Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-05 / 30. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ 33331 Elfeledett egri hősök A Hírlap múlt keddi számá­ban jelent meg a hír, mely sze­rint az egri 14. gyalogezred hősi halottainak emlékművé­ről a bronz sisakot ellopták. Édesapám 1943. január 13-án, a doni áttöréskor tűnt el, én ezen a napon évente elme­gyek a hősi emlékműhöz és mécsest gyújtok. Édesapám és a többi egri hős emlékére. így tettem 13-án délután is. A bronz sisak a helyén volt. Sajnos, ezen kívül és az álta­lam elhelyezett mécsesen túl semmi sem árulkodott arról, hogy az önkormányzat vagy alapítványok képviselői is jelét adták volna az emlékezésnek. Ha jól tudom, 2003. január 13-án avatták az emlékművet a doni katasztrófa 60. évfor­dulója alkalmából. Ezt követő­en minden évben látható volt a koszorú, most ez is hiány­zott. Úgy gondolom, hogy az elesettekkel, eltűntekkel szemben ez méltánytalan, mert ők a legdrágábbat, az életüket áldozták fel 2000 ki­lométerre Egertől, Magyaror­szágtól. B. SÁNDOR, EGER LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE, 3301 EGER, PE 23 Együttműködés, a siroki „vizes” kérdésekben Mint korábban hírül adtuk, a siroki önkormányzat tiltako­zott az Észak-magyarországi Regionális Vízmüvek Rt.-nél az újonnan megállapított ma­gas lakossági vízdíjak miatt. A napokban tárgyalóasztalhoz ültek a település és a szolgál­tató társaság vezetői. Mivel az árak mérséklésére egyelőre nincs lehetőség, ezért úgy dön­töttek, hogy együttműködési megállapodást kötnek arról, hogy a kőkúti településrészen tervezett fejlesztések előkészí­tésében részt vállal a szolgálta­tó. Eszerint az itt épülő szenny­vízberuházás tervezési, enge­délyezési folyamatában nyúj­tanának segítséget. ■ Látványos romok, diiledező falak műemlékek A tulajdonosok nem mindig vigyáznak az értékes ingatlanokra Folytatás az 1. oldalról Persze, ebből sem lett semmi. Az önkormányzat pedig hiába ten­ne meg bármit az épület érdeké­ben, tulajdonjog hiányában erre egyszerűen nincs módja. A szé­gyenfolt tovább csúfítja Eger bel­városát. Erdőtelken a Buttler-kastély hasznosításával egy évtizede próbálkozik az önkormányzat. Immár több, komolynak tűnő be­fektetővel is tárgyaltak, ám ed­dig szerződést egyikkel sem si­került kötni. A történelmi épület- együttes hasznosításakor a tele­pülés egy, a konferenciaturiz­mus lehetőségét is magába fog­laló komplexum kialakításában gondolkodik. A kastély jó álla­potban van, az önkormányzat évi félmilliót fordít a folyamatos állagmegóvásra. Ugyanakkor a nyílászárók cseréjére feltétlenül szükség volna. Boconádon a Szeleczky- kastély sorsa szintén évek óta rendezetlen. Az épület meglehe­tősen romos, habár egykori pom­pájának nyomai még Uyen álla­potban is felfedezhetők. Az in­gatlan önkormányzati tulajdon­ban volt, ám bekerült a „száz kastély-programba”, így jelenleg már zajlik az állami átvétel. A tulajdonoscsere lehetővé tenné, hogy évente pár millió forintot fordítsanak állagmegóvásra, a ■ Ivádon a gazdák egy­mást váltották, végül a harmadik szánta el ma­gát, hogy rendbe hozza az épületet. végleges funkció kialakításáig. Az épületben ma az iskola alsó tagozata, a konyha és a tornate­rem működik. A jövőben - álla­mi közreműködéssel - a Dobó István Vármúzeum egy állandó kiállításának biztosítanának itt helyet, illetve egy konferencia- termet is kialakítanának benne. Szerencsére, akadnak pozitív példák is. Gyöngyösön romos, el­hagyott kastélyépület nem csú­fítja a városképet, sőt, az Orczy kastély felújítása is a végéhez közeledik: mind tartalmában, mind megjelenésében a térség egyik legcsodálatosabb látvá­nyosságának ígérkezik. Parádsasváron Károlyi Mi­hály gróf egykori vadászkasté­lya 1998 óta ötcsillagos luxus­Az egyik legelhanyagoltabb épület Egerben a Buttler-ház. Az önkormányzat hiába tenne meg érte bármit, tulajdonjog hiányában erre nincs módja. A Kálvária-templomot teljesen kifosztották, ma már A gyöngyösi Kálvária-templom kekre folyamatos veszélyt je­(képünkön) sorsát évtizedes el- hagyatottság és romlás jellem­zi. Az épületet már évekkel ez­előtt teljesen kifosztották, az udvarán álló stációk képei éppúgy eltűntek, mint az ösz- szes mozdítható fém a terület­ről. Ami megmaradt, azt a rozsda marja, és immár a fa­lak is omlanak. A templom melletti területen egy új lakó­park épült, az ott élő gyerme­lent, ha a pusztuló épületben, vagy akár csak a kertjében ke­resnek játéklehetőséget Egy magáncég tavaly segítséget ajánlott a városnak a felújítás­hoz. Ennek révén az önkor­mányzat sikerrel pályázott a Nemzeti Kulturális Alaphoz, ahonnan 5 millió forintos tá­mogatást nyert Ez nem elegen­dő a teljes rendbetételhez, ám előrelépést jelenthet, legalább balesetveszélyes városképi szempontból. Csaknem 8 millió forin­tos beruházással ugyanis még az idén újjáépítik a templom rég leomlott kapuépít­ményét és kőkerítés­ét. A munkák már el­kezdődtek, várható an tavasszal fel is gyorsulnak. A befe­jezési határidő no­vember vége. szállóként működik, gyönyörű­en helyreállított állapotban. A rendszerváltás előtt gyermek- üdülő volt az épületben, amely aztán évekig üresen állt, s gaz­da hiányában egyre romosab­bá vált. Akkor a Baumag- csoport egy APEH-árverésen vásárolta meg mintegy 62 mil­lió forintért, majd milliárdokat költött a felújításra. Füzesabonyban az Európai Szociális Alap által támogatott EQAL nemzetközi program ke­retében a Füzesabony Rehabili­tációs Centrum Projekt 308 mil­lió forintos anyagi segítséget nyert pályázaton. A projekt hely­színe a rehabilitációs centrum Hunyadi úti volt kastélyépülete, az úgynevezett Kolumbán- kastély. Az épületet a támogatás segítségével, illetve a Global- Sansz Kft. 51 százalékban vál­lalt önrészével teljes egészében felújították, akadálymentesí­tették. Ugyancsak uniós forrás­ból revitalizálták közösségi cé­lokra a szomszédos Dormándon a Latinovits-kastélyt. Ivádon az akkor már romos kastélyt a ’90- es évek derekán adta el az ön- kormányzat potom pénzért. Az ezt követő időszakban a tulajdo­nosok egymást váltották, végül a harmadik vásárló szánta el ma­gát, hogy rendbe hozza az épü­letet és környékét. Ma a magán- tulajdonban lévő, szépen felújí­tott épület a tulajdonos család kedvelt pihenőhelye, és időn­ként a helybélieknek is lehető­séget biztosítanak a medence és a teniszpálya használatára. A szűkös anyagi helyzetben lévő önkormányzatnak is besegíte­nek, ha közműfejlesztésről van szó. Olyanra is volt már példa, hogy a falu­napra meg­hívott előadó­kat itt szállásol­ták el. ■ Megkérdeztük olvasóinkat Ön mit tenne a műemlékek védelme érdekében? Társulási támogatással működtetnék iskolájukat szoő GÉzÁNÉ,£ger Sokkal több figyelmet kellene fordítani a műemlékekre. Való­színűleg több pénzt is. Egerben itt van például a Buttler-ház. Nem tudom megértem, hogy mi­ért nem csinálják már meg. Ahol én lakom, a Görög utcában, azt a környéket szépen rendbe tet­ték. A Vitkovits-házat is. Csak ne lenne ott a klub, mert a fiata­lok nem törődnek semmivel. GRABECZ Miklós, Kápolna Egyértelműen többet kellene költeni a műemlékekre. Nekem kőműves szakmám van, értek az épületekhez. Elég ránéznem a házakra, és látom, hogy prob­lémák vannak. Szerencsére a kompolti épület, amelyikben a kutatóintézet működik, úgy- ahogy rendben van. Úgy-ahogy, mert azért arra is ráférne egy alapos felújítás. f.-né MATicsEK Ágnes, Gyöngyös Egy kis összefogással sokat te­hetnénk műemlékeinkért. Az épületek felújítása rengeteg pénzt emészt fel, az önkormány­zatoknak pedig szűkösek a kere­teik, ezért mindenképpen támo­gatókat kellene keresni. A helyi cégek, vállalkozók biztosan ada­koznának. Jó lenne megszólíta­ni a lakosságot is, hiszen sokak­nak fontosak a múlt értékei. ozsvárt mihály, Gy.tarján Nagyon fontosnak tartom a régi szép épületek megőrzését Ezért nem csak a települések vezetői felelősek, hanem mi magunk is. Támogatók toborzásával elő le­hetne teremteni a szükséges anyagi hátteret. Mindig nagyon örülök, ha a ránk maradt örök­ségért tehetek valamit Kincse­inket mindenki számára hozzá­férhetővé kell tennünk. Istenmezején a napokban meg­tartott képviselő-testületi ülésen az idei költségvetés első fordulós tárgyalása kapcsán kitértek az általános iskola további működ­tetésének kérdésére is. Mivel magas színvonalú oktatás zajlik itt, a település vezetői szeretnék, ha az 1 -8. osztály továbbra is helyben működhetne. A képviselők egyetértettek ab­ban, hogy ennek érdekében egyeztetni kell a többcélú kistér­ségi társulással, mint lehetséges fenntartóval. Mivel a Pétervá- sárán működő Tamási Áron Ál­talános Iskola már jó ideje körze­ti feladatokat lát el, s százszáza­lékos kihasználtsággal műkö­dik, így feltehetően a hetedik, nyolcadikos istenmezejei gyer­mekeket sem tudnák fogadni. Épp ezért az önkormányzat kez­deményezi a társulásnál, hogy szeptembertől - a váraszói és erdőkövesdi diákok integrálásá­val - kistérségi fenntartású ok­tatási intézményként működ­hessenek tovább. Ebben az esetben a normatí­va is változna, s megmaradhat­na a hetedik, nyolcadik osztály is. Kotroczó István polgármes­ter a testületi döntést követő kistérségi ülésen elő is terjesz­ti az elképzelést, bízva abban, hogy számíthatnak a grémium támogatására. A végleges döntést idén júni­us 30-áig kell meghozni. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom