Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-19 / 219. szám
6 EURÓPAI UNIÓ HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 19., SZERDA Fejlesztések a megye oktatási intézményeiben Cél a hátrányos helyzet megszüntetése Borsod-Abaúj-Zemplén megye oktatási intézményeinek helyzete meglehetősen heterogén azzal együtt is, hogy 2000 és 2006 között az iskolák jelentős részét sikerült bővíteni, felújítani, ezzel egy időben megteremtették, tovább javították a számítástechnikai oktatás feltételeit is. Ezzel olyan szintet sikerült elérni, hogy az már megfelel a korszerű európai követelményeknek is, tudtuk meg Szabó Györgytől, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökétől.- Ugyanakkor el kell mondani, hogy meglehetősen sok olyan intézményünk van még, amelyik messze elmarad a magasabb követelményektől. Nincs programunk arra, hogy saját erőből jelentős összeget fordítsunk Uyen feladatokra, az iskolák átütő fejlesztésére. Az uniós támogatások ennek a hátránynak a csökkentésében valóban nagy szerepet kapnak. A fejlesztések céljai világosak, arra koncentrálunk, hogy megteremtsük annak a feltételeit, hogy még a hátrányos helyzetű községekben is óvodába járhassanak a gyerekek. Pedagógusok sokasága erősíti meg, hogy nagy a különbség a kiskorukban óvodába járók és a közösségi életbe csak később bekapcsolódók között. Kiemelt figyelmet érdemelnek azok az iskolák, amelyek hosszabb távon is képesek fejlődni, ahol a gyermeklétszám megtartható vagy folyamatosan bővül, ezek többsége nyilván körzeti iskolai szerepet is betölthet. Itt nem csupán az épületek állagáról, a kiszolgáló helyiségek meglétéről van szó, hanem a felszereltségről, annak minőségéről is. Ez pedig csak az uniós támogatásokkal érhető el. Az oktatás jelentőségéről nagyon is aktuális szólni ott, ahol a munkanélküliség meglehetősen magas, ami éppen az iskolázottság hiányára, a szakmai képzésben nem részesülők magas számára vezethető vissza. A munkanélküliek fele a megyében - ez 25-30 ezerre tehető - valóban abban a helyzetben van, hogy a munkaerőpiacon nem talál megfelelő munkát az alapképesítés, illetve a szakmai képesítés hiánya miatt. Ezen kell változtatni azzal, hogy a felnöSzabó György, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke vekvő generáció megtalálja a képességének, ízlésének és a társadalmi szükségleteknek megfelelő foglalkozást. Márpedig így hiába várjuk a munkahelyteremtő tőkét, a mai munkahelyek bármelyike valamilyen képzettséget feltétlen megkövetel. Az sem megoldás, hogy kellő képzettség hiányában emberek sokasága a közmunka és a segélyezés válta- koztatására építsen. Fejlesztéspolitikánkban a mi megyénkben is kiemelt helyen van az oktatás, és itt a középiskolai képzés megújítására is gondolok. Pályázati úton eddig egy szakképzőközpont teljes körű kialakításához sikerült támogatást szerezni, remélem, a jövőben újabb kettő számára is megnyílik ez a lehetőség. Az egyes intézmények megítélése azonban elsősorban ezután is az ott folyó szakmai munka minőségén múlik. Senki sem vitatja ugyanakkor, hogy a környezet, a felszereltség nem fontos, azt hiszem, inkább az a legszerencsésebb, ha ezek kellő összhangban vannak egymással. A megyék összevetésében azt hiszem, nincs okunk szégyenkezésre, valahol az országos átlag körül helyezhetjük el oktatási intézményeink állapotát. A fejlesztésekre fordítható 13 milliárd felhasználása további jelentős fejlesztést tesz lehetővé. A Regionális Fejlesztési Tanács az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a kialakított álláspontjának megfelelően erre ugyancsak nagy figyelmet fordított, a mostanit akár annak folytatásaként is nevezhetnénk. 2000 és 2006 között hozzávetőlegesen hatmilliárd forintot fordítottunk oktatási beruházásokra a megyében és vagy harminc intézményt rendbe tettünk. Ez a 13 milliárd pedig ennek a duplájánál is több, érezhető, hogy a felhasználásához nagy reményeket fűz a megye oktatási hálózata - mondta Szabó György. A súgás már nem bűn az iskolában? pályázat Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) megalapítása A gyerekeket felszabadította a program. (Képünk illusztráció.) Csaknem 140 millió forint támogatást használt fel az elmúlt 28 hónap alatt a Heves Megyei Ön- kormányzat Pedagógiai Intézete a HEFOP 3.1.2. pályázat révén. Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetenciaalapú tanítási, tanulási programok elterjesztése érdekében címmel nyert európai uniós támogatást a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete 2005-ben. A prog- I ramcsomagok tesztelésében, vé- | leményezésében tíz intézmény | - óvodák és iskolák - vett részt | a konzorciumban. A Humán Erő- I forrás Operatív Program (HEFOP) keretében megítélt ösz- szeg: 139 millió 942 ezer 650 forint volt. A konzorciumi tagok vállalkoztak arra, hogy a kompetenciaalapú nevelési-oktatási módszertani programcsomagokat megismerik és adaptálják, beépítik a helyi pedagógiai gyakorlatukba. Kiépítették a tanulói nyomonkövetési rendszert és a digitális tananyagtárat, az SDT-t. A konzorciumi tagok tapasztalataikat egymással megosztva felkészültek arra, hogy a jövőben e folyamat továbbadói lesznek. A vertikális kapcsolatrendszer erősítésével megkönnyítik és javítják az iskolafokozatok közötti átjárhatóságot. „Az egész életen át tartó tanulás elterjesztése biztosítja a tudásalapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. Ehhez szükséges az iskolarendszernek a kompetenciaalapú nevelés-oktatás és képzés irányába való fejlesztése.” A Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete egyetértve az előbbiekkel, kezdeményezte a pedagógiai innovációkat. A már eddigi sikeres tapasztalataikat az elmúlt két tanévben a kompetenciaalapú tanítás, tanulás megismerésével, adaptálásával bővítették. A TIOK-os intézményekben az új tanulásmódszertan alkalmazásával valósították meg a programcsomagokban kidolgozott modulokat. A tanulókhoz közelebb lévő, gyermek- barát - a cselekedtetésen alapuló, egyéni képességeket és haladási ütemet figyelembe vevő - módszerek alkalmazása mellett olyan tanulási formákat alkalmaztak, amelyekben a gyermekek átérezték a másikért érzett felelősséget. Ennek szellemében képesek voltak kooperálni, hatékonyan együttműködve tanulni. „A súgás nem bűn!”, mondták a gyermekek, amikor arról beszéltek, miért tetszik nekik a kompetenciaalapú oktatás. A programban résztvevő pedagógusok elmondták, hogy a tanulók tantárgyhoz való viszonya jobb lett, és egyéb területeken is - kommunikáció, kooperáció, tolerancia - fejlődtek. Véleménynyilvánítás terén nagy lépést tettek előre, nagyobb tanulói önállóságot mutatnak. Segítette a gyermekek képességét, zenei ízlését, érzelmi világát, együttműködési készségét fejleszteni.- A pályázat eredményességét a magam és az osztályom fejlődésében is lemérhetem - nyilatkozta az egyik pedagógus. - Az új módszerek, eszközök alkalmazása a munkámat változatosabbá tette. A gyerekek szerették az ilyen órákat. Az eredmény szerintem a gyerekeknél csak később mutatkozik meg, mint ahogy az én hozzáállásom sem egy csapásra változott meg. A szülőkkel is szorosabbá vált a kapcsolat. Általános célként fogalmazták meg a pályázatban az egész életen át történő tanulásra való felkészítést, továbbá az iskolarendszerből kikerülő fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítását. A projekt céljait a konzorcium partnerintézményeiben a pályázatban megjelölt kompetenciaterületeken, a kompetenciaalapú nevelés-oktatás új lehetőségeinek elsajátításával, a tanulói képességek eredményesebb fejlesztésével kellett megvalósítaniuk. A projektbe kapcsolódó pedagógusok kompetenciaalapú neveléssel összefüggő szakmai fejlődésének segítése, szakmai ismereteik fejlesztése és ezáltal pedagógiai karrierlehetőségük, valamint munkaerő-piaci esélyeik javítása terén pedig a pedagógiai intézet által elnyert módszertani pályázatok segítették a megvalósulást. Elvárás volt az is, hogy a megfelelő tapasztalatok birtokában az intézmények és a pedagógusok képesek legyenek az eredményes multiplikátori tevékenység végzésére. Fejlődjön ki az a szakembergárda, amely alkalmassá válik a saját tapasztalatai alapján másokat segíteni, eredményes PR-munkát végezni. Ezt a célt is teljesítette a pályázat, hiszen ebben a folyamatban pedagógus kollégákat képeztek ki mentoroknak, akik segítették a program adaptálására vállalkozó, követő pedagógusokat. ▲ ■ A gyermekeknek tetszik a kompetenciaalapú oktatás. Uniós milliárdok az igazságosabb oktatásért Soha ennyi pénz nem jutott még Magyarországon az óvodák, iskolák, egyetemek fejlesztésére. Több száz iskola legalább 30 ezer kisdiákját érintik azok a most megjelent európai uniós pályázatok, amelyek célja a közoktatásban az elmúlt években elindított változások véghezvitele, az oktatási rendszer egészének korszerűsítése, eredményesebbé, és ami talán még fontosabb: igazságosabbá tétele. A közoktatás ma még újra és újra szüli a társadalmi igazságtalanságokat. Gyakran nem teremt esélyt és nem ad lehetőséget a kitörésre, a tehetségek kibontakoztatására. Nem ad olyan tudást és még inkább olyan képességeket, készségeket, amelyek segítenének a fiatalnak munkát találni és sikeresen megállni helyét az életben. Nemzetközi felmérések szerint műid szövegértésben, mind pedig a matematikai és természettudományos műveltség tekintetében a 15 éves magyar diákok teljesítménye messze elmarad még a velünk azonos fejlettségű országok tanulóiétól is. Ami még ennél is szomorúbb, hogy a háromezer főnél kevesebb lakosú községekben, illetve a nagyvárosban élő diákok teljesítménye közötti különbség négyszer-ötször nagyobb, mint a nemzetközi átlag. Ezért egyrészt okolhatók a vidéki, kistelepülési iskolák felszereltségének komoly hiányosságai. De nem ez az egyetlen ok! A felmérések szerint ugyanis a 29 vizsgált ország közül a magyar oktatásban függ leginkább a diákok teljesítménye, tanulmányi eredménye attól, hogy milyen anyagi, társadalmi és kulturális körülmények között élnek. Ez pedig nagyon igazságtalan. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként 2004 és 2006 között európai uniós támogatással 914 oktatási témájú program valósult, illetve valósul meg több mint 71 milliárd forint értékben. Ezen belül a regionális programok csaknem 17 milliárd forintos támogatásával 92 iskola és 61 óvoda újult, illetve újul meg egészen, kétharmaduk az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben. E fejlesztések 24 ezer általános iskolás és 5 ezer óvodás mindennapjait tették és teszik barátságosabbá. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére csaknem 8 mil- liárdot fordíthattunk, és uniós támogatással több száz iskolában vezettük be a „kompetenciaalapú oktatáshoz” kapcsolódó, korszerű tananyagokat. Fontos terület volt a felsőoktatás is, ahol az intézmények korszerűsítésére az elmúlt három évben fordított 13,7 milliárd forintos támogatás csaknem 170 ezer hallgató és 9500 oktató számára teremtett és teremt korszerű képzési feltételeket Az elkezdett munkát folytatni kell. Az iskolákat képessé kell tennünk arra, hogy európai színvonalú körülmények között európai színvonalú tudást nyújtsanak. Ezeket a célokat - az oktatás megkezdett megújítását - szolgálják az új tanévvel párhuzamosan elindított európai uniós pályázatok. A következő hét évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az oktatás fejlesztésére csaknem 650 milliárd forintot fordíthatunk, nagyobbrészt uniós támogatással. Ebből 130 milliárd forintra még ebben a tanévben megjelennek a pályázatok - jó részük már szeptember elejétől benyújtható. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja a területi különbségek csökkentése, az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára - természetesen az oktatásban is. Éppen ezért a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére minden régióban megjelenő pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat létrehozása. Az iskolafenntartók összesen több mint 50 milliárd forintos keretre pályázhatnak korszerű közoktatási intézmények kialakítására. Ez magában foglalja a meglévő intézmények felújítását, akadálymentesítését, bővítését, az óvoda- és iskolaudvarok felújítását, biztonságosabbá tételét, valamint többek között a mellékhelyiségek, konyhák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák akadálymentes kialakítását, a tanuszodák, medencék korszerűsítését Az infrastrukturális fejlesztések mellett természetesen az oktatás eredményességének és hatékonyságának javulását elősegítő tartalmi, módszertani fejlesztések is indulnak. Külön kiemelt program keretében pedagógusképzési csomagok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A fejlesztések egyik alapvető célja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ezt segíti elő a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása és újszerű megoldások bevezetése, valamint a térségi iskola- és óvodafejlesztő központok regionális hálózatának együttműködése is, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program most megjelenő pályázatai nyújtanak támogatást. Mindez hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentéséhez is. A közoktatás-fejlesztési pályázatok mellett több mint 5,3 milliárd forint uniós forrásból folytatódik munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes, a gazdaság igényeihez igazodó szakképző intézményrendszer kialakítása is. A most megjelent oktatási pályázati csomagot októberben és novemberben további, az esély- egyenlőséget, informatikai fejlesztéseket, pedagógiai együttműködéseket és átfogó minőségfejlesztést támogató pályázatok meghirdetése követi - csaknem 50 milliárd forintos kerettel. ★ * ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ AZ OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT.
