Heves Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-20 / 67. szám

Theatrumi Hírek Soós lmre-díj Március 27-én, a Színházi Vh lágnapon adják át a MASZK Soós Imre-díját. Az elismerést fiatal, pályakezdő színművészek vehe­tik át a Madách Színházban. A ki­tüntetettek között van Rácz János is, a Gárdonyi Géza Színház tagja. Kelemen-bérlet 18 órakor! Az Otelló Gyulaházán című elő­adás, a Kelemen -bérletben márci­us 27-én 18 ómkor kezdődik! Bors néni Megtartották a Bors néni olva­sópróbáját. Az előadást Novak Já­nos, a KaSbri Színház igazgatója rendezi, a címszerepben Molnár Piroska látható. Nemes Nagy Ág nes meséjében meglepetéssel ké­szül Bors néni születésnap ün­nepségére Lackó {Papp Gabi), Titüla, a macska {Hőse Csaba), Je­romos, a remeterák (Fehér ístic/z j és a Játékmester (Horváth Ferenc). Ám a legnagyobb örömet az okoz­za majd Bors néninek, ha sok-sok gyerek látogatja meg április 16-tói a Gárdonyi Géza Színházban. Művészbe járó Á színház magazinműsora, a Míwészbejárú legközelebb márci­us 27-én este 7 órától látható a VTV csatornáján. A Színházi Vi­lágnapon jelentkező műsorban az alkotók vallanak Mórát Kaland cí­mű darabjának stúdiószínházi be­mutatójáról (március 25.}. Az első rendezés élményéről faggatják Blaskó Balázst, a jelmez- és dísz­lettervezésről Fekete Györgyit, va­lamint az előadás főszereplőit: Kalmár Zsuzsát, Kelemen Csabát és Gál Kristófot. Nyomon követ­jük, hogyan szerepelt a My Fair Lady című musical a Budapesti Tavaszi Fesztiválón (március 21.). Bemutató (április 2.) előtt Csehov. Flórom nővér című drámája. Radoskm Müenkovú: rendező' és a szülészek mesélnek a különös, többrétegű csehovi viágról Anger Zsolt Dublinban Az egri társulat tagja a buda­pesti Vígszínház Össztánc című podukdójával kapott meghívást az idén 100' éves évfordulóját ün­neplő Ér Nemzeti Szmház feszti­váljára. A két teátrum között jó kapcsolat alakult ki, hiszen Mar­ton Lászlój, a VjgszÉÉáz igazga­tója művészeti tanácsadóként se­gíti az írek munkáját, s két évvel ezelőtt vendégjátékra hívta őket hazánkba. ■ A rendező kalandja Máraival Minden színész egyszer elgondolkodik azon, mi lenne, ha ki­próbálhatná, milyen lehet rendezni - szokták mondani. Blaskó Balázs, aki Márai: Kaland című drámáját állítja színpadra, már beszélgetésünk kezdetén tiltakozik: ő elégedett volt a vilá­got jelentő deszkákkal, holott évekkel ezelőtt a színház stúdi­ójában tanított, nem gondolkozott ezen. — Váratlanul ért, amikor Csizma­dia Tibor, a színház igazgató-fő­rendezője feltette a kérdést két év­vel ezelőtt: nem volna-e kedvem rendezni — meséli első érzéseit Blaskó Balázs. - Beválom, addig eszembe sem jutott. Tavaly ismét szóba került, s akkor abban álla­podtunk meg, hogy ha tááok olyan darabot, megpróbálom. Olyan művet kerestem, ami ko­runkban pozitív példa lehet. Val­lom, hogy a művészetnek nem elég tükröt tartani és szembesíteni a va­lósággal, hanem eligazodást, mér­cét is kell adnia. Eza hitvallás csa­ládi örökség, hiszen édesapám, Blaskó János, az egri főiskola rajz tanszékének művésztanára, idő­sebbik testvérem, János elismert képzőművész, Péter bátyám pedig ismert színész. így gyermekként három művészember között nőt­tem fel, akik sokat vitatkoztak az alkotásról és annak hatásáról. Ezekhez az emlékekhez vissza­nyúlva kezdtem el kutatni, elol­vastam Márai Füveskönyvét és a Négy évszakot. Kezembe akadt az „Egy polgár vallomásai” című ön­életrajzi írása. Ebben ír egy meg­történt kalandjáról, amely valószí­nűleg kiindulópontja lehetett a da­rabnak. Egy szerelem, majd egy szökíetés történetét írja le, de en­nek a románcnak már a következő állomáso n vége szakad, és háza- kükfi az asszonyt idős férjéhez. A szerző az új lehetőségeket rejtő, a biztosat hátrahagyó kaland tele üősségét veti fel. Rájöttem, meny­nyire embtematikus a „kaland” sző Márai műveiben. Blaskó Balázs, a Kaland rendezője — Mi fogott meg a Kalandban? — Már első olvasásra izgalmas­nak tartottam. Utánanéztem, az ős­bemutató 1940-ben volt a Nemzeti Színház Kamaraszínpadán. Érde­kes, hogy akkor a szövegben meg­búvó magvas mondanivalót, a fogal­mi szépséget értékelték. Ötven évvel később mutatta be a budapesti Rad­nóti Színház, majd Miskolc és Pécs - mind-mind más szövegkönyv alapján. Bennem kialakult egy kép, fél évet dolgoztam a dramaturgián, ami ennek ellenére még alakult a próbák során is. A mi változatunk­ban az asszisztensnő (Tatár Gabi) hangsúlyozottabb, nagyobb szere­pet kapott, őaz, aki mindenről tiid a házban, és mindenkivel kapcsolat ban van. Kímaradhartott így az inas szerepe, aki a húszas-harmincas évekhez kötné a cselekményt. Ezzel elértük, hogy az előadás „kortalan­ná vált”, amiben játszódik. Olyan emberi és szellemi minőségekről szól a domb, mint az egymásért való fe­lelősségvállalás, kitartás, a másik személyiségének tisztelete, hogyan lehet fájdalommal, de lemondva elő­segíteni a másik boldogságát-Az elő­adás a becsület és a tisztesség meg emelt példáját mutatja. Erősít ab­ban, hogy így is lehet élni. Hiszen keressük kapcsolatainkban az el­vesztett finomságot, a tiszteletet. Ez a mű jó „ürügy” arra is, hogy felhív­juk a figyelmet az emberi értékekre. — Mennyire alkalmazkodik eh­hez a mély lelkiséghez az előadás­mód, a díszlet, a jelmez?- A szövegben és a tervezés­ben is arra törekedtünk, hogy egy­szerű legyen, ne vonja el a figyel­met a belső történésektől, hiszen a lelkekben, e találkozások feliz­zásában van a cselekmény. Aldobotyi Nagy György szerkesz­tésében Chopin és Csajkovszkij zenéje is ezt erősíti: aláhúzza, megelőlegezi, ellenpontozza vagy lezárja a színpadi cselekményt. — Milyen élmény a színésznek a rendező szemével látni a darabot?- Óriási élmény és felelősség, hogy meg kell komponálni, egész­ben kell látni a jelenetek és a fel­vonások egységét. A hatás kedvé ért patikamérlegen mérjük a hangerőt, a gesztusokat. Ugyan­akkor az előadás minden résztve­vőjéhez meg kell találni a megfe­lelő hangnemet, a kulcsot, hiszen a bizalom önbizalmat jelent. A stáb lelkiismeretesen dolgozott, kialakult egyfajta együttgondol­kodás. Hiszek a közös munkában, hiszen ettől válik valóban a mi­enkké az előadás. Érdekes, hogy mialatt rendeztem, magamról is mennyi mindent megtudtam! Kí­váncsi vagyok, hogy egy olyan szerepben, ami ezekre az új ta­pasztalatokra épül mindezt fel tudnám-e használni? run csőké Lélekre fordított figyelem Találkozás egy régen elemzett szereppel — Régóta tafoy küfönfeges kapcso­ld füzMámt Kaland című drámájá­hoz. Másodéves főiskolásként Urig- vári Tamás óráján keiett másfél órás előadást tartanom a műről, amikor hazanfebai be voltak tiltva a MáraL- művek, de a főiskolán dramaturgié ból példaértékű kulcsdarabként tar­tották nyilván. Jtz a színhúz, ame­lyik Morcát iáissza majd, az ország legsikeresebb színháza lesz" — mondta 1977-ben tanárom. Örülök, hogy 27 év után újra taláftozom a darabbal méghozzá az egyik fősze­replőjét, de Kádár Pétert jáiszfaatom -vadja be Menten Csaba. — Másként játszattátok vobm akkor, a 70-es években Mázait, mini most? —Az igaz, hogy másfajta színház, s másfajta előadások voltak akkor. Az akkori pateúkus kifejezésmód el­len lázadtaka főiskolások. Érdekes, azt hiszem* akkoriban éppúgy tol­mácsetem volna, mim most, őszülő fejjeL Az egri bemutatón arra törek­szünk, hogy minél egyszerűbben, tisztábban közöljük szavait. Bár ez eredetileg nagyszínházi d&ab, rre kihasználjuk a stúdiószínpad közel­ségét a pillanatnyi feszült csendet megtörő mmÉnáls gesztusetet, az érezhető lélegzetvételeket A létek fé­lé fordítjuk a néző figyelmét, amivel nagyobb hatást érünk d, mintha külsődleges eszközökkel pmtxdkoz- nánk féttámia lélek rejtelmeit — Első látásra Kádár Péter ha­tározott, céltudatos ember benyo­mását ketti...- Rendkívül okos, felkészüli, tehetséges és szerény ember. Tele van bizalommal és tisztelettel az emberek, illetve alázattal a mun­kája iránt. Komoly élettapasztala­ta van, talán ezért is tudja hatal­mas önfegyelemmel kezelni fele­sége szerelembe esését, majd be­tegségét, és önzetlenül le tud mondani a szeretett lényről. A da­rab szíveáeíke az önzetlen szere tét és az egymás iránti, min denekíeletti tisztelet. Kelemen Csaba - dr. Kádár Péter — Fegyelmezett és önzetlen, mégis a darab végén kitárulkozik, bevallja feleségének tettének okát.- Amikor a röntgennel átvizs­gálja feleségét, majd magát, a lélek tisztaságit is megmutatja. A másé dik felvonás végén vállára veszi az elválás és lemondás nehézségét. Nem íeikiismeret-íurdaiást akar kelteni az asszonyban, hanem a közönség előtt tesz vallomást. Ek­kor derül ki, hogy racionális, még­is érzelmes ember, aki úrrá lesz in­dulatain. Aki megmutatja, ki is ő valójában. Márai Kádár Péter sze­mélyében olyan embert állít elénk, aki a mai ember számára is köve­tendő példa lehet. __ pcsi A z istentiszteletet akkor is meg kell tartani Beszélgetés Radoslav Milenkovié rendezővel Április 2-án lesz Csehov Három Nővér című drámájának be­mutatója az egri Gárdonyi Géza Színházban. Az előadást a ne­ves, hazánkban is sokat dolgozó szerb rendező, Radoslav Milenkovié rendezi. Őt kérdeztük arról az útról, melyen a pró­bák során együtt halad a színház legkiválóbb színészeivel.- Egy messziről jött rendező hogyan vá­logat szereplőka ren­dezéséhez, miként alakul ki a szerep- osztás?- Önállóan válo­gattam a szereplő­ket. Tavaly május­ban öt napot töltöt­tem Egerben és nyolc előadást lát­tam. Ezek alapján el tudtam dönteni, kik­re van szükségem. Néhány kisebb szerepet az igazga­tó úr osztott ki. Ez érthető, hiszen a direktornak is vannak sajátos szempontjai, én pedig tózom az ő értékítéletében. Ugyanaz a szerep- osztás játszik a bemutatón tehát, amely májusban született.- Beigazolódtak-e azok az elkép­zelések, amelyek a szerepválogaiás- kor foglalkoztatták?- Konkrét cél vezérelt, amikor a szereplőket kiválasztottam, s célja im - melyek egyelőre talán marad­janak titokban - pontosan megvaló­sulnak a próbafolyamatban.- Ha mára titkoknál tartunk mi az a vonal, amely mentén próbálja megfejteni Csehov titkát ?- A próbafolyamatot meg keD előznie a személyes hozzáállásnak és érdeklődésnek. Ettől a személyes hozzáállástói függ, hogy az előadás meddig jut el a szakmai megvalósí­tásban. Számomra az a legizgalma­sabb, hogy száz évvel Csehov után is olyan kapcsolatokat lehet találni, melyek pontosan újak le, fejezik ki a mai valósághoz való viszonyun­kat. Ezt két oldaliról tudom megkre zdíteni. Az egyik, hogy egy Isten nélküli, istentelen világán élünk, bár nem tartozunk azon kisebbség­hez, akik Istent már fökserélték a pénzzel vagy más anyagi dologgal. Mégis így éljük Ids életünket, ami azonban nem rendelkezik Istennel. Akkor sem élünk vele igazán, ha templomjárók vagyunk. Isten pedig hiányzik, bárhogyan hívják is, vagy a világ bármely'részén legyen is. Ez a kettős életünk pedig kínt* halma­zából álL Ez az értéktelenségnek, a kínlódásnak, a fájdalmaknak a léte, mely egyszerre dramatíkus és drá­mai. Ugyanakkor fennköltebb meg^ nyílvánulásainkat rengeteg profan- itás és banalitás méteiyezi. Ezek a fájdalmak és az egyébként fennkölt- nek nevezhető állapotok és érzel­mek csupán azt szolgálják, hogy ezt a vulgaritássai és banalitással terhdt életünket túléljük. Ez pedig nem olyan fényes kilátás.-EzagpmMÉíságÖnM fakad, és mintegy ráhúzza Csehovra, vagy Csehovból így lehet ma épákezni?- A középpontban Csehov van, ő a hordozója ennek az érzületnek, ezért csak rá szabad összpontosíts ni. Az ő életre keltésével lesz a kö­zönség számára is tapintható ez a gondolati világ.- Az, hogy ebben a munkafolya­matban különböző, arasz, szerb és magyar kultúrák kapcsolódnak össze, megkönnyíti vagy nehezed a Csehov-fejtéstl-Ezafajtamultí- kulturalítás jótéko­nyan hat az egész folyamatra, mind­emellett az ember­ség a kultúráktól független, azokon átívelő fogalom.- Ön sokat dolgo­zik ilyen, többkul­túrájú környezet­ben. így például Ka­posvárott sokat ren­dez és rendezett. Mostanában azt mondják, hogy Egerben olyan fo­lyamatok indultak el, amiket ott már átéltek, ami ott már megva­lósult. Érez-e ebből valamit?- Örülök, hogy részese lehetek ennek az időszaknak itt Egerben. Kaposvárral persze más a kapcsola­tom, már csÁ azért is, mert ott már sokat dolgoztam. Van azonban egy nagyon jó érzésem - bár ez az itte­ni első rendezésem mégpedig az, hogy barátokkal dolgozhatom. Mé­lyen személyes pillanatokat élünk meg nap mint nap, mégsem esünk a személyeskedés hibájába a mun­ka során. Ez pedig a barátság első, de megbízható jele.-S gondolom, a bizalomé is.- A színház éppen úgy műkö­dik, mint a szerelem. Csak akkor le­het sikeres, ha az emberek nyíltak és őszinték.- Külső szemláőként úgy tűnik nagy lendülettel, tudatosan és ezzel a bizalommal látott neki a munká­nak Ezt a hozzáállást visszakapja- e a színpadnál?- Ennek óhatatlanul így keß tör­ténnie. Nem jöhet más vissza a szín­padról, csak az, amit befektetett az ember. Az ugyanis eíkerülhetetlai és természetes, hogy a rendezőiek fel­készültnek kell lennie, hiszen nem a darabot, hanem az előadást rendezi. Ezt pedig nem végezhetik a színó szde, hanem a rendezőiek keß v% lehajtaná. Mindent keß tudnia a da­rabról, és mindezt a felkészültségről eredő tudást meg kell tudni osztani a színészekkel. Majd arról is meg keß győznie őket, hogy az a helyes út, amit ő jelölt ki számukra. Hogy vé­gül is műven lesz az előadás, attól függ hogy a színészek mit tudnak hasznosítani abból a kincsből, amit a rendezőtől kapnak Maga az előadás ennél jóval többet is jetett, mert eza próbákon megtörtént dolgok függvé nye. A rendezni manka szépsége ab­ban ncjük amint nyomon követem, hogyan öltenek testet a színészben dső gondolataim. Ha ötven próbán keresztül hasznosan, nyíltan és őszintén voltunk együtt - egyrészt mi alkotók egymással, másrészt mindannyian az íróval Csehowal akkor az előadások szükségszerűen túlmutatnak a produkció szakma határain. Dy módon a mi munkánk értelmessé teheti az életünket. Hi­szen ez sem más, mim Isten „behe­lyettesítésének” egy módja. Ha a templomok üresek is, nekünk köte­lességünk megártani az istentiszte­letet. Ha pedig ennek az istentiszte letnek a Ümgyája igaz, akkor isten jelenvan. eghbbéla Március havi műsor 22. HETF0 T9Q0 AZ EGRI FESZTIVALBALETT BEMUTATÓJA 26. PÉNTEK 1900 VALAHOL EURÓPÁBAN Bérletszünet 27. SZOMBAT 18.00 SZÍNHÁZI VILÁGNAP OTELLÓ GYULAHÁZÁN Kelemen-bérlet 25. CSÜTÖRTÖK T9.Q0 KALAND Bemutató előadás 30. KEDD HUH KALAND 31. SZERDA 19.00 KALAND Áprilisi előzetes 2. PÉNTEK 1900 HÁROM NŐVÉR Bemutató előadás Gárdonyi-bérlet 3. SZOMBAT 1900 HÁROM NŐVÉR Egri páholy 1. CSÜTÖRTÖK 1900 KALAND Játék Játsszon Velünk! Az egri Gárdonyi Géza Színház a 2003/2004-es évadban játékot hirdet az Interneten. Előadásainkkal kapcsolatban kéthetente feheszünk egy- egy kérdést. A megfelelő választ pedig várjuk a szmház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail címére iggszinha7@agria.hul . A helyes megfejtők közül minden alkalommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk lehet egy-egy előadásra. Az évad végén pedig a legtöbb he­lyes választ beküldők között értékes nyereményeket sorsolunk ki. A helyes választ beküldők közül Laczkóné Kiss Beatrix egri né­zőnk nyert játékunk 13. fordulójának sorsolásán két személyre szó­ló meghívást színházunk valamely márciusi előadására. Következő kérdésünk: — Milyen előadásokat lát vendégül a színház a U. Egri Monodrá­ma Fesztiválon április 4-6. között? Soroljon fel kettőt! Kérjük, megfejtéseiket április Tjéig küldjék el a színház postai (Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail címére ( ggszinhaz@agria.hu ). A nyeremény: 2 jegy a II. Egri Monodráma fesztivál valamely elő­adására. ■ II. Egri Monodráma Fesztivál 3.16.30 Kintendia Rate Miienkovic 4. 11 óra. A BOLDOG HERCEG Bodnár Zoltán 4. 15 óra Raf Nádasy Erika 4. 17 óra, A DÍJBESZEDŐ Marcel Oehránek 4. 19 óra, KÉSZ! VÉGE! Bronislav Poloczek 4. 21 óra, ROSE Vári Éva 5. 11 óra, PaPrika Jancsi visszatér Bartha Tóni 5.17 óra, EGY ÖRÜLT NAPLÓJA Bertók Lajos 5. 19 óra, UTAZÁS BUENOS AIRESBA Gabriela Muskala 5. 21 óra, A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG CSODÁLATOS ÉLETE Bezerédi Zoltán TÚLÉLÉSI GYAKORLATOK Bán János 6. 11 óra, AZ ÉLET ÉS A HALÁL VIZE Écsi Gyöngyi 6. 17 óra, RUDOLF HESS TÍZPARANCSOLATA Fillár István 6. 19 óra, EGY ÖRÜLT NAPLÓJA Horváth Lajos Ottó 6. 21 óra, HESS Nicu Mihoc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom