Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-19 / 42. szám

2009. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP A megyei sertéstenyésztők annak is örülnek, hogy másoknál kevesebb veszteséget termel minden egyes eladott jószág. Képünk illusztráció. Eger FÉSZEKRAKÓ A családi élettel, családtervezéssel foglal­kozó klubot szervez fiataloknak a Kiáltás az Életért Egyesület Eg­ri Csoportja a Kálvin Házban mű­ködő Híd Keresztény Kulturális Központban. Az első foglalkozást ma 17.30 órától tartják. A jövő­ben havonta terveznek klubfog­lalkozásokat a legkülönfélébb té­mákról, amelyek segítenek a fia­taloknak felkészülni a majdani családi életre. A mai első találko­zás alkalmával a szexualitásról esik majd szó. Verpelét hóhér, vigyázz; a Fi­desz verpeléti szervezete és az Összefogás Verpelétért Egyesület pénteken 16.30-tól fórumot ren­dez a Petőfi Sándor Közösségi Házban. A rendezvényen levetítik a „Hóhér, vigyázz!” című filmet ami Wittner Mária egykori '56-os forradalmár történetét mutatja be. A film után a vendégek talál­kozhatnak a politikusnővel, aki a Fidesz országgyűlési képviselője. Eger ÚTLEZÁRÁS Szombaton 9-14 óra között fagallyazás mi­att lezárják a Kossuth Lajos ut­cát a Hibay Károly és az Egész­ségház utca közötti szakaszon. A Szarvas térnél és a Gólya utcá­nál kell forgalomterelésre számí­tani. A városháza a közlekedők fokozott figyelmét, megértését és türelmét kéri. Erk SPORTOLNAK Szombaton is­mét megrendezik a településen a fiatalok és felnőttek asztalitenisz­versenyét. A nagy népszerűség­nek örvendő sportágat a község háziorvosa, Ertsey doktor indítot­ta útjára az egészségmegőrzés jegyében, s azóta egyre többen csatlakoztak hozzá. Szombaton várhatóan húsz boconádi, erki és tarnamérai fiatal versenyez majd Erken egyéni és páros kategóriá­ban, ezután fehér asztal mellett beszélik meg a nap eseményeit. Hatvan DIAPORÁMA Ma este hat órakor nyílik meg a Hatvani Mű­velődési Központ és Könyvtár au­lájában Hajducsek Zoltán termé­szetfotó-kiállítása, amit diaporáma-bemutató is kísér. A tárlatot Bacsa Tibor ajánlja a láto­gatók figyelmébe. Tárnáméra galambászok Feb­ruár 21-én, szombaton 18 órától rendezi meg a Nagyfüged és Kör­nyéke Postagalamb Sportegyesü­let a serleg- és díjkiosztó ünnep­ségét a tarnamérai presszóban. A szervezetet hat település ga­lambászai alkotják. Folytatás az 1. oldalról A tavalyi év ismét csak nem ne­vezhető az állattenyésztők siker- esztendejének - erről már Szabó József, a Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal megyei főigaz­gatója beszélt az agrárkamara el­nökségi ülésén Gyöngyösön, a Károly Róbert Főiskolán. Mint is­mertette: a 2007 végi 7500 szar­vasmarha helyett múlt év végén 6100-at tartottak nyilván. Ennek legfőbb oka a tej felvásárlási árá­nak zuhanása, ami miatt minden literen 15-20 forint a vesztesége a termelőnek. A sertésállomány - bár kisebb mértékben - szin­tén csökkent. A növénytermesztés tavalyi összképe pozitívabb, ebben a be­takarítás idején jelentkezett len­gyel takarmányhiány is jelentős szerepet játszott. Érdekességként TÖBBEN FELVETETTÉK, hogy már február vége közeleg, s még mindig nem tudni, mi lesz az SPS-sel, vagyis az egy­séges gazdatámogatási rend­szerrel. A bevezetéséről ugyan döntött a Parlament, de mint ismert, az Alkotmánybíróság előtt van az ügy. Dr. Magda említette, hogy amikor ezután csökkenni kezdtek a felvásárlási árak, a gazdák akkor sem éltek az intervenció lehetőségével, ami­kor az már magasabb összegű volt, mint a piaci ár. A szőlő- és borágazat tavalyi legnagyobb megyei gondjaként a két borvidék legna­gyobb felvásárlói­nak felszámolását említette, megje­gyezve, hogy a Mát­rai Borvidéken si­keresebben zárult az ügy, hiszen Nagyréde a felszá­molás ellenére is felvásárolt. Pál Sándor, az Egri Csillagok Rt. főmérnöke ehhez azt tette hoz­zá: szinte mindenki túlvásárolta magát a múlt évi szüretkor, s va­lós veszély, hogy az idei betakarí­táskor még borral lesznek tele a pincék. A sok szőlő igen olcsón ki­Sándor szerint ebből is politi­kai történet lett, s ez nem ke­csegtet semmi jóval. A szől& és borágazatról szólva azt mondta: tudomásul kell ven­ni, hogy „ennél sokkal több bort aligha tudunk eladni”. Ezért arra kell elmozdulni, hogy aki kivágni akar, az ar­került az Egri Borvidékről, s most az ezekből készült olcsó borok is „nyomják a piacot”. A tejágazat kapcsán is szóba került az import, miszerint Németországból 18 eurócentért érkezik Magyaror­szágra a nyers tej (300 forintos árfolyamon ez 54 forint), ezzel nem versenyezhet­nek a hazai terme­lők, akik 15-20 fo­rinttal magasabb önköltségi áron ál­lítják elő a tejet. Lóczi László, a pélyi Tiszatáj Agrár Rt. vezetője szerint mielőbb meg kellene egyeznie az agrártárcának a nagy áruházlán­cokkal a hazai termékek előny­ben részesítéséről. Dr. Magda Sándor szerint viszont kevésbé az etikai kódex a megoldás, sok­kal inkább a minőségi vizsgálatok szigorítása, a néhány évvel ezelőt­ra, aki pedig korszerűsíteni, az arra kapja meg a támoga­tást. Szerinte ebbe kár beleke­verni érzelmi, „történelmi szá­lakat”, mert ha a piac azt mondja, hogy nem kell több bor, akkor az elöregedett, kor­szerűtlen ültetvények termésé­re pláne nem tart igényt. ti élelmiszer-kommandó hagyo­mányait folytatva. Ez nemcsak a tej, de a borok, s egyéb - import­nyomás alatt lévő - termékek ese­tében is igaz. A megyei sertéste­nyésztők - amint azt az atkári Tol­di Attila megjegyezte - már an­nak is örülni kénytelenek, hogy a korábbi 4-5 ezerrel szemben ta­valy csak nagyjából ezer forint veszteséget könyveltek el minden eladott sertés után. Meglátása szerint a feketevágások aránya legalább 30 százalék az ágazat­ban, s ez a tisztességesen műkö­dő tenyésztőket behozhatatlan versenyhátrányba sodorja. Az egyik résztvevő megjegyez­te: 11 Tiborc panaszai” jelleget öl­tött a rendezvény, s a sort a vad- gazdálkodásról szólva Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezér- igazgatója is folytatta: sokszor ér­telmetlenül szigorú, vagy inkább túlbürokratizált szabályok sze­rint kell dolgozni, miközben a fel- vásárlási árak olyanok, hogy „a disznót ott kell elásni, ahol agyonlőtte az ember, mert 150 fo­rintos ár mellett az sem éri meg, hogy a kocsira kerüljön”. A túlszabályozásra szinte mindegyik szakterület képvise­lője szintúgy panaszkodott, a kör­nyezetvédelemtől a támogatáso­kon át a banki kapcsolatokig ezernyi témában. ■ S. P. A politika sajnálatosan ott is beleszól, ahol ezt végképp nem kellene ■ Valós veszély, hogy az idei beta­karításkor még borral lesznek tele a pincék. SZILVÁS ISTVÁN Elvesztegetett évtizedek A közgazdászok által unos- untalan szajkózott vészjelzé­sek, s az ezekhez kapcsolódó cselekvési programok nem igazán lopták be magukat sem a politikusok, sem a la­kosság szívébe. A szakembe­rek keményen fogalmaznak a kilátásainkról. Mint megje­gyezték, az ország gazdasá­gát megfelelő törvényekkel, rendeletekkel és utasítások­kal hat hónap alatt át lehet állítani, az emberi gondolko­dás megváltoztatásához azonban hatvan év szüksé­ges. S utóbbiból két évtizedet már elvesztegettünk. A RENDSZERVÁLTOZÁS Óta egyfolytában ellenszélben működik az ország. Min­denki tudja, hogy a talpon maradáshoz sürgető refor­mokra lenne szükség, de hol a politikai döntéshozók rettennek meg a várható kö­vetkezményektől, hol a pe­dig a „népakarat” söpri le a témát az asztalról. Ki a labi­lis szavazóbázisát félti, ki az „állam bácsitól” korábban alanyi jogon örökölt juttatá­sokat. Az elodázhatatlan lé­pésekkel kapcsolatban pe­dig az a sajátos vélekedés alakult ki, hogy „jó, vágjunk bele, ha muszáj, de ne most és ne rajtam kezdjék”. S amikor Bokros Lajos vagy a jelenlegi kormány veszi hozzá a bátorságot, szinte egy emberként bizonygatja az ország, hogy miért nem lehet megcsinálni. Fájdal­mas, ám sikeres külhoni példák nem győznek meg senkit. A vélt vagy valós ér­deksérelmek felülírnak minden észérvet. A pilóták jól tudják, hogy re­püléskor van egy pont, ahon­nan - elegendő üzemanyag híján - már nem lehet visz- szafordulni. Ez az ország is elérte ezt a pontot: vagy me­gyünk előre, vagy lezuha­nunk. Lehet választani... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Gyermekek keltik majd életre a mesét harlekin Bábművészetet, játszóházat ötvöznek az új foglalkozások Sokallták a polgármester telefonköltségét Kövesden Új sorozat indul útjára az egri Harlekin Bábszínházban: min­den hónap harmadik szombat­jának délelőttjén a bábművésze­tet és a játszóházat ötvöző foglal­kozásokat szerveznek a kicsik­nek, akik Ácsai Krisztina veze­tésével saját maguk keltik életre a történetet. A most szombati nyitófoglalkozáson az Aranysző­rű bárány meséjét játsszák el. A Harlekin társulata két ran­gos nemzetközi fesztiválra is meghívást kapott: a békéscsabai és a szabadkai találkozóra. Uta­zásból egyébként is kijut a társu­latnak, hiszen egyre több tájelő­adásra várják őket, már Törökszentmiklóson és Siófokon is felléptek. Ugyancsak újdon­Jellegzetes jelenet a nagy sikerű Mazsola című előadásból ság, hogy az óvónők kérésének eleget téve bábkészítő tanfolyam indult, amelyet a Lovasy házas­pár vezet. Jelenleg 15 óvónő vesz részt a foglalkozáson, s azok a gyermekintézmények, amelyek bérletet vásároltak, egy pedagó­gust ingyenesen küldhették a tanfolyamra.- Rég látott sikerrel büszkél­kedhetünk - jelezte Lengyel Pál igazgató -, hiszen soha eny- nyien nem jöttek még bábszín­házba, mint amióta Mazsola meséit játsszuk. Mi több, a kö­zönség igényének eleget téve a varrodánk Mazsola és Tádé fi­gurákat készít, melyek olyan népszerűek, hogy jelenleg is hi­ány van belőlük. ■ Erdőkövesden a napokban tár­gyalták az idei költségvetés ala­kulását a helyi képviselők. Amint azt Földi Gyula polgár- mestertől megtudtuk, a tanács­kozáson - a válságra hivatkozva - természetesen a takarékosság gondolata is felvetődött, igaz, elég sajátos formában. Néhány képviselő ugyanis in­dítványozta, majd megszavaz­ták, hogy mostantól a polgár- mester által használt mobiltele­fon költségeit fizesse a község­vezető. Földi Gyula elmondta, a telefont elsődlegesen hivatali ügyek intézésére alkalmazta, s ez havonta átlagosan 9 ezer fo­rintot jelentett. Jelezte: a testület döntését tudomásul vette. Az ülésen ezután a polgár- mester azt kérte, hogy a grémi­um tagjai meg mondjanak le képviselői tiszteletdíjaik leg­alább feléről, hiszen ezt a vál­ságra való tekintettel sok tele­pülésen már megtették, sok fa­luban pedig már egyáltalán nem veszik fel tiszteletdíjaikat, azt jótékony célra ajánlják fel. Egy másik faluatya ezen a fórumon azt szorgalmazta, hogy a teljes összegről (havi tizenöt­ezer forint) illene lemondania mindenkinek. A szavazáskor hárman tartózkodtak, ám a többség leszavazta a javaslatot, így a tiszteletdíjak maradnak, a telefonköltségét azonban ezút­tal a polgármester állja. ■ » K « l t Piac, politika, érzelmek agrárkamara Az elnökségi ülés Tibim panaszai jelleget öltött

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom