Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)
2004-12-29 / 303. szám
10 2004. DECEMBER 29., SZERDA OKTATÁS A parlament tavaszi ülésszakán elfogadják a felsőoktatási reform tervezetét w * KÖZÉPPONTBAN AZ EGYETEMI HALLGATÓ Véget ért a felsőoktatási reform szakmai vitája. A legkényesebb kérdésekben egyetértés született a szakmai szervezetek és az oktatási tárca között. A jogszabálytervezet hamarosan a parlament elé kerül, így legkésőbb 2006 januárjában életbe léphet az új törvény - tájékoztatta lapunkat Arató Gergely, a tárca politikai államtitkára. Steiner Kata- Hogy áll a felsőoktatási törvény előkészítése?- A jogszabály előkészítése halad a maga útján, megkapta a legfontosabb szakmai szervezetek támogatását. A tervezetet támogatja a kibővített Rektori Konferencia, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Doktoran- duszok Országos Szövetsége is. A törvény megvalósítja azokat a célokat, amelyeket kitűztünk az európai felsőoktatási térséghez való csatlakozás kapcsán. Egy olyan jogszabály van készülőben, amelynek középpontjában a hallgatók állnak, és amely világos, áüátható finanszírozást tesz lehetővé. Komoly esély van arra, hogy a tervezet hamarosan a kormány, és a jövő év elején a parlament elé kerüljön.- Több rektor emelt kifogást a reform egyes részeivel kapcsolatban. A rektori konferencia végül milyen arányban fogadta el a végső tervezetet?- A Magyar Rektori Konferencia kétharmada fogadta el, a főiskolai rektorok ülése egy tartózkodás mellett 35 igen és 4 nőm szavazattal állt ki a törvény mellett. Egy nagyon komoly törvényalkotási folyamat vezetett a tervezet megalkotásához, amelybe bevontuk a rektori konferenciákat, a hallgatói önkormányzatokat, a Felsőoktatási Tudományos Tanácsot és az akkreditációs bizottságot is. Sok vélemény épült be a törvényjavaslatba. A parlamenti vita során még kerülhetnek a jogszabályba új elképzelések, de Rektorok a reformról HORN PÉTER, a Kaposvári Egyetem rektora: Örülök, hogy megszületett a törvénytervezet végleges változata. A készülő jogszabály nagyban növeli majd a felsőoktatási intézmények mozgásterét. Sokkal nehezebb helyzetben lennénk, ha nem lépne életbe az új törvény, a magyar felsőoktatás nem tudna alkalmazkodni az Európai Unió elvárásaihoz, hosszú távon verseny- képtelenné válna. Végül minden vitás kérdésben sikerült megegyezésre jutni TÖRZSÖK ÉVA, a Szolnoki Főiskola főigazgatója: f I] _ Nagyérdek, ■ i----— lődéssel f igyelem a törvénytervezet további sorsát, most, hogy a szakmai vita lezárult. Jó lenne, ha mielőbb életbe lépne, hiszen a régi jogszabály szerint már, az új szerint még nincs értelme tervezni A készülő törvény nagyobb gazdasági szabadságot ad, különösen a mi intézményünknek, hiszen bevételeink felét saját források teszik ki Persze néhány részletkérdést még nekünk is végig kell gondolnunk az új stratégia kialakítása előtt ma ez a tervezet minden olyan fontos, alapvető igényt tartalmaz, amelyet megfogalmaztak.- Három problémás pontja volt a tervezetnek. Hogyan oldották meg ezeket?- Az egyik ilyen az intézményi önállóság kérdése volt. Az intézmények vezetői nem látták tisztázottnak, hogy a javaslat erősíti vagy gyengíti azt. A vita során sikerült meggyőznünk a résztvevőket, hogy a tervezet erősíti az autonómiát. Az eddigi kutatási és tudományos autonómia Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium államtitkára mellé megteremti az intézmények gazdasági önállóságát is. Ennek része volt az Irányító Testületről zajló vita. Az intézmények úgy vélték, hogy az eredeti felállás - amelyben a testület tagjainak felét a miniszter jelölte volna ki - túl nagy beleszólást engedett volna a minisztériumnak. Ezért fogadtuk el azt a módosítást, amely szerint a tagok többségét a felsőoktatás képviselői delegálják a testületbe, és a kisebbséget a minisztérium. A minisztériumi delegáltakra ráadásul nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, semmilyen politikai kötődésük, szerepük nem lehet. Az IT-nek éppen az a dolga, hogy a fenntartói jogok gyakorlását átvegye a tárcától.- Nem csorbul ezzel a minisztérium hatásköre? Gondolom, nem véletlenül akart a tárca több tagot jelölni.- A minisztérium küldöttei nem a minisztériumot képviselik a testületben. Saját jogukon az intézmény érdekeit képviselik majd. Elfogadtuk az egyeteÁtalakuló felsőoktatás a kor szellemében Ml A MAGYAR UNIVERSITAS PROGRAM A felsőoktatás egész Európában átalakul A változás nem csak az újabb alapítású, de a legtekintélyesebb hagyományú egyetemeket is érinti A tét nem csekély: Európa tudományos, kulturális és gazdasági jövője múlik azon, hogy a folyamatosan megújuló és bő\iilő tudás megszerzésének és átadásának versenyében képesek vagyunk-e alkalmazkodni a kor követelményeihez. Az Oktatási Minisztérium két év előkészítő munkájával megalkotta azt a programot, amely elindítja a magyar felsőoktatást a megújulás felé. A Magyar Universitas Program a felsőoktatási reform elemeit tartalmazza. Ezek közül a legfontosabb az új felsőoktatási törvény elfogadása. ÁTFOGÓ PROGRAM NÉGY PILLÉRBŐL 1. képzési reform (a bolognai folyamathoz való csatlakozás) 2. irányítási reform és új finanszírozási rendszer kialakítása 3. oktatói és hallgatói lehetőségek bővítése 4. infrastruktúra-fejlesztés, beruházások A MAGYAR UNIVERSITAS PROGRAM CÉLJAI- A tömeg- és az elitképzés igényeinek együttes kielégítése.- Csatlakozás az egységes Európai Felsőoktatási Térséghez.- Az egyetemi önállóság bővítése és erősítése.- Önmagáról gondoskodni tudó, felelős értelmiségiek képzése.- Európai színvonalú kutatói és oktatói munka lehetővé tétele.- Minőségi tudás, mobilitás és esélyegyenlőség biztosítása a képzésben.- Megfelelő infrastruktúra biztosítása hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. mek azon érvelését, mely szerint nekik is van olyan társadalmi kapcsolatrendszerük, hogy megtalálják a posztokra alkalmas személyeket. A kompromisszum nem sérti az alapcélt, vagyis az intézmények önállóságának növelését- Hogyan oldották fel az egyetemi oktatók közalkalmazotti besorolása körül kialakult feszültséget?- Megmarad az oktatók közalkalmazotti státusa, ugyanakkor az intézmény vezetői kapnak jogosítványokat a teljesítmény ösztönzésére.- Melyek ezek?- Olyan értékelési célokat tűzhetnek ki, amelyeket az oktatóknak teljesíteniük kell, és ennek alapján minősíthetik az oktatók munkáját. A docenseknél, egyetemi oktatóknál megmarad a határozatlan időre szóló kinevezés.- Felmerült a gyanú, hogy a tervezet az állami intézmények magánosítását segítené elő?- Úgy látom, hogy ebben a kérdésben is sikerült nyugvópontra jutnunk. A jogszabály ugyan lehetővé tenné az intézmények önálló gazdálkodását, hogy saját adottságaikkal, vagyonukkal jobban gazdálkodjanak, de az egyetemekben megtestesülő állami tulajdont nagyon határozottan védi.- Mondhatjuk, hogy lezárult a szakmai vita?- Úgy látom, hogy igen. Kölcsönös engedményekre volt szükség, és vannak kérdések, amelyekben nagyobb előrelépést szerettünk volna. Végül is úgy ítéltük meg, hogy ez az a törvénytervezet, amelyhez ma meg lehetett szerezni a felsőoktatás résztvevőinek támogatását. Ez a reform hallgatóközpontú. Minden, ami az intézményekkel történik, segíti és támogatja a hallgatók helyzetét.- A szakmai vita tehát lezárult. Milyen lépések következnek?- Hamarosan a kormány elé kerül a tervezet, és várhatóan a tavaszi ülésszakban elfogadja azt a parlament. Vagyis 2005 szeptemberében, de legkésőbb 2006 januárjában életbe léphet az új jogszabály. Végső visszaszámlálás az érettségiig próba A kísérleti vizsgákból mindenki sokat tanult Középmezőnyben a magyar diákok tény Az oktatási rendszer tartósítja a különbségeket 2005 májusában életbe lép a felvételi vizsgát is kiváltó, új, kétszintű érettségi rendszer. Mivel a most végző diákok az elsők, akik a felvételi nélküli rendszerben küzd- hetnek a továbbtanulásért, kétszer is lehetőséget kaptak az új érettségi „tesztelésére”. A 2005-ben életbe lépő új érettségi vizsga kifejlesztésének részeként két alkalommal is (2003-ban és 2004-ben) próbaérettségit tehettek az először az új rendszerben vizsgázó diákok. Az első próbavizsgák tapasztalatait az új érettségi rendszer kidolgozásakor beépítették a vizsgaleírásokba és a tanártovábbképzésbe. A 2004. évi próbaérettségi célja a tanárok és a nebulók tájékoztatása volt. A „kísérleti” vizsga után a minisztérium reményei szerint senkit sem ér majd meglepetés az új vizsgán. A próba azonban nem csak a végzősöknek nyújtott segítséget. A rendszer kidolgozóinak, a feladatsorok kifejlesztőinek és a tanároknak jó alkalmat adott a feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók tesztelésére. A 2004. évi vizsgán minden, az érettségi vizsgáztatásra jogosult iskola 11. évfolyamos tanulója írásbeli dolgozatot írt az öt kötelező vizsgatárgy valamelyikéből: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, az idegen nyelvek közül az angol és’a német nyelv. Az eredmények szerint a diákok nem vették véresen komolyan a próbavizsgát; mivel valódi tétje nem volt a számonkérésnek, sokan nem használták ki a dolgozatok megírásához rendelkezésre álló időt. A próba pozitív eredményt hozott, annak ellenére, hogy a tanulók nem készültek külön a vizsgára. A tárca ígérete szerint minden hasznosítható eredmény és visszajelzés beépül a 2005. évi írásbeli vizsga feladatsoraiba és értékelési eljárásaiba. Akinek maradtak kérdései, a www.om.hu vagy a www.okev.hu honlapon felteheti azokat. Nemzetközi összehasonlításban a magyar diákok teljesítménye csak a középmezőnybe való bejutáshoz elég. A 2003. évi PISA (Programme for International Student Asses- ment) felmérését 150 iskolában 15 éves tanulók bevonásával végezték. A PISA-jelentés háromévente vizsgálja a fejlett (OECD) országok gyermekeinek teljesítményét a matematika, a szövegértés és a természettudományok területén. A vizsgálatok elsősorban nem a tananyagból indulnak ki; azt nézik, a tanulók mennyire képesek új ismereteket befogadni, és azokat hogyan alkalmazzák a mindennapi életben. A befogadóképességüket vizsgálják A magyar tanulók matematikából és olvasás-szövegértésből az OECD-országok átlagánál alacsonyabb teljesítményt nyújtottak, ezzel Magyarország az államok rangsorában a 25. helyre került. A természettudományok terén és a problémamegoldó képesség tekintetében viszont valamivel az átlag fölötti eredményt nyújtottak, s 17., illetve 20. helyezést értek el. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint a vizsgálatból is kiderül: a jelenlegi oktatási rendszer tartósítja a szociális különbségeket. Ellentétben például Finnországgal, ahol az iskolák teljesítménye átlagos, a magyar intézmények diákjainak teljesítménye nagy eltérést mutat, az iskola helyétől és a tanulók szociális helyzetétől függően. A miniszter hangsúlyozta: a közoktatási reform éppen a jelentésből kivilágló problémákra próbál megoldást adni.
