Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-03 / 206. szám
2008. SZEPTEMBER 3., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HORIZONT 5 Újabb tározó a Tisza-völgyben HANYi-TiszAsüLY Pélynél folytatódik a Vásárhelyi-terv HIRDETÉS A Tisza és a Hármas-Körös torkolata 2006 tavaszán. Óriási erőfeszítéssel sikerült megfékezni a rekord árvizet. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) program részeként várhatóan a jövő év tavaszán kezdődik a hanyi-tiszasülyi (pélyi) árvízszintcsökkentő tározó építése és 2011. decemberben fejeződik be. Egy viszonylag szárazabb évtized után, 1998 és 2006 között egymást követték a rendkívüli, rekordokat döntő árvizek a Tiszán. Ezek ismételten igazolták, hogy a szőke folyó mentén az árvízi biztonság megteremtése csak az árvízszintek csökkentésével, az árvízcsúcsoknak a VTT keretében tervezett tározók területére való kivezetésével érhető el. A Tisza-völgy árvízvédelmének fejlesztését előirányzó program célja az ártéri településeken élők és javaik védelme az árvizekkel szemben, integrálva a Tisza, mellékfolyói és árterületeik ökológiai fejlesztésével, mindemellett új lehetőségek teremtése a vidékfejlesztés számára. A fejlesztések közvetlen célja, hogy a Tisza teljes hazai szakaszán a levonuló jégmentes árvíz szintje az érvényes mértékadó árvízszintet ne haladja meg, azaz a Tisza teljes szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcs- vízszintje egy méterrel csökkenthető legyen. A beavatkozások műszaki és üzemelési feltétéleit pedig úgy kell kialakítani, hogy megvalósulásukat követően teljesítsék az ökológiai, természetvédelmi igényeket, és megteremtsék az ártéri tájgazdálkodás lehetőségét. A megye déli határát is érintő, 55,7 négyzetkilométer felületű, töltésekkel határolt tározó a Tisza jobb partján, három település (Tiszasüly, Pély, Jászkisér) külterületén épül föl. Maximális tározási szint esetén 247 millió köbméter víz befogadására lesz alkalmas, az átlagos vízmélysége pedig eléri a 4,4 métert. Az árvízszintcsökkentő tározók vízbeeresztő műtárgyát akkor kell majd megnyitni, amikor a Tisza teljes szakaszát figyelembe véve a levonuló árvizek szintje ezt szükségessé teszi. Minden esetben ki kell nyitni, ha a térségben a folyó vízállása megközelíti a mértékadó árvizek szintjét, és az előrejelzés alapján további víz- szintemelkedés várható. A statisztikákra alapozott becslések szerint e tározók árvízi elárasztására körülbelül 15 évenként egyszer kerülhet sor, de ezt a gyakoriságot az éghajlat érzékelhető változása nyilvánvalóan módosíthatja. A hanyi- tiszasülyi tározó vízszintcsök- kentő hatása a mértékadót egy méterrel meghaladó árhullám érkezése esetén, a vízbeeresztés szelvényében 47 centiméterrel várható. A bruttó 22-23 milliárd forint költségű beruházás az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával valósul meg, 15 százalékos központi költségvetési hozzájárulás mellett. A kivitelezés várhatóan 2009 tavaszán kezdődik, és 2011 decemberében fejeződik be. ■ ■ A tározók elárasztására körülbelül 15 évenként egyszer kerülhet sor. ':''V \ \ • A * v-sLesz hol levezetni A szőke folyó él és vándorol árvízvédelem Az árhullámok gyakran egymásra futnak Az árvízbiztonság megteremtésében roppant fontos az úgynevezett nagyvízi meder vízszállító képességének növelése, lényegében a hullámtéri „rendcsinálás”. A szakemberek a Tisza völgyében élőket próbára tevő árvizek levonulásának tapasztalatait összegezve rámutatnak: a szőke folyó vízszállító képessége az elmúlt száz évben egyértelműen csökkent. A globális felmelegedéssel is összefüggő szélsőséges időjárási körülmények mellett a rekord vízállások kialakulásában, illetve az árvizek levonulásában komoly szerepet játszott, hogy az elmúlt évtizedekben romlott a helyzet a hullámtéren. Ezt támasztja alá az a tény, hogy 1999-ben ugyanolyan vízhozamú árhullám 65 centiméterrel magasabban vonult le, mint harminc évvel korábban. Varga László, a Kötivízig igazgatója szerint a Tisza középső szakaszán a legnagyobb problémát az árhullámok torlódása, egymásra futása jelenti. A vízhozam, vízállás és felszínesés összefüggéseit elemezve kifejtette: a térségben csökkent az úgynevezett nagyvízi meder vízszállító képessége. Az újabb mérések azt mutatják, hogy Kisköre alatt mélyül a meder, Szolnok alatt pedig fel- iszapolódás tapasztalható. Szintén megfigyelhető, hogy a parti növényzet, megkötve a hordalékot, a meder szűkülését idézi elő, de komoly problémákat okoznak az övzátonyok is. Mindezek pedig egyértelműen bizonyítják, hogy a Tisza él és vándorol. A vésztározási lehetőségek megteremtése mellett tehát roppant fontos a hullámtéri „rendcsinálás” annak érdekében, hogy növekedjék a nagyvízi meder vízszállító képessége. Ezt illusztrálandó, ha a hullámtér nem vett volna részt a 2000 tavaszi árvíz levezetésében, akkor Szolnoknál tíz és fél méter helyett 13 méteres vízállással kellett volna szembenézni. ■ Ez a Tisza más, mint száz éve volt A TISZÁN 1998-2006 között levonult árhullámok átformálták a szőke folyóról alkotott eddigi ismereteinket, miután a felső és középső szakaszán a Vásárhelyi-féle szabályozás óta példátlan, 130-140 centi- méteres árvízcsúcs-növekedé- sek alakultak ki. A Közép-Ti- sza árvízi helyzetének alakulását egyébiránt nagyban be folyásolják a folyó felső szakaszán képződő 3-4 „púpú”, 400-600 centiméter között te tőző árhullámok, miután azok a középső részen, Kisköre és Csongrád között egymásra futnak, s egy komoly mére tű árhullám formájában ve nulnak le. A Vásárhelyi-terv keretében hamarosan átadásra kerülő cigándi és tiszaroffi víztározók segítenek levezetni a Tisza árvizeit, és hozzájárulnak másfélmillió ember élet- és vagyonbiztonságához. A virágzó Tissa-vidékért Készült a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság megbízásából
