Heves Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-19 / 66. szám

2008. MÁRCIUS 19., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP gggjgi 3 HÍREK Eger KITÜNTETÉSEK Március 15- e alkalmából dr. Nagy Andor, az Eszterházy Károly Főiskola nyugal­mazott főiskolai tanára a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztik­eresztjét, míg Szabó Péter, a Wigner Jenő Informatikai és Mű­szaki Szakközépiskola igazgatója a Magyar Köztársaság Arany Ér­demkeresztjét vehette át Bükkszék TAKARÍTANAK Az ön- kormányzat szervezésében a tele­pülésen április 6-án, vasárnap nagyszabású falutakarítási akció­ra készül a lakosság, a helyi vál­lalkozók és civilek bevonásával. Eger TÁRLAT Az Eszterházy Károly Főiskola Alapfokú Művészetokta­tási Intézményének grafika és fes­tő tanszakos diákjainak legszebb alkotásaiból nyílik kiállítás ma dél­után négy órától a Forrás Gyer­mek- és Ifjúsági Ház galériájában. A műveket Földi Péter Kossuth-dí- jas festőművész ajánlja az érdek­lődők figyelmébe. Kerecsent! PÁLYÁZNAK Az önkor­mányzat idén megismétli a tavaly forráshiány miatt elutasított pályá­zatát, amelyet a Petőfi útfelújítá­sára adott be. Március 31-ig a te­mető ravatalozójának rekonstruk­ciójára, valamint az Arany János út és a Váci Mihály út rendbetéte­lére is benyújtják a támogatáshoz szükséges dokumentumokat. Balaton nyílt nap a Baia- ton-Mikófalva Általános Iskolá­ban ma délelőtt 10 órától nyílt nap keretében ismerkedhetnek a szülők és a gyermekek az intéz­ményben folyó munkával. Az óvo­dások az elsősök óráin is részt ve­hetnek. Heyes TOJÁSÍRÁS a Hevesi Hely- történeti Gyűjtemény a régi tojás­festési technikák felelevenítése céljából Tojásíró napokat rendez, ahol mindenki elkészítheti a hús­véti festett tojást a hagyományos technikákkal: írókával viaszolás­sal, karcolással, maratással. Köz­ben megismerhető az ősi jelké­pek értelme és sokféle tojásíró minta. A rendezvényre március 20-án és 21-én 10-17 óra között minden érdeklődőt várnak. Bélapátfalva VÉRADÁS A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szer­vezete és az egri Területi Vérellátó március 21-én Bélapátfalván az Öregek Napközi Otthonában 9-12 óra között szervez véradást, amelyre minden önkéntest vár­nak. Tb-kártyát és személyi igazol­ványt vigyenek magukkal! Nem divat az állattartás életmód Egyre több paraszti portáról tűnnek el a jószágok Pétervásárán is mind kevesebben tartanak haszonállatot. Pár éve a Végh család is többet nevelt, ám ma már csak néhány tyúk kapirgál az udvaron. A falvakban egyre többen hagynak fel az állattar­tással. A takarmány mé­regdrága, nem éri meg a jószágot gondozni. Barta Katalin Nem is oly rég a magyar falvak­ban élők jelentős része termé­szetesnek tartotta, hogy jószágot nevel. Manapság a korábban el­maradhatatlan kakasszó is rit­kán ébreszti a falusi embert, a disznóölés jellegzetes hangjai pedig szintén a'feledésbe vesz­nek. Hiába a megbízható, házias ízek, a takarmány méregdrága, s az állattartás temérdek mun­kát kíván minden nap. Kerecsenden F. László inkább hobbiból tart néhány nyulat. Az udvarán két tyúkocska és egy kakas kapirgál.- Nem tudom elképzelni a vi­déki életet jószágok nélkül - ma­gyarázza. - Városban nőttem fel, s amikor falura költöztem, meg­fogadtam, hogy mindig lesz saját csirkém, egy-két kismalacom, amit karácsony környékén le­vághatunk. Ezekből az álmokból nem sok maradt. A két tyúk any- nyi tojást ad, amire szükségünk van, ezt a pár nyulat is azért tar­tom, hogy időnként készítsünk belőle egy kis vadast, paprikást. Ma is vallom, az otthon nevelt jószág íze semmi máshoz nem hasonlítható. Igazi tyúkhúsle­vest ma már sajnos csak olyan falusi lagzikban ehet az ember, ahol az asszonyok összeadják a saját portáikon nevelt szárnya­sokat. Szomorú, de igaz: üresek és csendesek a vidéki udvarok. Végh Mátyásék Pétervásárán még tartanak néhány tyúkot, de sertést már csak egyet nevelnek.- Tizenöt-húsz éve még meg­érte nagyban foglal­kozni sertésnevelés­sel is, de ma már nem - közük. - Egy mázsa kukorica ki­lencezer forintba ke­rül, míg az egész sertés kilója 230 forint. Négy mázsa kukorica árán megsze­rezhető egy másfél mázsás ser­tés. Szerencsére nekem van né­mi saját takarmányom, ami a lá­basjószágnak és az egy hízónak elegendő. Aki ragaszkodik a há­zi ízekhez, az megveszi az egész ■ A hagyományos paraszti gazdál­kodásnak szin­te tejesen be­fellegzett. vagy fél sertést, otthon feldolgoz­za a saját ízlése szerint. A hevesi Szabó Lajosné sze­remé húsz előnevelt csirkét ven­ni, mert a család ragaszkodik a rántani való házicsirkéhez.- Valamikor 80-100 csirkét neveltünk itthon, tíz-tizenöt sertést is tartottunk - emléke­zik. - Ebből a felesleget lead­tuk, aztán két hízót levágtunk magunknak. Megérte a sertés- tartás. Volt olyan év, amikor ebből a pluszból fedeztük a gyerekek beisko­lázását. Ez már a múlté. Nagyon drá­ga a takarmány, nem éri meg jószágot tartani. A csirkéket is azért nevelgetem, hogy május kör­nyékén össze-j jöhessen az j egész család. Ilyenkor ötöt­hatot kirán- II Az állatlétszám alakulása Sertés Baromfi Házinyúl 1997 93 549 1473 410 51177 2007 56 882 403 200 7 284 Ahol még foglalkoznak juhtartással kovács tamás bükkszent- erzsébeti juhász már tavaly is arra panaszkodott, hogy gyér idők járnak az állattar­tókra. Néhány éve karácsony táján ezer forintot is megad­tak a juh kilójáért, most jó, ha 4-500 forintot fizetnek. Véleménye sze­rint sokat rontott a helyzetünkön Románia belépése az Európai Unióba. Manapság onnan veszik inkább az állatokat. FORRÁS: HEVES M.-I ÁLLATEÜ. ÁLLOMÁS tok, krumplipürével, friss fejes salátával tálalom. A többit le­vágjuk és szétosztom a gyere­kek között, akik viszik haza a fagyasztóba. Juhász László, Bükkszent- erzsébet polgármestere - vég­zettsége állatorvos - jelenleg nem praktizál, de azt meg tud­ja erősíteni, hogy a környéken nagyon sokan felhagytak a jó­szágneveléssel. A téeszek fel­számolásával gyakorlatilag megszűnt a nagyüzemi állattar­tás, az idősebbek már nem ve­sződnek ezzel, a fiatalok pedig nem is értenek hozzá. Ma már sokan csak hobbiállatot tarta­nak vidéken is.- Szomorú folyamat végered­ménye ez - fűzi hozzá. - A ha­gyományos paraszti gazdálko­dásnak szinte teljesen befel­legzett. A kifizetődő állattar­tás feltétele lenne, hogy a gaz­da saját takarmánnyal ren­delkezzen, ám a környéken is egyre több az elhanyagolt, műveletlen földterület. Leg­feljebb néhány juhtartó akad a vidéken, de az ü összállomány nem túl sok: hét-nyolc száz. ÁLLÁSPONT Böjtnapok után szójalisztsonka ha VEGETÁRIÁNUS lennék, ta­lán még örülhetnék is a He­ves Megyei Állat-egészség­ügyi Állomástól kapott ada­toknak, miszerint tíz év alatt drasztikusan csökkent megyénkben a haszonállat­ok száma. Ám a magyar la­kosság zöme - velem együtt - szívesen eszik húst. A leg­többen kifejezetten kedvel­jük a házityúkból készült aranyló levest, a friss tava­szi rántott csirkét, hogy az igazi húsvéti parasztsonká­ról ne is beszéljünk. nem is oly rég a magyar falu képéhez hozzátartozott a jó­szágoktól hangos udvar. Ma­gára valamit is adó vidéki családban legalább egy-két sertést felneveltek, az udva­rokon kukoricával táplált, sárga lábú tyúkok kapirgál- tak. Karácsony táján, majd húsvétkor igazi házi ízek ke­rülhettek az asztalra. Rendes gazdaasszony nem eshetett olyan szégyenbe, hogy hús­vét előtt a celofánba csoma­golt sonkán percekig vizsgál- gassa a termék összetevőit. ki gondolta volna egy pár évvel ezelőtt, hogy hús he­lyett ezzel-azzal dúsított, vízzel duzzasztott, ízetlen masszát kínál sonka helyett a háziasszony a böjtös na­pok után a locsolkodó ven­dégeknek? Igen, igen! Ezt a szégyent is megértük... A magyar falvakban hajnaltájt alig haliam kakasszót, ma­lacvisítást. Elnéptelenedtek a porták, az egykor oly szor­gos gazdák és asszonyaik megöregedtek. Se pénzük, se energiájuk a jószágtar­tásra, fiaik, lányaik pedig megélhetést keresve elköl­töztek a közeli városba, vagy netán külföldre. A MAGYAR vidéken ma már csupán néhány „nagykutya” ugat, az össznépi szemét­dombon pedig csak pár kis­kakas kukorékol. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemenyj@hevesmegyeihirlap.hu Etel és szellemi táplálék rászorulóknak adomány A karitász összesen 600 élelmiszercsomagot oszt szét húsvét előtt Több mint ötvenezer diák töltötte ki a matektesztet Folytatás az 1. oldalról- Ebből 30 milUó forintot tartós élelmiszercsomagok összeálütá- sára fordítunk, melyek a csalá­dok számára változatos élelmi­szereket - vitamint, tápszert, sza­lámit, csokoládét, kávét, teát, len­csét, lekvárt, borsókonzervet, pa­radicsompürét, rizst, kristálycuk­rot - tartalmaznak. Mivel 2008 a Biblia éve, s jelmondata „Ajándé­kozz egy Bibüát 2008-ban!”, így minden egyes csomagba ajándék Bibüát teszünk, mert „nemcsak | kenyérrel él az ember”. A karitász önkéntes munkatár- J sai Borsod, lász-Nagykun-Szolnok | és Heves megyékben keresik meg - a családokat és adják át nekik a Válogatják az egri érsekudvari raktárban az osztandó csomagokat csomagokat. A rászorulók listájá­nak összeálütásánál felveszik a kapcsolatot a helyi önkormány­zatokkal, védőnőkkel, iskolák gyermekvédelmi felelőseivel, hogy az adomány valóban azok­hoz jusson el, akiket megillet. Egerben március 17-től továb­bítják az adományokat. A kar- itász-csoportok jönnek értük Egerbaktáról, Felsőtárkányból, Kápolnáról, Recskről, Ver- pelétről, a Gárdonyi Géza Cisz­terci Gimnáziumtól, az Érseki Szent József Kollégiumtól, s öt Eger területén lévő plébániáról. Ezután helyben ők szervezik az osztást. E csatornákon át 306 csomag jut el a rászorulókhoz. ■ K. J. Gyöngyösön, a Kálváriaparti Ál­talános Iskolában rendezték meg a minap annak a Zrínyi Ilo­na Országos Matematika Ver­senynek a megyei eredményhir­detését, amit tizenkilenc évvel ezelőtt a Matematikában Tehet­séges Gyerekekért Alapítvány indított útjára. A matematikatesztet 2031 is­kola 51 ezer diákja töltötte ki, hozzájuk több mint 13 ezer tanu­ló csatlakozott a határon túlról. A megmérettetésen megyénket 74 iskola 1690 diákja képviselte, közülük Gyöngyösön 99 gyere­ket díjaztak, akik egyéniben és háromtagú csoportokban mér­ték össze tudásukat. Ez utóbbiak közül a 3. osztályosoknál a Fel­sővárosi Általános Iskola (Eger), a 4., 5. és 7. osztályosoknál az EKF Gyakorló Általános Iskola (Eger), a ó.-osoknál az Arany Já­nos Általános Iskola (Gyöngyös), míg a 8. osztályosoknál a Berze Nagy János Gimnázium (Gyön­gyös) csapata lett az első. Az egyéni és csoportgyőztesek to­vábbjutottak a második forduló­ba, amit Kecskeméten rendez­nek majd meg. Az ünnepélyes eredményhir­detést immár három éve lebonyo- ütó iskolának dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora köszönetképpen egy emlékpla­kettet ajándékozott, amit az intéz­mény igazgatója, dr. Kenyérné Gólya Mária vett át. ■ J. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom