Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-03 / 154. szám

2008. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP HORIZONT ............. .........I..................................... D ebrecen, Eger: együtt a kultúra és a turizmus fejlesztéséért Horgok a Rizskása-patak vizében hatvan év Az egri alapítók még a Városházán válthatták ki a halászjegyet- Nemcsak a kultúrában, hanem a turizmusban is jól támogathat ja egymást Debrecen és Eger, hi­szen szükséges növelni a keleti régió látogatottságát - kezdte be­szédét Habis László, a hevesi megyeszékhely polgármestere azon a tanácskozáson, melyet tegnap tartottak az egri Város­háza dísztermében. ■ Egy ilyen találkozó jó alkalom, hogy ifjabb öt­letek születhessenek. E fórum keretében érkezett Egerbe Halász János, Debrecen kulturális ügyekért felelős al­polgármesterének vezetésével egy bizottság. A küldöttség első embere hangsúlyozta: a találko­zó célja, hogy a két település szakemberei jó kapcsolatot ala­kíthassanak ki egymással. Az önkormányzati együttműködés segítheti a jelenleg nehéz hely­zetben lévő kulturális életet. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy milyen csereakciókkal le­hetne előre lépni a drasztikus támogatáscsökkentések ellené­re is. Konkrétumok már eddig is megvalósultak - utalt Halász a Kepes-gyűjteményre, ami a cí­visvárosba utazott. Egy ilyen ta­lálkozó ugyanakkor remek al­kalmat ad arra, hogy újabb ötle­tek születhessenek. Ennél azon­ban szorosabb együttműködés is elképzelhető: jó lenne szerve­zett módon, akár szerződéses formában kialakítani egy mun­kaprogramot - tette hozzá az al­polgármester. ■ D. Á. 1 Hat évtizede tizenhatan alakították meg Egerben a horgászegyesületet, amely­nek ma csaknem három­ezer tagja van. Tavaly kis híján harmincezer kiló hal akadt a horgukra. Szilvás István A város körüli vizek nem igazán kényeztették el annak idején az egri horgászokat. Hi­ába dobták be rendszeresen a horgokat az Eger-, a Laskó- és a Rizskása-patak vizébe, ritkán akadt jó fogás. Ilyenkor domolykót, törpeharcsát, időn­ként pisztrángot vittek haza, csupán a gyerekek kedvenc ha­la, a putra (fenékjáró süllő) te­nyészett nagy számban a válto­zó mélységű Eger-patakban.- Ráadásul még horgászegye­sület sem működött, a hobbi it­teni szerelmesei Miskolcon tö­mörültek - utalt vissza a kezde­ti állapotokra Szabó Lajos, az Egri Horgász Egyesület titkára.- Az utazás és a fogási engedé­lyek költségei azonban nagyon megterhelték a szenvedélyes horgászokat. Néhányan közülük összedug- f ták a fejüket, majd 1948-ban fel- | keresték az országos szövetsé- ,| get, ahol engedélyt kértek a he- I lyi egyesület megalakítására. Hivatkozva arra, hogy a háború előtt, még a ’40-es években - igaz, mindössze kilenc taggal - már működött közösségük a hevesi megyeszékhelyen. Minden horgász álma a nagy fogás. Az egri Siha Oszkár érthetően büszke volt erre a nem mindennapi példányra.- A hat évtizeddel ezelőtti el- - folytatja a titkár. - Az akkori A kis csapat idővel gyarapod­ső közgyűlésen tizenhat alapító idők érdekessége, hogy a „ha- ni kezdett, s számosán akadtak, jelent meg, akik 11 forintban lászjegyet” a Városházán lehe- akik a ponty, a süllő, a csuka, a határozták meg az éves tagdíjat tett kiváltani. harcsa kedvéért a Tiszához, vagy a hortobágyi tavakhoz is elzarándokoltak. A kényelme­sebbek beérték a bélapátfalvai és a síkfőkúti tóval. Az évek so­rán új horgászhelyeket keres­tek, így vették át az Eged-hegyi kis víztározót, a kerecsendi tég­lagyári, majd pedig a káli sóderbányatavat. De egy ideig horgásztak a Mónosbél mellet­ti, úgynevezett „szénmosó tó­ban” éppúgy, mint az erdőtelki téesz öt sóderosában. Az utóbbi­ak miatt még perbe is kerültek a szövetkezettel, miután az visz- szakövetelte a horgászok által ■ Az alapítók az első év­ben tizenegy forintban határozták meg a tagsá­gi djjat. gondozott vízterületeket, ame­lyek ezt követően tönkre is mentek. Időközben megkapták a Laskó-patakot, majd betelepí­tették a szivárgó csatornát is. Manapság rendszeresen hódol­nak szenvedélyüknek a Tisza-tó partján éppúgy, mint Egersza- lókon, Recsken, Jászkiséren, Maconkán, Verpeléten, Ostoro­son és az alatkai tavaknál. Volt olyan időszak, amikor a mára csaknem háromezerre növeke­dett tagságuk - köztük a 279 gyermek - harminckilenc szak­osztályba tömörült.- A fogási eredmények is ma­gukért beszélnek - tette hozzá Szabó Lajos. - Horgászaink az elmúlt évben több mint huszonkilencezer kilogramm halat emeltek ki a vízből. Ércbánya-tender pótlással: kiderül, ki kap meghívót Falunapon találkoztak az elszármazottak kál Fociztak, főztek, játszottak és koncertet is hallgathattak a helyiek A felnőttek mellett a gyerekeket is színes programsorozat várta Július 2-áig tehettek eleget a hiányápótlásnak a recski ércbá­nya hasznosítására pályázó cé­gek. A benyújtott dokumentu­mok egy részében kisebb formai gondok voltak, de akadt, ahol lé­nyeges tartalmi elem - bankga­rancia-igazolás - hiányát kellett pótolni. Ezek alapján a napok­ban döntenek a tendert kiíró, ál­lami tulajdonú pécsi Mecsek- Öko Környezetvédelmi Zrt.-nél arról, hogy a jelentkezők közül mely cégeket hívják meg a két­fordulós tárgyalások július tű­én induló kezdő körébe - tudtuk meg Németh Gábor műszaki igazgatótól. Az ércbánya hasznosítására kiírt tenderre a május 30-ai ha­táridőig öt pályázó jelentkezett. Megvizsgálták, hogy a vevőjelöl­tek - kanadai, angol, chilei, illet­ve két osztrák cég - által benyúj­tott dokumentumok megfelel­nek-e a követelményeknek. Az üzletkötést megelőző kétfordu­lós tárgyalásos szakasz során a pályázókkal egyeztetnek a szer­ződési feltételekről és az árról. Ha sikeresek lesznek ezek a megbeszélések, úgy augusztus­ban a legjobb ajánlatot tevővel aláírhatják a megállapodást. In­formációnk szerint akad olyan, aki vállalná az egy összegű, 4,6 milliárd forintos vételár azonna­li kifizetését. A recski Il-es szá­mú bányatelek kutatási és kiter­melési jogának megvásárlására két formában is lehetett pályáz­ni. Vagy a vételár egy összegben történő kifizetésével, vagy öt­éves bérlet után kell nyilatkozni a szerződőnek a végleges vételi szándékról. A győztesnek a vé­telár kifizetése mellett többéves kutatásra és több tízmilliárd fo­rintos beruházásra is készen kell állnia. ■ K. J. Ha Péter-Pál közeledtét mutatja a naptár, akkor itt a falunapok ideje Kálban. A csaknem öt na­pig tartó színes kavalkád még a múlt héten szerdán Bíró Edit amatőr festő és Sovágó Csaba naiv grafikus kiállításának a megnyitójával kezdődött a Ró­zsa úti kiállítóteremben, ahol a látogatók Sándor József költő verseit is meghallgathatták. A tárlatot Fehér Klára alpolgár­mester és Morvái János, az ön- kormányzat kulturális bizottsá­gának elnöke ajánlotta az érdek­lődők figyelmébe. A szervezők csütörtökre kis­pályás focibajnokságot, úgyne­vezett „Falu-kupát” hirdettek a művelődési ház udvarára, ahol nagy küzdelmet vívtak az alsó és felső tagozatos gyermek- és ificsapatok. Pénteken este a he­lyi zeneiskolások, majd az Ad­venti Rézfúvós Kamaraegyüttes hangversenyére várták a közön­séget a Fő úton felállított szabad­téri színpadnál. Szombaton reg­gel bográcsparti kezdődött a pi­actéren, majd a gyermekeknek összeállított játék és műsor kö­vetkezett. A kicsiket arcfestés, hennázás, kézműves-foglalko­zás várta az orvosi rendelő udva­rán, miközben Horváth Ferenc színművész interaktív gyermek- műsort adott. Ugyancsak szombaton dél­után négy órakor a házasságkö­tő teremben találkoztak a „haza­nézők”, vagyis a településről el­származottak. Őket, illetve a fa­lunapok résztvevőit este Tompa Vilmos polgármester köszöntöt­te, majd a helyi amatőr művé­szeti csoportok, valamint a ká­polnai Négy Évszak Baráti Kör tagjai léptek színpadra apáca show-val, hastánccal, modern- és néptánccal, énekkel. Este kung-íú és T-Dance bemutató, az egri Almássy Zsóka és Baráth Zoltán közreműködésével ope­rett- és slágerparádé, a tízórai tű­zijáték előtt pedig Kefir koncert­je szórakoztatta a helybelieket. Vasárnap délelőtt fél 11-kor Szántó József apát, kanonok, mezőkövesdi plébános mutatta be az ünnepi szentmisét, amit az esti órákig tartó búcsúi forga­tag követett. ■ VIVA VILLA! JOHN REED regénye alapján írta: CS. HORVÁTH TIBOR Rajzolta: FAZEKAS ATTILA 4 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom