Heves Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-15 / 112. szám
HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK 4 MEGYEI KÖRKÉP Langwest: nyelvi vetélkedő iskolásoknak, sikeres vizsgával Fenntartható erdőgazdálkodás bővülő fakészlet Az állomány éves növedékének csupán hetven százalékát termelik ki Már 12 éve lelkesen jelentkeznek általános és középiskolás diákok a Langwest országos tehetségkutató tanulmányi versenyre angol és német nyelvből. Az írásbeli döntőn öt kategóriában több mint hétszázan oldották meg a feladatsorokat. Kategóriánként és nyelvenként a legjobb tíz tanuló jutott be a szóbeli döntőbe. Az általános iskolások feladatai a kommunikatív kompetenciákat mérték, a közép- iskolás tanulók pedig közép- és felsőfokú BME-nyelwizsgát tettek. A versenyzők gondolatgazdag feleletei miatt fejtörést okozott a helyezések megállapítása. A zsűriben a nyelvtanári szakma elismert képviselői, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyelvvizsgáztatói és tankönyvírói foglaltak helyet. A díjkiosztó ünnepségen a legtehetségesebbek nyelvvizsgájukat is megkapták. A nyertes tanulók nevei a www.langwest.hu címen olvashatók. Külön ajándékcsomagot vett át Csákváriné Veréb Valéria, az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola tanára, aki a legtöbb tanítványt nevezte. Értékes jutalomkönyveket vehetett át az egri Neumann János Középiskola képviselője, mert ebből az iskolából versenyeztek a legnagyobb számban. A hagyomány a Langwest 2009 versennyel folytatódik. ■ Idősbarát önkormányzatok jelentkezhetnek Másodszor rendezi meg a szociális tárca idősügyi titkársága és az idősügyi tanács azt a szakmai műhely találkozó-sorozatot, melynek témája az idősebb generációk életminősége. Tízéves az idősügyi tanács gondolata, ötéves az Idősbarát Önkormányzat Díj. Ezért a szervezők szerint itt az ideje, hogy az előadások és hozzászólások keretében értékeljék az együttműködés szerepét. A szakemberek és önkormányzati vezetők - köztük Heves megyei résztvők is - társaságában, Szűcs Erika miniszter meghirdeti az idei Idősbarát Önkormányzat pályázatot. ■ Sok kihívás éri az erdő- gazdálkodót, a változó klímától a lopásokig számos problémát kell megoldani, szögezi le Pallagi László az Egererdő Zrt. vezérigazgatója. Kovács János- Az utóbbi évtizedek jogalkotásában talán az egyik legfontosabb szabályozás az erdőtörvényé. Ennek szelleme a mindennapokban is érvényesül?- Kevesen tudják, hogy Európa egyik legszigorúbb erdőtörvénye a magyar. Az erdőtulajdonos a tulajdonosi jogait korlátozottan gyakorolhatja, a korlátokat - a közcélokra tekintettel - a jogszabály tartalmazza, melynek betartását az állami hatóság ellenőrzi. Vagyis, nem tehet mást a gazdálkodó, mint amit az Erdészeti Igazgatóság által elkészített hosszú távú üzemtervben rögzítettek. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás több száz éves múlttal rendelkező szakma, melyet csak tisztességgel és elhivatottsággal szabad művelni. Tény, hogy a magyar erdők területe és élőfakészlete évről évre nő. Kevés olyan ágazat van, ahol 30 évre előre terveznek, gondolkodnak. A fenntartható fejlődés fogalma nem ismeretlen az erdészeti gyakorlatban, bár csupán néhány éve terjedt el a köztudatban, a természetvédelem előtérbe kerülésének köszönhetően. A szakma azonban már évtizedek óta ismeri a tartamosság elvét, s tevékenységét is ez alapján szervezi és végzi.- Tehát a közgazdasági szempontok nem mindenhatóak?- Közgazdasági megközelítésben elsősorban a hosszú távon biztosítható egyenletes hozam a lényeges. Leegyszerűsítve a dolgot: évente nem vehetünk ki több fát az erdőből, mint a faállomány éves növedéke, ezáltal a favagyon nem csökkenhet. Az Egererdő Zrt. a Mátra és a Bükk térségében 74 ezer hektár állami tulajdonú erdő kezelését végzi. Gazdasági szempontból ezek az erdők közepes értékűek, és a hegyvidéki körülmények nehezítik a gazdálkodást. A cég az éves fanövePallagi László vezérigazgató: az Egererdő Zrt. mindenkivel szívesen együttműködik a közös cél érdekében. »Í^Í*%í*&*t** 'éMzfkfr m i déknek csupán 70 százalékát termeli ki, de hatékony költség- gazdálkodással, jó piacpolitikával eredményes gazdálkodást folytat.- De az ember is része ennek a környezetnek a maga ártó hatásaival. A legjobb, ha kitiltunk mindenkit az erdők fennmaradása érdekében?- Korántsem erről van szó. A társadalmi, közjóléti szerep miatt az erdő védelmi, rekreációs, turisztikai, egészségügyi és egyéb funkciójának megtartását és az ezen a téren egyre markánsabban jelentkező fokozottabb igénybevétel kiszolgálását is biztosítanunk kell. S az ökológiai megközelítésben az erdő, az erdei életközösség stabilitásának, biológiai sokféleségének megőrzése, fejlesztése a cél. Bizonyos területeken az őshonos fa- és cserjefajokból álló erdőtípusok visszaállítása szintén ezt szolgálja. Ökológiai szempontból ugyanis az itteni erdőállományok kimagasló értéket képviselnek, hiszen 90 százalékban őshonos, kemény lombos fafajokból állnak, melyek fajgazdagKülönös gondolkodásmód: tiltakoznak ellene, mégis felhasználják? sokan gondolják azt magukról, ha tiltakoznak a fakitermelés ellen, azzal természetvédővé válnak. Álságos az a gondolkodás is, hogy az én környezetemben ne legyen fakitermelés, ám életem során a „bölcsőtől a koporsóig”, a papírtól a bútorig, a tűzhely melegéig jelentős meny- nyiségű fát használok fel - jegyzi meg Pallagi László vezér- igazgató. A fejlett társadalmakban az átlag felhasználás évente 1,2 köbméter fejenként, hazánkban még ez alatt van, de így is behozatalra szorulunk. A fakitermelés ugyanakkor nálunk - legalábbis az állami szektorban - évről évre csökken. Minden száz köbméternyi termeléscsökkenés egy munkahely megszűnését és 1,6 millió forintos külkereskedelmi negatívumot jelent itthon. sága európai viszonylatban is számottevő. Mindezt bizonyítja a terület 68 százalékára kiterjedő természetvédelmi oltalom is. így az erdők kezelését kizárólag természetes módszerek alkalmazásával kell végeznünk.- És mi a helyzet a tarvágások visszatérő vádjával?- A közvéleményben nagy visszatetszést kiváltó tarvágás lehetőségével mi csak kivételes esetekben - természeti kár vagy őshonos fafajok visszatelepítése esetén - élünk. A természetszerű erdőkezelés lassú és költséges folyamat, melyet nem igazán lehet piaci körülmények között végezni, a költségvetés viszont nem támogatja. Persze a természeti környezet csak ak kor képes elviselni ezt a terhelést, ha nem rongáljuk, nem szennyezzük, és gondoskodunk a regenerálódásáról. Az erdők közjóléti igénybevétele szintén komoly terheket ró a kezelőre, melynek erkölcsi és anyagi ellentételezése nem, vagy csak részben jelenik meg. Ma Magyarországon sokan fogalmaznak meg elvárásokat az erdőkezeléssel szemben, azonban keveset! áldoznak érte. Mi szívesen együttműködünk a közös cél érdekében mindenkivel - civil szervezetekkel, önkormányzatokkal -, s fontosnak tartjuk segítségüket.- Az erdőnek lehet nevelő szerepe is?- Az ember számára a természeti környezet megőrzése, védelme létkérdés, ezt sokan ma sem érzékelik kellőképpen. Ezért fontos a tudatformálás, az értékek megismerése. Ezt a célt szolgálják az Egererdő Zrt. civil kapcsolatai. Az erdei iskolák oktatási programjai, a „Muzsikál az erdő” rendezvénysorozat, vagy a „Nagyszülők és unokák az erdészekkel” szervezett túrák jó példái annak, hogyan lehet a fenntartható fejlődést a civil társadalommal megismertetni valamennyiünk közös érdekében. Az erdőgazdaság üzemeltet három kisvasutat és arborétumot, továbbá két múzeumot. Továbbá kezel 18 kilométer kiépített turistautat, 2800 méter tanösvényt, 98 forrásfoglalást és számos egyéb közjóléti berendezést. Mindenféle külső segítség nélkül: már nem egy a tábor HiMALÁJA-EXPEDíciő A szállítás közben ellopott bakancs miatt ketten most ugyanabban a cipőben járnak A táborok számában egyről a kettőre, bakancsban pedig kettőről egyre jutott a Himalája- Makalu-expedíció. Előbbi örvendetes, utóbbi sajnálatos, s azt bizonyítja, a világon mindenütt lopnak. A hosszú várakozás után kiderült, mivel is töltötte a Kollár Lajos vezette alpinista csoport az elmúlt Időszakot. A beszámolójukból kitűnik: megkönnyebbültek, hogy véget ért a kéthetes út a dzsungelén keresztül Kat- manduból az első alaptáborig. Most végre már a kitűzött célra, a hegyre koncentrálhatnak. A „Magyarok a világ nyolcezresein” keretében itthonról április 10- én úrnak indult négytagú expedíNem sokat pihentek, másnap a sátrak gyors felállítása mellett döntöttek ció épségben megérkezett, és már ld is építette az első tábort 6200 méter magasságban. Az út alatt a kommunikációs gondok végigkísérték a csapatot. A kéthetes gyalogtúra Tum- lingtarból indult, az expedíciót 65 serpa teherhordó kísérte az alaptáborig a trópusi hőségben, majd feljebb a mínuszokban. Április 27-én érték el a Kis vagy Déli Alaptábort 4830 méteren, majd négy nap elteltével, május elsején a Francia, más néven Makalu Alaptábort 5690 méter magasságban. A kommunikációval továbbra is baj volt, a legfejlettebb technika, a hordozható műholdas távközlési rendszer nem működik tökéletesen. A felszerelés egy része csak később érkezett meg a helyszínre, és kiderült: Sterczer Hilda magashegyi bakancsát ellopták a szállítás során, így egyelőre Kollár Lajos cipőjén osztoznak ketten. A táborok kiépítését ezlas- sítja. A 8463 méter magas, a Föld ötödik legnagyobb hegycsúcsának meghódítását idén több expedíció is fejébe vette, így a magyar csapat tizenöt más vállalkozással osztozik az alaptáboron. Ezen csoportok nagy része oxigénpalackokkal és magashegyi teherhordókkal dolgozik, a magyar csapat viszont nem használ semmilyen külső segítséget. A Kollár Lajosból, Erőss Zsoltból, Mécs Lászlóból és Sterczer Hildából álló négyes nem sokat pihent az érkezés után, hiszen már másnap a sátrak gyors felállítása mellett döntöttek. Három nap leforgása alatt háromezer méter szintkülönbséget kellett leküzdeniük. Május ötödikére egy nap leforgása alatt sikeresen felállították az első tábort 6200 méteren, és visszatértek az alaptáborba pihenni. Pár nap múlva a második tábor felállításának is nekikezdtek. ■ ■ Három nap alatt háromezer méter szintkülönbséget kellett leküzdeniük.
