Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-04 / 181. szám

6. OLDAL 2004. Augusztus 4., szerda Ml H O R I Z O N T Kettős halál a leszakadt tető alatt (Folytatás az 1. oldalról) Csak sejtem, hogy az a férfi, akit most épp kihallgatnak a rend­őrök, az lehet a romok alatt lévő fiú édesapja. A reszketése, a két­ségbeesett mozdulatai ezt sugall­ják. Csaknem összerogy a szeren­csétlen ember, ahogyan áll, egé­szen közel a romhoz. Jó tíz mé­terre vannak tőlem, nem hallom a szavaikat, de érzem, hogy az apa, ha tehetné, a tíz körmével kapar­ná ki a beton alól a gyerekét. A rendőr önuralomra inti, nyugtat­gatja: bízza ezt a feladatot a katasztrófavédelmisekre, ők tud­ják, mi a teendő, milyen óvintéz­kedéseket kell okvetlenül megten­niük ahhoz, hogy bemerészked­hessenek a talán még mozgó, szikla nagyságú törmelékek közé. Ékelik több mint egy fél óra, mire bemehetnek az első hordágy- gyaL Egy középkorú férfit hoznak ki, a jobb karja szörnyen roncso- lódott. Egy fehér inges, világos pantallós ember a borzalomtól egy közeli pádhoz támolyog, s le­rogyik rá. A munkások hátrébb lépnek, és lehajtják a fejüket. A bábszínház falában kapaszkodom meg, s iparkodom nézni a fiatal fa alá viszik az elhunytat, és leta­karják. A rendőrök ekkor ocsúdnak, ezeddig őket is porig sújtotta a lát­vány. Most tűnik fel nekik, hogy mégiscsak itt „bámészkodik” (teszi hozzáférni. A tető pipa okikban ro­gyott be, s a fiú a pipajel rövidebbik vonala és a függőleges fal közé éke­lődhetett. Hiába próbálnak a tűzol­tók és a mentős a falra létrával fel­mászva befurakodni a tető hasadé­A nyílászárók cseréje már megtörtént, amikor bekövetkezett a tragédia a dolgát) a városi tévé operatőrje, a Hírlap fotósa és egy újságíró. Hatá­rozottan, ellentmondást nem tűrve lépnek fel, és zavarnak el bennün­ket az udvarról. A szabadidőközpont első emele­tére húzódunk fel, az ablakból pró­A rendőrség közleménye Augusztus 3-án 13 óra körüli időben érkezett a bejelentés az Egri Rendőrkapitányság ügyeletére, hogy Egerben, a Bartók Béla té­ren lévő 4. számú általános iskola kis tornaterme összedőlt, és a romok két munkást temettek maguk alá. A helyszínre nagy erőkkel érkeztek az Egri Rendőrkapitányság, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, a katasztrófavédelem és a mentők szakemberei, valamint az igazságügyi szakértők. Az el­sődleges adatok alapján még nem lehet megállapítani a tragédia okát, amely egy 51 éves egri és egy 18 éves noszvaji férfi halá­lát okozta. A két férfi egy harmadik társukkal együtt felújítási munkálatokat végzett az épületben, amikor az összedőlt. Az ügyben az Egri Rendőrkapitányság államigazgatási eljárást indí­tott. Amennyiben az eljárás során emberi mulasztás állapítható meg, úgy büntetőeljárás kezdődik. mentős mozdulatait, ahogyan vizsgálja az embert, ahogyan int a kollégájának, adja tüstént a kezé­be az újraélesztő gépet, aztán ahogy használatlanul leteszik azt: már nem segíthetnek. Árnyékos báljuk nyomon követni a történése­ket. Mindannyian aggódunk a fiúért, s azért fohászkodunk: találják meg őt épségben egy üregbe szonátán, A tornateremnek azon részé­hez, ahol ő dolgozott, lehetetlenség kán, képtelenek rá. Túlságosan szűk a rés. Muszáj falat bontani. Markológép tépi ki a fákat, cser­jéket, hogy közel férkőzhessen ke­zelője a terméskővel díszített fal­hoz. A férfi munkája mindannyi­unkban csodálatot ébreszt. Oly fi­noman „harapdálja” a markolókanállal a téglákat - ne­hogy azok befelé zuhanjanak és megsértsék a fiút -, hogy ámulattal kísérik minden mozdulatát, akik látják. Két óra is eltelt a tragédia óta, de még mindig reménykedünk. To­rokszorító minden pillanat. Közismert személyek járkálnak a rendőrkordonon belül, a füvön. A város alpolgármestere és aljegy­zője, továbbá mérnökök. Tanács­talanul állnak valamennyien a ro­mok előtt, részvéttel figyelik' a katasztrófavédelmisek heroikus küzdelmét. A rendőröknek újra megakad a szemük a már az ablakban dolgozó fotóriporteren. Ketten is feljönnek az emeletre, hogy haladéktalanul hagyja abba a munkáját. Kollégám hiába bizonygatja, hogy bántó ké­pet egyetlenegyet sem ad le, nem is készít, elküldik őt. A bábszínház dolgozói, s közé­jük vegyülve én, maradhatok. Tőlük tudom meg, hogy a tűzol­tóságot, a mentőket és a rendőrö-' két ők értesítették, amikor lesza­kadt a tető. Amikor telefonáltak, oly rémültek voltak, hogy dadogva keresték a szavakat, mondani akar­ták, hová jöjjenek azonnal, de csak ideges félmondatok teltek tőlük. Míg az egyikük a tűzoltók számát tárcsázta, addig a kollégája egy má­sik készülékről riasztotta a rend­őröket. Az adott pillanatban szinte örömet érzett, hogy a vonal túlolda­láról hallotta, amint a rendőr oda­szól a kollégájának: azonnal szólja­tok a katasztrófavédelmiseknek. Akkor azt hitte a bábszínházas, hogy innentől már minden rend­ben van. Hogy akkor van remény. Hogy talán senki sem halhat meg a romok alatt. Három órát mutat a karórám, amikor a mentősök kiemelik a hordágyat, és a tűzoltókkal a köve­ken átmászva bejutnak a fiúhoz. Az ablakból azt látjuk: mintha csak aludna. Hason fekve, a karjá­ra hajtva a fejét. Ahogy a mentősök visszajön­nek az üres hordággyal, már tud­juk: örök álmát alussza. Talán egy pillanatig sem szenvedhetett. Oly hirtelen szakadt rá a tető, hogy még csak fájdalmat sem érezhetett. Azt mondja az udvaron az egyik mérnök, hogy ebből a típusú terv­ből a '50-as évek közepén több tor­naterem is épült az országban. Meglátása szerint - persze a szak­értői vizsgálatokra várni kell - a fel­újítás nem játszhatott szerepet a te­tőomlásban. Egy másik mérnök azt állítja, hogy a romok közelében látta az elnyíródott betonvasakat. Ez sze­rinte azt mutatja, hogy a kosár­görbe alakú betonboltozat „meg­adta magát". Ahhoz hasonlítja, mintha terpeszben állnánk a jé­gen, s egy idő után szétcsúszná­nak a lábaink. A mérnök úgy véli, ez a szörnyű tragédia akkor is be­következhetett volna, ha már fel­újítva átadják a tornatermet, és ünneplő gyerekekkel van tele... NEGYESSY ZITA Tartalmas együttműködés Évi rendszerességgel konkretizálják a teendőket Az elmúlt héten szentesítet­ték aláírásukkal a város és a főiskola együttműködési keretmegállapodását dr. Nagy Imre, Eger polgármestere és dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A dokumentumot jó­váhagyta a Rektori Tanács, il­letve a város közgyűlése. Eger A dokumentunrleszögezi: a felek egyetértenek abban, hogy az Eszterházy Károly Főiskola egri működése kiemelkedő városi ér­dek, a főiskola szerves része a vá­rosi intézményi struktúrának, és nem pótolható szerepet tölt be a város oktatási, tudományos és kulturális életében. E fontos sze­repre dr. Nagy Imre polgármester is utalt az ünnepélyes aláírás al­kalmával. A keretmegállapodás az együttműködés számos területét jelöli meg, így az oktatást, a ku­tatást, a kultúrát, a sportot, a fej­lesztéseket. Rögzít egy technikai­nak tűnő kérdést is: a város és a főiskola vezetése minden év janu­árjában tárgyalásokat folytat egy­mással, ahol áttekintik és aktuali­zálják a feladatokat. Dr. Hauser Zoltán rektor is utalt rá: olyan megállapodás szü­letett, amely részben keretjellegű, tehát folyamatosan tartalommal kell megtölteni, ám vannak konk­rét pontjai is. Ilyen az úgyneve­zett fecskeházak ügye. A létesít­ményben 29 lakás bérlőkijelölési joga a főiskolát illeti meg 30 évig vagy a főiskola fennállásáig, s ez­zel az önkormányzat a kvalifikát és fiatal oktatók letelepedését se­gíti a városban. A főiskola vissza­adja a Mátyás király úti három bérlakást a városnak, amely vál­lalja, hogy egy lakás esetében a jelenlegi bérlő a bérleti jogát foly­tathatja. A dokumentum szerint: „Az önkormányzat érdekek ab­ban, hogy a főiskolán magas színvonalú oktató-nevelő munka folyjon, ezért a magasan képzett, komoly szakmai tekintéllyel ren­delkező oktatók Egerbe való lete­lepítéséhez öt, magas presztízsű önkormányzati bérlakást rendel­kezésre tart, és igény szerint pia­ci alapon a főiskola rendelkezésé­re bocsátja.”. Kiemelhető további együttmű­ködési területek: a város által épí­tendő víztározó, a Trinitárius- templom rekonstrukciója; a par­kolási gondok enyhítése; fejlesz­tések a B-épületben, s az ennek megfelelő tulajdoni viszonyok rendezése; a Líceum külső és bel­ső rekonstrukciója, benne az első emeleti kápolna felújítása, hogy az egy pályázat részeként több- funkciós feladatot tölthessen be. A sajtó képviselői előtti aláírá­si aktus alkalmával kérdésként vetődött fel, hogy a közgyűlési döntés előtt akadt bizottság, amely nem támogatta teljes oda­adással a megállapodást, illetve, hogy az Almagyar-dombon a főis­kola számított tartalék fejlesztési területekre, ám a közgyűlésben ezzel ellentétes határozat szüle­tett. A kérdésre dr. Nagy Imre el­mondta: természetes, hogy van­nak viták, ám arra várni, hogy már bizottsági szinten minden­ben egyetértés legyen, nem feltét­lenül lett volna praktikus. A tarta­lék fejlesztési területtel kapcsolat­ban úgy fogalmazott, hogy köny- nyű is és nehéz is a helyzete. Mondhatná, hogy neki más a személyes véleménye, de ezzel csak elhárítaná a választ. Azt lát­ni kell, hogy a döntéseket a testü­let hozza, a polgármesternek a szerint kell eljárnia. A testület a magántulajdon szentsége mellett állt ki, ám figyelembe lehetett vol­na venni kompromisszumos megoldásokat is - vélekedett a polgármester. ________________________________I». B. S.| A lkoholfüggő az eltűnt Nem oldja semmi a lélek rettenetét Eger Nincs semmi, ami az itt maradók lelkének rettenetét oldhatná. Az örök, az megmarad. Elkendőzni, elfedni lehet, de elfeledni soha. Különösen igaz ez, ha gyermeké­től kénytelen örökre búcsúzni a szülő. A hiány, a volt és most nincs, minden szóban, minden mozdulatban ott van. A kiürült lé­lek vákuumának elviselhetetlen szívóereje belülről Toppantja ösz- sze a szellem-vázat és a test időle­ges vázát. Mert az ember múlan­dó ugyan, ám a lélek örök. Mozart Requiemjének bemutatá­sát az eső miatt a fesztivál nyitónap­járól halasztották el. A Szegedi Kor­társ Balett és az Egri Fesztivál Balett közös produkcióját ugyan tavaly is megcsodálhattuk, de aki akkor és most is látta, az még érettebb, még átütőbb és szívbemarkolóbb pro­dukcióval találkozhatott. Egy tökéle­tesen kész és érett előadás még to­vább érik, ha olyan elismerésre mél­tó szériát él meg, mint a Requiem Szegeden, illetve országszerte. Juronics Tamás koreográfiáinál már megszokhattuk: nagyon mélyre képes ásni, s betekintést enged a lélek feneketlen kútjába a nézők számára is, a tánc kimerít­hetetlen eszköztára segítségével. Ez a kimeríthetetlenség a sziporká­zó gondolatokból, azok bátor meg­fogalmazásából, a mozdulatok - nem csak a test, de a szellem moz­dulatainak is - összehangolt, egye­nes megkomponálásából adódik. A most bemutatott, Wolfgang Amadeus művére alkotott darabra ez különösen igaz. Olyan sorsokat mutat föl, melyeknek tragédiáját közvetlen szívközelből kell meg­A szülők, arcukon rettenettel, soha nem múló szomorúsággal búcsúznak gyerme­küktől - Nemes Zsófia, Kalmár Attila és Varga Fanni fotói oál gábor és átélni. Nem csak a főszereplők­nek, hanem minden, a színen föl­tűnő figurának külön sorsa, tragé­diája van, amit az alkotók képesek bgikusan és pontosan végigvinni az egész előadáson, gyönyörű ké­pekben. Az őszi avar szomorú fele­déséből fölbukkanó elholt gyerme­ki lelkek sem sablonos alakok. Mind mögött érezni az egyéni sor­sot. De igaz ez a szülőkre is, akik­nek nem csak elvesztett gyerme­kükhöz kötődő, de egymáshoz fű­ződő kapcsolatuk is izgalmas. Ke­gyetlenül őszinte jelenet: az enszülött gyermekét eltemető anya semmivel össze nem hason­lítható fájdalmához még a férfi, az apa keserűségének és kétség- beesésének a súlya is hozzáadó­dik. Az asszonyok bírják, cipelik ezt a terhet, mígnem összeroppannak ők is. Ez az a pillanat, amikor a férfi mégis képes - mert kény­telen - támaszt nyúj­tani az elesőnek. Kié vajon az igazi, a mély tragédia, a bú- csúzó-elmenőé, vagy a maradóé? - teszi föl a kérdést Juronics. A vá­lasz pedig itt van mindannyiunk­ban, akik még itt vagyunk...! A halálra készülő lány alakjá­nak megformálásában is szép ívet rajzol a koreográfus. A tehetetlen, a megmásíthatatlanba beletörőd­ni nem tudótól és nem akarótól addig a pontig, amikor már elfo­gadja a rá kimért sorsot, és bátran képes szembe nézni azzal a halál­lal. Teszi ezt mindaddig, míg az áldozat képes bátran, fölszegett fejjel a szemébe nézni. S a halál nem bírja elviselni ezt a tiszta te­kintetet. „Lesüti szemét, és csiz­máját nézi a lépcsőfokon" - aho­gyan ugyanezt a gondolatot Cseh Tamás énekelte hajdanán. Szólni kell mindenképpen Var­ga Fanniról, aki a főszerepet tán­colja. Alakítása korábban is magá­val ragadó volt, de mostanra meg­döbbentő metamorfózison ment át. Korábban nagyon a tánc, a technika határozta meg színpadi jelenlétét, ám ezúttal az egyre tö­kéletesedő tudásra rárakódott az, amitől a színpadi létezés új, éteri dimenzióba emelkedik. Ilyen fia­talon ez több, mint csoda. Az Eg­ri Fesztivál Balett és a Szegedi Kortárs Balett alkotóműhelye ké­pes ezt a csodát létrehozni és meg is mutatni mindazoknak, akik még hajlandók lelkűket kitárni Jön Drakula Az Erlau Táncfesztivál következő előadása au­gusztus 5-én, csütörtökön este 9 órától a Bu­dapest Táncegyüttes Drakula című produkció­ja, mely az erdélyi népzene és néptánc cso­dálatos, kimeríthetetlen tárházára épít. egy-egy ilyen produkció előtt. Be­fogadva, feldolgozva, megélve a gondolatot, a lélek oldhatatlan ret­tenetét. EGRES BÉLA Füzesabony A Füzesabonyi Rendőrkapitány­ság államigazgatási eljárás ke­retében keresi a 43 éves Szabó Károly he­lyi lakost, aki július 19- én a pszichiátriai és szenvedélybetegek ott­honából ismeretlen helyre távozott. Á közlemény szerint a keresett férfi 165 cen­ti magas, vékony testal­katú, kreol bőrű. Sötétbarna a haja, kopaszodik. A szeme bar­na. Kis fülei fejhez simulóak. Különös ismertetőjele, hogy fel­ső metszőfogai ezüst színű fém­ből készültek. Az adatok szerint a férfi Eger­ben bukkanhat fel a vasútállo­más, a SPAR Áruház környékén, esetleg a Sas vagy a Kertész úton. Tudni kell róla, hogy erős alkoholfüggőség­ben szenved. Beszéde némiképp akadozó. Enyhe fokban értelmi­leg fogyatékos. A rendőrség kéri, hogy aki Szabó Károly tartózkodási helyéről érdemi információval rendelkezik, az hívja a Füzesabo­nyi Rendőrkapitányságot a 36/341-944-es telefonszámon, vagy tárcsázhatja a rendőrség in­gyenes 107-es, illetve 112-es se- gélyhívó számait is. __________■ L opják az útjelzőket Tetemes kárt okoztak a tolvajok Szűkebb pátriánkban tovább­ra is komoly gondot okoz, hogy ellopják a közúti jelző­táblákat - tájékoztatta lapun­kat Szerencsi Gábor, a Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht ügyvezető igazgatója. Ez komoly balesetveszéllyel jár. Heves megye A tolvajok az alumíniumból ké­szüt táblákat szerelik le és értéke­sítik. Az első hét hónapban pél­dául a közútkezelő szakemberei­nek felmérései szerint 8,9 millió forint kárt okoztak ezzel az elkö­vetők. A társaságnak a táblák pót­lására ebben az évben 7,2 millió forint áll rendelkezésére, amit már el is költöttek. A továbbiak­ban más keretből kell pótolniuk az ezekből adódó károkat. Emiatt kevesebb pénz jut - többek kö­zött - a kátyúzásra, a különböző felújításokra, illetve az út menti kaszálásra. Szerencsi Gábor azt is elmond­ta, hogy különösen a vasúti átjá­rókból eltűnt táblák pótlása élvez elsőbbséget, de a fontossági sor­rend alapján a többi helyeken is igyekeznek ezt megtenni. A ta­pasztalatok szerint az esztendő eddig eltelt részében főleg Kál-Füzesabony-Mezőkövesd között, a 3-as főút mellől vitték el a legtöbb jelzőtáblát. Emellett a dél-hevesi térségben is gyakori volt a lopás. A pótlásukról fából készített táblákkal igyekeznek gondoskodni a közhasznú társa­ság üzemmérnökségeinek dolgo­zói. A lopásokról rendszeresen érte­sítik a rendőrséget, amely isme­retlen tettes ellen nyomoz a visz- sza-visszatérő ügyekben, im. k.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom