Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-03 / 206. szám

4 HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 3., SZERDA Szőtteskiállítás Hevesen iparművészek Színvonalas pályázati anyagban gyönyörködhetünk Az idei pályázatra rendkívül színvonalas alkotások érkeztek - erről tanúskodik a díjazottak száma is. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg. HÍRSÁV Tisztségviselőket választottak TENK Az elmúlt héten tartott tanácsülésen megválasztot­ták a Hanyi menti Közokta­tási Intézményfenntartó Társulás új főigazgatóját. A szervezetet Kormos Ferenc irányítja a jövőben. A Tenk központtal alakult mikroré- gió elnöki posztjára Török Margitot, Tenk polgármes­terét nevezték ki. Az ivóvíz-minőség javításáról tárgyaltak PÉLY Múlt hét csütörtökön tartott rendkívüli ülésén az óvoda- és iskolafenntartó társulás intézményvezetői pozíciójára beérkezett pá­lyázatokat véleményezte Pély önkormányzatának képviselő-testülete. Az ügy­ben majd Jászkisér vezetői hoznak végleges döntést. Pély Hevessel és Kömlővel közösen pályázatot szeretne beadni a települések ivóvíz­minőségének javítására. Ari Norman polgármester arról számolt be, gondot okoz, hogy a víz minimális tisztí­tással kerül a hálózatba. Közmunka-bizottság alakul a községben TARNA80D A településen kü­lönbizottság alakul, hogy a közmunkások kiválasztását elvégezze, figyelemmel kí­sérje munkájukat, s ameny- nyiben szükség van rá, szankciókat terjesszen elő. Pető Zoltán polgármester el­mondta, a következő képvi­selő-testületi ülésen alakul meg hivatalosan a bizottság, s várhatóan október elsejétől kezdi meg munkáját a há­rom önkormányzati képvise­lőből, valamint egy külső tagból álló csoport. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ E6ER KEDD PËTERVÀSÂRA ► SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYŐNÖYÖS SZOMBAT HAT VAN, LŐRINC! Az oldalt írta: Tóth Balázs Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi@axelspringer.hu Tizennyolcadik alkalom­mal írták ki az országos szőttespályázatot, s Heves ötödször ad otthont a ki­állításnak. Tóth Balázs Augusztus 29-étől három napon át Hevesen, valamint néhány pa­lóc településen - Rimócon, Holló­kőn, Mátraderecskén, Recsken - gyűltek össze az ország legjobb szövői, hogy konferencián vitas­sák meg, miképpen tudják mes­terségüket a turizmus szolgálatá­ba állítani. A találkozót nemzet­közi rangra emelték a Vajdaság­ból, Erdélyből érkező vendégek, továbbá a svéd meghívottak.- 1993 óta szervezünk konfe­renciákat, ez immár a hatodik ilyen rendezvényünk. Az össze­jöveteleket háromévente tartjuk, A kiállított tárgyak többsége vászonszőttes - à palócok több­nyire ezzel dolgoztak -, de meg­jelennek az alföldi, dunántúli tájegységek jellegzetes motívu­mai, gyapjúbői készült tárgyai is. Küldtek munkát Sárvárról, s Debrecenből is. Összesen ti­zenegy különdíjat osztottak ki, s négy-négy harmadik, máso­dik, illetve első helyezettet hir­minden alkalommal más téma áll a középpontban: elemeztük már például a divat és a tradíció összefüggéseit, s a kézi szövés értékét az ipari tár­sadalomban - fej­tette ki Báder Mik- lósné, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövet­kezet elnöke. - A mostani kérdésünk azért is aktu­ális, mert 2009 a kulturális turiz­mus éve lesz. Szerettünk volna példával szolgálni a résztvevők­nek, ezért a programot úgy állí­tottuk össze, hogy a Palócfóld is bemutatkozhasson. Megismer­kedhettek a kazáriak, mátra- derecskeiek hagyományőrző te­vékenységével, a recski tájház fejlesztési lehetőségeivel, a palóc képzési központ létrehozásának feltételeivel. A néprajzi, népmű­vészeti értékek mellett az egyhá­dettek. A megyénkben pályá­zók kiváló eredménnyel szere­peltek a pályázaton. A nagydíj mellett különdíjban részesült a mátraderecskei alkotóközös­ség, Kiss Lajosné hevesi szövő, Kiss Miklósáé mátraderecskei népi iparművész, valamint a hevesi alkotók is. Minisztériu­mi különdíjban részesült Ko­vács Jánosné Bodonyból. Har­ziakat is bemutattuk Mátravere- bélyen. Voltak a barátságot, s az értékek megőrzését elősegítő szakmai konzultációk is. Az előadások közt akadtak egy-egy te­lepülést, kiállítást, tájházat bemutatók, illetve a jövőt a ha- gyomány-utakkal, mint turisztikai att­rakcióval elképzelők is. A szak­ma a régi textíliákra szintén kí­váncsi volt. A konferencia mellett immár ötödik alkalommal Heves adott otthont az Országos Szőttes­pályázat kiállításának és ered­ményhirdetésének is. A legran­gosabb hazai szövő megmérette­tés története 1967-ig nyúlik visz- sza, s az 1980-as évek óta három­évente rendezik meg. Az idei a ti­zennyolcadik volt a sorban. A pá­lyázat célja, hogy olyan alkotáso­madik díjat kapott Nagy Bé- láné és Kiss Lajosné (Heves), Horváth Istvánné (Mátrade- recske), Fejes Jánosné és Ko­vács Jánosné (Bodony, megoszt­va). A szőttespályázat második díját kapta Pataki Miklósáé és Vermes Lajosné (Heves), elsőt pedig Fülöp Pálné (Heves), va­lamint a helyi és a recski alko­tóközösség. kát hívjanak vele életre, amelyek őrzik a magyar népi szőttes ha­gyományait, ám mind művészi, mind funkcionális szempontok­ból eleget tesznek a kor igényei­nek. Ezúttal ötvenöt alkotó 139 pályamunkával nevezett a ver­senyre, a néprajzosokból és ipar­művészekből álló bírálóbizottság pedig ezek közül 97-et javasolt ki­állítani. A művek közül ötvenkét- I tőt soroltak kiemelt zsűriszámos kategóriába, s összesen huszon­kettő alkotás kapott valamilyen elismerést. A tárlat szeptember végéig tekinthető meg a Művelő­dési Intézetben. A bizottság szerint az idén na­gyon színvonalas anyag gyűlt össze, a beküldött tárgyak közt nem voltak a kh'rás alapvető cél­jaitól eltérő darabok. A mostani megmérettetés igazolta, hogy azokban a népi iparművészeti ágakban, amelyeknek képviselői folyamatosan ápolják a hagyomá­nyokat, magas rangú művészeti alkotások születnek. Ezek pedig semnülyen tekintetben nem ma­radnak el a nemzetközi színvo­naltól. Külön dicsőség a hevesiek­nek, hogy a pályázat nagydíját, s az azzal járó emlékplakettet - amelyet Kő Pál, Kossuth-díjas szobrászművész tervezett - Er­délyi Istvánné helybeli alkotó ér­demelte ki a cakkhímzéses, szá- da dísztörülközőből, függönyök­ből, valamint rippcsíkos-azsúros díszterítőbői álló együttesével. A boconádi tapasztalatokat is hasznosítja a Szlovák Posta A Magyar Posta Zrt. modernizá­ciós programjának, a Postapart­ner Programnak eddigi tapasz­talatait is szeretné hasznosítani a Szlovák Posta. A közelgő piaci liberaüzáció folyamatában észa­ki szomszédainknál több posta- hivatalt is külső működtetőnek kívánnak adni. A szlovák állami nagyvállalat szakemberei a na­pokban ellátogattak a boconádi postahivatalba, amely hazánk­ban elsőként végzi a szolgálta­tást külső vállalkozás bevonásá­val. A delegáció tagjai a szolgál­tatás mennyiségi és minőségi változásait elemezték. A Magyar Posta képviselői, Bálintné Révffy Edit és Rik Éva ismertették a Postapartner Prog­ram elindításától eltelt időszak tapasztalatait. A projektbe be­kapcsolódó boconádi postahiva­talban a napi gyakorlati munka folyamatával ismertette meg a vendégeket Agócs Lászlóné pos­tavezető. Az új üzemeltető, a Tarnamérai ÁFÉSZ részéről Besenyei Ferenc elnök az új fel­állásról, a lakossági fogadtatás­ról tájékoztatta az érdeklődő szlovák küldöttséget. Mint ismeretes, Magyarorszá­gon tavaly először négy megyé­ben, köztük Hevesben, majd idén további négy megyében és Buda­pesten hirdette meg partnerségi programját a Magyar Posta. ■ Közoktatási társulást alkot Kömlő és Nána Tiszanána és Kömlő közoktatási társulást hozott létre. Az eredeti tervek szerint Erdőtelek egészí­tette volna ki trióvá az összefo­gást, a település önkormányzata azonban végül nem csatlakozott a két dél-hevesi község intéz­ményfenntartó szövetségéhez. Dr. Tóth József, Tiszanána pol­gármestere örömét fejezte ki, hogy végül a társulás létrejött, valamint arról is beszámolt, hogy települése 476 millió forin­tot, Kömlő pedig 223 milliót nyert közoktatási intézményei­nek rekonstrukciójára. Ezeknek köszönhetően az oktatás műkö­dési biztonságát, valamint an­nak korszerű feltételeit is bizto­sítani tudják. ■ Országos sikereket értek el a Heves megyei iparművészek alkotásaikkal ■ A százharminc- kilenc pályamun­ka közül huszon­kettő kapott va­lamilyen díjat. Háromból három győzelem labdarúgás A hevesiek b noki címre pályáznak Három győzelemmel kezdte a 2008/2009-es bajnoki évet a Hevestherm-Hevesi LSC me­gyei I. osztályú labdarúgócsa­pata. A legutóbbi pontvadászat­ban bronzérmesként zárt gár­da előbb a Felsőtárkányt (2-0), majd az Egerszalókot (2-1), leg­utóbb pedig a Novaj-Ostoros együttesét (10-1) győzte le. A kiválóan sikerült rajt után hasonló folytatást várnak Besenyei Ferencéktől a hevesi szurkolók, akiknek hőn áhított vágyuk, hogy jövő nyáron újra aranyérmes csapatot ünnepel­hessenek. Addig persze még huszonhét forduló mérkőzése vár a Balázs Tihamér edző ve­Besenyei Ferencék (balra) most mindenkit szeretnének megelőzni zette együttesre. EZT IRTA EGYKOR A Jól halad a vízlépcső építése Az idén 240 millió forintos beru­házással folytatódik a Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszeré­nek építése. A parti létesítmé­nyek közül elkészült a műhely- és a garázsépület, négy lakóház, valamint a konyha, étterem. Be­fejezték a leendő 28 megawat­tos villamos erőmű alaplemezé­nek, elő- és utófenékrendsze­rének, s rézfalainak építését, va­lamint a duzzasztómű hasonló munkáit. A beépített anyag mennyiségére jellemző, hogy az erőmű alaplemezébe 6200 köb­méternyi vasbeton került. A második fél évben tovább fokozódik az iram, amelyet a má­sodpercenkénti 40 literes vízbe­törés sem tud visszavetni. Július­ban volt olyan nap, amikor 440 köbméter betont „vertek” a léte­sítményekbe, a hónap első felé­ben pedig megközelítették az összesen 4000-es teljesítményt... Abádszalók térségében készítik a tározó medencéhez tartozó töl­tést, felvonultak a Jászsági-főcsa­torna két hídjának építéséhez, s rövidesen hasonló feladatok megvalósításához fognak a Nagykunsági-főcsatornán is. A közeljövőben készítik el a két fő­csatorna bevezető zsilipjeit. Nagy műszaki vállalkozásnak számít a négy, egyébként közel öt méter átmérőjű turbinacső zsaluzásának beállítása, mivel a munka végzése milliméteres pontosságot követel. Egyébként - mint dr. Gábor István, a DunaBer igazgatója in­formálta lapunkat - decemberig a teljes kezdettől számítva össze­sen mintegy 0,4 milliárd forin­tos beruházás valósul meg, s így az eddig végzett munkák vi­szonylag csupán töredékét jelen­tik a teljes vállalkozásnak. Az 1973-ig tartó első ütem ugyanis 2-2,1 milliárd forintos program­mal számol, s a végleges feladat mintegy 12 milliárdos. (1969. július 26.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom