Heves Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 78-100. szám)
2006-04-19 / 91. szám
4 Ma este Kultúr-Korzó a Tv Eger műsorában Eger - Ma este fél nyolctól ismét várja nézőit a Tv Eger új ajánlóműsora, a Kultúr-Korzó. Ezúttal többek között szó lesz arról is, hogy drámaírói kerekasztalt rendez a Gárdonyi Géza Színház. Az Európa Napok rendezvénysorozatán belül hazánk közel 50 drámaírója, dramaturgja és színikritikusa találkozik Egerben. Az adás keretében beszámolnak ezenkívül a Francia Filmnapok vetítéssorozatáról is. Intézeti véradásokra várják az önkénteseket EGER - A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete és a Vértranszfúziós Állomás ma 8-tól 15 óráig várja az önkéntes véradókat az ÓVSZ Egri Területi Vérellátójába, az Árva köz 1. szám alá. Ugyancsak a mai napon 11-től 14 óráig a Szent Lőrinc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskolában szerveznek véradást. Az önkénteseket tb-kártyájukkal és személyi igazolványukkal várják. Kötet készült a hóstyák népéről EGER - Ma este fél hattól a Keresztény Ifjúsági Klub és Galériában mutatják be Szucsik-Nagy Sándor „Hóstyák népe” című kötetét. A könyvet dr. Löffler Erzsébet muzeológus ajánlja az érdeklődők figyelmébe. MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 19., SZERDA Uj tájegység a Skanzenben Drámaírói kerekasztal és fesztivál EGER Ma és holnap országos drámaírói kerekasztalt rendez a Gárdonyi Géza Színház, ahol közel félszáz kritikus, drámaíró és dramaturg találkozik. A szakemberek értékelik a Katona József Kuratórium munkáját, valamint olyan témákat vitatnak meg, mint a trágárság a magyar színpadon, hogyan írjunk kortárs német drámát, az eredeti adaptáció, és a siker, a főszereplő jelenléte vagy hiánya a magyar színpadokon. Nemzetközi színházi konferenciát is először szervez az egri teátrum, ahol április 22-én találkoznak a Szerb Nemzeti Színház, a francia Rictus Theatre, a lengyel stettini teátrum, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatói. A téma egy nemzetközi színházi fesztivál előkészítése lesz. A gyöngyösi házak külső felújítása már befejeződött Szentendrén, és hamarosan be is rendezik az épületeket (Folytatást 1. oldalról) A kialakított tájegység a két helyi korhű épület mellett a Szent Donát-szobor másolatával, valamint a teraszos művelést bemutató szőlőheggyel népszerűsíti a mátraaljai várost.- A felföldi mezőváros tájegység a leggazdagabb és legérdekesebb része lesz a múzeumnak, amely többek között az elmúlt századforduló társadalmi helyzetét, legjellemzőbb életmódjait, élethelyzeteit, kultúráit rekonstruálja eredeti bútorokkal, textilekkel, egyéb tárgyi eszközökkel. A munka során arra törekszünk majd, hogy a látogató olyan életszerű szituációba csöppenjen bele, hogy úgy érezze, a házakból éppen akkor ment ki a lakó - ismertette dr. Cseri Miklós. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a mátrai tájegység részeit valódi, bontott, a városban vásárolt épületekből alakították ki. A teljes kiállításhoz több mint kétezer tárgyat rekonstruáltak a szakemberek. A hiteles bemutatás érdekében a régió jellegzetessége, a szőlő és a bor hagyománya a mezőváros főtere alatt húzódó 40 méter hosszú pincében is megelevenedik majd. A szentendrei múzeum főigazgatója hangsúlyozta: arra törekedtek, hogy az új részleget elsősorban a bemutatott települések lakói érezhessék sajátjuknak. A nagyszabású tárlat tiszteletére május 26-án Szent Or- bán-napi országos vásárt is rendeznek Szentendrén, melyben a hagyományőrzés, a népi mesterségek, a népzene, valamint a tájházak bemutatása játssza majd a főszerepet. ■ I. M. Nápolyi NATO-katonák adománya EGER A Nápolyban tartózkodó magyar NATO-katonák és feleségeik minden évben szerveznek egy bazárt, melynek bevételét jótékony célra fordítják. A Nápolyi Hozzátartozók Klubja az idén befolyt összeg hasznosítására pályázatot írt ki, melyet az egri Hétszínvirág Gyermek- otthon is megpályázott. A háromszázezer forint értékű sporteszközt - hálózsákokat, sátrakat, polifomokat - tegnap délután vehették át a gyerekek egyik egri sportszerüzletben. Az adományozó klub nevében Harcsáné Horváth Kinga adta át az ajándékokat az egri intézmény képviselőinek. korhű tárlat Több mint kétezer tárgyat rekonstruáltak Tanulmány, avagy miért szebb állat a teve, mint a ló? KÖNYVBEMUTATÓ Pénteken mutatják be a fővárosban a húszéves Bak Zsuzsanna önálló kötetét Éppen félúton van a huszadik és huszonegyedik életéve között, önálló kötete jelent meg az idén, s a jelek szerint keresi írói és mindenféle önmagát. Az egri születésű Bak Zsuzsanna „Tanulmányok, avagy miért szebb állat a teve mint a ló” című kötetét április 21-én mutatják be - három másik első kötetes szerző munkáival együtt - a Budapest Kongresszusi Központban. Sike Sándor Jelen írás szerzőjének több oka is lenne az elfogultságra Bak Zsuzsi iránt. (Bocsánat, hogy így írom, majd kikéri magának, ha akarja, hogy ő nem Zsuzsi, hanem Zsuzsanna, vagy - ami még valószínűbb - megörökíti egy rövid szösszenetében, hogy ez a „Sanyi bácsi mit nem merészelt”.) Az elfogultsági okok között szerepelhetne, hogy elég régóta ismerek néhányakat azok közül, akik őt ma „körülveszik”, például édesanyaként, vagy nevelőapaként. Egyszer, amikor Zsuzsi négy évvel ezelőtt megnyert egy önkormányzat által kiírt kultúra napi pályázatot, portrét is írtam róla lapunkban. A 2002-ben, éppen a nőnapon megjelent cikkben ott volt ez a mondat is: „Az újságíró első benyomása a tizenhat esztendős lányról körülbelül abban foglalható össze, hogy egy rendkívül céltudatos - s meg meri kockáztatni -, sikerre hivatott emberrel van dolga.” És íme! Kevesebb mint fél évtized elteltével - Brenyó József szerkesztésében - kezembe vehettem az időközben-felnőtté lett egykori tinédzser első kötetét, ami a „Tanulmányok” kellően keveset mondó címmel jelent meg, hogy az alcímével - „avagy miért szebb állat a teve mint a ló” - felcsigázza az érdeklődést az ízléses borítójú kiadvány iránt. Átfutottam természetesen az ajánlásokat, Spitzer Gyöngyiét - vagy ha így többen ismernék Somáét - és dr. Ködöböcz Gábor irodá- lomtörténészét. Na jó, az ajánlók dicsérni szoktak - tettem helyre magamban az olvasottakat -, de lássuk a medvét! Az a gondolat, hogy egészen jó a kötet, sorrendben a harmadik elbeszélés elején - „A nagy családnak nincs sok előnye, ha az ember épp nem nyelvvizsgára készül.” - mondatnál tudatosult bennem. Ettől kezdve a nevetéstől kicsorduló könnyek között olvastam végig a „Családfa (inkább erdő)” című írást. Ezzel az aktussal el is dőlt a viszony író és olvasó, az alkotás és befogadója között. A későbbiekben voltak persze kisebb elbizonytalanodások a 160 oldalas kiadvánnyal való ismerkedés idején, de összességében maradt a meggyőződés: egy tehetséges induló szerző sikerre ítélt könyvével van dolgom. Ezek után - ha lehet ilyet megfogalmazni - egy fokozattal hitelesebbekké lettek azok a mondatok, amelyeket az irodalomtörténész papírra fektetett ajánlásában: „Az egri Bak Zsuzsannáról már évek óta sejteni lehet, hogy sokra hivatott tehetség. A meglepően érett világlátással, eredeti TANULMÁNYOK Tanulmányok, avagy miért szebb állat a teve, mint a ló látásmóddal bíró, szeretetteljes iróniával és lírai részvéttel megáldott szerző hol fanyarul groteszk, hol csillámlóan játékos, néhol már-már az ősvigasztalással rokon derűs hangvétellel beszél a mindennapok fonákságairól, furcsaságairól, emberéletünk egyszerre sírni- és nevetni- való esendőségéről, következetlenségeiről.” - írja dr. Ködöböcz Gábor. Most pedig pár szót arról, hogy miért is Zsuzsi és nem Zsuzsanna. Rövid prózai írásaiban a szerző olyan közel engedi - sokszor legbensőbb - titkaihoz az olvasót, hogy annak az az érzése támad: nagyon régóta ismeri. írásaiban korosztálya elsöprő lendületével fog bele olyan kérdések kutatásába, mely dolgok titkainak megfejtése - a közhiedelem szerint - inkább az aggastyánokra tartozna. Egyszerre nyughatatlan ifjú és érett felnőtt, kérdező és válaszoló, gyakran meghökkentő, de mindenképp oly mértékben kitárulkozó, hogy sehogysem illik Zsuzsannának szólítani. Meg aztán itt van egy másik történet is, ismét csak négy évvel ezelőttről. Akkor a róla készült portréban arról beszélt, hogy hobbija tudatosan megkeresni a híres embereket. Találkozott már Für Anikóval, Fábry Sándorral - mondta akkor Zsuzsi. Bak Zsuzsi. Azzal a mondattal szólítottam meg őket, hogy 'Egyébként én híres ember leszek’. Az volt a célom ezzel a kijelentéssel, hogy megmaradjak az emlékezetükben.” „- Azzal a mondattal szólítottam- meg őket, hogy ’Egyébként én híres ember leszek’. Áz volt a célom ezzel a kijelentéssel, hogy megmaradjak az emlékezetükben.” Á kötet fülszövege arról tanúskodik, hogy ez a fajta megszólítás nem maradt abba később sem. Erről Soma így vall: „Bak Zsuzsit 16 éves korában ismertem meg. A férjem születésnapján lementünk Egerbe ünnepelni, ahol este hol máshol kötöttünk volna ki, mint a „Más” klubban, ahol épp farsang volt. Én Somának öltöztem - erre hárman is rákérdeztek -, Zsuzsi pedig beduin tevehajcsárnak. Egyszer csak elém állt és közölte, hogy tevéjét is - immáron három éve - Somának hívják. Egyébként pedig szeretné nekem megmutatni az írásait, nemrég nyert egy forgatókönyvíró pályázaton...” Ezen előzményeket követően találkoztunk Zsuzsival Eger neves cukrászdájában. Két percet késett, mert kezdő jogsival és 1200 forintért vásárolt autójával nehezebben talált parkolóhelyet, mint azt gondolta. Beszélgettünk, és teljesen olyan volt, mint azt az írásai alapján vártam. Elárult kulisszatitkokat is arról, hogy meddig tart a „nyers valóság”, és hol kezdődik a fantázia egy-egy prózájában, legszívesebben azonban mégis terveiről beszélt. Pénteken a „Magoncok” - így nevezte el a sorozatot az Inter-Active Team Kiadó - hivatalos könyvbemutatóján szerepel a fővárosban, majd egy éven belül újabb kötete jelenik meg. A próza mellett a versek legalább olyan fontosak. Nem véletlenül zárul ez a mostani kiadvány is a verseivel. Na és persze ott van az iskola is: az Eötvös Lo- ránd Tüdományegyetemre jár, angol-esztétika szakra. Apropó, ELTE. Az egyetem hallgatói ön- kormányzata volt a könyv egyik fő támogatója, a másik, az ismert egri fotós és vállalkozó, Majoros Tamás.
