Heves Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-19 / 66. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 19., SZERDA Heves megye az adók szerint a tehetősebbek közé tartozik Egyetlen megoldás a munka feszültség Bűnbakképzés, jogos indulatok a romákkal szemben? Ebben a ciklusban megépíttetnék egymilliárdért a sportcsarnokot Az egy főre jutó 2006-os szemé­lyi jövedelemadó-adatok alapján Heves a hét legtehetősebb me­gye között található. Az itt élők átlagban 115-149 ezer forint szja-t fizettek be két éve. A HVG listáján - amely az idei, a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokát megille­tő központi forrásokról szóló rendeletet vette alapul - Hevest mindössze Fejér, Pest, Győr, Vas, Veszprém és Komárom megye előzi meg. A megyei jogú városok között Eger a hetedik. A megyeszékhe­lyen élők átlagban 190 ezer fo­rint szja-t fizettek, 41 ezerrel töb­bet, mint 2002-ben. Az első Bu­dapest (összesítésben 25.) lett 263 ezer forinttal, az utolsó Hód­mezővásárhely 107 ezerrel. A huszonhárom közepes méretű város közül Gyöngyös a hatodik, fejenként 168 ezer forint éves jö­vedelemadó-befizetéssel. E kate­góriában Budaörs áll az élen, 310 ezer forinttal, Hajdúböszörmény van a végén, lakosonként évi hetvenezer forint szja-val. A kis­városok sorában a középme­zőnyben találhatók a hevesi tele­pülések, a rangsor élén Budake­szi (342 ezer), a végén Nagyecsed (35 ezer) áll. A legszegényebb a romák lak­ta borsodi Csenyéte, 1300 forint jövedelemadóval. ■ Autó és motor ütközött össze az autópályán Súlyos baleset történt tegnap délután az M3-as autópálya 78- as kilométerkövénél, a Miskolc felé vezető oldalon, ahol egy nagy teljesítményű sportmotor és egy Opel típusú személygép­kocsi ütközött egymásnak - tájé­koztatott Soltész Bálint r. főhad­nagy, a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóreferense. A balesetnek két súlyos sé­rültje van. Az egyik a motoros, akit mentőhelikopterrel szállí­tottak el, míg a másik a gépjár­műben utazott. Az autóban még hárman szenvedtek könnyebb sérüléseket. A műszaki mentés ideje alatt teljesen lezárták a Miskolc felé vezető sáv érintett szakaszát. ■- Ma Magyarországon az a ci­gány, aki annak vallja magát. Kétségtelen, hogy nagyon sok ro­ma él nagyon nagy szegénység­ben. Ennek legfőbb oka az isko­lázatlanság, ezért megkerülhe­tetlen az oktatás a probléma megoldásában.- Abban egyetérthetünk, hogy a segélyezési, szociális rend­szer nem ösztönöz munkára?- A mai szociális ellátási rend­szer valóban nem vár el kellő mértékű együttműködést a ne­héz helyzetben lévőtől. Egyetér­tek azzal, hogy a juttatásokat va­lamilyen követelményhez, telje­sítményhez kell kötni. Az nem fenntartható, hogy az ellátások alanyi jogon járnak, s adott eset­ben magasabb jövedelmet jelent­hetnek, mint amit munkával meg lehet szerezni. Helyénvaló elv, hogy - leegyszerűsítve - munka nélkül ne járjon segély. Ennek a romák körében az is „járulékos” haszna lenne, hogy az ő nagyon patriarchális, apaközpontú társa­dalmuk helyrebillenne, ha a fér­fiak dolgoznának. VÉLEMÉNYEK: WWW.HEOL.HU Folytatás az 1. oldalról- Egyre általánosabb véleke­dés, hogy a bűncselekmé­nyek nagyobb részét romák követik el.- Kötve hiszem, hogy ezt bárki számokkal alá tudná támasztani. Ilyen statisztikák nem készülnek- közölte Bezzeg Enikő. - Egy ko­rábbi felmérés szerint a romák a népességszám arányában sem túlreprezentáltak a börtönökben. De ma már erre vonatkozó adata­ink sincsenek. így az említett ál­lítás legfeljebb vélekedés.- Ha lennének új statisztikák, talán segíthetnék a tisztánlá­tást Nemde?- Ez sem feltétlenül igaz. A ma­gyar társadalom ma már olyan állapotban van, hogy ha lenné­nek is ilyen adataink, aki soknak akarja látni a romák által elköve­tett bűntényeket, az továbbra is soknak látná, megtoldva azzal: biztos kozmetikázott a statiszti­ka. Ma Magyarországon a cigány­sággal szemben óriási előítélet él. Megkockáztatom: ez egyfajta g bűnbakképzés a többségi társa- % dalom részéről. I- Előítélet vagy tapasztalat?- Előítélet. Gondolja csak meg, ha egy cigány kiszáll egy tízmil­liós autóból, azonnal feltételezik róla, hogy valami törvénytelen­séggel jutott hoz­zá. Ha egy nem cigány kiszáll ugyanilyen kocsi­ból, nem az fogal­mazódik meg az emberek többsé­gében, hogy biztosan lányokat futtat...- Elkanyarodtunk az erőszakos cselekményektől...- Szintén sztereotípia, hogy az erőszak a kisebbségi társadalom jellemzője. Ugyanúgy jelen van a többségi társadalomban. Csak az előszeretettel „ugrik” a kisebbség terhére róható erőszakra. Ez a hír.- Erről is a média tehet?- Ezt nem mondtam, de a po­zitív példákra az emberek kevés­bé vevők. Az, hogy több száz te­hetséges cigánygyerek részvéte­lével versmondó verseny zajlik, vagy matekversenyen cigány- gyerekek szerepelnek sikerrel, nem érdekes.- Szándékosak ezek az oktatá­si példák?- Meggyőződésem, hogy a probléma egyetlen hatékony megoldása az ok­tatás. Már az óvo­dában el kell kez­deni a gyerekek integrálását, eh­hez roma dajkák, roma pedagógu­sok szükségesek. Ezzel párhu­zamosan a romák körében ka­tasztrofális munkanélküliségen javítani kell. Csak így lehet ki­törni a jelenlegi helyzetből.- Legalább két évtizede hal­lom, hogy az „óvodában kell el­AZ előítélet alapja a sztere­otip gondolkodás, ha a szte­reotípiákhoz félelmek és ag­godalmak kapcsolódnak. Ilyenkor a szóban forgó egyén vagy csoport iránt gyű­lölet és ellenségesség tapasz­talható. Az előítélethez és a diszkriminációhoz kapcsoló­kezdem”. Miért nem kezdték már el?- Erre ne tőlem várja a választ. Most már valóban nagyon pon­tos felmérések, alaposan kidolgo­zott programok vannak. De eze­ket tényleg meg kell valósítani. Ehhez kell egyfajta politikai egyetértés is. A halmozottan hát­rányos helyzetben élők felzárkóz­tatását csak hosszú távon gondol­kodva lehet elkezdeni. Minden­képp négyéves választási cikluso­kon átívelő feladatról van szó.- Az helytálló, hogy a halmo­zottan hátrányos helyzetűek között arányaiban több a ro­ma? dó pszichológiai mechaniz­mus a bűnbakképzés, ami­kor emberek szűkebb vagy tágabb csoportját olyan kö­vetkezményekért tesznek fele­lőssé, amiket azok nem kö­vettek el. A bűnbakképzés a vélt vagy valós sérelmek iga­zolására szolgál. ■ Az agresszió válasz a kudarcokra. A tár­sadalomban egyre erősebb az előítéle­tes gondolkodás. Mit mond az előítéletességről a szakirodalom? m Az eloiteletek nyomán egyre gyakrab ban jelentkeznek a társadalomban erőszakos cselekedetek. Képünk Illusztráció.- Az Új Magyarország Terv kere­tében valószínűsíthetően ugyan nem lehet pályázni sport- és ren­dezvénycsarnokra, de Hatvan városa ennek ellenére sem mond le a létesítményről - jelen­tette ki Érsek Zsolt polgármes­ter. A település vezetője lapunk­nak elmondta: keresik a módját, hogy miként lehetne már 2009- ben elkezdeni a beruházást. A jelenleg egymilliárd forintba ke­rülő csarnok megépítésére a ter­vek szerint megpályáztatják a szóba jöhető beruházókat - leg­inkább a különféle pénzintézete­ket -, majd az önkormányzat 20-25 esztendő alatt visszavá­sárolja az ingatlant. Hatvanban régi terv egy fe­dett, nem csak sportesemények­re, hanem különféle kulturális és egyéb rendezvények lebonyo­lítására is alkalmas fedett csar­nok megépítése. A képviselő-tes­tület korábbi elképzeléseiben az szerepelt, hogy még ebben a vá­lasztási ciklusban átadják a léte­sítményt a Népkertben. ■ A Nyugatra is emlékeznek a városi versnapon A Heves Városi Művelődési és Közgyűjteményi Intézet a helyi művelődési központban április 11-én, pénteken délelőtt 10 órá­tól versnapot rendez a költészet napja tiszteletére. A kiírás szerint a versmondó versenyre nevezhetnek a dél-he­vesi város és kistérségének óvo­dásai, az általános és középisko­lai tanulók, továbbá a felnőttek, és még a szépkorúak is. Kötele­ző költemény nincs, minden versmondó a számára legkedve­sebb irodalmi alkotással szere­pelhet. A szervezők azonban szeretnék, ha Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád versei is elhangoznának, hiszen az idén a Nyugat kiadásának 100. évfordulójára is emléke­zünk. A versválasztáshoz szíve­sen adnak segítséget a könyvtár felnőtt- és gyermekrészlegében. Az értékelés korcsoportonként történik, melyben az első három helyezett jutalmat kap. A vetélke­désre nevezni április 3-ig lehet a könyvtárban. ■ Ki tud többet a megyeszékhelyünkről? vetélkedő Idén az EKF Gyakorló Gimnázium csapata volt a legügyesebb A reneszánsz és a vizek évére készülnek a falvak Közösen rendezte meg idén a Dobó István Gimnázium és az egri polgármesteri hivatal a már hagyományosnak számító Ki tud többet Egerről? című városisme­reti vetélkedőt. A sorozat döntő­jére tegnap délután a városháza dísztermében került sor: a házi­versenyek után tizenkét középis­kola három-három tagú csapata mérhette össze a megyeszék­helyről megszerzett tudását. A diákoknak a kiadott olvas­mányokon túl felkészültnek kel­lett lenniük Eger hajdani és je­lenkori történelméből, nagy alakjaiból, népviseletéből és mű­emlékeiből is. Az idei évben új­donságnak számított az az előze­tes feladat, melynek során a ver­Több, a városhoz és az Iskolákhoz is kötődő neves személyiség volt tegnap a diákok interjúalanya. Képünkön Láng András válaszol a feltett kérdésekre. senyzőknek meg kellett hívniuk, majd pedig interjúvolniuk egy olyan közismert személyt, aki az iskolájukhoz is kötődik valami­lyen módon. Hogy kik is érkez­nek majd a helyszínre, az még a szervezők számára is meglepe­tés volt, de a rendező iskola igaz­gatója, Csontosné Mészáros Ka­talin szerint a feladat minden­képpen érdekes színfoltja volt a vetélkedőnek. A verseny végén a zsűri az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Gimnáziumának csa­patát hirdette ki első helyezett­nek, második lett Dobó István Gimnázium, míg a harmadik a Sancta Maria Leánygimnázium együttese. ■ A tavalyi esztendő értékelése, s az idei teendők felsorolása, nem utolsósorban az uniós pályáza­tokon való részvétel volt a köz­ponti témája a Heves Megyei Fa­lusi Turizmus Egyesület éves közgyűlésének. Haász Tamás- né, a szervezet titkára kifejtette, az országos szövetség is elége­dett volt a tavaly Egerben meg­rendezett EuroGites nemzetközi konferenciával. Idén a falusi vendéglátók pá­lyázhatnak többek között a szál­láshelyek felújítására, a szolgál­tatások bővítésére, valamint horgásztanyák, vadászházak és egyéb vidéki vendéglátóipari helyek szolgáltatásának javítá­sára. A gyűlésen résztvevő mintegy kétszáz vállalkozó és polgármester megismerkedhe­tett a Leader Akciócsoportba va­ló belépés előnyeiről és szüksé­gességéről. Idén a megyei falusi turiszti­kai szolgáltatók is csatlakoznak a reneszánsz évhez és a vizek évéhez. A megye kiváló adottsá­gai lehetővé teszik változatos és színvonalas programok megal­kotását, amelyeket településen­ként csokorba gyűjtve az egye­sület különböző médiumokban hirdet. A jövő héten indul példá­ul a „Reneszánsz falusi ízek” el­nevezésű sorozat. A falusi ven­déglátás föllendülését hozhatja a „Három éjszakát fizet, négy éjt kap” akció is. ■ T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom