Heves Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-15 / 242. szám
6 HORIZONT 2004. OKTOBER 15., PÉNTEK Egy éjszaka őrült víziója Etherion: A szálak egy rádió éjszakai stúdiójában futnak össze FOTÓ: GÁL GÁBOR Időnként előfordul, hogy a képzelet és a valóság elválaszthatatlanul összemosódik. Hisszük, hogy álmodunk, pedig valaki nagyon is valósan jelen van. Máskor pedig szeretnénk álmodni, de képtelenek vagyunk mélyebb víziókba lejutni. A Gárdonyi Géza Színházban bemutatták Rosanna Clarteda: Etherion (Kapaszkodók) című művét. Szuromi Rita EGER Roppant sekélyes és unalmas a mi világunk. Időnként magától értetődő dolgokon problémázunk, máskor pedig egyetlen hang, egy biztatás elegendő ahhoz, hogy átlépjük korlátáinkat. Az Etherion (rendező: Szabó Máté) egy nagyon is tágan értelmezhető mű. Izgalmát jó előre beharangozták: nincsenek előre megírt szövegkönyvek, pontosan kidolgozott jelenetek. Minden a próbafolyamat részeként születik meg. így aztán egy víziót, egy félig álom, félig valóságképet várnánk. Ehhez képest egy konkrétabb darab születik. Ha most nem bogarászunk a mélységben, akkor nagyon is sematikusan fogalmazhatnánk meg az előadás lényegét: egy éjszakai rádióműsorban félig őrült, félig még normális emberek keresnek valamit, de nem azt, amiről beszélnek, amit kimondanak. A fekete-fehér dupla album csak ürügy arra, hogy visszahozza a múltat. A közös dal egy szétszakadó kapcsolat utolsó szála. A névtelen és reménytelen telefonok mind-mind a menekülés, a korlátok szétszakításának kísérletei. Szembesülünk azzal, hogy milyen egyszerű lelkek is vagyunk. Magától értetődő és megoldható problémák felett té- pelődünk, miközben egy dal, egy ösztönzés segíthet a továbblépésen. Különös képek jutnak az előadás során eszünkbe. Aki rótta már az éjszakai város utcáit, tudja, mennyi fura alak keres valamit, vagy menekül valami, esetleg valaki elől. Aki hallgatott már éjszakai rádiós műsort, emlékszik, hogy a boldog hitvesi ágyból ritkán kelnek ki egy kis csevejre az ismeretlen rádióssal. Aki dolgozott már éjszaka, felidézheti, mennyi lehetetlen alak került az útjába. Ez a világ fut itt össze egyetlen pontban, a rádió stúdiójában, miközben maga a rádiós (főszerepben: Görög László) sem „kerek” személyiség. A történet nem új: filmben is számtalanszor megfogalmazták már ennek az éji közegnek a hangulatát. Ami azonban más, az a szövegkörnyezet. Érezhető, hogy nem előre kódolt részek ezek, hanem nagyon is élő, bármikor előforduló helyzetek. Hogy milyen ez az előadás? Érdekes, bár a viliódzó fények közt kissé lassú, mint az éjszaka. Egyetlen mozzanat válik dinamikussá, amikor egy Michael lackson-számra felpörögnek az események. Ekkor mintha az a sokat emlegetett második dimenzió is belekerülne az előadásba, adva némi reményt a kitörésre. Összefutnak az életpályák, kiegészülnek az addig széttört képek. Érthetővé válik az egyén egyéni szenvedése. Megyénkből nem pályáznak? Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programirodájának kezdeményezésére, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával a szociális intézkedésekre kiirt uniós pályázatok beadási határideje 2004. szeptember 30-ról 2004. október 15- re módosult. HEVES «EGYE. BUDAPEST Az érintett szociális célok elérésére még soha nem állt rendelkezésre ekkora forrás, mint a jelenlegi 12,6 milliárd forint, ami nagymértékben hozzájárulhat a szociális terület megérdemelt fejlődéséhez. Az első pályázati körben beérkezett pályázatok feldolgozása folyamán láthatóvá vált, hogy az ország egyes régióiból egyáltalán nem, vagy csak minimális pályázat érkezett. Heves, Nóg- rád, Somogy és Tolna megyéből egyetlen intézkedésre sem nyújtottak be pályázatot. A Strukturális Alapok Programiroda ezen adatok alapján úgy döntött, hogy másodszor is megrendezi regionális információs napjait az érintett régiókban. A hat helyszínen - Győr, Gyöngyös, Kecskemét, Salgótarján, Zalaegerszeg és Kaposvár - több mint száz, a támogatásra jogosult intézmény és civilszervezet összesen 425 képviselője vett részt. Az itt kapott és a program- irodába folyamatosan beérkező visszajelzések alapján döntött úgy az irányító hatóság, hogy a mai napra (október 15.) módosította a beadási határidőt, ezzel is segítve a pályázókat, hiszen a közös cél az, hogy a magyar szociális terület is haszonélvezőjévé váljon az EU-csatlakozásnak. A Strukturális Alapok logikájából következően a szociális területen olyan elképzelések valósulnak meg, amelyek a foglalkoztathatóság javítását segítik elő. Az e szempont alapján tervezett fejlesztések a következők: A szociális területen megvalósuló fejlesztések Magyarország teljes területét érintik, tehát valamennyi régióból pályázható. Az e területen rendelkezésre álló keret kisebb része - 4,2 milliárd forint - szociális területen dolgozó szakemberek képzését, illetve hálózatépítését szolgálja, nagyobb részéből - 8,4 milliárd forintból - pedig a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztathatóságának javítása érdekében beruházások valósulnak meg. A szociális területen eddig megvalósult képzések jelentős része arra készítette fel a szakembereket, hogy az ügyfelek/el- látottak elsődleges szükségleteit minél magasabb színvonalon elégítsék ki. A Strukturális Alapok támogatásával induló képzésekre, valamint hálózatépítésre vonatkozó pályázati program az ellátottak foglalkoztatási esélyeinek növeléséhez, illetve a család és munkahely összeegyeztetését támogató szolgáltatások bővítéséhez szükséges tudások gyarapítására, valamint ugyanezen célt szolgáló új intézményi és ágazatközi együttműködések kialakítására helyezi a hangsúlyt E támogatott tevékenységek célja, hogy a szakemberek készítsék fel, tegyék képessé ügyfeleiket, az ellátottakat, a képzési és munkaerő-piaci beilleszkedésre, részvételre. A pályázati program keretében a szociális és gyermekvédelmi területen a leghátrányosabb helyzetű csoportokkal dolgozó szakemberek és önkéntesek ismeretei bővülnek, készségei, valamint együttműködési hálózatai fejlődnek. A társadalmi beilleszkedés és bűnmegelőzés hatékonyabbá tétele érdekében a képzésekbe a börtönből kikerültek pártfogó felügyelőit is be kívánják vonni. A leghátrányosabb helyzetű emberek számára napi megélhetésük, de társadalmi befogadásuk szempontjából is meghatározó jelentőségű, hogy mennyiben tudnak hozzájutni képzési és foglalkoztatási lehetőségekhez, müyen esélyeik vannak a munkaerőpiacon való részvételre. A nők - különösen a hátrányos helyzetű családok tagjai - esetében a leggyakoribb gondot az okozza, hogy családi és munkahelyi kötelezettségeik összeegyeztethetetlenek, elsősorban gyermekeik ellátása akadályozza elhelyezkedésüket, a munkaerőpiacra történő belépésüket, illetve visszatérésüket A tervezett beruházások egyik része így a gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésére, főként bölcsődék, családi napközik (bölcsődei, óvodai ellátásban nem részesülő, illetve iskola nyitvatartási idején kívül napközi, tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermekek ellátása) létrehozására, fejlesztésére, bővítésére irányul. A beruházások másik része a hajléktalanok és a fogyatékossággal élők nappali ellátásának támogatására irányul. Mindkét csoport komoly hátrányokkal küzd a munkaerőpiacon, az őket támogató szolgáltatások pedig kiépítetlenek. A beruházások keretében többféle szolgáltatást nyújtó nappali intézmények jönnek létre: legalább 260 új intézmény, illetve szolgáltatás létrehozása várható, a szolgáltatásokat igénybe vevő háztartások száma pedig legalább 4000 lehet Szőnyegbombázás a vörösbundások ellen A levegőből mintegy százezer, veszettség elleni oltóanyagot tartalmazó rókacsalit szórtak szét az elmúlt napokban a megyében. A légi úton történő védekezés ezen módja költséges bár, de hatékony megoldást kínál. Az elmúlt években a korábbi tömeges előfordulással szemben Hevesben csupán egy-egy megbetegedett állatot jelentettek. Egerben is többször feltűntek a rókák fotű: egres béla KJ _______________________ * h eves megye Pár éve még akadt példa rá, hogy a veszett rókák szabadon járkáltak a megye- székhelyen, s a beteg állatok nem egyszer a lépcsőházakba is bemerészkedtek. Míg az ezredfordulón 42, többségükben róka- veszettséges esetet jelentettek a megyében (a 32 megbetegedett rókán kívül kutyákat, macskákat és szarvasmarhát is megfertőzött a kór), addig a repülőgépes védekezés bevezetésének köszönhetően tavaly egyetlen hasonló eset fordult elő, s idén is csupán egyetlen veszett rókát regisztráltak - tudtuk meg dr. Kőházi István főállatorvostól. A Heves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója elmondta, hogy a 2000-ben indult országos program keretében általában őszszel és tavasszal végzik a róka- vakcinázást. Ezúttal Heves és Borsod megyében október hato- dikától tizenegyedikéig tartott a légi védekezés. Ennek során viszonylag kis magasságból egyenletesen, az adott terület nagyságának megfelelő számú oltóanyagot szórnak ki. A pontos adagolás ugyanis feltétele a hatékonyságnak, így leszámítják például a vízfolyásokat, folyókat és tavakat, ahol fölösleges ez a művelet. Mint a szakember elmondta: az elsősorban a rókák által terjesztett gyógyíthatatlan betegség megelőzését szolgáló akció idejére huszonegy napos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendeltek el. Erről tájékoztatták az érintetteket, s a vadászszervezetekkel együttműködve például a tájékoztató plakátok is kikerültek az erdei utak mentén. Ez idő alatt a kutyákat erdőn-mezőn is csak pórázon szabad futtatni. A háromhetes tilalmi időszakra való fehívás nem azért fontos, mert a rókacsaü s a benne lévő vakcina mérgező. Az oltóanyag és a burok állatra és emberre egyaránt teljességgel veszélytelen. A korlátozások célja elsősorban nem a háziállatok védelme, sokkal inkább az, hogy a drága oltóanyagot megvédjék, azt ne ehessék meg más állatok a rókák elől. A megyében november 20. és 2005. május elseje közt gyűjtenek vizsgálati anyagot, vagyis rókákat lőnek ki azzal a céllal, hogy lemérjék, milyen sikeres volt az állatok veszettség elleni vakcinázása. A légi veszettségmentesítési program az ezredforduló előtt, illetve 2000-ben a Dunántúlon indult. Az észak-magyarországi térségben és a Duna-Tisza közén 2001-ben kezdődött a vakciná- zás, a Tiszántúlt tavasszal kezdték el fertőtleníteni. A védekezés kiemelt jelentőségű, rendszeresen végzendő feladat. A kilencvenes évek derekán- még az országos program elindulása előtt - a szükséghelyzetet látva az egri önkormányzat kísérletképpen a saját pénzén rendelt meg egy, a megye- székhelyt és környékét érintő légi védekezést. Ennek a módszernek egyébként csak nagy, összefüggő területek kezelése esetén van értelme. A veszettség túlnyomó többségéért a vörös bundás hazai kisragadozó a felelős, hetven százalékban a rókák terjesztik a kórt, de egyéb erdei állatok - például a nyest, a vadmacska - is hordozói lehetnek a vírusnak. A portákról messzire elkóborló háziállatokra - kutyákra, macskákra- nézve, és rajtuk keresztül akár az emberre is veszélyes lehet a megbetegedés. Bár mint megtudtuk, az elmúlt években a megyében szerencsére nem történt ilyen emberi fertőződés. Ma egyébként minden kutyamarást követően kötelesek az állatorvosok 14 napos megfigyelésbe venni az állatokat, s a karantén ideje alatt többször megvizsgálni, nincs-e szó veszettségről. A kór elleni humán oltóanyag nem jelent többletkockázatot a megmartak számára. Egerben legutóbb egy éve, a Felsőváros különböző pontjain, az esti órákban tűnt fel egy róka. A beszámolók szerint az állatot látták a Töviskes tér, a Rákóczi, a Cifrakapu és a Kallómalom utcák térségében, hulladékkonténereknél a városrész területén is. Ele- ség után kutatott a szemétgyűjtőkben. A veszettség, amely az emlősöket - az embert is - meg- betegítheti, halálos kór, az első tünetek megjelenése után 4-6 nap alatt lezajlik, ebből arra lehet következtetni, hogy a kérdéses róka nem volt beteg. Erre utalt a viselkedése, az óvatossága is. Ám a veszettség lappangási ideje egy héttől 9 hónapig is tarthat, így nem zárható ki, hogy az állat a veszettség vírusával mégis fertőzött volt A rókák emberi lakóhelyeken való előfordulását komolyan kell venni, nem szabad elbagatellizálni. Mivel kiemelkedően fontos szerepet játszanak a veszettség fenntartásában és terjesztésében, 1997-98-ban a város területére alig több mint fél év leforgása alatt 18 ismert esetben merészkedtek olyan rókák, amelyekről az intézeti vizsgálatok megállapították, hogy veszettek voltak. Veszett róka jelent meg a Park Szálló bejáratánál, a Rákóczi utcai szalagház IX. emeletén, az Érsekkertben, és még számos pontján a településnek. A veszettség visszaszorítására 1998-ban Eger száz négyzetküo- méteres térségében—a város költségére, repülőgépről leszórt paraf- finos halba ágyazott vakcinával - megtörtént a rókák immunizálása. Ez a rókaveszettségi esetek számának látványos viszszaesé- sét eredményezte. Heves megyében második éve történik repülőgépes vakcinázás, melynek költségeit az államkasszából fedezik. A légi immunizálásra tavasszal és ősszel kerül sor. Csalibombázók A kiszórt, oltóanyaggal bélelt rókacsalit könnyű felismerni: leginkább szürkés színű, kisebb pogácsához hasonlít, mely egyebek közt halhulladékból készül. Az ember számára kifejezetten kellemetlen, átható szagú, bűzös, rothadó dögre emlékeztető, ám éppen ez vonzza a rókát. Az oltóanyagszóró kisgépek október elején kezdték a hazai védekezést, és novemberben végeznek a feladattal. A Cessnák négyzetkilométerenként húsz, országosan összesen mintegy kétmillió, a megyében közel százezer vakcinás rókacsalit szórnak ki. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni azt is: a róka is a természet része, és az „erdő-mező szanitéce” hulla- dékeltakarítója, fontos szerepet tölt be az élővilágban.
