Heves Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-20 / 67. szám

9. OLDAL Vízilabda OB kés csapata 16 oldal Felirat a magyar hadműveleti tiszt szobájában az iraki Hibában: Vigyázz magadra, hogy tudjál vigyázni másokra, hogy tudjanak vigyázni rád! Minden dolgotok szeretetben menjen végbe! (Rál I. levele a tonrttusbetekhez 16:14) Ezt az intelmet, ha nem is szó szerint, sokszor megismételték az alatt a két hét alatt, amíg Irakban a magyar kontin­genssel együtt éltem. Az újságírókat egyébként - bár szívesen látják - nem igazán szeretik, mert féltik őket. A sivatai országba - amely azóta is a hírek élén szerepel - az első magyar kontingenssel együtt érkeztem, Kuvaiton keresztül. Egymillió kilométer Irak nyugalmáért Este kilenckor szállt le a gépünk Kuvait Cityben, lepakoltunk, majd buszokkal a Camp Virginia nevű amerikai táborba mentünk, s itt teherautókra szálltunk. Si­vatagi utazásban járatlanként csak egy kabát és a repeszálló mellény volt raj­tam, de ez kevés volt. Az út hadművele­ti területen át vezetett, ami azt jelentette, hogy a katonák élesre töltött fegyverrel figyeltek a nyitott platón. A nappali har­mincöt fok éjjelre négyre csökkent, ez a menetszéllel megfejelve szibériai hideg­nek tűnt. Azt hittem, nem élem túl a ti­zenhárom órás utat, a kezemet a sap­kámba rejtve, magzatpózva gu hozva próbáltam elkerülni a fagyhalált. Csongrádi Imre mérnök-őrnagy. Ké­sőbb ugyanerről az útról azt mondja: - Kuvaitból jöttünk egy konvojjal, s a nagy esőzések miatt járhatatlan volt az általunk általában használt .Tampa" út. Átmentünk a Jacksonra", ahol hatal­mas volt a torlódás, ugyanis az ameri­kaiak az egyik faluban éppen segély- csomagokat osztottak. Megegyeztünk velük, hogy megelőzzük őket, ám amint elhagytuk a települést, az út menti dombokról automata fegyverek­ből lőni kezdtek bennünket. Én is kiad­tam a tűzparancsot, géppuskával vála­szoltunk. Állítólag egyet el is találtunk közülük, de persze nem mentünk visz sza megnézni, valóban így történt-e... Élet a sivatagban. Mesélték a kato­nák, hogy az elképesztő meleg csak az egyik kellemetlenség. Legalább annyira kellemetlenek az élősködők is. A szú­nyogok itt hangtompítóval rendelkez­nek, egyáltalán non lehet hallani meg­szokott döngésüket, viszont a csípésük sokkal fájdalmasabb, ráadásul lassab­ban múlik el, mint az otthoniaké. Aztán vannak apró, fehér ltis bogarak, a .var­rógépek", melyek pillanatok alatt nyokr- szor tízszer megszúrják az embert. S hiába volt a nagy torróság. még zuha­nyozni is csak bakancsban lehetett menni, ugyanis a homok tele volt skor­piókkal. Egyet közülük a magyarok el is kaptak, s egy dunsztosüvegben nevel gették, háziállat gyanánt... Smmkó Mátyás alezredes táborpa rancsnok. így mutatja be a katonák lak­helyét: - Körülbelül 1700-1800 katona lakik a táborban, a misszió legnagyobb részét a lengtelek adják, utánuk a má­sodik legnépesebbek mi vagyunk. Ezenkívül lettek, románok, litvánok, mongolok, Fülöp-szigetekiek és szlová­kok, esetenként amerikaiak adják ki a létszámot. Mi eddig háromszáz akció­ban vettünk részt, s valamikor február­ban túlléptük az egymillió megtett kilo métert. Leginkább a meleg visdi meg az embereket, nyáron akár hatvan fok is lehet, üyenkor az enyhülést jelentő 45 fok is hűsnek hat. Eleinte hiányos hő­mérőt használtunk, ám áttértünk a digi­tálisra. A higanyos ugyanis felrobbant... Bagdad meglepetésekkel szolgál. Az. iszlámok síiták szent napja, az asiira miatt szinte kiürült a város, ami­kor ott jártam. A háború csak a szétlőtt házakon és az amerikai járőrök jelenlé­tén érződött, amúgy a teázők kerthelyi­ségei tömve voltak. Befelé menet egy robbantás miatt le volt zárva az út, ezért kerülővel, szétlőtt tankok között lavírozva jutottunk ismét a főúttá. A közlekedés teljesen kaotikus, index he­lyett a dudát használta mindenki, a ko­csisorok között csacsífogatok araszol­tak. A fiatalokon egyáltalán nem Lát­szott az iszlám világ hatása, európai ru­hákban jártak, s úgy is élnek. Amúgy Magyarország még az utca embere dőlt sem volt ismeretlen: az egyik szőnyeg- üzletben egy hetven év körüli öreg arab szívta unottan a vízipipáját, ám amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, fel­lelkesült Kiderült, a hetvenes években az Ikarus gy árban dolgozott... Kiss IjístIó százados az egyik súlyo­sabb sérültje volt a tábor elleni február 184 merényletnek: Jk támadás után előbb Babilonba vittek, ahol megműtöt­ték, aztán helikopterrel Bagdadba, egy amerikai katonai kórházba szállítottak. Kicsit idegenben éreztük magunkat ám egyszer csak megjelent egy magyar srác, aki a városban dolgozott egy7 amerikai cégnél. Mondta, hegy az interneten ol­vasta, mi történt Étát is hozott magával, valamint odaadta a telefonját hívjuk fd a családunkat Sikerült beszélnem a fele­ségemmel, aki elmondta, már értesítet­ték, de igazán csak ettől nyugodott meg. No meg attól, hogy kiderült mennyi ba­rátunk van, hiszen rengetegen érdddőd- tek, hogyan tudnának segíteni”. Babilon: a paloták és konténerek vá­rosa. Az ősi romokat Szaddám Húszéin. kicsit átépítette, hogy saját hatalmát demonstrálta Osszehordatott egy dóm bot. hogy kastélyának alapja magasab­ban legyen, mint a sütnélek Bábel tor­nya, vagy Nabukodonozotnak a romok­ra épített városa. Mivel az. asszír király betóratta a téglákba a nevét Szaddám sem maradhatott d mögötte: a téglákba az Jsteni Szaddám" feliratot vésnie. A fiainak is dombokat akart emeltetni, ezekre épültek volna kastélyaik, melye­ket libegő kötött volna össze apjukévaL A turistacsalogató látványosság azon ban csak a tervezés szüntjéig jutott. Megint Kiss László századost hallga­tom. - Az. dsö robbanás után felvettem a golyóálló mdlényemet Ekkor követ­kezett a második detonáció, amely be­szakította az ablakokat. Valami a nya­kamnak csapódott, aztán éreztem, hogy folyik a vérem. Nem vettem ko­molyan, csak amikor megláttam a szó batársam arcát, aki rögtön orvosért kiál­tozott. Bekötöttek, de átvérzett, össze is varrták a sebet. Háromnegyed óta múl­tán pedig már Babilonban voltam, ahol egy tökdetesen feiszereh amerikai kon ténerkórházhan pillanatok alatt meg is A biztonság a legfontosabb A tendfcMi háborús helyzet miatt nem vöt tanácsos katanaruhában elhagyni a tábort, biztonsági ctok- bői okosabbnak tűnt civilben kimen­nem. Kfeié nem volt túl maceras. a kapuban bemutattam az igazoló D- kártyámat, ám a visszaút igazi tortú­rának bizonyul Az őrség leültetett, s jó háronnegyed órát váratott. míg tó nem jött éltem egy magyar kato­na^ atö igazuk. Közben az arab mun­kásak kébe járkáltak... Egy neve elhallgatását kérő biz­tonsági tiszttől hallottam:- Bármilyen furcsa, bizonyos je­lékből tó fehet következtetni, várha­tó« iraki támadás a tábor ellen. - Gyanús, ha a bölyi lakosság hitelen elköltözik. A február l&i akciót vi­szont nagy valószínűséggel nem ok hajtották végre. Egyrészt fjgyetek volna a helyiekre, akik tezul Szén- robbanóanyag ugyanis rengetegbe dolgozó helybéliek közül néhártyan végzik a munkájukat, s semmivel ä Tauort mongol KatorsaK vboik. Máéi rém a magyarok sivatagi egyenruháját viseltem, hanem trópusi gyakorlót, igencsak ki­ríttam a tábor bárói közül. Éppen azért a mongol tábori örök több- szór s imepiiitonaK, igazoitanaK. Egyszer az őrtornyok megerősíté­sen doigaziak, én meg rákiáltom lencsevégre kapni ölet, mire felezett mellettem egy katonai dzsip, npsz-ropsz kocsira tétek es bevittek a lengyel parancsnok­ságra, ahol felváltva kérdezett ki a lengyel és a mongol parancs­nok Egyp fel óra vita üfcán szaba­dultam, de a készített képeket le tellett törölnöm. Viszont tudtam, legalább nyugodtan alhatok, ko­molyan veszik a feladatukat. Simon László őrnagy, csa- patpszichológus azt mondja: nás kivetette a toronyból az szert hasznait el, s valójában fo- egyik mongol 'őrt, aki sokkos galrr® sem volt, mit csinált, telje- állapdtba került. Ennek ellenére sen gépiesen cselekedett. Egy egyen meghalták, másrészt nekik nincsenek ilyen anyagi és technikai lehetőségeik. Ekkora mennyiségű kerül, és az összeállítása is meg­felelő szakértelmét igényét Az per­sze előfordulhat, hogy a táborban súgtak nékk, de ez ellen szinte semmit sem tenet tenni, ntenez le- buktatni őket, hiszen rendesen et­sem hívják fel magukra a figyelmet. Csak egyszerűen információkat száUtonak.- Elképesztő, mire képes a ka­tonai fegyelem- Amikor megtá­madták a tábort, az első robba­rögtön felkapta a fegyverét és két tárat belelőtt a teherautóba, megállítva azt. Hetvennégy ö­hűszéves mezőgazdasági fő­iskolás fiú. A neve magyarra for­dítva: Szerencsés Sors...

Next

/
Oldalképek
Tartalom