Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-14 / 137. szám

2004. Június 14., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL A polgárok ajándéka a kórháznak Eger Második születésnapja alkalmá­ból jótékonysági bált rendezett a Líceum dísztermében pénteken este az Egri Végvár Polgári Körök Fóruma Egyesület. A találkozó egyik szervezőjétől, Hullai Dá­nieltől megtudtuk, hogy a Markhot Ferenc Megyei Kórház és Rendelőintézet rehabilitációs osztályának javára gyűjtöttek. Az ott fekvő betegek komfortér­zetén szeretnének javítani, és négy minőségi televíziót vásárol­nak a közös helyiségekbe. A születésnapi rendezvé­nyen százötvenen vettek részt, köztük a fővédnök dr. Ringelhann György, a város díszpolgára, korábbi polgár- mestere, továbbá díszvendég­ként dr. Hende Csaba, a polgári körök koordinátora. négygyermekessé gyarapodott a családjuk. Dr. Hende Csaba elmondta, hogy az országban 11 ezer pol­gári kör működik, összességé­ben 163 ezer taggal. Együttlétei- ket a szeretet jellemzi, és szíve­sen gyakorolják a polgári erényt, a jótékonykodást’ miként most is, a kórház javára. A polgári kö­rök munkájáról a napokban megjelent egy évkönyv, amely bemutatja, mi mindent tettek alakulásuk óta a magyarságért. A bál első részében az Agria Táncsport Egyesület szalontán­cokat mutatott be, majd Saárossy Kinga és Fiaskó Balázs színművész lépett fel. A vacso- Együttlét. Szívesen gyakorolják a polgári erényt fotó: pilisy elemér rát követően a Gajdos Népzenei Együttes koncertezett, végül a A jó hangulatú összejövetelen jára virradó hajnalon ikerlányai tombolahúzás után aki csak te- az egyesület elnöke, Juhász 1st- születtek, Kriszina és Hanga, hette, a táncparkettre perdült. ván bejelentette, hogy a bál nap- így immár - a két fiú után - cn. z.> Búcsú az utolsó öreg bakáktól (Folytatás az 1. oldalról) A parancsnok, Mádi János ezredes szerint a korábbi tavaszi és őszi sorozások több mil­lió /öriníbakerültek, amit meg lehet spórol­ni, esetleg annak egy részét másutt tudnák hasznosítani. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a már szol­gálatot tejesítőkkel együtt bevonultatott olyan fiatalokkal, akik hat hónapos fegyveres helyett in­kább a 11 hónapos polgári szolgálatot választották, a parancsnok kérte: a vála­szért az ügyben illetékes He­ves Megyei Közigazgatási Hi­vatalhoz forduljunk. Előbb azonban körképet készítettünk az egri Dobó István Laktanyában. A Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj parancsnokhelyettese, Fá­bián János őrnagy időben közelebbre tekint.- A zászlóaljnál évről évre csökkent a sor­katonák száma, az utolsó előtti eresztés au­gusztusban szerel le, ök 37-en vannak, és fő­ként őrszolgálati feladatokat telesítenek. A májusban Szabadszállásra bevonult újoncok közül a két hónapos alapkiképzés után Egerbe harmincán érkeznek, s november elején lesznek újra teljes jogú civilek. A felszámolás alatt lévő Elektronikai Harc­század a helyőrség másik alakulata 2004 vé­gén szűnik meg. Ez a folyamat azonban egy­előre nem akadályozza a kiképzést.- Most huszonnégy sorkatonánk van, akik augusztusban távoznak, de a szombat- helyi alakkiképző-táborból napokon belül kapunk újabb huszonegy főt, hogy a szaka­lapozó ismereteket már mi adjuk át nekik -tájékoztat Kondor László őrnagy. A századparancsnok azonban nyomban hozzá teszi, hogy az alakulat tervszerű le­építésének üteme szerint szeptember 29-ig ők lesznek a felelős foglalkoztatói az utolsó EHC-s sorkatonáknak, akik a jelzett idő­ponttól átkerülnek a felderítőkhöz. Novem­ber elején - a bizo­nyára látványos utol­só alaklulótéri sora- kozón a helyőrségpa­rancsnok, Vizi Sán­dor alezredes mint­egy ötvenegy katoná­tól, velük a sorkato­naság intézményétől vesz majd búcsút. Alighanem az öreg bakák hozzátartozói­nak körében. Hogy mi lesz a polgári szolgálatosokkal? A kérdésre dr. Seszták Attila (Heves Me­gyei Közigazgatási Hivatal) a következőket felelte:- Az ügyben új jogszabály még nem született, de véleményem szerint három út képzelhető el. A polgári, valamint a fegyver nélküli, de egyenruhás szolgálat, mint alternatív lehetőség engedélyezése a mi hatáskörünk. Akik az utolsó májusi bevonuláskor a kettő valamelyike mellett döntöttek, azok kérelmének elbírálása fo­lyamatban van. Ahol még nem született jogerős határozat, ott az illető kérheti ké­relmének visszavonását, s ezzel mentesül a kötelezettség alól. Jogerős határozatnál az érvényes rendelkezéseknél maradva az illető letölti a 11 hónapot a számára kije­Az érdekképviselet Talán kevesen tudják, hogy a Heves Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság körzetében 1200-an számíthatnak a segítsé­gükre. Főként nyugdíjas hivatásos katonák, vagy azok özve­gyei, továbbá azok, akik a szolgálat során rokkantságot sze­reztek. A teljesség igénye nélkül említjük, hogy a temetések méltó körülményeinek megteremtése is az ő feladatuk. lölt munkahelyen. Ebben a helyzetben az sem kizárt, hogy a politika valamilyen jogalkotási keretben rendezi az ilyen fiata­lok SOrSát. (BUDAVÁRI) Hírláncot szerveznek a védekezők Jól vizsgáztak a tisztán tartott vízelvezetők Gyöngyös A helyi védelmi bizottság leg­utóbbi ülésén Varga Szabolcs, az ÉVIZIG szakaszmérnökség-ve­zetője adott szóbeli tájékoztatót a rendkívüli árvízi helyzetek károkozásainak megelőzésére tett intézkedésekről, az átere­szek tisztításáról, karbantartá­sáról, majd Hiesz György polgár­mester beszélt az elnöksége alatt működő helyi bizottság te­vékenységéről. Mint ismeretes, Domoszlón a jégeső, Gyöngyösorosziban a hirtelen le­zúduló, szokatlanul nagy meny- nyiségű esőzés okozott problé­mát a közelmúltban, viszont az 1999-es árvízi helyzetet követő­en kitisztított és rendben tartott vízelvezetőknek köszönhetően katasztrófa egyik helyszínen sem következett be. Az ülésen elhangzott: az infor­mációáramlás lehetne gyorsabb, ezáltal az intézkedések is össze- hangoltabbak, hatékonyabbak, ezért a résztvevők a hírlánc kiala­kítása és közzététele mellett fog­laltak állást. A riasztási sorrendet minden önkormányzatnál kifüg­gesztik, hogy rendkívüli helyzet­ben mindenki pontosan tudja a dolgát. A bizottság vezetője fel­hívta a figyelmet arra, hogy - ko­rábbi esetek tanulságán okulva - a vis maior-kérelmeket ki-ki időben adja be. A patakmedrek, vízelve­zetők tisztítását, a szükséges bo­zót- és cserjeirtást ezután is folya­matosan szükséges elvégezni, a feladatba közhasznú munkásokat vonnak be. j. á. PÉCSI ISTVÁN Felesleges intelmek Mindig szerettein a történelmet Érde­keltek nemcsak az események, hanem azok okai is. Foglalkoztattak a kudarcok, a bukások, s az izga­tott, hogy a próbatételeket mi más módon lehetett volna megol­dani. Szembesülni akartam a mozgatórugókkal, a meghatározó motívumokkal. Később rájöttem, hogy ezekre és a hasonló kér­désekre már korábban is igen sokan kerestek, vártak választ. Az is megvilágosodott előttem, hogy azok a messze tűnt elődök üzennek nekünk, s az utánunk következőknek. Ugyanazokat az intelmeket testálják ránk, mint hajdan eleinkre, ám mintha fe­leslegesen tennék, mivel jóformán senki sem mérlegeli ezeket kellőképp. Főként azok nem, akik pillanatnyilag a közélet, a po­litika formálói. S nem fogja fel ezeket a mindenkori ifjúság sem, a diákok ugyanis - tisztelet a kivételeknek - csak a tengernyi adat megjegyzésétől senyvednek. Másképpen fogalmazva: nem lát­ják a fától az erdőt, azaz elsiklanak a majdan hasznosítható ta­nulságok mellett. Az senkit sem ráz meg, hogy emiatt követőd­nek el az igen régi, vaskos hibák, méghozzá úgy, hogy az érin­tetteknek eszébe sem jut, hogy a kátyúkat kikerülhették volna, kellemesebbé, tartalmasabbá téve ezáltal mindennapjainkat. A história az élet tanítómestere - idézgetjük magyarul és la­tinul a híres mondást, de mit sem törődünk magvas igazságtar­talmával. A szkeptikusok, a múltkritizálók azt hangoztatják, hogy a rómaiak sem vették figyelembe az egészet. Szomorú, de igazuk van. Mi azonban végre nyitott szemmel járhatnánk. Nem válna kárunkra! Mostanság - különösképp választások idején - szokás emlegetni a nemzet kettéosztottságát, ezt a mindenképp káros folyamatot. Ha visszapillantunk az egykori századokra, akkor hasonló tényekkel kell szembenéznünk. így volt ez az Árpádok korában, s azt követően is. Ismerjük a nem éppen szívderítő, a lesújtó következményeket, azt, hogy az ef­féle mindig egyéni érdekek által szított akciók folyvást fiaskók­hoz vezettek, s ahhoz, hogy a valódi vagy jelképes csatározá­sok révén csak károsodott az ország. Az elemzések kiutat is jeleznek: a közös érdekek jegyében formálódó összefogást, egyetértést, s olyan egészséges versen­gésre serkentenek - ma és holnap is -, amely a jónál is rango­sabbat szül. Ezek után jogos a felvetés. Miért teszünk úgy, mintha süket lenne fülünk a hallásra...? Ékszertolvajok előzetesben Aranytárgyakat még keres a rendőrség Még május 26-án — amint ar­ról másnapi lapszámunkban beszámoltunk — a Gyöngyösi Rendőrkapitányság eljárást in­dított ismeretlen tettesek ellen lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Gyöngyös Ezúttal arról érdeklődtünk a bűnüldöző hatóságnál, hogy hol tartanak a nyomozásban. Á vá­laszt Oravecz Éva r. főhadnagy, a HRFK sajtóreferense közreműkö­désével kaptuk meg. A vizsgálat eddigi adatai sze­rint az említett napon délután egy óra tájban a Bugát Pál téren (Pos­ta tér) lévő ékszerüzletben megje­lent két férfi. Mint közölték, ék­szereket szeretnének venni, így több aranytárgyat kértek bemu­tatni. A tálcákra helyezett ékszere­ket az eladók jóhiszeműségét ki­használva eltulajdonították, majd elmenekültek. A boäot mintegy másfél millió forint kár érte. A rendőrök adatgyűjtése és más nyomozati cselekmények ré­vén a helyi kapitányság munka­társai rövid időn belül megállapí­tották, hogy a két tettes a Mátyás király út és a Köztársaság tér sar­kán várakozó Opel Astra sze­mélyautóba szállt be, s további két társukkal elfurikáztak. A for­galmi rendszám és egyéb adatok alapján a gyanú négy bátonyterenyei személyre terelő­dött. Z. S, B. M., Sz. A. és Sz. N. lakhelyein házkutatást tartottak, s sikerült is lefoglalni a bűntény megvalósításához használt ko­csit. Mindemellett megtaláltak a nyomozók 150 ezer forint kész­pénzt és öt arany ékszert is. A gyanúsítottakat mindezek után kihallgatták, majd bűnügyi őrizetbe vették. A rendőrség elő­terjesztést tett a vádhatóságnak az előzetes letartóztatásuk indít­ványozására is, amit az ügyész­ség meg is tett. A bíróság végül is kettejük esetében rendelte el az előzetes letartóztatásba helyezést. A bűnüldözők tovább folytatják a nyomozást az eltulajdonított és eddig elő nem került arany ék­szerek felkutatására. i—yj íme, az Isten hajléka Az ezeréves főegyházmegye templomai A fennállásának ezredik év­fordulóját ünneplő Egri Fő­egyházmegye mintegy 100 templomát bemutató fotóki­állítás nyílt szombaton a Ke­resztény Ifjúsági Klub galéri­ájában. Eger Az Egri Főegyházmegye a Szent István-i alapítás óta a történe­lem hordozójává vált. Ebben fontos szerepet játszanak a fő­egyházmegye templomai, ame­lyek segítségével évszázadok története követhető nyomon - mondta a tárlat megnyitóján dr. Seregély István egri érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia elnöke. Mint beszédében kiemelte, a két és fél megyényi területű főegyházmegyében 640 templomot és kápolnát tar­tanak nyilván. Nyíri Gábor fo­tográfus valamennyit lefényké­pezte, a kiállításon a legszebb száz fotó látható. Dr. Seregély István, aki 1987 óta tölti be az egri érseki tisztséget, különö­sen örvendetesnek nevezte, hogy hivatalba lépése óta mint­egy hatvan templommal gyara­podott a főegyházmegye. - A tárlaton már láthatóak azoknak a templomoknak a fotói is, ame­lyek a diktatúra templomépítési tilalmának megszűnte után va­lósultak meg - mondta. A kiállí­tás a főegyházmegye millenniu­mi ünnepségsorozatának része, a tárlat a megyeszékhelyi pre­mier után bemutatkozik a fő­egyházmegye mindazon telepü­lésein, amelyek helyet biztosí­tanak számára. A kiállítás július Tjéig látható a Széchenyi u. 5. alatti galériában.____________■ FOTÓ: PERL MÁRTON íme, az Isten hajléka az emberek között Ködellik a Mátra Eger Népzenei találkozó és országos citerazenekari fesztivál kezdő­dött Ködeüik a Mátra címmel a hét végén a Megyei Művelődési Központban. A háromnapos ren­dezvényen mintegy ötven népi együttes, kórus, szólista és citera- zenekar lép fel; a határon túli ma­gyarságot a dunaszerdahelyi Tiszta Forrás Népdalkor képvise­li. A fesztivál résztvevői szomba­ton este összkari népdalcsokrot adtak elő a Dobó téren felállított színpadon. Ezen egyszerre tíz együttes, népi és citerazenekar, illetve szólista vett részt. Kísérő rendezvényként sor került népi hangszerek kiállítására, néprajzi tárgyú filmek vetítésére, miköz­ben szakmai tanácskozást is ren­deznek A eitern helye a népzené­ben címmel A fesztivál csúcs­pontja a citerás bál, ahová egy tá­nyér pogácsa vagy egy üveg bor a belépődíj. _______________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom