Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-24 / 223. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ Lobbi után: van pénz a gyöngyösi nyugati elkerülő út folytatására Jobb, mint korábban remélték egri szüret Varsányi Lajos is az eredetvédett borokért emeli fel a szavát Folytatás az 1. oldalról Folytatás az 1. oldalról A 900 millió forintos gyöngyösi nyugati elkerülő út folytatásához szükséges további összeget, va­gyis csaknem 200 millió forintot a város önkormányzata, vala­mint vállalkozók biztosítják, akik egy körforgalmi csomópont megépítéséhez járulnak hozzá mintegy 70 millió forinttal. Az új útszakaszt várhatóan 2009 ta­vaszán adják át a forgalomnak. Az országos Liberális Hónap keretében Gyöngyösön megren­dezett fórumon Fodor Gábor azt mondta: az egészségügy körüli huzavona nem használ a koalíci­ónak, már csak azért sem, mert a kormánypártok érdekei azono­sak. A miniszter szerint jó irány­ba haladnak, hiszen a rendszer- váltás óta először idén nem lesz hiányos az egészségügyi kassza.- Fontos, hogy ismét visszatér­jen a köztudatba az egymás iránt érzett felelősség, hogy mindenki megkaphassa a lehető legjobb el­látást - vélekedett a miniszter. A honatya az őszödi beszéd év­fordulója kapcsán szólt arról is, hogy a- kormány feladatai közé tartozik a választók bizalmának visszanyerése. Magyarországon leginkább hitelvesztés miatt ve­szíthetnek a pártok a választáso­kon, és nem a meghozott intéz­kedések nehézségei miatt. ■ Több esélyt és könnyebb pályázatokat Az eddigi európai uniós pályáza­tokból lényegében kiszorultak a roma szervezetek, vállalkozá­sok. A jövőben számukra köny- nyített formákat kell találni, hogy részesülhessenek a fejlesz­tési pénzekből. Erről Horváth Aladár esélyegyenlőségi kor­mánybiztos beszélt a hét végén Ludason megrendezett fórumon. Mint mondta, napokon belül Bajnai Gordon önkormányzati miniszter elé terjeszti ezt célzó javaslatát. Arra is kitért: fontos lenne a kétszáz legelmaradot­tabb - legnagyobb roma népes­séggel bíró - településen ki­emelt fejlesztéseket végrehajta­ni, pályázatok nélkül biztosítva az ehhez szükséges pénzt. ■- A szüretet megelőző becslések borvidéki átlagban hektáron­ként 80 mázsával számoltak, ez most, a betakarítás derekán lé­nyegesen jobbnak néz ki. Kivé­telt képeznek ez alól az elfagyott, illetve jégvert területek, pár száz hektár, de ezek szerencsére a borvidék mintegy 5400 hektár­nyi termő ültetvényének tíz szá­zalékát sem érik el - jelentette ki Varsányi Lajos. ■ Az elmúlt évek hektikus ármozgásai kevésbé éreztették hatásukat az eredetvédett borok alap­anyagául szolgáló sző­lők esetében. Részben a minőség tekinteté- J ben is kedvezően alakul a hely­zet. A korai fajtákon - Zenit, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres - a mostani csapadék már nem segí­tett. A magas cukorfok mellett lá- gyabb, illatanyagában szegé­nyebb, összességében átlagos minőségű borokra lehet számí­tani - vélekedett. - A közép- és kései érésű fajtákra viszont már jótékony hatással volt a csapadék és a meleg, napos idő: szépen ala­kul a cukor- és savtartalom. Bár a termés jó egyharmada, a Kék- ) frankos, a Cabernet, a Merlot, az Olaszrizling és a Hárslevelű még a tőkéken van, úgy tűnik, az év- j járatra összességében nem lehet J majd panasz - tette hozzá az ËBHT elnöke. " " 'AthíHŐSégi és mennyiségi kér­déseken túl ugyanakkor nem le­het megkerülni az alacsony fel- vásárlási árak, illetve az évek óta ki nem fizetett szőlők ügyét sem. Már csak azért sem, mert egyre többen vannak, akik a vészharan­got kongatják a borvidék fölött, hiszen a termelők jelentős része harmadik esztendeje lényegében csak veszteséget termel. Eközben [ arról hallani, hogy mind többen [ adnák fel az ültetvények művelé­sét, s az EU-s támogatásért hajla­nak a tőkék kivágására is.- Tény: a szüret kezdetén kri­tikus volt a helyzet a felvásárlá­si árak és a ki nem fizetett sző­lők miatt. Most már viszont azt mondhatom, hogy az árak 15-30 százalékkal magasabbak a tava­lyinál: egy éve a fehér szőlőért 50-70, idén pedig 70-85 forintot i fizetnek, a kékek esetében pe­Szüretelőkombájn Verpelét határában. A gépi betakarítás az Egri Borvidéken ma még ritkaságszámba megy a berendezés borsos ára miatt. dig 60-85 forintról 80-100-ra mentek fel az árak. Egy hektár megművelési költsége ugyanak­kor mintegy 600-700 ezer fo­rint. Ami pedig a kivágásokat il­leti: még nincsenek megbízható borvidéki adataink, ám a beérke­zett kérelmek a korábban „beha- rangozottaknál” kevesebbről, nagyjából kétszáz hektárról szólnak - jelentette ki a borvidé­ki tanács elnöke. A borpiaci anomáliáknál ma­radva Varsányi Lajos ugyanak­kor rámutatott: az elmúlt évek hektikus ármozgásai kevésbé éreztették hatásukat az eredet­védett borok, így az Egri Bikavér, az Egri Bikavér Superior és a Debrői Hárslevelű alapanyagául szolgáló szőlők esétéljen, mi több, ezen borok forgalomba ho­zott mennyisége még növekedett is. így például míg 2003-ban kö­zel 60 ezer hektoliter Egri Bika­vér került a piacra, 2006-ban már 85 ezer hektoliter. A növek­vő mennyiség ellenére a polci árak, ha szerény mértékben is, de emelkedtek, ami természete­sen az alapanyagot biztosító sző­lőtermelőknél is megmutatko­zott. - Az árak tekintetében leg­inkább „veszélyeztetettnek” az eredetmegjelölés nélküli, tömeg­bén forgalmazott, minőségitiek titulált borok alapanyagai számí­tanak. Az ezekből készülő borok lényegesen olcsóbbak, így a szin­tén olcsó, ám jobb ár-érték ará­nyú spanyol, francia és olasz, il­letve újvilági italokkal kell már A kérdés nem bonyolult, végső soron a vásárló pénze dönt ígért borreformra- EGY KIS CSÚSZTATÁSSAL SZÓl- va, a szőlőtermesztés és a bo­rászat olyan, mint a férfi-nő kapcsolat: csak együtt, eggyé válva tudnak fennmaradni. A férfi-nő kapcsolat hiányában az ember, szőlész-borász kap­csolat hiányában pedig a bor szűnne meg létezni. Vannak hosszú távú párkapcsolatok, de senki sem állítja, hogy ezek mentesek a kanálcsörgéstől. Vannak válások és újrakötött kapcsolatok, vannak, akik a nyitott házasság hívei, és van­nak, akik az „ősi mesterség­ből" próbálják meg fenntartani magukat kényszerűségből vagy más okból - jelentette ki Var­sányi Lajos az utóbbi időszak helyenként személyeskedések­től sem mentes vitáiról szólva. Szerinte számtalan kérdés vár válaszra még most is, az uniós csatlakozásunkat követő ne­gyedik évben, az átfogónak várva. - Pedig a dolog nem is olyan bonyolult, mint amilyennek látszik: vég­ső soron a vásárló, pontosab­ban az ő zsebében lévő pénz dönt - tette hozzá. itthon is felvenniük a harcot - tette hozzá. - Éppen ezért valljuk egyre többen a borvidéken, hogy célszerű lenne kiterjeszteni az eredetvédelmet minden „egri” megjelölésű, azaz termőhelyhez kötött borra. Ennek lényege, hogy garantáltan kizárólag olyan mennyiségű egri bor kerülhes­sen forgalomba, amelyet a borvi­déken termeltek meg és megfele­lőnek minősítettek. Az erről szó­ló szabályzat-tervezet már elké­szült, reméljük, hogy már a szep­temberi EBHT-ülésen támogatást kap. Ha pedig ezen túl vagyunk, a Hegyközségek Nemzeti Taná­csán keresztül az agrárminiszter elé kerülhet a dokumen­tum, neki kell majd aláírnia. Amennyi- ™ ben erre még az idén sor kerül, a következő borpia­ci évben, 2008. augusztus 1-jétől már csak az e szabályzatban foglal­taknak megfelelő borok ke­rülhetnek forgalomba „egri” el­nevezéssel. «K. G. Lenkey János tábornokra emlékeztek ünnepség Táblát avattak, történelmi vetélkedőt tartanak a középiskolásoknak Fontos a tehetségek felkutatása, támogatása Kétszáz évvel ezelőtt született Egerben Lenkey János honvéd tábornok. Az évfordulóhoz kap­csolódva ünnepségsorozatot szervezett a Lenkeys Bajtársi Egyesület - tudtuk meg elnö­küktől, Munkácsi Sándor nyug­állományú mérnök alezredestől. Mint elmondta, az interneten ke­resztül jutott el hozzájuk a Lenkeys Kulturális Civil Örök­ség Egyesület, melynek tagjai ajánlkoztak, hogy csatlakozná­nak az egri rendezvényekhez. Két hete a Kisasszony temető­ben, a tábornok sírjánál tar­tottak megemlékezést katonai külsőségek mellett a régi Lenkey János Honvéd Gimnázium és Kö­zépiskola hajdani diákjai, taná­iWmKmsi Lenkey János tábornok egri szülőházánál új emléktáblát helyeztek el rai, a város vezetése, az iskola utódintézménye, s a Szentend­rei Központi Kiképző Bázis pa­rancsnoksága a történelmi zász­lóval. E hét végén a Lenkey csa­lád érkezett Egerbe, s előadások hangzottak el csaknem száz ven­dég részvételével, többen kül­földről jöttek. Vasárnap Lenkey János szülő­házánál, a Széchenyi utcában új emléktáblát helyeztek el. Októ­ber 5-én 10 órakor a Kisasszony temetőben emlékeznek meg az aradi vértanúkról, majd a Kné- zich-emléktáblához vonulnak, 20-án pedig Eger hőseinek tiszte­letére történelmi vetélkedőt ren­deznek diákoknak a Kossuth Zsuzsa középiskolában. ■ Konferenciát tartott pénteken és szombaton Egerben az idén ti­zenöt éves Magyar Tehetséggon­dozó Társaság. Ekkor került sor a társaság éves közgyűlésére is. A programra szerte az ország­ból, de még a határon túlról is érkeztek a meghívottak. Céljuk, hogy elősegítsék a tehetséggon­dozásban érdekelt felek együtt­működését és informálását, pél­dául a negyedévente megjelenő Tehetség című lapjukkal. Ők működtetik az Arany János Programot is, melynek célja, hogy támogassa azokat a tehet­séges tanulókat, akiket rossz anyagi hátterük akadályozna meg képességeik kibontakozta­tásában és a továbbtanulásban.- Hat esztendeje csatlakoz­tunk a kezdeményezéshez, ame­lyet igen sikeresnek és szüksé­gesnek tartunk. Már leérettségi­zett az első olyan osztályunk, amely ilyen keretek közt tanult - árulta el Gönczi Sándor, az idei konferencia házigazdája, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója.- A program kezdetben csak gimnáziumoknak szólt, így mi később kapcsolódtunk be. Ta­pasztalataink viszont kedvező­ek: a diákok között valódi integ­rációt tudunk megvalósítani és a tanulmányok terén is egyre jobban teljesítenek - mondta dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola igazgatója. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom