Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-19 / 66. szám

2 MEQYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK Kórház-vita: Herman szerint Sós Tamásnak le kell mondania Halálvágyában megölte az anyját vádindítvány Nyitott csappal gázpalackot, s égő gyertyát helyezett el a nappaliban Folytatás az 1. oldalról Herman utalt arra, hogy a dolgo­zóknak kifizetett 720 millió forint végkielégítés a megye büdzséjét fogja terhelni. Szerinte a szándé­kos károkozókat felelősségre von­ják majd. Dr. Tatár Lászlótól, a PF vezetőjétől megtudtuk: mini­mum tíz képviselő aláírására van szükség ahhoz, hogy az elnök kö­teles legyen kitűzni a-rendkívüli ülést. Legkésőbb e héten pénte­ken benyújtják kezdeményezésü­ket, onnantól számítva 15 napon belüli időpontra kell összehívni a testületet. m A megye fellebbez az el­sőfokú ítélet ellen.- Az elsőfokú bírósági döntés a napi gyógyítómunkát nem érinti. Az ellenzék túl korán örül, meg­nyilatkozásaik színvonala őket minősíti - reagált a fentiekre Sós Tamás. Szerinte az elmúlt hóna­pokban nyugalom költözött az eg­ri kórházba, a betegek és az ott dolgozók érdekei kerültek előtér­be, számos olyan fejlesztés való­sult meg, amelyre egyébként ma­gának a megyének nem lett vol­na pénze. Kiemelte: a bírósági íté­let nem jogerős, a Hosplnvesttel kötött szerződés érvényben van. Továbbra is meggyőződése, hogy az egészségügyi intézmény mű­ködtetésbe adásáról tartalmilag egy felelős, jó döntés született, amiről a bíróságon a vita folyik, az csupán egy eljárásjogi, formai kérdés. Az elnök bejelentette, hogy a megyei önkormányzat a jogállamiságban bízva fellebbez az elsőfokú ítélet ellen. Sós úgy vélekedett: a rendkívüli közgyű­lés összehívásának ötlete csak a hangulatkeltést szolgálja. A szán­dékos károkozás vádját a leghatá­rozottabban visszautasította, s megjegyezte: a végkielégítések összege pályázati formában vis­szaigényelhető. A Heves Megyei Rendőr-főka­pitányság tegnap egy közle­ményben cáfolta azt az egy or­szágos hírügynökség által publi­kált hírt, miszerint megerősítet­ték volna az egri kórház védel­mét. A fokozott közbiztonsági el­lenőrzés-sorozat a megye több településén február 16. óta zaj­lik, ez mind térben, mind időben független a kórházi események­től - írta Soltész Bálint r. száza­dos, sajtószóvivő. ■ Különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntett kísér­letének elkövetésével vá­dolja a főügyészség P.-né K. Annát. A vádirat szerint P.-né tudta, hogy a lakásban még ketten vannak, amikor gyertyát gyújtott. Képünk illusztráció. Csaknem egy esztendeje annak, hogy Gyöngyösön, az Epreskert úton kora reggel tűzhöz riasztot­ták a lánglovagokat. Arra utaló jelek már akkor is voltak, hogy valaki szándékosan idézte elő a bajt. Ám csak később vált bizo­nyossá, hogy az egyik ott lakó a gyújtogató. Hosszas nyomozás után az ügyben elkészült a vádirat - tá­jékoztatták a Heves Megyei Fő­ügyészségen a Hírlapot. E doku­mentum P.-né K. Annát vádolja a tett elkövetésével. Az asszony 1991-ig Nagyrédén élt első férjé­vel, akitől három gyermeke szü­letett. Ura halála után 1995-ben lépett házasságra P. M.-mel. Édesanyjával együtt a nagyrédei házat eladták, s Gyöngyösön vettek másikat. Oda az anyuka is beköltözött. A lakás felújítá­sára P.-né 2001-ben kölcsönöket vett fel, de azokat nem törlesztet­te. A pénzintézet ezért ezen az ingatlanon jelzálogjogot létesí­tett, amit a nő úgy próbált meg­szüntetni, hogy magánszemé­lyektől, más bankoktól újabb hi­teleket vett fel. Komoly adósság- csapdába került, emiatt 2004- ben elveszítette a lakását. Akkor öngyilkosságot kísérelt meg, sikertelenül, depressziós állapota miatt kezelték is. Édes­anyjával és férjével, az első há­zasságból származó fiával az Ep­reskert úti házba mentek lakni. P.-né - részben korábbi adóssá­gai rendezése végett - újabb na­gyobb összegű kölcsönöket vett igénybe, hozzátartozóit jelölve meg kezesekként, akik azonban minderről nem tudtak. A vádlott persze ezúttal sem volt képes a hitelek visszafizetésére. Ráadá­A VÁDLOTTAL KAPCSOLATBAN OZ elmeorvos és a pszichológus szakértői szakvélemények sze­rint a tett időpontjában az asz- szony depressziós hangulattal, önértékelési zavarokkal, öngyil­sul 2007-ben a munkaviszonya is megszűnt. Tavaly április 16-ra az adósságok miatt a végrehajtó árverést hirdetett meg a házukra. Az asszony telje­sen kilátástalan­nak látta a helyze­tét. Úgy döntött, ezt az ingatlant „nem engedi” elárverez­ni, hanem azt - miként a vádin­dítványban szerepel - inkább megsemmisíti. Az elmúlt évben április 9-én hajnali négy óra kö­rül ébredt, fiának elkészítette a szendvicseit. Amikor az távo­kossági kísérlettel, szorongással és céltalansággal jellemzett sú­lyos személyiségzavarban volt. Ennek nyomán halálvágy ala­kult ki benne, s a bűntény meg valósításakor a pszichotikus Hí­zott, a vádhatóság álláspontja szerint tudván, hogy a lakásban még ketten tartózkodnak, egy propán-bután gáz­palackot a nappali szoba előterébe vitt a garázsból, s a lép­csőfeljáró alá he­lyezte. Egy gyertya­tartót is a közeibe tett, majd összepa­kolta fia ruháit, számítógépét, azt bepakolta az édesanyja személy­autójába. Ezután meggyújtotta a gyertyát, kinyitotta a gázpalack csapját, s hat óra tájban elindult otthonról. Az adatok tanúsága vójú depressziója az elmebeteg­ség szintjét is elérte. A vádlott tehát képtelen volt cselekménye veszélyes következményeinek felismerésére, s annak megfele­lő magatartás tanúsítására. szerint fél hét körül felhívta a fi­át, akivel közölte, hogy a lakást felgyújtotta, oda ne térjen vissza. A járművet Hatvanban a Lidi áruház parkolójában állította le, a kulcsot egy táskába helyezte, majd begyógyszerezte magát ön­gyilkossági szándékkal. Ezután P.-né kikapcsolta a te­lefonját. A fővárosba utazott, ahol a lányának és egy bírósági végrehajtónak leveleket adott fel. Ezekben azt írta meg, hogy nem lát kiutat a jelenlegi helyzetéből, s a történtekért teljes mértékben őt terheli a felelősség. Ezt köve­tően az óbudai Hajógyári-sziget­re ment, ahol nagyobb mennyi­ségi altatót és nyugtatót vett be, s alkoholt is ivott. Rövidesen el­veszítette az eszméletét, s csak április 10-én találtak rá, amikor kórházba szállították. A gyöngyösi, Epreskert úti la­kásban 9-én kora reggel a gázpa­lackból kiáramló gáz 6 óra 22 körül elérte az égő gyertya ma­Depressziós hangulat, önértékelési zavarok, öngyilkossági kísérlet ■ Meggyújtotta a gyertyát, kinyi­totta a gázpalack csapját, s hat óra tájban elin­dult otthonról. Szalay Zoltán gasságát, meggyulladt, s tűz ke­letkezett. A lángok az emeleti la­kótér irányába terjedtek, édes­anyjának a lakrésze felé. A nap­paliban alvó férje, észlelve a szo­katlan zajokat, az égő előtéren át kimenekült a lakásból. Az emeleten tartózkodó K. L-né, az anya, azonban a füst és a szén- monoxid belégzése nyomán esz­méletét vesztette, s rövid időn belül meghalt. A tűz miatt a gáz­palack felrobbant, s a detonáció jelentős rongálást okozott. Rá­adásul lángra lobbant a ház mel­letti épület tetőszerkezete is, on­nan a szomszéd mentette ki a bent tartózkodó asszonyt. A gyújtogatás és a robbanás foly­tán négymillió forintos kár ke­letkezett, a tüzet a gyöngyösi és a hatvani tűzoltók fékezték meg. P.-né édesanyja az orvos szak­értői vélemény szerint szén-mo- noxid-mérgezésben, továbbá a testfelületének 40 százalékát érintő égési sérülések miatti sokk hatására a helyszínen el­hunyt. A tűzoltók szerint a lán­gok veszélyeztették a környező lakóházakat, s a vádlott lakása mögötti területen lévő gázpa­lack-tárolót és műanyagláda- raktárt is. A főügyészség tájékoztatása szerint kihallgatásai során P.-né K. Anna tagadta a cselekmény elkövetését. Ugyanakkor a vád­indítvány szerint a bűnösségét bizonyítják a Gyöngyösi Rendőr- kapitányság jelentése a tűzeset­ről, a helyszíni szemle jegyző­könyve és annak mellékletei, a lefoglalási jegyzőkönyvek. Azt erősítik meg a vádhatóság sze­rint a vádlottról készült orvosi iratok és elmeorvos-szakértői vé­lemény, a pszichológus szakértő és az írásszakértő véleménye, va­lamint a tűzvizsgálati jegyző­könyv és annak mellékletei. Mindezek alapján a Heves Me­gyei Főügyészség különös ke­gyetlenséggel és több emberen elkövetett emberölés bűntett kí­sérletének elkövetésével vádolja az asszonyt. Első fokon az ügy­ben ítéletet a Heves Megyei Bíró­ság hivatott hozni. Az Egri Városi Bíróság tavaly szeptember közepétől elrendelte P.-né K. Anna ideiglenes kény­szergyógykezelését. A megyei főügyészségi vádirat azt kéri, hogy a megyei bíróság a kény­szergyógykezelést határozata ki­hirdetéséig tartsa fenn. Gátolták az ittas sofőr elleni rendőri intézkedést Eger egyik utcájában a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság járőrszolgálatot ellátó munka­társai kedden kora este megál­lásra szólítottak fel egy gépjár­művezetőt - tájékoztatta a Hír­lapot szerdán Soltész Bálint r. százados, rendőrségi sajtószóvi­vő. Mint említette, a' személy- gépkocsival közlekedő férfi a hang- és fényjelzéssel is közve­tített kérésnek nem tett eleget, hanem továbbhajtott. Néhány utcasarokkal odébb megállt a kocsival, s ott intézke­dés alá is vonták a hatósági em­berek. Ennek során megállapí­tották, hogy olyan személyautó­val vett részt a közlekedésben, amelyet kivontak a forgalomból. Ő maga gépjárművezetéstől va­ló eltiltás hatálya alatt áll, s az al­koholszonda kimutatta, hogy it­tasan ült a volán mögé. Mindezek miatt szükségessé vált az illető előállítása, amelyet az intézkedő egyenruhások meg is kezdtek. Ekkorra azonban 25-30 személyes tömeg gyűlt össze, akik kiabálással, a rend­őrök fenyegetésével akadályoz­ták a bűnüldözők munkáját. Ek­kor további két személyt, egy férfit és egy nőt a tömegből ki­emeltek, s előállítottak a jogsze­rű rendőri intézkedés akadályo­zása miatt. Mindhárom személy ellen szabálysértési eljárást indítottak a rendőrségen. ■ Emléktábla. Az első magyar eszperantista, dr. Bálint Gábor kolozsvári egyetemi tanárnak állít emléket az a márványtábla, amit az egri Barta- kovics Béla Közösségi Házban avattak fel a minap. A köszöntőt Eszényi József (jobbra), a Magyar Eszperantó Szövetség elnökségi tagja mondta. A rendezvényen Nagy Róbert (balra), az emléktábla alkotója is részt vett. Innovációval a válság könnyebben leküzdhető A recesszióból akkor jöhet ki gyorsan, jól az ország, ha nem adja fel az innováció támogatá­sát - mondta Gyöngyösön Mol­nár Károly, a kutatás-fejleszté­sért felelős tárca nélküli minisz­ter. Ezért 2007 és 2013 között összesen 540 milliárd forint jut erre a területre. A miniszter emlékeztetett: ép­pen az 1929-es világválság idején valósultak meg a legnagyobb ma­gyar találmányok. Ilyenkor me­nekülhet előre a magyar kutatás- fejlesztés, s foglalhatják majd el az addigra tönkrement vállalatok helyét a most elinduló progra­mok. Hozzátette: manapság már nem egyes kutatókat, főiskolákat támogat az állam, hanem inkább projekt-konzorciumokat. így a multinacionális vállalatok is ki­veszik az „önrészüket” a fejlesz­tésekből, s végül itthon marad a szellemi termék. A recessziót elemezve elhang­zott: a kormánynak a válság előtt megfogalmazott stratégiai célja­iban nincs változás. Az euró be­vezetését, kiszámítható nyugdíj- rendszert várhatunk, ezeket a terveket nem adták fel. A tervek szerint júliustól jövedékiadó­emelés lesz, és 2011 környékén jön az általános ingatlánadó is. Viszont csökken a vállalkozá­sokra nehezedő járulékteher, és valószinű, hogy jövő januártól a vállalkozások különadója is el­törlésre kerül. ■ c f. I 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom