Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-16 / 63. szám

2009. MÁRCIUS 16., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE Fiatalok erősítik a lánglovagok dolgos csapatát Szilvásváradon Viszonylag kevés vonulása volt tavaly Szilvásvárad Község Tűz­oltó Egyesületének, tudtuk meg Poczik József elnök közgyűlési beszámolójából. A csapat 54 taggal működik, közöttük húsz ifi is serénykedik a baj elhárításában. A múlt év­ben, a kedvező időjárásnak kö­szönhetően ritkábban kérték a segítségüket. A szolgálatban töl­tött órák száma az ötvenet köze­lítette meg, míg 2007-ben 700 órát dolgoztak a sok avar- és er­dőtűz miatt. Ugyancsak őket ri­asztották, amikor a magas belvíz okán szivattyúzni kellett. Az egyesület életében kiemelt he­lyet foglal el az évente megtartott megyei tűzoltóverseny, illetve ar­ra a felkészülés. Tavaly a lányok minden kategóriában első helye­zést értek el, az országos meg­mérettetésen a tizedikek lettek, csakúgy, mint a csapat fiútagjai. A szervezet legfőbb támogatója az önkormányzat. Éves szinten 700 ezer forinttal járulnak hoz­zá a tűzoltók áldozatkész mun­kájához. A közgyűlés végén id. Csorna Gábor parancsnok javas­latára új tagok felvételéről dön­tött a társaság, s elfogadták a költségvetési tervet is. Az idén új szivattyúkat vásárolnak, va­lamint újra cserélik a felnőttek gyakorlóruháját. ■ Mesevetélkedő: Hétmérföldes csizmában A „JJétmérföldes csizmában” el­nevezésű országos mesevetélke­dőre a megye 14 általános isko­lájából 74 csapat nevezett be a második és negyedik osztályos kisdiákok közül. Fordulónként négy mesét kellett elolvasniuk, a verseny feladványai a történe­tekre épültek. A napokban a ne­gyedik megméretésen is túljutot­tak a legügyesebbek. Az április 4-re tervezett, az Eg­ri Kulturális és Művészed Köz­pont Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házban zajló megyei döntőben már csak nyolc csapat küzd, hogy eljuthasson Veszprémbe, az or­szágos döntőbe. Egerből a Felső­városi, a Balassi, a Lenkey, az egercsehi és a horti iskola diákjai indulhatnak a versenyen. ■ Minden anyagban lakik valaki. Az egyikből ábrándos, dundi manót, a másikból álomszuszék macskát hoz elő Rita kezében a véső. Rita a lelkét festi meg művészet A kert egy varázslatos, madarak látogatta „műterem” Hihetnénk, hogy aki már jó néhány embert földhöz vágott, attól jobb óvakod­ni. Pláne, ha ez az illető egy mindenre elszánt nő. Négyessy Zita Úttalan utakon, Eger és Egerbak- ta között, a Töviskes-völgyben autózunk, hogy meglátogathas­suk otthonában D. Szűcs Ritát. A küzdősportok rajongói előtt nem ismeretlen a neve: arany­jelvényes minősítésű dzsúdós, tagja volt az ifi-, junior- és felnőttválogatottnak. A drukke­rek 14 éven át láthatták, amint a szőnyegre teríti ellenfeleit, nem­csak itthon, hanem nemzetközi versenyeken is. Amikor kiszállunk a házuk előtt, elakad a lélegzetünk. A ke­rítés mögött valóságos éden tá­rul a szemünk elé. A domboldal­nak szaladó kertben - kora ta­vasz lévén - még nem pompáz­nak a virágok, de az ízléssel, lát­ható szakértelemmel összeválo­gatott örökzöldek, a szélben egy­előre csupasz vesszőikkel hajla­dozó rózsák és cserjék azt sejte­tik: ilyen mesebirodalomból fizettetett ki az első emberpár. Vendéglátónk végigkalauzol bennünket a maga telepítette kertben. Tíz éve költöztek ide fér­jével, ide születtek a gyerekeik. Itt élnek a hobbitelkes övezet­ben, viszonylag messze a város vagy falu kínálta közösségektől. A kényszer vezérelte őket ide. Rita napokig sírt, azt gondolta, képtelen lesz megszokni az Isten háta mögött. De itt már volt egy parányi, félig kész víkendház, s ez két­ségtelenül jobb megoldásnak tűnt, mint az albérletért vagyonokat kifizet­ni. Aztán, ahogyan az évek tel­tek, a férjével közösen komforto- sították, bővítették, szépítettek a házikójukat kívül és belül. Rita sosem tartozott azok kö­zé, akik nem bírnak úrrá lenni szorult helyzetükön,1 s a sebeik nyalogatásával múlatják az időt. Már kislányként megtanította vele a sport a küzdést. Bár a dzsúdót 1992-ben abbahagyta ­pedig az utolsó versenyén, az MVSC versenyzőjeként, az or­szágos bajnokságban második helyezést ért el -, talált egy má­sik, ugyancsak kitartást, szor­galmat igénylő foglalatosságot. Szelídebb műfajra váltott. Az edzés mellett régóta rajzolt, ezért felvételizett a főiskola rajz-földrajz szaká­ra, onnan tovább a vizuális kommuni­kációra, s ezzel pár- huzamban lakbe­rendezést is tanult. Diplomaszerzés után az Eventus művészeti tagozatán adta tovább a tudását, s szerette meg a taní­tást. Közben arra is nyílt alkal­ma, hogy kiállításokon mutat­kozzon be a közönségnek. Az első kisfia, Áron megszüle­tése után a bábszínház műhelyé^ ben dolgozott, bábokat, díszlete­ket tervezett. Amikor a második gyermeküket, Ádámot várta, el­Hosszú ideig az állásnélküliek keserű minden­napjai vártak rá. Alkotások mókusecsettel és kővésővel d. szűcs Rita azzal vigaszta­lódik, hogy kiállítást rendez az alkotásaiból. Az egri Bródy Sándor Megyei Könyv­tárgalériájában március 23- án 17 órakor nyíló tárlatán mutatja be különös hangula­túfestményeit, faragott Ytong- oszlopait. Ez a könnyen vés­hető anyag szolgaian simul a vésője alá, engedi, hogy manókat, állatokat, virágo­kat, geometrikus formákat varázsoljon elő. végezte a felsőfokú gyógypeda­gógiai asszisztensi szakot abban a reményben, hogy könnyebben elhelyezkedhet. Csalódnia kel­lett. Hosszú ideig az állásnélkü­liek keserű mindennapjai vár­tak rá. Ez nemcsak anyagilag rendítette meg a családot, Rita úgy érezte, az önbecsülése is sé­rült. Minduntalan azt kérdezget­te önmagától: „hol rontottam el?" Hiába pályázott, s indult jó esély- lyel, nem sikerült munkahe­lyet szereznie. A sors 2008-ban mosolygott rá, amikor a noszvaji iskolában elnyerte a gyermeknevelői stá­tust. Meleg, családias légkör fo­gadta, remek kollégák közé ke­rült. Csupán egy hiba van: a meg­bízatás csak egyetlen évre szól. Rita határozottan állítja, hogy a küzdéshez a férjétől és a gye­rekeitől kapja az erőt, számára ők jelentik a boldogság forrását. A fiúk igazi kritikusok, s ad a megérzéseikre, elfogadja ész­revételeiket. A nagyobbik fia, Áron is hajlik a művészet felé. Jó pár fotót ké­szítettek közösen a kert szépsé­geiről, s arra készülnek, hogy Budapesten is bemutatkoznak egy kiállítással. Ádám, a kicsi pedig megsimogatja alkotás köz­ben Rita hátát, s biztatóan mond­ja: „ez is jól sikerült, anya!” ■EIEEB3BÍ A kistérség tervei a fejlesztésekről Bélapátfalva A városban tartja soron következő, kihe­lyezett ülését a Heves Me­gyei Területfejlesztési Ta­nács. A rendezvény kedden 14 órakor kezdődik a pol­gármesteri hivatalban. Az államháztatási törvény sze­rint március 20-ig el kell fo­gadniuk az idei költségveté­si tervüket, következésképp erről határoznak a jelenlé­vők. Ezt követően tájékozta­tó hangzik el a kistérség múlt évi eredményeiről, valamint az idei fejleszté­si tervekről. Beiratkozás és vendégség az általános iskolában Balaton Szerdán 10 és 12 óra között, valamint 15-től ló óráig fogadja a helyi álta­lános iskola a beiratkozó el­sősöket és szüleiket. Ezen a napon arra is nyílik alka­lom, hogy a jelenleg még óvodás gyerekek beüljenek a padba és részt vegyenek a tanítási órákon, foglalkozá­sokon. Megnézhetik, milyen sors vár rájuk szeptember­től, ki lesz a tanítójuk. A vendégeskedésre délelőtt 10-től kínálkozik lehetőség az 1. és a 2. osztályban. Fórumot kapnak az ötletadók és bírálók egerszólát Kedden falu­gyűlést és közmeghallgatást tartanak 17.30-tól a kultúr- házban. A rendezvényen a polgármester ismerteti a je­lenlévőkkel az önkormány­zat múlt évi munkáját, s vá­zolja az idei terveket. A fó­rumon lehetőség nyílik ar­ra, hogy a falubeliek el­mondják építő javaslataikat, kritikájukat. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► hétfő EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessyí« axelspringer.hu Az idősek és a kicsik védelme polgárőrök Lesben állnak és biztosítják a helyszínt A falunapon is a polgárőrök gondoskodtak a rendről, biztonságról Az egerbaktai polgárőrség köz­gyűlésén Barkóczi Géza elnök beszámolt a múlt év eredménye­iről. Kiugróan nagy fogásuk nem volt, de szemmel tartották a házalókat, vigyáztak az idős emberekre, a nevelőotthonból elkóborló gyerekeket visszavit­ték az intézménybe. Tájékozta­tást adtak a falubeli időseknek, hogyan védjék ki a trükkös tol­vajokat, s biztosították a hely­színt a rendezvényeken. A gyűlésen a tagok megerősí­tették tisztségében az elnököt és Tisza Szilárd, Mata Attila alel- nököket. Koncz Ferencet a pénz­ügyi bizottság elnökévé válasz­tották, s oklevelet kaptak a támo­gató pártoló tagok. ■ Mi lesz veled, égbe törő minaret? Öt éve már, hogy bezárták kiska­puját és jó nagy betűkkel ráír­ták: ÉLETVESZÉLYES! Aztán gyorsan terjengtek a rémhírek: megroggyant, „kiszakadtak” a kövek, töredeznek a lépcsők, esetleg össze is dől. Kikerülték a kirándulók is, hiszen nem mász­hattak meg a kacskaringós csi­galépcsőt, kőerkélyéről nem gyönyörködhetnek a szép pano­rámában, de nem is járhatták körbe a tornyot, mint valaha a müezzin, aki Mekka felé fordul­va Allahhoz imádkozott. A mi­naret azonban még mindig vál­tozatlanul áll, csúcsával az égre mered, s a falai még most is olyan erősek, mint 300 évvel ez­előtt, amikor felépítették. Eger környékéről hosszú szekérkara­vánokon hónapokig hordták össze a vörös homokkő tömbö­ket, amiket gondosan ki fa rág­ták. így készült el a 35 méter magas torony, amely magán vi­seli az iszlám építészet gazdag és változatos díszítőelemeit. De mi lesz veled, minaret? Va­lóban végveszély fenyegeti? - ez­zel a kérdéssel kerestük fel Zámbori Ferencet, a városi ta­nács műszaki osztályának veze­tőjét, aki elmondta, ezek csak rémhírek. Az igaz, hogy a kör­nyék zsúfolt forgalma, a nehéz autók, amelyek percenként dü­börögnek el mellette, veszélyez­tetik a torony biztonságát. De meg lehet menteni az értékes tö­rök kori emléket. FIárom évvel ezelőtt a torony csúcsától egé­szen a talpáig acélhuzalos vas­beton köpenyt borítottak a belső falára, ...ennek „szépséghibája” az, hogy a lépcsők három centi­méterrel keskenyebbek lettek. A külső rész repedésein beszivá­rog a víz. Az Országos Műemlé­ki Felügyelőség megígérte, hogy még ebben az évben védőanyag­gal vonja be a külső falat, de gondot okoz az állványok meg­építése. u(1976. január 11.) 1 n t I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom