni, hanem azon, hogy legyen elég pénz az oktatásra. Nem államosítani kellene, hanem pénzt pumpálni erre a területre. Mi a közelmúltban nyertünk 230 milliót iskolafelújításra, érthető, hogy nem szívesen válnánk meg intézményünktől. Ám az is igaz, hogy még társulás formájában is nagy teher a működtetés és a normatíva pótlása, vagyis tény: könnyítene a terheken a változás. Kis iskola, nagy dilemma adják-veszik, viszik, mint gyerekkorunkban a babaruhát - így fogalmazott a minap egy pedagógus annak hallatán, hogy Hiller István felvetette: kormányzati szándék fogalmazódott meg az iskolák „visszaállamosítására”. A miniszternek sikerült alaposan felkavarnia eme kijelentésével a kedélyeket. Az oktatási intézmények fenntartása lassan két évtizede önkormányzati feladat. S lássuk be, szegénység ide, anyagi szorongatott- ság oda, a települések jó gazda módjára bántak eddig iskoláikkal. Megragadták a fejlesztési, pályázati lehetőségeket annak érdekében, hogy a gyermekek minél jobb körülmények között tanulhassanak informatikát, nyelvet, utóbb már uniós ismereteket. A pedagógusok nem csak az iskola falai közt állnak helyt, hanem a települések kulturális, művészeti életének, ünnepeinek aktív szervezői, szereplői is. A szülők ismét megértették: nem szégyen a társadalmi munka, ha kell, hát festenek, jégpályát építenek vagy jótékony- sági bált szerveznek annak érdekében, hogy a gyermekeiket nevelő-oktató intézmények egy kis többlethez jussanak. A vidéki iskolák a kis falvak utolsó közösségformáló, ösz- szetartó bástyái. A pedagógusok pedig - főként ha maradt még helyben iskola - szinte utolsó fáklyavivőként szolgálják e kicsiny településeken a jót, az értéket, a követendőt. S teszik mindezt azért, mert a helyi iskola a helyi közösség ügye, ahogy az is csak helyben fontos, mit adnak útravaló- ként a fiataloknak. ám az állam érdekét már rég kiverték a fejükből... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu ■ „Szerintem az államnak se pénze, se energiája, se komoly szándéka nincs erre.” Szellemi és közösségi megtartóerő az iskola Az európai vöröskeresztes mozgalomról vetélkednek Civilek segítik a panaszos ügyek megoldását Kézikönyv a házimanóknak tippek Egy hasznos és játékos kötetet mutattak be Az 1859-ben lezajlott solferinói csata színhelyén járó Henry Dunant a rengeteg áldozat és sebesült láttán arra gondolt, hogy többségüket meg lehetett volna menteni, ha időben segíthettek volna rajtuk. A jómódú családból származó férfiban ekkor fogalmazódott meg egy segélynyújtó szervezet létrehozásának az ötlete. Ide, a vöröskeresztes mozgalom megszületésének a helyszínére utazhatnak azok a fiatalok, akik alkotásukkal díjat nyernek a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete által meghirdetett médiapályázaton - tudtuk meg Gortva József megyei igazgatótól. Az esemény 150. évfordulója alkalmából az érdeklődő közép- és főiskolások álló-, illetve mozgóképes összeállítással pályázhatnak. Ezekben feldolgozhatják a Solferinót követő időszak történetét, bemutathatják az európai vöröskeresztes mozgalom jelentőségét az esélyegyenlőség idei éve tükrében, de témául választhatják a véradást is. Az egri Klapka utcai címre április 24-ig eljuttatott spotokat május 10-ig bírálja el a zsűri. Ekkor dől el, hogy ki lesz az a három pályázó, akik a vöröskeresztes világnap májusi megyei ünnepségén átvehetik az utazásra szóló jegyet. A nemzetközi ünnepség június 27-én kezdődik az olaszországi településen. ■ Nincs pénzünk a fizetésekre, de számítunk a civil önkéntesek segítségére - bocsátotta előre dr. Csehák Judit, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Köz- alapítvány elnöke annak kapcsán, hogy regionális irodát nyitottak tegnap Egerben, a Csákány út 1. szám alatt. Tavaly az országban 30 ezer üggyel fordultak az alapítványhoz, s most a civil szervezetek bevonásával szeretnének közelebb kerülni a panaszosokhoz. Elmondta: nem működnek hatóságként, valójában közvetítők abban, hogy aki sérelmet szenvedett beteg- és gyermekjogi kérdésekben, az eljuthasson az illetékesekhez. ■ A Forrás Gyermek- és Ifjúsági házban az Egri Nyitott Kapu Alapítvány és az ÖKO-Pack Kht. képviselői a „Hulladékból termék” kiállítás keretén belül tegnap különleges bemutatóra hívták a sajtó munkatársait. A találkozón P. Fábián Anikó Házimanók kézikönyve 1. című kiadványával ismerkedtek meg az érdeklődőknek. A könyv televíziós változata jelenleg is sikerrel fut az Egri Városi Televízió műsorán. Az esztétikus foglalkoztató kö- | tetben közel ötven, könnyen és | olcsón elkészíthető ajándék, il- | letve játéktipp található az év- | szakokhoz, illetve a jeles napok- e hoz kapcsolódva. ■ A bemutatót kézműves foglalkozás követte. KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.HU 1 f, * 1 4 »
