Heves Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-14 / 111. szám

3 2008. MÁJUS 14., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Eger KÖZÉLET Ma 17 és 18 óra között Gálfi Antal (SZDSZ), a vá­rosi 2. számú egyéni választóke­rület önkormányzati képviselője, a közgyűlés oktatási, valamint idegenforgalmi bizottságának tagja - szokásához híven - köz­területen, az Albert Ferenc utca 2. szám alatt várja fogadóórára a közügyek iránt érdeklődő egri polgárokat. Eger KIÁLLÍTÁS A Kis Zsinagóga Galériában nyílik meg Molnár Dá­vid háromdimenziós térmontázsa a Part Egyesület szervezésében. A kiállítást Bukta Imre Munkácsy- díjas képzőművész ajánlja a láto­gatók figyelmébe ma 19 órakor. Az alkotás 28-áig látogatható, hétfő kivételével naponta 16 és 20 óra között. A csoportokat elő­zetes bejelentkezés alapján ettől eltérő időpontban is fogadják. A belépés ingyenes. Bélapátfalva FÓRUM Csütörtö­kön a városba látogat dr. Lévai Katalin, az Európai Parlament képviselője. Programja részeként szakmai fórumot tart munka és biztonság címmel a helyi Művelő­dési Házban. A rendezvény 16 órakor kezdődik, s várhatóan másfél órán át tart. A találkozón aktuális országos, megyei és he­lyi kérdések is terítékre kerülnek. Kisköre DIÁKNAP a Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Tarna- szentmiklósi Tagiskola pénteken 9 órától rendezi meg a XXI. diák­napot. A nap során ügyességi versenyeken, műveltségi vetélke­dőkön mérhetik össze tudásukat a gyerekek. A programot a szak­körösök bemutatója, valamint tűzzománc-kiállítás is színesíti. Eger MUZSIKUSOK A napokban rendezték meg a Farkas Ferenc Zeneiskolában az I. Regionális Gi­tár találkozót. A rendezvényen ok­tatói különdíjat kapott dr. Avraam Vasilios, az intézmény gitártaná­ra. Növendékeik közül Sugár And­rás teljesítményét kiemelt nívódíj­jal ismerték el, Belkovics Zoltánt nívódíjjal jutalmazták, Újvári Do­rottya pedig dicséretben részesült - tájékoztatott Palatinné Barczi Edina igazgató. Kerecsent! tanácsok a Biztos Kezdet klub csütörtök délutáni foglalkozásán, délután kettőtől hat óráig a gyermekek állapotá­nak, fejlettségi szintjének felmé­résére lesz lehetőség. Kovács Árpádné gyógypedagógus, logo­pédus hasznos tanácsokkal is el­látja az érdeklődőket. A teljes állást ösztönzik részmunkaidő Hazánkban egyelőre nincsenek meg a feltételei A kisgyerekes anyukák örülnének a részmunkaidőben végezhető vagy rugalmas munkaidejű állásnak. Képünk illusztráció. Magyarországon még mindig alacsony, mind­össze négy százalékos a részmunkaidőben fog­lalkoztatottak száma. Tóth Balázs Az atipikus munkavállalási for­mák közül a részmunkaidős fog­lalkoztatás súlya alig változott az elmúlt évtizedek folyamán. A ko­rábbi években a munkavállalók 2-2,5 százaléka dolgozott mun­kahelyén négy, illetve hat órában. Az utóbbi néhány esztendőben valamelyest emelkedett ugyan a számuk, de a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) adatai szerint 2007-ben a közel négymillió 15-74 éves korosztályba tartozó foglalkoztatottak alig több mint négy százaléka, 165 ezer 300 em­ber dolgozott ilyen módon. A 15-64 év közötti 3,9 millió mun­kavállaló közül 153 ezren tevé­kenykedtek részmunkaidőben. Egy nemrég megjelent tanul­mány szerint például Hollandiá­ban a foglalkozta­tottak 45 százalé­ka - többségük nő - dolgozik részmunkaidő­ben, de több más országban, így például Ausztriá­ban, Belgium­ban, Dámában, az Egyesült Ki­rályságban, Németországban, Svédországban is húsz százalék feletti ez az arány. Az unió régi tagországait tekintve 18,6 száza­lék az ilyen módon foglalkozta­tottak aránya, s a 2004 után csat­lakozott államok is csupán egy százalékot rontanak a mutatón. Magyarországon elsősorban az idősebb nők vállalnak részmun­A foglalkoztató­kat a járulékok, adók mértéke sem ösztönzi négy-hat órás munkatárs föl­vételére. kaidős állást, közöttük sok a nyugdíj mellett dolgozó, de van­nak szép számmal diákok és csökkent munkaképességűek is. Ennek több oka is van. Egyrészt a magyarországi ala­csony bérek nem te­szik lehetővé az egy­másfél keresős mo­dellt, többnyire a csa­lád mindkét tagjának teljes állásban kell el­helyezkednie, ám sok­szor ez sem elegendő a megfelelő életszínvonal megte­remtéséhez. A négyórás kereset­ből nem tudja fönntartani magát a munkavállaló. Másrészt a munkaadók sem igénylik a napi négy-hat órában rendelkezésre álló munkaerőt, in­kább teljes munkaidőben dolgozó beosztottal végeztetik el a felada­tot A részmunkaidőtől egyrészt a munkaszervezési bonyodalmak Áprilisban kevesebb volt az állástalan, de így is többen vannak, mint tavaly az Év első két hónapjában emelkedett, az első két tavaszi hónapban pedig csökkent a regisztrált álláskeresők száma megyénkben. Áprilisban or­szágszerte 443 ezer, Heves me­gyében pedig 16 ezer 767 mun­kanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségeken. Márciushoz képest hétszázzal csökkent az állástalanok szá­ma, azonban a tavalyi év ha­sonló időszakához képest több mint kilencszáz fővel többen voltak. A munkanélküliségi rá­ta az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a gaz­daságilag aktív népességhez mérve 12,8 százalékos, míg a munkavállaló korú lakosság arányában 8,1 százalék volt. A pályakezdő állástalanok ezeröt- százan voltak, közülük minden második legfeljebb az általá­nos iskola nyolcadik osztályát járta ki A betöltetlen álláshelyek száma a márciusi 798-ról 715- re csökkent. Az ápri­lisban bejelen­tett új, álla­milag nem tá­mogatott állás- lehetőségek köre ezerrel bővült. miatt is idegenkednek a munka­adók, de az utánuk fizetendő adók, járulékok mértéke sem hat ösztönzőleg. Emellett ugyanazok a kedvezmények is megilletik az így alkalmazottakat, mint teljes munkaidős kollégáikat. Előfordul azonban, hogy néhány helyen ugyan hat órában jelentik be őket, ám ledolgozni nyolcat kell. A KSH jelentése szerint a nyil­vántartásban szereplő munka- nélküliek közel fele csak és kizá­rólag teljes bérért menne el dol­gozni, további 37 százalékuk azért már elgondolkozna egy esetleges néhány órás álláson is. Az álláskeresők mindössze 3,4 százaléka vállalna kizárólag rész- munkaidőben végezhető mun­kát, 1,2 százalék pedig elsődlege­sen ilyen munkakörben szeretne elhelyezkedni, de elmenne nyolc órában is dolgozni. Hazánkban is leginkább a höl­gyeket érdekelné ez a foglalkozta­tási forma, főleg a kisgyermekü­ket nevelő édesanyákat, akik örülnének a rugalmas időbeosz­tásnak is. Számukra azonban adott a lehetőség - persze, ha van, aki vigyáz a gyerekre -, hogy gyes mellett is dolgozhassanak, teljes munkaidőben. Többen már egyéves gyermekük I mellől is visszamenné- ,|É(, nek munkahelyükre, -,f ám nem tudják megten- ni, mert a bölcsődék­ben nincs elég hely a kicsik számára. ryfrTIXííSEM NÉGYESSY ZITA Részmunka részbérért A semminél az is több lenne, indokolta a húgom, s nyaká­ba vette a várost, hogy szert tegyen legalább egy rész- munkaidős álláshelyre. Nem mintha unná magát otthon. Reggelenként elsőként ugrik ki az ágyból, hogy mire a gyerekek kelnek, elkészüljön a reggeli. A fia már egyedül jár a suliba, de a kislányt muszáj kísérni. Mint ahogy érte is kell menni az iskolá­ba. A köztes időszakban - bár kínál teendőt bőséggel a háztartás - jó volna egy munkahely, ha már a koráb­bi cége megszűnt. nemcsak azért, mert felko­pik a család álla, ha az apa az egyedüli kereső. Persze, az sem elhanyagolható szempont. Keveseknek ada­tik meg az amerikai filmek­ből ismerős szitu: az asz- szony csupán az „önmegva­lósításért” kacsintgat mun­kahely után. Nálunk koránt­sem az emancipálódás re­ménye az egyetlen motivá­ció. Az egykeresős famíliák épp csak vegetálnak - igaz, a kétkeresősek szintúgy. A pénztelenség mellett a vala­hová tartozás vágya is sar­kallja a fiatalasszonyokat. Az éveken át tartó gyeses időszak alatt sokan érzik magukat elszigeteltnek. A gyerekek ellátása még ha örömteli is, beszűkíti szá­mukra a világot. A felnőtt társaság, a kollektíva hiánya nehezen kezelhető depresz- szióhoz is vezethet. KÜLFÖLDÖN a foglalkoztatot­tak több mint ötödé dolgozik részmunkaidőben. Itthon azok is minimum nyolc órá­ban húzzák az igát, akiknek a munkaszerződésében és a fizetési papírján napi 6 óra szerepel. így aztán hogyan is juthatna azoknak rész- munkaidős állás, akik csak a tényleges részidőre remél­nek tisztességes részbért? VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Akár tízmilliós bírság is lehet a vége baleset Több munkavédelmi hiányosságot is feltártak Kompokon Folytatás az 1. oldalról Solymosi Jánostól megtudtuk, hogy a munkavédelmi vizsgálat jelenlegi állása szerint a targon­cavezető szabálytalan munka­végzése és munkaszervezési hi­ányosságok okozták a balesetet. A munkagép kezelője nem meg­felelően mozgott a járművel, és rosszul emelte meg az egyik ele­met, amely belengett, majd ne­kicsapódott a szomszédos ge­rendának. Az acélszerkezetek megmozdítása előtt pedig a dol­gozókat is el kellett volna külde­ni a helyszínről. A balesethez nagyban hozzájárult az is, hogy az anyagtárolási és munkahely­kialakítási szabályoknak sem tettek eleget. Azaz, az acélgeren­dákat nem biztosították be a dő­lés ellen, és nem tartottak köz­tük kellő távolságot, ami meg­akadályozhatta volna, hogy egymás után do- minószerűen felbo­ruljanak, megsebesít­ve ezzel hatot a csar­nokban dolgozó ti­zenegy munkás kö­zül. Az igazgató azt is elmondta, hogy a munkáltató elismerte, hogy a sé­rülteket munkaszerződés nél­kül foglalkoztatta. Megkerestük az üzem tulajdo­nosát is, aki a sérültek kifejezett kérésére és a hatósági vizsgála­tok lezárultáig nem kívánt nyüat­kozni. A feketefoglalkoztatással kapcsolatban a munkaügyi fel­ügyelőség indított vizsgálatot.- A balesetről szóló értesítést követően egy órán belül kiér­keztünk a hely­színre a munka­védelmis kollé­gákkal. A mun­káltatót még az­nap ügyfélként hallgattuk meg, most a tanúkon a sor, illetve az egyéb bizonyítékok beszerzése zajlik. A hat sérült munkás ese­tében még arra várunk, mind­annyian olyan állapotban legye­nek, hogy tudjanak válaszolni a kérdéseinkre - jelentette ki dr. Bakos József, az Országos Mun­kavédelmi és Munkaügyi Főfel­ügyelőség Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségének igazgatója. - Az előzetes adatok arra mutatnak, hogy a sérülteket valóban feketén foglalkoztatták, de ezt bizonyosan majd csak a vizsgálat lezárulta után lehet megállapítani. Ha ezek végén igazolódna az a feltételezés, hogy valóban szabálytalanul alkal­mazták őket, akkor a foglalkozta­tó milliós nagyságrendű munka­ügyi bírságra számíthat. Ha még az is kiderül, hogy a sérültek kö­zött fiatalkorúak vannak, az sú­lyosbítja a helyzetet, mivel rájuk eltérő munkajogi rendelkezések vonatkoznak - tette hozzá. ■ ■ Az üzem tulaj­donosa elismer­te, hogy munka- szerződés nél­kül foglalkoz­tatta a sérült dolgozókat. Babakötvény. A tavaly született hatvani gyermekek szülei idén is megkap­ták a babakötvényt Érsek Zsolt polgármestertől. Ezúttal 38 csecsemő ­köztük a képünkön látható Nagy Benedek és anyukája - vehette át a negy­venezer forintos életkezdési támogatást KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.HU

Next

/
Oldalképek
Tartalom