Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-21 / 143. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Több milliárd forint juthat az alsóbbrendű, rossz utakra Erőszakos kórház-privatizáció? megyei vita A jobb- és a baloldal eltérően értelmezi az átvilágítás eredményét Folytatás az 1. oldalról A felújításokat két ütemben, 2007-2008, illetve 2009-2010 között tervezik. Az első ütem 80 kilométer útszakasz rekonstruk­cióját foglalja magában, közel 3 milliárd forint értékben. A pro­jektek sorában szerepel a Verpelét és Egerszalók, az Eger-Felsőtárkány-Miskolc, a Sirok és Pétervására, a Tarna- lelesz és Fedémes, a Kisköre és Poroszló, a Gyöngyös és Jász- árokszállás, a Gyöngyös és Adács, a Heves és Puszta- taskony, valamint az Egerszólát és Eger közötti út egy-egy szaka­szának kétrétegű burkolat-meg­erősítése, továbbá szélesítése. A második ütem tartalmazza a Verpelét és Sirok, a Selyp és Gyöngyöspata, a Nagykökényes és Hatvan, a Gyöngyös-Ver- pelét-Eger, valamint a Borsod- nádasd-Mónosbél utak bizo­nyos szakaszait 60 kilométer hosszan, 2,6 milliárdos beruhá­zásban. A tanács a javaslatok megfogalmazásakor a hangsúlyt a nehezen elérhető települések­re, a népességmegtartásra, ille­tőleg a turisztikára helyezte. A főutak fejlesztésének a KÖZOP a forrása, ebből megyénk­ben a 21-es, a 31-es és a 33-as fő- útra, s a Füzesabony-Eger össze­kötő útra költenek. ■ Parlagfű-veszély és regionális pollenhelyzet ““ Folytatás az 1. oldalról A témáról dr. Bodnár Judit regi­onális tiszti főorvos tartott elő­adást. Dr. Svéda Anita tüdőgyó- gyász-allergológus szakorvos pe­dig az allergiás megbetegedések gyakoriságáról, kóroki tényezői­ről, s a legtöbb problémát okozó növényről, a parlagfűről beszélt. Szóba került az is, hogy az allergének ellen miként lehet vé­dekezni, s milyen jogszabályi változások következtek be az utóbbi időben - ide értve példá­ul a parlagfű kötelező irtását is. Dr. Balás István hivatalvezető a közigazgatási hivatalok regio­nális átszervezéséről tájékoztat­ta a jelenlévőket. ■ A Fidesz a megyei kórház erőszakos privatizációjá­val vádolja az MSZP-t. A szocialisták szerint tőke­bevonás nélkül csőd fe­nyegeti az intézményt. Rénes Marcell Nem csitul a vita az egri, de me­gyei önkormányzati fenntartású Markhot Ferenc Kórház ügyé­ben. A megyei közgyűlés három szakbizottságának keddre terve­zett együttes ülése - mint arról hírt adtunk - botrányos körül­mények között félbeszakadt. Tegnap pedig a Polgári Frak­ció (PF) irányítói, dr. Tatár László frakcióvezető, Herman István frakcióigazgató és De­meter Ervin fideszes hon­atya közös sajtótájékoztatót tartott a kérdésről. Demeter Ervin hangsúlyozta: az egészségügy nem eladó. Sze­rinte a megyei közgyűlés szocia­lista képviselői erőszakosan, a szabályok, a demokratikus nor­mák felrúgásával kívánják priva­tizálni a kórházat. A Fidesz meg­védi a kórházat, az intézménynek közösségi tulajdonban kell ma­radnia. A szocialistáknak nincs joguk az emberek érdekeivel szemben fellépni. A jobboldal kész a népszavazásig is elmenni. Herman István ki­fogásolta, hogy az említett bizottsági ülés - amelyen a va­gyonkezelői jog meg­hirdetése és a vezetőváltás lett volna a téma - meghívóján nem szerepelt a zárt tárgyalásra törté­nő utalás. A jelen lévő civileket nem lett volna szabad zárt ülésre hivatkozva felszólítani a távozás­ra. A megyegyűlés szervezeti és működési szabályzatával ellenté­tes, hogy nem kapták meg az ülés előtt öt nappal a napirendek anyagát. Dr. Tatár László elmondta: az egri kórházat súlyponti kórház­nak minősítették. Az egészség- ügyi forráskivonások ellenére Kató Gábor önkormányzati biz­tos átvilágítási programja azt tük­rözi, hogy következetes, szigorú válságkezeléssel megyei önkor­mányzati fenntartásban is tovább működhet az intézmény. A PF a kezdetektől ezt vallja. A Heves megyei betegek nem kaphatnak rosszabb ellátást, mint az ország Dr. Tatár László (PF - balra) szerint követke­zetes válságkezeléssel igenis megyei önkor­mányzati fenntartásban maradhat az egri egészségügyi intézmény. Merczel József (MSZP) viszont meglehetősen kételkedik eb­ben, úgy véli, sürgős beavatkozás, tőkeinjek­ció kell, különben bekövetkezhet a csőd. i „A betegek érde­ke egy működő­képes kórház.” más részein élők. Herman István hozzátette: alternatívaként meg kell vizsgálni, hogy Eger és a kis­térség adott esetben vállalna-e részt a kórház működtetésében. Kérdésekre vála­szolva Demeter Er­vin beszélt arról is, hogy alapos a gya­nú: a Hospinvest a hatvani és a gyöngyösi kórház Után az egrit is meg kívánja sze­rezni. Márpedig egészségtelen lenne ilyen monopólium Heves­ben. Drágul az ellátás, nőnek a színvonalbeli különbségek. El­hangzott az is, hogy a keddi bi­zottsági ülés vélelmezett szabály­talanságai miatt a PF a közigazga­tási hivatalhoz fordult.- Ismételten és sokadszor le kell szögeznem, nincs szó az eg­ri kórház eladásáról - reagált a fentiekre Merczel József, a me­gyei közgyűlés MSZP-s alelnö- ke, a párt megyei elnökhelyette­se. Elmondása szerint a működ­tetés megpályáztatása merült fel lehetőségként, de a Fidesz nem volt partner a kérdés megtárgya­lásában. Előre felhecceit embe­rek jelentek meg a bizottsági ülé­sen, ez korántsem volt spontán megmozdulás. A Kató Gábor-fé­le anyag egészen mást tar- ‘ talmaz, mint amit a jobbol­dal állít. A kórház havonta 51 millió, naponta 2 millió forint hi­ányt „termel”, a rossz struktúra miatt közel kétszáz ágy üres. Ha a tulajdonos nem avatkozik be sürgősen, a hiány az év végére elérheti az egymilliárd forintot. Ez az összeg - fogalmazott Merczel - Kató javaslatai alap­ján ,500.-600 millióm csökkent­hető, de ehhez tőkebevonásra van szükség. Az MSZP szeretné, ha a Fidesz a konszolidációban lenne partner, nem a fe­szültség szításában. Az esetleges népszavazásnak a szocialisták állnak elébe. Bár a tapasztalat az: a megye lakossá­ga megnyugvással fogadta, hogy nem kellett kitűzni az időközi megyei önkormányzati válasz­tást mintegy 50 millió forintért. A Fidesz most mégis újabb 50 milliót költené referendumra. Annak ellenire, hogy más tele­pülések fideszes vezetésű önkor­mányzatai is a működtetés ki- szervezéséről döntöttek. A bete­Eger lakói nem szavaznának a saját kórházukról a polgári frakció vezetői teg­nap eljuttatták az aláírásgyűj­tő ívet dr. benkár József me­gyei főjegyzőhöz, akinek 15 napja van a hitelesítésre. A népszavazásra bocsátandó kérdés lényege, hogy a kórház ne kerülhessen nem önkor­mányzati tulajdonú gazdasági társaság kezébe. A referen­dum kiírásához a megyei köz­gyűlés szervezeti és működési szabályzata értelmében 40 ezer aláírást kell összegyűjte­ni. Ez megfelel annak a törvé­nyi kritériumnak, hogy a kez­deményezők száma nem lehet kevesebb az érintett választó- polgárok 10 százalékánál és nem lehet több 25 százalékuk­nál Érdekesség viszont - tette hozzá a főjegyző -, hogy az eg riek nem vehetnek részt a nép­szavazáson. Az olc a megyei jogú város lakói a fenntartó megyei önkormányzatra sem szavazhattak. Ilyen megyei népszavazásra a főjegyző sze­rint nincs példa az újkori ma­gyar demokrácia történetében. gek érdeke egy működő­képes kórház, nem a csőd. Ha egy magáncég lesz a vagyonke­zelő, az ellátás semmivel sem ke­rül többe, azt ugyanúgy az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tár finanszírozza. Minderre, s a tervezett fejlesztések megvalósí­tására kőkemény garanciákat kell kikötni a szerződésben. Gyöngyösön és Hatvanban a ta­pasztalatok szerint jobb lett a szervezettség, javult az ellátás. Az alelnök kifogásolta, hogy a keddi bizottsági ülésen az „Egri Kórházért Civil Szerveződés” el­nevezésű, eddig ismeretlen szer­vezet egy-egy röplapot helyezett minden képviselő asztalára. Eb­ben az olvasható: „Felhívjuk fi­gyelmét, amennyiben Ön mégis az eladás mellett döntene, úgy Eger városában és a környékbe­li településeken szórólapokon keresztül tájékoztatjuk a lakos­ságot. A szórólapokon szerepel majd az eladás mellett szavazók címe, neve, telefonszáma és fényképe. így értesülhetnek a választók az általuk megterem­tett vagyon, mint jövőbeli életük támaszát elherdálok kilétéről”. Merczel szerint mindez kimerí­ti a fenyegetés fogalmát. A tehetség és annak gondozása felelősséggel jár elismerés Kitüntették megyénk legkiválóbb diákjait, tanáraikat, s az Év pedagógusait Szakmai felkészítő tábor pályázaton nyert segítséggel Tizenötödik alkalommal rendez­te meg hagyományosan tegnap délelőtt a Heves Megyei Önkor­mányzat Pedagógiai Intézete a megyei önkormányzattal, az eg­ri és a gyöngyösi polgármesteri hivatallal közösen a tanulmányi versenyek győztesei és felkészí­tő tanáraik tiszteletére tartott ünnepséget és fogadást. Az eseményre meghívott 140 diákot és 127 tanárt Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke kö­szöntötte, majd Habis László, Eger és Hiesz György, Gyöngyös polgármestere részvételével kö­zösen adták át a díszokleveleket. Az idei elismerések száma jelzi, sikerorientált világunkban már az általános és a középiskolák­Szabó Dominik, a kisnánai iskola diákja veszi át az oklevelet Sós Tamástól ban megkezdődik a küzdelem. Az eredmények nyilvánosságot kapnak, tudható, melyek a kivá­ló iskolák, s ezeknek nincsenek beiskolázási gondjaik. Egerből 82 diák és 71 tanár, Gyöngyösről 31 tanuló és 31 pedagógus, az egyéb településekről 27 fiatal és 25 felkészítő tanár vehetett át el­ismerést. A négy vándorserleg ismét gazdára talált. A megye legjobb középiskolájának idén is az egri Neumann János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium bizonyult. A kisgimnáziumok közül a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium és Szakisko­la került a dobogó csúcsára. A városiak népes táborából az eg­ri Hunyadi Mátyás Általános Is­kola, míg a községiek közül a be­senyőtelki Berze Nagy János Ál­talános Iskola igazgatója vihette haza a serleget. A Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány Kuratóriuma ál­tal odaítélt az Év pedagógusa címben az alábbi szakemberek részesültek: Hóbor Sándor (Do­bó István Gimnázium Eger), Kerbelné Túri Hedvig (Egressy Béni Általános Iskola Gyön­gyös), Petrásné Szűcs Eleonóra (Neumann János Középiskola és Kollégium Eger), Rajnavölgyi Vilmos (Országh Kristóf Általá­nos Iskola Sirok), valamint Réthy Istvánná (napközi ottho­nos óvoda Egerbocs). ■ Idén is lesz alkalmuk alaposan felkészülni a fellépésekre a domoszlói Jázmin és Vadrózsa néptáncegyüttes tagjainak. Mint ismert, előbbit a helyi 15 és 30 év közötti fiatalok, utóbbit pe­dig a felső tagozatos általános is­kolások alkotják. A táncosok a Leader-*- pályázaton való sikeres szereplésnek köszönhetően cso­portonként egy-egy hétig tábo­roznak majd a nyári vakáció idején Tarnamérán. A szabadidős elfoglaltságok helyett azonban most a felkészí­tő edzések töltik majd ki a részt­vevők idejének nagy részét. A napi többórás foglalkozásokat Szabó Zoltán szakmai irányítá­sával tartják meg. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom