Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-19 / 219. szám

2007. SZPTEMBER 19., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Tiltakoznak a verespataki aranybánya nyitása ellen A Tisza-tó Térségfejlesztési Ta­nács napokban megtartott ülé­sén többek közt tájékoztató hang­zott el a verespataki aranybánya újbóli megnyitásának várható hatásairól. Mint ismert, az itt al­kalmazott ciántechnológia okoz­ta a Tisza történetének egyik leg­nagyobb és legsúlyosabb hal- pusztulását, így nem véletlen, hogy fokozottan figyelnek a vár­ható történésekre.- Meglehetősen élénk érdeklő­dést váltott ki e téma - összegez­te Godó Lajos országgyűlési kép­viselő -, mert a verespataki aranybányában ma is ugyanaz­zal a ciántechnológiával dolgoz­nak, mint korábban. -Ezért az ülésen résztvevők úgy határoz­tak: műiden olyan fórumot - le­gyen az hazai vagy nemzetközi - megkeresünk, akik hatást gyakorolhatnak egy új, környe- zetbarátabb technológia alkal­mazásában. A folyó vízminőségének a vé­delme azért is kulcskérdés, mert hosszú évek óta az idei nyáron volt a legjobb a minőség, s az élő­világ is kiheverte az egykori ter­mészeti katasztrófát. A tanácskozáson egyebek mel­lett döntöttek arról is, hogy a már elkészült kishajókikötő-terveket átengedik azoknak a vállalko­zóknak, akik ezeket a beruházá­sokat megvalósíthatják, illetve határoztak a jövő évi munkála­tok ütemezéséről, a mederkotrás­ról, a növénygyérítésről. ■ Ha én dönthetnék jenéi antal, Hevesvezekény:- Úgy látom, hogy az 1999-es nagy árvíz óta már nem olyan összetartó ez a kis közösség, mint korábban volt. Mintha az­óta jobban széthúznának az em­berek. Én örömmel fogadtam a településnek azt a döntését, hogy elviszik a gyerekeket He­vesre. A lányom annak idején csak a felső tagozatot végezte a városban, és sokáig érezte, hogy falusi iskolából jött. Talán a mostani elsősök nem érzik majd ennek a hátrányát. A Temetések könyvét írja helytörténet A múltkutató képes volt Pécsre utazni egy fotóért A tarnazsadányi Csík Fe­renc szobáját zsúfolásig megtölti a papír. Itt sora­koznak helytörténeti gyűjtései gondosan összefűzve, illetve készülő újabb verseskö­tetének anyagai is. Szuromi Rita Csík Ferenc eredeti szakmája szerint hegesztő-lakatos. Ám amióta leszázalékolták, csak ked­venc időtöltésének él: írja Zsadány történetét, verseket költ, fest Vezeti a Temetések könyvét, s nem mellesleg előadásokat tart az iskolásoknak, hogy azok miha­marabb ismerjék meg a roma kultúra gyökereit és értékeit.- Tizenkét éves gyűjtőmun­kám van ezekben a dossziékban - emeli le a polcról a .tekintélyes kötegeket. - Mivel Tarnazsa- dányban már egyre kevesebb ős­lakos él, így a falu történetét, em­léket állítva a régi, nem roma ge­nerációknak is, már nekünk, ci­gányoknak kell megírni. Évről év­re csökken a nem romák száma, mert vagy elmennek, vagy meg­halnak, s mi kötelességünknek érezzük megőrizni az emléküket, miután egykor ők alapították, épí­tették, lakták ezt a falut. A gyűjtő olyannyira komolyan is gondolta ezt a munkát, hogy képes volt azért Pécsre utazni, hogy az ötvenes években széthor­dott Almási-kastélyról egy fény­képmásolatot szerezzen. Gondo­san begyűjtötte Almási Tasziló birtokleveleit, sőt a környéken ta­lán ő rendelkezik a legteljesebb dokumentációval a Güdrös pusz­tulásáról.- Egyszer az iskolában kutat­tunk, amikor kezünkbe akadt egy őrsi napló, amelyet már kidobás­ra szántak - meséli egyik legna­gyobb élményét. - Belelapoztam, s teljesen megdöbbentem. Pici fényképek sorakoztak benne ar­ról az 1974-es tárnái árvízről, amelyik elpusztította a Güdröst, a falu romanegyedét. Hangrád Lajos tanár úr fotózta ezeket ak­kor. Gyorsan elvittem a képeket digitalizáltatni Hevesre, azóta féltve őrzött kincsek ezek. Csík Ferenc sok történetet tud a Güdrösről. Mivel a viskók előtt egy tó állt, így a házak visszatük­röződtek benne. Egyszer halmaji cigányok jöttek a faluba, s így ki­■ Több dossziényi immár Tarnazsadány történelme, amely aprólékos gyűjtőmunka eredményeként vár kiadásra áltattak: „Odanézzetek, a zsadányi romák emeletes putrik­ban élnek!” Holott csak a házak tükröződtek vissza a vízben. Immár az is tudható, hogy a zsadányi romák há­rom asszonytól szár­maznak. Ők népesí­tették be először a Güdröst, majd annak pusztulása után a falut.- Úgy kezdődött Zsadány pusz­tulása, hogy az első család beköl­tözött a magyarok közé, s a két szomszéd máris eladta a házát. Kialakult az első roma utca. Ro­ma mellett magyar nem szívesen él - mondja. - Én is a Güdrösben születtem, s tudom, hogy ez az ■ A Güdrös doku­mentációját egy őrsi naplóban találták meg. árvíz dobta szét a zárt közösség­ből a cigányokat. Csík Ferenc vezeti a Temetések könyvét is, amely­nek első bejegyzései 1873-ból valók. Min­den olyan roma he­lyet kap benne, aki akár csak egy napot is élt. Sőt nem csak a létét, de ha­lálának okát is megőrizték. Ab­ban az évben például 144-en hal­tak meg kolerában. Sokatmondó lehet a régi romákról fennmaradt és összegyűjtött foglalkozási lista is. Voltak jósok, sármunkások és kéregetők. Néha a szakma segí­tette Ferencet a származás beazo­nosításában. Nyílt konfliktus helyett inkább menekülés csík Ferenc szerint egyes régi magyar települések romafal­vakká változása egy tipikus sé­ma mentén történt A romák beköltöztek egy házba, amely­nek eleinte a két szomszédja nem roma volt A magyarok nem vállaltak semmiféle konf­liktust, hanem elköltöztek. Az új tulajdonos roma lett Ezek az előítéletek évtizedeken át pusztították a magyar utcákat, bár úgy tűnik, amióta az or­szág csatlakozott az unióhoz, s nyíltan beszélnek a cigánykér­désről, ezek tompulnak. A zsadányi férfi azonban nem elégszik meg csupán a múlt ku­tatásával. Portrékat, romatelepe­ket fest és rajzol, verseket költ. El­ső kötete a „Kereszt, amelyet ránk hagyott az ég”, a második az „Ahol a nap is megfordítja szeke­rét” címmel jelent meg, harmadi­kat most várja a „Messzeségen túl” elnevezéssel. Utóbbit azért választotta címként, hogy jelez­ze, szegény emberre még a nap sem süt, így irányítva rá a romák problémájára az olvasó ügyeimét - Politika? - teszi fel önmagá­nak a kérdést. - Ha azt mondom, drága a kenyér, önmagában már az is politizálás. Kell beszélni ar­ról, hogy miért sok a romák kö­zött a munkanélküli. Akinek bar­na a bőre, az ma nehezen kap munkát. Tudniuk kell a gyere­keknek, hogy honnan jöttünk, mik az értékeink, a képessége­ink. Régen a romák zárt közös­ségben éltek, jó példa volt erre a Güdrös. Aztán ezek a cigánytele­pek megszűntek, a romák beke­rültek a többségi társadalomba, elvesztették gyökereiket, mi több, a még meglévő közösségeket is szétverte a politika. Nem fogunk soha felállni, ha nem találjuk meg a gyökereinket - összegzi hitval­lását Csík Ferenc. ■m Működési nehézségen segítettek a milliókkal dél-heves Az elmúlt héten az Önkormányzati és Terü­letfejlesztési Minisztérium több település pályázatát is befogadta. Tarnazsadány 10,5, Tarnaörs 2,5, Boconád 7 millió forintot kapott, amit a biztonságos műkö­dés feltételeinek a megte­remtésére, a számlahátralé­kok kiegyenlítésére fordít­hatnak. A következő körben várja pályázata elbírálását Tarnaszentmiklós, Tiszanána és Kömlő. Képpel gyarapodik a falu temploma TARNABOD A napokban a te­lepülésre látogatott a Rotary Klub Budapest képviseleté­ben Bálint gazda, akinek a közreműködésével hamaro­san egy új festmény érkezik a római katolikus templom­ba. A képszentelés szolgál­tatja majd az apropóját an­nak is, hogy átadják a roma kisebbségi önkormányzat elnöke által a romabúcsúból hozott díszgyertyákat a templomnak. Fogyasztóvédelmi ügyeletet tartanak heves A Hevesi Nyugdíja­sok Egyesületének tagjai több mint két éve tartanak önkéntes alapon fogyasztó- védelmi ügyeletet a Szere­lem úti irodahelyiségben. Sok panaszt továbbítottak a megyei illetékesekhez, s tet­tek jelentést a boltokban ta­pasztalt hiányosságokról, mindezt a fogyasztók, a he­vesiek érdekében. Szeptem­ber elsejétől változott a munkarend, a Városháza 113-as irodájában fogadják a panaszosokat. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EUER KEDD PÉTERVÁSÁRA ►SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi@axelspringer.hu Rekordméretű amur. Egy 12 kilogrammos amur akadt a nagyfügedi Nagy Alex horgára a heves-alatkal Kőházi-tavakban. A lelkes horgász csak 2 és fél óra fárasztás után tudta kiemelni a vízből az egy méter hosszú halat. A tekintélyes méretű amurból jót lakmároztak a férfi bará­tai és családja, akiknek sokáig emlékezetes marad a nap. Elsőként a faluvezetők járőröznek polgárőrség Az önkéntesek is hozzájárultak a közbiztonság javulásához Régen várt autó érkezett meg a napokban Tarnaörsre, ahol az 1989-ben alakult polgárőrség tagjai átvehették a rendőrségtől kapott szolgálati járművet. Az alkalmi kis ünnepségen dr. Francsics Ottó, a Heves Megyei Polgárőr Szövetség elnöke és Kiss Tibor, a Hevesi Rendőrka­pitányság vezetője adta át Almá­di János polgármesternek és Bendo Ferenc alpolgármester­nek az Opel Astrát.- Évek óta vártuk ezt az autót - köszönte meg a polgármester a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság egykori szolgálati gép­járművét. -A csaknem hetven- fős polgárőrség eddig is napon­ta adott szolgálatot, ezentúl vi­szont több járművel tudjuk vé­deni a település biztonságát. Kiss Tibor r. alezredes nagyra értékelte a tarnaörsi önkénte­sek segítségét, mert mint mond­ta, nekik is köszönhető, hogy a településen az előző év hasonló időszakához képest húszról ki­lencre csökkent a bűncselekmé­nyek száma. Dr. Francsics Ottó szerint hasznos, hogy a rendőr­ség jó állapotú szolgálati jármű­veket biztosít a polgárőrségek­nek, de néhol komoly problémát jelent az autó fenntartási és üze­meltetési költsége. Az elmúlt években négy dél-hevesi szerve­zet kapott szolgálati autót: a he­vesi, a kiskörei, a kömlői és most a tarnaörsi. ■ Bendo Ferenc, Almádi János, dr. Francsics Ottó és Kiss Tibor az új jármű­vel, amelyet először éjszaka a faluvezetők próbálnak ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom