Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-26 / 22. szám

2007. JANUAR 26., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍREK Dormánd mulatság a helyi polgárőrök szombaton este hat órától hálóznak a Közösségi Házban - tájékoztatta lapunkat Rajna Kálmán polgármester, a Heves Megyei Polgárőr Szövet­ség területi alelnöke. Eger MÉHÉSZEKNEK Az Egri Mé­hész Műhely Egyesület előadás­ra várja az érdeklődőket a volt mezőgazdasági szakiskola épü­letébe szombaton 9.30-tól. A helyszínen Krnovszkyné Lovász Andrea tájékoztatja a kisterme­lőket az új adószabályokról. Vá­gó László újító méhész bemutat­ja a kaptárcsoportok darus felra­kását, a többfiókos rakodókap- tárak kezelését. Bíró Péter me­gyei szaktanácsadó a támogatá­si lehetőségekről szól. Ivád HONLAP-KÉSZÍTÉS Már több megrendelés érkezett a polgár- mesteri hivatalhoz, miután fel­ajánlották más településeknek, hogy elkészítik a honlapjukat. Az ötlet azután született, hogy a falu decemberben különdíjat nyert az Év honlapja pályázaton. Az ország különböző pontjairól érdeklődtek az akció iránt, így Nógrád, Bara­nya és Zala megyéből is. Csak azt sajnálják, hogy a Heves megyei települések nem keresték őket. Kisköre tanácskozás Január 29-én, hétfőn 14 órakor tartja so­ron következő ülését a helyi képvi­selő-testület. A grémium első for­dulóban tárgyalja az idei költség- vetést. Ezt követően beszámol a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat múlt évi tevékenységé­ről, s szó lesz a közhasznú foglal­koztatás ez évi tervezetéről is. Márkáz TÁNC Immár kilencedik alkalommal rendezik meg hol­nap 19.30 órától a hagyomá­nyos hegyközségi és vadászbált. A vendégeket természetesen vadétellel kínálják, ezúttal pör­költet tálalnak vacsorára. Az est folyamán a trófeákat bemutató kiállítás is megtekinthető, és tombolát is húznak. A jó hangu­latról Szabó József zenekara gondoskodik. Várhatóan hajnalig húzzák a talpalávalót. Párád TISZTELETDÍJ Az egyre ne­hezedő gazdasági körülményeket érzékelve a parádi képviselő-tes­tület kilenc tagja, köztük az alpol­gármester is lemondott tisztelet­díjuk teljes összegéről. Ezzel a nemes gesztussal is hozzájárul­nak ahhoz, hogy a pénzügyi lehe­tőségeket más, fejlesztési célok­ra fordíthassák. Nemcsak kenyérből nincs hiány, de a választék is igen nagy. Igaz, az egyes fajták árai is egyre csak felfelé kúsznak. Képünk illusztráció. Duplán drágul a pékáru kenyértörés Kétségbeejtőnek érzik helyzetüket a sütödék Folytatás az 1. oldalról A pékségek vezetői egyöntetűen azt mondják, nagyon nehéz, sőt ki lehet jelenteni azt is, hogy két­ségbeejtő helyzetben vannak. S ami még ennél is rosszabb: egy­re többen érzik kilátástalannak a sorsukat. Sokan már tönkre is mentek közülük, a többiek pedig rettegnek, mert úgy érzik, rájuk is ugyanez a szomorú jövő vár. A pillanatnyi helyzet az: a kis péküzemek rtem tudják felvenni a versenyt a nagy multicégekkel. Mégpedig azért nem, mert az óri­ás versenytársak, mivel rengeteg terméket forgalmaznak, köny- nyebben megtehetik, hogy egyik­másik árunak kevésbé emelik meg az árát. Rendre ek­képp is cse­lekednek. I A kiseb­bek ■ A Magyar Pékszö' vétség szerint 10-15 százalékos áremelés fedezné a megnövekedett költségeiket. szont nem tudnak egyensúlyt tartani az egyre emelkedő költsé­gek és a saját áraik között sem. Ha ugyanis olyan mértékben nö­velik meg a kenyér és az egyéb péktermékeik árát, ami indokolt lenne, akkor a ve­vők elmennének a távolabbi, ám ilyen szempontból olcsóbb nagyáru­házakba. Ha pedig nem emelnek a szükségesnek megfelelően, abban az esetben ők maguk rokkannak bele a megnövekedett kiadásokba. Ördögi kör ez, nincs belőle ki­út. Jó néhány pékségben úgy próbálnak meg védekezni ez el­len a lehetetlen helyzet ellen, hogy minél alacsonyabban tart­ják az árakat, illetve húzzák az időt. Igyekeznek kivárni, amíg a konkurencia módosítja az árait, hogy aztán ahhoz igazodva ala­kítsák ki a sajátjaikat. És persze a vevőkörük megtartása érdeké­ben olcsóbbak próbálnak ma­radni a környékbeli, hasonló ter­mékekkel foglalko­zó üzleteknél. Nem­csak a városokban, a kistelepüléseken is nagy problémát okoz a kenyér árá­nak emelése.- Rettenetes a helyzetünk. Nyereségről valójá­ban nem lehet beszélni, örü­lünk, ha egyáltalán nem va­gyunk veszteségesek - pana­szolja Tőzsér Józsefné, a rózsaszentmártoni Rózsa Pék­ség vezetője. - Nem csupán a liszt, hanem minden más alap­anyag ára is emelkedik. Az élesz­tőé, a sóé, a cukoré egyaránt. A gázon, a villanyon és az üzem­anyagon sem lehet spórolni. Ne­Jeleulegi és várható kenyérárak PILLANATNYILAG a megyeszékhelyen nagyáruház­ban az egykilós fehér kenyér 175, a pékség­ben 209forintba kerül. A félbarna kilójáért az előbbi elárusítóhelyén 179, az utóbbiban 219 forintot kell fizetni. A burgo­nyás kenyér háromnegyed ki­lójáért nagyáruházban 179, míg pékségben 170 forintot kémek el. Nem árt tudni, hogy a fehér kenyér kilogrammon­ként februártól 210-220, ápri­listól pedig várhatóan 250fo­rintba kerül majd. Versenyez a szakma az áruházláncokkal nagy lajos, a Hesi Kft. igaz­gatója azt nyilatkozta lapunk érdeklődésére, hogy a szak­ma az ámházláncok látvány­pékségei miatt nincs abban a helyzetben, hogy diktálhatna. Az árak emelését a szakem­ber elkerülhetetlennek tartja, ezért február l-jétől kezdemé­nyezi az üzleti partnereiknél. Bár ő megelégedne a 10 szá­zalékos árnöveléssel. künk kovászos kenyerünk van, nincsenek benne E-számokkal jelzett adalékanyagok, teljes ki­őrlésű liszttel sütünk, nem spó­rolunk ki semmit. Összesen 132 féle termékünk van, és azokban tényleg benne van minden, ami­nek benne kell lennie. Nem is lenne szívünk hozzá, hogy más­képp csináljuk, de árat egyelőre nem emelhetünk. Lőrinciben nemrég nyílt egy üzlet. A szlová­kiai Nyitráról hordják oda a pék­árut, ahelyett, hogy a környékbe­li vállalkozókat támogatnák. Ne­künk legalább 5 millió forintot kellene ráfordítanunk az üzletre, hogy megfelelően karbantart­hassuk, fejleszthessük. Miért nem ezeken a problémákon se­gít a kormány? ■ ÁLLÁSPONT SUHA PÉTER Mindennapi lélektani a fogyasztói kosár meghatá­rozó eleme a kenyér. A min­dennapi betevő ára épp ezért nem csupán gazdasá­gi, de érzelmi ügy is. A ke­nyér azon kitüntetett termé­kek egyike, amelynek árával kapcsolatban gyakorta el­hangzik a „lélektani határ’’ kifejezés. Természetesen vészt harangozva, erős rosz- szallással. februártól egy kiló kenyér többe kerül majd kétszáz fo­rintnál. Ez engem meglepett, mert eddig is drágábban vá­sároltam, de biztos nem elég körültekintően. Vagy nagyon is. És ezért nem találok soha egérfarkat a kenyérben, és jobbára a negyednapos vek­niből is tudok szeletelni. MOST olvasom, hogy olcsó kenyeret leginkább hiper­marketekben lehet venni. Világos: a többi terméken keletkezett profit elbírja a kenyéren képződő szeré­nyebb nyereséget, vagy akár veszteséget is. Az olcsó ke­nyér viszont vevőcsalogató, és ha már bemegy az em­ber, akkor ott vásárol ész nélkül, elvégre a fogyasztás templomában a legfőbb szakrális tevékenység a be­vásárlókocsi megpúpozása. A KEVÉSBÉ TUDATOS VÁSÁRLÓ tehát a takarékosság boldog tévhitében úszva egyrészt súlyos forintokat szór ki fö­löslegesen, másrészt vulgár- közgazdászként és/vagy árérzékeny vásárlóként el­kezdi utálni az árdrágító pé­keket. Akik költségnöveke­désre hivatkozva hágják megfele a lélektani határt. De biztos hazudnak, mert itt mindenki hazudik, és egyébként is miből telik ak­kor nekik erre meg arra. Monnyon le. Majd mi sírva szidjuk helyette is a hazai termelőket tönkreverő go­nosz nagytőkét. Mer az trendi. Mint a csodafitnessz- kenyér. Ezerért kilója. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Intézményi átalakítások: bátorság vagy kényszer? Folytatás az 1. oldalról Több órán át tartott a vita a mátrafüredi iskoláról. A szocia­lista oldal az előírtnál tartósan alacsonyabb gyermeklétszám­mal érvelt a bezárás mellett, s azzal: ha nem hozzák meg a dön­tést, akkor a város elesik több mint százmillió forint normatív támogatástól. A másik oldal ez­zel szemben az iskola értékeit hangsúlyozta, illetve Füred kö­zelgő önállósodását. A tanácsko­záson megjelent több pedagógus és szülő, valamint a diákönkor­mányzat vezetője, s mindannyi­an - különböző vérmérsék­lettel- a döntés felelősségére, a speciális ellátást igénylő gyere­kek érdekeire próbálták emlé­keztetni a képviselőket. Már a szavazásra került volna a sor, amikor kiderült: a szülői munka- közösség hivatalosan nem véle­ményezte az előterjesztést, így a döntést február 6-ra halasztot­ták. Ebből az is következik, hogy az e hónap végi határidő miatt a város kénytelen lesz megkérni az OKÉV-engedélyt az iskola to­vábbi működtetésére. Döntöttek viszont arról, hogy megszüntetik a Mátra Művelő­dési Központot és a Vachott Sán­dor Városi Könyvtárat, s - továb­bi intézményekkel integrálva - összevont kulturális és közgyűj­teményi központtá alakítják március 1-től. ■ A székelység örökölt ősi kincseiről héthavas A honfoglalás korát idézi Gál Elemér őstörténeti hitregénye- Nagy öröm, hogy ez a könyv megszületett, s Egerben jelenhe­tett meg. Összehozta az iroda­lombarátokat - mondta megnyi­tójában Kádár Zsolt református esperes. A Kálvin Házban tartott esten Gonda Zsigmond könyvkiadó mutatta be Gál Elemér - egyko­ri munkatársunk - Héthavas cí­mű regényét. A szerző elmond­ta: erdélyi gyermekkori élmé­nyei, ottani tanulmányai sarkall­ták a honfoglalást is magában foglaló történelmi korszak ábrá­zolására. A mű - két párhuzamos szerel­mi történettel fűszerezett - cse­lekménye a Héthavasnak neve­zett Hargita rejtekébe menekült Évtizedek óta dédelgette ennek a könyvnek a megírását Gál Elemér székelység, s a honfoglaló ma­gyarság útkeresését eleveníti fel. Históriai alapjául - az írói fantá­zia szülte eredetmonda mellett - számos népballada, ősvallási hi­edelem, hitrege szolgált. E példa­értékű őstörténeti kalandozás azt bizonyítja - írta a könyvről dr. Cs. Varga István irodalomtörté­nész -, hogy eleink lélekben tud­tak nagyok lenni. Az énekművész, Hegyesi- Hudik Margit és Réz Lóránt mű­vésztanár által előadott dalok, a Réti Árpád, Sziki Károly szín­művészek, s a Hubai Gruber Miklós és a kisdiák Salló Tamás által elmondott részletek hatáso­san idézték fel az ősöktől örökölt szellemi, lelki kincset. ■ Sz. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom