Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-16 / 63. szám
4 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 16., HÉTFŐ Amikor karikatúrát szült a kiadó csődje poéngrafikák Görbe tükröt tartanak elénk a/ egri művész humorral teli, kedves, vidám rajzai A karikaturista igazi nagy varázsló, találó rajzaival el tudja érni, hogy jóízűen avagy fanyarul nevessünk azon, amin sírnunk kellene. Szilvás István A bámulatos hűséggel megrajzolt fokhagymakoszorú előtt időzünk legtovább. A falakon lévő grafikák közül azért ez a legérdekesebb, mert többször is szép summát kínáltak érte, ám alkotójának nem volt szíve megválni tőle. A rég volt hangulatos piaci sétát idézi ugyanis, majd a precíz kidolgozás örömteli fáradságát, s a beteljesülés pillanatát, amikor bekeretezve odakerült a konyhasarok fölé. Kissé távolabb azoktól az egymástól merőben eltérő tónusú képektől, amelyek a korabeli és a mai szülőváros jellegzetes részeit ábrázolják.- Az ódon környezet eleinte barnás tónusú képeket hozott ki belőlem - indokolja a különbséget a grafikus Diós Magda. - Aztán álmomban egyszer kékben és lilában jelent meg előttem a patakpart az izraelita templommal, az irgalmasok hídjával, a malommal. így későbbi rajzaimon többnyire ezek a színek dominálnak. Bár tősgyökeres egri, a történelmi város mégis csak egy sajátos szituáció révén nyílt meg előtte.- Egyik iskolai felvételi vizsgámon azt a feladatot kaptam, hogy mutassam be a Minorita-templomot. Akkor döbbentem rá, hogy mennyire hiányosak az ismereteim a múlt itteni remekeiről. Amikor hazakerült, újra felfedezte a hangulatos utcákat, bújni kezdte a múzeumokat, s felkereste a helytörténet megszállott gyűjtőit, hogy hűen örökíthesse meg a várost. Közben élte a grafikusok nem mindig gondtalan életét: betűkártyákat készített kisiskolásoknak, ifjúsági és mesekönyveket illusztrált. Rajzai által korosztályok ismerték meg a János vitéz, a Toldi, a Légy jó mindhalálig, az Egri csillagok vagy a Kis herceg hőseit. S egy ilyen megbízatás miatt tett aztán máig tartó kirándulást a karikatúra világába. Ma is megvan az első rajza, amelyen egy gondterhelt férfi ül az APEH-székház sarkánál, lábai előtt egy kalap, amibe éppen belepottyantja „adomáA Diós-humor. A polgármesterek randevúja alkalmából rendezett kiállításon mindig látható egy-egy egri karikatúra. nyát” egy arra szálló madár. „A természetbeli juttatás is adóköteles...” - olvasható a kép alatt.- Saját kínom szülte ezt a karikatúrát - említi az egykori vicclapban, a Lúdas Matyiban is megjelent rajzról a művész. - Korábban megbízást kaptam egy könyv illusztrálására, de mire a kötet megjelent, csődbe ment a Mindennapi életünk szellemesen megrajzolt képei a kiállításokon mint az „egérfogó” című karikatúra (képünkön) is jelzi, diós Magdának remek humora van. Sikeres tárlatok, értékes díjak bizonyítják ezt. A legfőbb mérce azonban az a mosoly, amit az emberek arcára varázsol. Az unióba lépésünk előtti várakozás időszakában született karikatúráján Magyarország térképe látható egy szögön lógó, a táblán lévő felirattal: „Rögtön jövünk...!" Most a XIII. Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivál újabb pályázatára készül, amelynek témája az unióban eltöltött öt évünk. kiadó. Fizetség gyanánt odapoty- tyantottak vagy ötszáz példányt, hogy adjam el magam, talán bejön belőle a honorárium. Csak azt nem mondta senki, hogy a „természetbeni juttatás” is adóköteles, az APEH keményen be is hajtotta rajtam a járandóságát... Az említett rajz - néhány hasonló kreációval együtt - eljutott egy debreceni tárlatra, ahol úgy értékelték, hogy ezek az alkotások olyan poéngrafikák, amelyek sohasem hazudnak, mert emberien tiszták. S olyan alkotói szellemiségről árulkodnak, amelyet a hétköznapi történések iránti fogékonyság és a sajátosan egyedi látásmód jellemez. Ez a biztatás adott aztán lendületet ahhoz, hogy az „alkalom szülte” karikaturista bemutatkozási lehetőséget keressen magának a különböző pályázatok és versenyek révén. Visszajáró résztvevője lett a „Bohém hangulat” című - az idén immár tizedik alkalommal megrendezett - debreceni egyetemi mosolyfesztiválnak, de sikert arattak „görbe tükrei” a szegedi, a kiskunfélegyházi, a szekszárdi, a budapesti közönség körében, s nem utolsósorban szakmai berkekben is. Mint korábban a Párizsi Magyar Intézetben bemutatott grafikái, mostanság a nemzetközi alkotógárdát felsorakoztató Magyar Karikatúra Művészeti Fesztiválokon bemutatott humoros rajzai öregbítik szülővárosa hírnevét. Mi mást is szolgálna az a rajz, amelyiken a Dobó-szobor előtt álldogáló turisták véleményét idézi, miszerint „Egeré a világ legrégebbi őrző-védő kft.- je...” Vagy ott van például Eger mai ostroma, ami napjainkban úgy néz ki - látható a karikatúrán -, hogy a patinás város be nem épített részeit lerohanják a füstöt okádó autók. S hol vannak ilyenkor a hős egriek? Ők is ott ülnek valamelyik útkereszteződés közlekedési dugójában. Lám, mennyire igaz: a karika- turista nagy varázsló, mert el tudja érni, hogy nevessünk azon, amin valójában sírnunk kellene...
