Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-06 / 259. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 6., HÉTFŐ 1$ WÄlü Fontos az alkalmazottak képzése kutatás A vállalkozások kétharmada szerint szükséges a munkaerő fejlesztése Versenyképes munkaerő az Európai Unió támogatásával Az ESZA Kht. megbízásából a közbeszerzési eljárás során kiválasztott Magyar Gallup Intézet felmérést készített a vállalkozások képzési és pályázási szokásairól a HEFOP 3.4 intézkedéséhez kapcsolódóan. A felmérés kitért a korábbi tapasztalatokra, és számba vette azt is, hogy a gazdaság szereplői a területen milyen tervekkel bírnak a jövőre nézve. A kutatás eredményei szerint a vállalkozások számára fontos a dolgozók képzése, a megkérdezett vállalkozások vezetőinek, HR döntéshozóinak 62%-a mondta azt, hogy fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja a képzést. Ezt támasztja alá az is, hogy átlagosan a vállalkozások 71%-a finanszírozta részben vagy egészben az elmúlt évben a dolgozók képzését, s 61%-uk készített felmérést, elemzést arról, hogy munkavállalóiknak milyen készségekre, ismeretekre, s ehhez milyen képzésekre van szükségük. Míg a szervezetek fontosnak tartják ugyan a dolgozók képzését, 55%-uk nem rendelkezik olyan munkatárssal, akinek feladata a képzések szervezése, s mindösszesen a megkérdezett vállalkozások 33%-a rendelkezett konkrét képzési költségvetéssel az elmúlt évben. Elmondható, hogy a több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások tudatosabbak alkalmazottaik képzését illetően: fontosabbnak tartják a képzéseket és nagyobb arányban finanszíroztak is képzéseket az elmúlt évben. Azok között, akik az elmúlt évben nem finanszírozták alkalmazottaik képzését, a megkérdezettek 61%-a nem tartja szükségesnek az alkalmazottak képzését, 31 %-a mondta azt, hogy nincs erre forrás, a szervezetek 15%-a a dolgozók egyéni felelősségének tartja a munkavégzéshez szükséges tudás megszerzését. Az alkalmazottak képzésének A Bosch üzeme Egerben. A vállakózások döntő többsége érdekelt a képzések finanszírozásában támogatása elleni érvként a képzési igény, a forrás, valamint az idő hiányát említették a megkérdezettek. Bizonyos ágazatokban nem változnak gyorsan a követelmények, nincs szükség a betanítást követően továbbképzésre, vagy olcsóbb olyan munkaerőt felvenni, akinek már megvan a szükséges végzettsége, képzettsége. Az időhiánynál mindkét oldal megjelent: a döntéshozók szerint a dolgozók nem szívesen áldoznak a szabadidejükből, míg a munkaadók nem szívesen áldoznak a munkaidőből. Képzésekre olyan szakterületeken van leginkább szükség ahol a munkavégzéshez szükséges ismeretek gyorsan változnak (pl. könyvelés, bérszámfejtés stb.), vagy egy-egy munkakörhöz kötelező képzések vannak előírva - akár jogszabályban meghatározva, akár a munka jellegéből adódóan vagy a márka által elvártán -, s a fejlődés, terjeszkedés során is fontosnak tartották a megkérdezettek az alkalmazottak képzését. A kutatás során kiderült, hogy a képzések időtartamára vonatkozóan legjellemzőbbek az 1 -2 napos, illetve az egyhetes képzések, de minél nagyobb a cég, annál inkább megengedheti magának, hogy hosszabb képzéseket is támogasson. Nem volt eltérés a kisebb és nagyobb cégek között abban a tekintetben, hogy felső- ill. középvezetőket, valamint egyéb munkatársakat képeznek, mindegyik csoportot egyformán támogatják a vállalkozásokon belül. Míg az adatokból kiderül, hogy inkább a külső szervezésű képzéseket finanszírozták a vállalkozások, addig arra vonatkozóan, hogy milyen szervezésűt tartanak megfelelőbbnek, egyértelműen kiderült, hogy a belső képzéseket olcsóbbnak tartják, és úgy látják, hogy az adott munkahelyi gyakorlathoz jobban igazodó ismereteket tudnak nyújtani a belső képzések. Ezzel szemben a külső képzéseket drágábbnak tartják, és úgy gondolják, hogy a megszerzett tudást a munkahelyen csak további ráfordítások után lehet alkalmazni. Azok közül, akik képezték munkatársaikat 2005-ben, kiderült, hogy a legtöbb szervezet szakmai továbbképzésre irányuló képzést szervezett (átlagosan 92%). A szervezetek felénél vehettek részt az alkalmazottak készségfejlesztésre irányuló képzéseken, míg 30%-a a képzést finanszírozó vállalkozásoknak finanszírozott szervezetfejlesztési tréninget is. Az eltérő méretű vállalkozásokat összehasonlítva kiderül, hogy mindenki a szakmai képzéseket tartja a legfontosabbnak, míg a nagyobb vállalkozások között nagyobb arányban jelennek meg a készségfejlesztő és a szervezetfejlesztési tréningek is. Megkérdeztük azt is, hogy értékelik-e a vállalkozások a képzéseket, mely kérdésünkre a 2005-ben képzést finanszírozott vállalkozások 82%-a válaszolta, hogy mindig vagy többségében értékeli valamilyen módon a finanszírozott képzéseket. A képzések hatékonyságával leginkább a 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozások voltak elégedettek, míg a 10-19 fős vállalkozások 30%-a mondta azt, hogy negatív vagy vegyes tapasztalata volt a képzésekkel kapcsolatban. Annak aránya, hogy hányán finanszíroztak képzést az elmúlt évben, illetve hányán terveznek képzést a jövő évben, nagyjából megegyezik. Azok között, akik finanszíroztak képzést az elmúlt évben, a kisebb vállalkozások mindössze 7%-a, s a nagyobb vállalkozásoknak is csak 20-30%-a vett igénybe támogatást valamilyen formában. Összességében azoknak a vállalatoknak, akik tervezik a jövő évi képzéseket, a fele pályázna annak érdekében, hogy nagyobb költségvetéssel szervezhessen képzést, míg azok körében, akik nem terveznek képzést a jövő évben, 43%-uk pályázna, ha ÍOOVos költségtámogatással valósíthatna meg képzést, s 16%-uk pályázna akkor is, ha önrészt is kéne biztosítania a támogatás mellé. ■ A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának (HEFOP) keretében a vállalkozások versenyképességének javítását és munkavállalóik képzettségi szintjének növelését célzó intézkedésen keresztül közel negyvenezer fő képzését tudják megvalósítani a nyertes pályázók az Európai Unió és a Magyar Állam több mint 12 milliárdos támogatásával. A meghirdetett három pályázati kiírásra az elmúlt három évben több mint 2000 pályázat érkezett be közel 29 milliárdos támogatási igénnyel. A HEFOP egyik legnépszerűbb pályázati programján a több mint 1000 nyertes pályázó túlnyomó többsége kis- és közép- vállalkozást pályázatok célja a munkaerő versenyképességének bővítése. Az intézkedés keretében meghirdetett pályázatok olyan általános és szakosított képzési programokat támogatnak, melyek fejlesztik a vállalkozások alkalmazkodóképességét munkavállalóik képzettségi szintjének növelése révén. A pályázatok keretében magyar- országi székhellyel vagy telephellyel rendelkező egyéni vállalkozók, jogi személyiséggel rendelkező, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek pályázhattak saját, határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalóik képzésére. A pályázók közül eddig 34 zárta le a projekt szakmai megvalósítását. A 34 projekt keretében összesen 1456 fő képzése valósulhatott meg. A kedvezményezett szervezetek között volt nyomdai tevékenységgel foglalkozó cég; takarékszövetkezet; szoftverfejlesztéssel, valamint építőipari vállalat is. A képzések között megtalálható volt a nyelvi képzés, EU-ismeretek oktatása, vezetői készségek fejlesztése. ■ A dolgozók folyamatos képzésének fontossága A rendszerváltás után kialakuló gazdasági rend magával hozta az igényt, hogy az egymással versenyző vállalkozások folyamatosan foglalkozzanak munkavállalóik képzésével. Az egész életen át tartó tanulás több szempontból is szükséges, egyfelől a munkavállalók egyre fejlődő képességeikkel hozzájárulnak a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességéhez, másfelől maguk is egyre eredményesebben szerepelnek a munkaerőpiacon. A fejlődés hosszú távon azt eredményezi, hogy egyre többen dolgoznak, így emelkedik a foglalkoztatottság -meglehetősen alacsony - szintje. 2004 és 2006 között ezeket a célokat az Unió és a magyar állam a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (továbbiakban HEFOP) keretén belül meghirdetett pályázatokon keresztül támogatta. Sok embernek ez egyben a társadalomba való visszailleszkedés lehetőségét is jelentette. A KSH 2002-es adatai szerint minél több főt foglalkoztat egy vállalat, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy alkalmazottainak továbbképzést szervez. Ágazati bontásban a gyors technológiai és szervezeti változásra kényszerülő, így a pénzügyi, távközlési és közművállalati szektorban működő gazdasági szereplők számára hangsúlyos e terület. A képzések időtartamát tekintve elmondható, hogy a magyar munkavállaló egy évben egy hetet fordíthat arra, hogy készségeit fejlessze. A 2004 és 2006 között időszakban a munkahelyteremtéshez kapcsolódó, illetve a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzéseket elősegítő pályázatok menedzselése az ESZÁ Kht. felelősségébe tartozott. E témában a szervezet 2004-ben és 2005-ben is hirdetett meg pályázatokat. A munkavállalók képzésére, közvetve a vállalkozások verseny- és alkalmazkodóképességének növelésére a három év során 12 milliárdos nagyságrendű összeg állt rendelkezésre, mely maradéktalanul kiosztásra került. A pályázatokban vállalkozások, gazdasági társaságok vehettek részt, akik a támogatott képzésekbe határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalóikat vonhatták be. ■ Szakképzett, az élelmiszer-kereskedelemben gyakorlatot szerzett ÜZLETVEZETŐ-HELYETTES és PÉNZTÁROS MUNKATÁRSAKAT keresünk gyöngyösi üzletünkbe, részmunkaidős munkavégzésre. g { Juttatások: • piacképes fizetés, • pótlékok, • munkaruha. Jelentkezését fényképes önéletrajzzal, bizonyítványmásolattal, Nemkin Istvánné nevére címezve a Gyöngyös, Jókai u. 57. szám alatt, az üzletben várjuk. Ha ±5 óráig feladja apróhirdetését, másnap az utolsó oldalon olvashatja. HEVESlHÍRlAP Helyinél <i Ifir/ohl) Hazánkban egyedülálló begyűjtőrendszer létesül Az Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás „Állati tetemek kezelése regionális hálózat keretében, Egerben” címmel nyert el egy 203 és fél millió forint beruházási költségű pályázatot A projekt állategészségügyi összefüggéseiről dr. Fejér Barnát, az Egri Kerületi Állat-egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Hivatal főállatorvosát kérdeztük.- Ennek a beruházásnak állat-egészségügyi oldalról az a jelentősége, hogy a térségben - Magyarországon egyedülállóan - sikerült egy olyan rendszer kiépítését elkezdeni, amely rendszerben az állati tetemek hűtve, egyedi szállítás mellett kerülnek gyűjtőhelyre, és ott emberi kéz érintése nélkül készítik elő a megsemmisítő telepre történő szállításukat - mondotta a főállatorvos. Dr. Fejér Barna szerint túl azon, hogy a szállító járműnek fenntartása megoszlik a társulás önkormányzatai között, a létrejövő hálózat jelentősen megrövidíti az elszállítás idejét és növeli a biztonságos hullakezelés hatékonyságát.- Az uniós pályázaton elnyert beruházásnak köszönhetően létrejövő rendszer környezetkímélő, az állati és emberi fertőző betegségek megelőzésében nagy jelentőségű, mivel szervezetten, átgondoltan, rövid határidőn belül történik az állati hulláknak a begyűjtése, megsemmisítése. Az állatról állatra terjedő fertőző betegségek esetében a járvány megelőzéséhez vezethet Az állatról emberre terjedő, úgynevezett zoonózisos betegségek tekintetében pedig - mivel a beszállítás minősége jelentősen javul, az állati tetemek úgy kerülnek beszállításra, hogy minimális emberi érintkezés történik - fertőzést akadályozó szerepe lesz. ▲ Magyarország célba ér / ■ A létrejövő rendszer környezetkímélő, az állati és emberi fertőző betegségek megelőzésében nagy jelentőségű. 4 » K
