Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-06 / 259. szám

2006. NOVEMBER 6., HÉTFŐ- HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 ZABÁNKIG Kerecsent) tanácskozás a kö­zelmúltban lezárult az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esély­egyenlőségi Minisztérium támo­gatásával megvalósult Podo-Híd Roma Integrációs Modellprog­ram. A tapasztalatok értékelésé­re a konzorcium tagjai és együtt­működő partnerei részvételével november 14-én 10 órától tarta­nak megbeszélést a Közösségi Házban. LtidaS FÓRUM Falugyűlést tarta­nak csütörtökön 18 órától a köz­ségi rendezvényteremben (Vasút út). A fórumon Öllei Mihályné pol­gármester az elmúlt egy hónap intézkedéseiről, illetve az önkor­mányzat távolabbi terveiről tájé­koztatja az érdeklődő lakosokat. Poroszló FALINAPTÁR A Porosz­lói Újság című független közéleti havilap az év végi ünnepi számá­hoz szeretné újból megjelentetni a hagyományos falinaptárt. Akik ezen szerepelni szeretnének, no­vember 10-éig érdeklődjenek a szerkesztőségnél a 06/30/529- 8887-es telefonszámon. Szilvásvárad LEMONDÁS Az ön- kormányzat nehéz gazdasági helyzete miatt határozat született a hivatal felújtásának elhalasztá­sáról. A beruházáshoz az idén ta­vasszal 7 millió 745 ezer forintot nyertek, de akkor még úgy gon­dolták, hogy tetőrekonstrukció és nyílászárócsere szükséges. Azóta kiderült: a falak szigetelése nem oldható meg, és az épület alapjai is gyengék. Vagyis felújítás helyett egy új épületet kell emelni. A pá­lyázaton felújításra nyert összegről így sajnos le kellett mondaniuk - tájékoztatott Szaniszló László pol­gármester. Tárnáméra összefogás a kö­zösségi összefogás szép példáját adták a helyiek. Mivel a temető bejáratánál régóta hiányzott a ka­pu, ezért elhatározták a faluért tenni akarók, hogy mindenszen­tekre elkészíttetik az új kovácsolt­vas díszkaput. A költségekhez az önkormányzat és a lakosság je­lentős része hozzájárult. Zagyvaszántó RENDEZÉS Elis­merést váltott ki a településen élők részéről az önkormányzat, mivel mindenszentek napja előtt elvégezték a tatarozási munkála­tokat a község temetőjében. A ke­rítést átfestették, és rendbe hoz­ták a szovjet valamint a német és magyar katonák síremlélét is, to­vábbá elvégezték a nagytakarítást és lombtalanítást Jó borok, vidám borászok idei termés Már kiforrottak a szüret első reménykeltő eredményei FOTÓ: SUHA PÉTER Szép borokká nemesedett a jó termés. Az idei évjárat ismét kiemelkedő minőségűnek ígérkezik nagyréde Verőfényes napsütés, kitűnő új- és óborok, kemencé­ben készült ételek várták mind­azokat, akik a már hagyomá­nyos nagyrédei újbor-ünnepre látogattak. A falu első házánál, a T-Bor pincénél szép számban össze is gyűltek az érdeklődők, akiket elsőként a házigazda Paulik Tibor köszöntött, a ren­dező idegenforgalmi egyesület vezetőjeként is. Mint mondta, tíz esztendeje tették meg az el­ső lépéseket a falu turizmusá­nak fellendítésére, s a borairól méltán híres község koráb­bi mezőgazdasági illetve feldol­gozó-ipari jellege mára sokat változott.- Jó borok egy évtizede is vol­tak Nagyrédén, ám sok egyéb hi­ányzott. Mára kedvelt progra­mok, szálláshelyek, falusi ven­déglátók, különlegességek vár­ják a látogatókat. A kínálatban a lovaglástól a bioélelmiszerekig, a pincesori színes programoktól a kecskefarm-látogatásig nagyon sok minden megtalálható - fejte­gette Paulik Tibor, hangsúlyoz­va: mindennek alapja természe­tesen továbbra is a jó rédei bor. Az idei évjáratra ez különösen igaz, igen jó alapanyagot termet­tek a tőkék, így kiemelkedő bo­rok készülhettek. Az első idei szüretelésű nedűket meg is íz­lelhették az érdeklődők, de bele­kóstolhattak a még mustként fel­szolgált szőlőlevekbe is. Dr. Magda Sándor, a térség or­szággyűlési képviselője ázt emelte ki: miközben Gyöngyös térségében jellemzően városias, jó adottságokkal rendelkező, fej­lett települések léteznek, aköz­ben a magas szintre emelt turiz­mus - az adottságok ellenére - még korántsem jellemző.- A következő időszakban az uniós és a hazai fejlesztési forrá­sok odaítélésében kiemelt fon­tosságú lesz az idegenforgalom, a turizmus. Hangsúlyozta: a pá­lyázati lehetőségek nem kizáró­lag egy-egy személy, gazdálko­dó gyarapodását hivatottak szol­gálni, sokkal inkább a közössé­gek előrehaladását. Az újborokat Juhász Zoltán plébános szentelte meg, emlé­keztetve az egybegyűlteket arra is, a borok mértékletes fogyasz­tása testnek és léleknek egy­aránt hasznára válik, s ekként Istennek is tetsző módon hasz­nosul a szőlészek és borászok kemény munkája. ■ Először aknára gyanakodtak a dolgozók „lelet” Első látásra egy második világháborús szerkezetre hasonlított EGER A Sas út és a Puky Mik­lós út sarkán zajló építési mun­kálatok során az ott dolgozók­nak át kellett vágniuk az úttes­tet. Az árokásás során történt még péntek délután, hogy az úttest szélétől hozzávetőlege­sen egyméternyire a munka­gép kanala kifordított a talajból egy elrozsdásodott tárgyat. A földből előkerült „lelet” első lá­tásra egy második világhábo­rús aknára hasonlított. A meg­lepett dolgozók azonnal leállí­tották a munkálatokat, s az ese­tet jelezték a rendőrség illeté­keseinek, akik ezt követően ér­tesítették az ilyen esetben men­tesítést végző katonai szakem­bereket. A tűzszerészek szombaton délben érkeztek meg a helyszín­re, ahol először ők is úgy véle­kedtek, hogy a markológép egy ugyancsak rossz állapotban lé­vő, feltehetően „bedöglött” ak­nát mozdított ki a több évtize­des beágyazottságából. Amikor azonban a szakemberek köze­lebbről is megvizsgálták a vá­ratlanul előkerült robbanóesz­közt, megkönnyebbülve állapí­tották meg, hogy a halálos ve­szedelmet jelentő „lövedék” nem más, mint egy arra kísérte­tiesen hasonlító, összegyűrődött rozsdás vascső. A bejelentéssel kapcsolatban a tűzszerészek csak annyit mondtak, hogy az óvatosság sohasem árt. ■ Sz. I. SIKE SÁNDOR Belvárosi masírozok ezen túljutottunk. Már­mint november 4-én, az 1956-os forradalom leverésé­nek ötvenedik évfordulóján. Mint szűk két hete, most is a fővárosra koncentrálódtak az évfordulós események. Egyes előzetes félelmekkel - véres összetűzések, sosem látott felfordulás stb. - ellen­tétben azonban ez a nap a komoly és méltóságteljes megemlékezések mentén szolid bohózati jelleget is fel­vett szombaton estére. ha azt kérdezzük, hogy tényszerűen mi is történt Budapest belvárosában no­vember 4-én, akkor aligha­nem a legpontosabb leírást az egyik internetes hírportál zanzásított összefoglalójá­ban találjuk meg: „A forra­dalmárok forrongtak, a pro­vokátor a provokátorokat provokálta, a rendőrök la­zsáltak. Utcai harc nem volt, csupán a Kossuth téri morá­lis forradalom erőtlen ex­portja. Magzatvédés, hőskö­dés és szolid zsidózás a Sza­badság téren, felvonulás me­net közben kitalált útvonal­lal, végül szónoklatok pár embernek a Vörösmarty té­ren. Vízágyú nem volt, hideg viszont igen.” AMENNYIBEN AZT KUTATJUK, hogy - ellentétben október 23-ával - miért alakultak üyen „békés” módon az utcai események, már nehezebb választ adni. Azt bizonyára felsorakoztathatjuk az érvek között, hogy a köztéri esemé­nyek minden normális részt­vevője tanult október 23- ából. Felkészült a fáklyás fel­vonulást szervező Fidesz, s nem engedte soraiba a min­denáron harcolni akarókat. De bölcs volt a rendőri veze­tés is, amely - oszlatási köte­lezettség ide, oszlatási köte­lezettség oda - hagyta végig­masírozni a pár száz bajke­resőt a pesti utcákon. a bohózatnak tehát vége. De csak annak. A problémák azért itt maradtak. Az ötvenes évek „szűk levegője” lengte be a színpadot páholy parti Színház, film és festészet: a művészetek bőséges tárházával találkozhattak egyetlen estén EGER A kommunizmus buja, mégis fullasztó levegőjét árasz­totta minden, ami az Egri Páholy legutóbbi összejövetelét jelle­mezte az egri Gárdonyi Géza Színház falai között, a Te ron­gyos élet című Bacsó Péter-mű színpadi változatának megtekin­tése után. Mert ez után a kul­tuszfilm nyomán készült darab után, éppen ötven évvel a forra­dalom győzelmét követően mi­ről másról is szólhatna egy még­oly felhőtlennek vagy vidámnak induló este. Persze, mi magya- ' rok ehhez a sírva vigadáshoz na­gyon értünk... A páholytagok alig ocsúdtak föl a darab nyomásából, máris szembe találták magukat egy tárlattal, melynek vásznai ugyanazt az időszakot, ugyanazt a hangulatot árasztották, mint az ötvenes évek, a deportálások, a beszolgáltatások időszaka. Zámbó Kornél „egy ülésben ké­szült" festményeiből ez alkalom­ra rendezett tárlatát Új Péter, az Index főszerkesztője nyitotta meg keresve Is keresetlen sza­vakkal. S ekkor valami ritkán megélt intellektuális izgalom követke­zett, hisz bemutatták Czigány Zoltán Ecseri tekercsek című dokumentumfilmjét a forrada­lom napjaiból. Mint a nagy ha­tást keltett vetítés után a rende­ző elmondta, ezek az Ecseri pi­acon fellelt filmtekercsek, me­A zsűri tagjainak, Járó Zsuzsának, Csizmadia Tibornak, Bozó Andreának és Ormándi Sándornak nem volt könnyű dolga fotő: e. b. lyeken egy baráti társaság szemszögéből elevenednek meg a forradalom és a szabadság- harc napjai a legendák vidékére repítenek, hisz az egész keret- történet csak elképzelés. Való­jában igazi játékfilmről van szó, melyet napjainkban forgattak, mégis úgy, mintha eredeti, kora­beli filmkockák peregnének szemeink előtt. Izgalmas és nagy hatású kísérlet. Természetesen szót kaptak az este folyamán a színházi elő­adást létrehozó művészek is. így Jónás Zoltán, az est házigazdája mikrofonvégre kapta Csizmadia Tibort, a darab rendezőjét és az abszolút főszereplőt, Bozó And­reát is, de a páholytagság meg­ismerkedhetett a színház új tag­jával, Járó Zsuzsa színművész- nővel is. Ha már operett vagy operett- parafrázis, hát a közönség sem úszhatta meg, hogy dalra ne fa­kadjon. A páholytagságból ala­kult csapatoknak meg kellett ta­nulniuk egy-egy operettslágert a darabból, s azt előadniuk. Sze­rencse, hogy a partin a muzsikát szolgáltató Holéczy duó nagy se­gítségükre volt a dallam megta­lálásában, így remek, igazi ama­tőrszínházas tapasztalatokon nyugvó, kedvesen esetien, még­is remek produkciók születtek, melyek közt a sorrendet eldönte­ni az értő és szakmai zsűrinek nem volt könnyű. ■ (Egres)

Next

/
Oldalképek
Tartalom