Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-08 / 285. szám
7. OLDAL EletMód HEVES HÍRLAP— Labdarúgás Többet vártak az őszi szezontól az NB lll-as gyöngyöshalásziak 11. MOZAIK Kosárlabda Budafokon folytatta menetelését a Vitai Éger- Fekete Sasok csapata 12. oldal Soproni zárás Döntetlennel végződött a labdarúgó NB I. utolsó idei bajnoki mérkőzése 12. oldal Fakanállal a fél világon át Fokhagymás lángos és Stefan Schnitzel a mesterkezű szakács konyhájából A torontói Small Budapest a kora délutáni órákra mindig kísértetiesen elcsendesedett, a késői vacsoraidő előtt alig-alig lézengett vendég az étteremben. Az egyik ilyen csendes órában a tulajdonos - hangosan gondolkodva - azt kérdezte a konyhafőnökétől, hogy szerinte mivel lehetne ilyenkor becsalogatni az embereket.- Csináljunk lángost! - hangzott a válasz.- De ki eszi azt meg itt...?- A magyarok biztosan - mondta a szakács, s menten neki is látott, hogy kisüssön néhányat. S mit ad a sors, éppen akkor ült be egy italra az egyik régen Kanadába szakadt hazánkfia, akinek a fokhagymás lángos illatára menten összeszaladt a nyála. Rendelt is nyomban, ám ami ennél is többet ért: telekürtölte a várost, hogy a Small Budapestben milyen finomat evett.- A végén már nem győztük a rohamot - meséli az ismert egri vendéglátó szakember. - Egy olasz pizzást kellett megbízni, hogy készítse el a tésztát, amiből tányér nagyságú lángosokat sütöttünk, s úgy tálaltuk, hogy fogpiszkálóval tűztük a közepére a fokhagymát... k Az ötvenes évei közepén járó, őszes hajú, jó kedélyű szakácsmestert eddigi pályafutása alatt számtalanszor kegyeibe fogadta a sors. Mint beszélgetésünk elején Jankó István elárulja, már az is annak tudható be, hogy a Gyulán letett érettségi után a konyhaművészet iránt kezdett érdeklődni. Miután kitanulta a szakmát, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola mellett indított szálloda- és idegenforgalmi szakon képezte tovább magát, s olyan neves helyeken tölthette gyakorlati idejét, mint a Sport, illetve a Gellért Szálló.- Aztán egyszer elcsaltak a pará- di Kakukk étterembe, később onnan kerültem a szépasszony-völgyi Kert vendéglőbe, s ezzel itt is ragadtam - idézi fel az Egerbe vezető utat. - Itt nyitottam meg 1982-ben, s vezettem tizenkilenc éven át saját üzletemet, a Várkapitány étteremet...- ...Csülök mindféle módra! - csettintek a név hallatán, mert máig a számban érzem az ottani konyha specialitásának az ízét. S nem vagyok egyedül ezzel. k Megnyalták ugyanis mind a tíz ujjúkat annak a líbiai katonai delegációnak a tagjai is, akik - anno 1984-ben - a Várkapitányban ebédeltek. Igaz, ők nem csülköt, hanem többek között mézben áztatott hegyes, erős zöld paprikát, majd rozmaringlevéllel ízesített csirkemellet, utána pedig remek pusztagulyást ettek. Mire véget ért a fogások sorozata, az étterem tulajdonosa meghívást kapott Líbiába.- Ez volt március 8-án, s május elsején már kinn is voltam - meséli Jankó István, aki az indulásig hátralévő időben egy Egerben dolgozó arab orvostól vett intenzív nyelvórákat. - Ez elengedhetetlen volt, A svájci csapat tagjaként az egyik belgiumi nemzetközi versenyen mert konyhavezetőként valahogy meg kellett értemem magam az ottaniakkal. A kint töltött egy esztendő sokat jelentett szakmailag, mert - mint megjegyzi - a jó szakács is holtig tanul. Az araboktól a hal, a birka, a csirke elkészítésének ezernyi változatát sajátította el, s ma sem felejti a kövön sütött bárányszeletek, vagy a mazsolás rizzsel töltött birkahús ízét... A következő meghívást is a Várkapitányban kapta. Egy alkalommal ott étkezett ugyanis a városban turnézó kanadai magyar öregfiúk focicsapata. Szívesen lámák a torontói Magyar Házban, mondták a séfnek, aki nem sokkal később már a Hungárián Búbban, a Small Budapestben, illetve egy kisvendéglőben főzte a híres csirkepaprikást, a töltött káposztát, a gulyást, meg amit rendeltek. Egyszer például mákos tésztát.- Az ottani magyar üzletekben szinte minden alapanyagot be tudtunk szerezni, mákot viszont nem - meséli. - Megkértem a szabadságra hazautazó kollégámat, hogy visszafelé jövet, hozzon már vagy tízküónyit. Csak hát odakint a mákot kábítószer-alapanyagnak tartják, s el is kobozták a vámosok, a készséges kolléga pedig csak úgy került ki a fogdából, hogy a gyakori vacsoravendégnek számító ínyenc diplomaták mindent bevetettek érte. * A Salzburg melletti Mattsee arról is nevezetes, hogy a II. világháború idején egy hétig ott őrizték a magyar koronát. Ebbe az osztrák városba pályázat útján került a „várkapitány”, akit szakmai jártassága, nyelvismerete és korábbi referenciái alapján választott konyhafőnökévé a 320 személyes Postakocsi étterem vezetője. Két évig az ottani étlap 70 százaléka magyar specialitásból állt. Az olaszországi Sappada egyik szállodai éttermének a pályázata is elfogadható nyelvtudást kért. A csábítás nagy volt, s a szakmai sikerért sok mindent megtesz az ember.- Szinte egy szót sem tudtam olaszul, de azt írtam be, hogy már három éve tanulom. A munkaadó, Don Luigi átnézte a pályázatot, s jelezte, hogy ekkor és ekkor érkezik hozzám elbeszélgetésre. Negyvenöt éves fejjel harmincöt napon keresztül éjjel-nappal gyűrtem az olaszt, s nem hiába: tizenkét jelentkező közül elnyertem az állást. Ezután Svájc következett, a berni kantonbeli Thun városa, ami - úgy tűnik - hosszú időre megfogta a magyar szakembert, mert idestova tíz éve ingázik az alpesi ország és Eger között. Ételspecialitásaival - így például a füstölt szalonnával, kolbásszal, hagymával töltött sertésszelettel, vagyis a Stefan Schnitzel-le\ - kivívta a helyi szakma, a sajtó és a vendégek elismerését. S bár a WACS, a Nemzetközi Szakács Szövetség tiszteletbeli tagsága nagy dolog, a svájciaktól kapott egyszerű titulus - mesterkezű szakács - jobban a szívéhez nőtt. SZILVÁS ISTVÁN Vendégváró A szakmában elért sikerek után adományozott cím, a szakács mester tulajdonosa a világ számos pontjáról hozott magával egy-egy receptet, ami alapján itthon - jelenleg a szilvásváradi kempingben lévő éttermében - el is készíti a távoli ételspecialitásokat. Mi több, a szakközépiskolás és szakiskolás fiatalok, továbbá a felnőttképzésben részt vevők oktatójaként, illetve a szintén a szakácsként dolgozó két fia - István és Róbert - segítőjeként tovább is adja azokat. Most olvasóinknak ajánl egy Kanadából származó, s az ünnepi asztalra tálalható vendégváró finomságot. A sózott, fehér borssal megszórt borjú- szeleteket olvasztott vajon mindkét oldalon hirtelen megsütjük, majd vajazott tepsibe rakjuk. Sós vízben makarónit főzünk, ezt a natúrozott hús visszamaradt szaftjával gondosan vegyítjük, egy egész tojást ütünk hozzá, majd jól összekeverjük, s felhalmozzuk a natúr húsra. Tehetünk a tésztára lazacszeletet, amit egy mokkáskanál tejföllel beborítunk, és sajtot reszelünk a tetejére. Az egészet forró, előkészített sütőben pirosra sütjük, s amikor elkészült, friss salátalevélen tálaljuk vendégeinknek. Jó étvágyat hozzá!______■ Emlékezés és megújulás Az Egri Egyházmegye jubileumi éve Ezeréves az Egri Főegyházmegye. A Szent István király által az esztergomi érsekség felállításakor létrehozott, és annak joghatósága alá rendelt egri püspökség alapításáról nem maradt fenn korabeli okirat. A történészek szerint annyi bizonyos, hogy az egri egyházmegye alapítása 1001 és 1009 között történt. Szervezésében már részt vett Anasztáz esztergomi érsek, tehát néhány évvel az esztergomi alapítás után történhetett az egri püspökség alapítása és intézményeinek megszervezése. Több történész véleménye szerint azonban az 1004 a legvalószínűbb időpont. Az idén advent első vasárnapjától 2004 Krisztus király vasárnapjáig tart az egyházmegyében a jubileumi esztendő, melynek során még két másik kerek évfordulót is ünnepelnek az egyházmegye hívei: 200 éve, 1804-ben érsekség lett az egri püspökség, illetve 300 éves az Egri Papnevelő Intézet, amit 1704-ben Telekessy István püspök alapított. A XVIII. században többször felvetődött a nagy kiterjedésű egyházmegye felosztásának gondolata. Mária Terézia és fia, II. József is eredménytelenül próbálta meg a felosztás keresztülvitelét. Végül Eszterházy Károly püspök halála után a püspöki széküresedés idején megtörtént a felosztás. VII. Pius pápa 1804. augusztus 9-én írta alá azt a bullát, amely az addigi püspökség területéből létrehozta a kassai és szatmári püspökséget, az egri egyházmegyét pedig érseki rangra emelte. Az első egri érsek Fuchs Xavér Ferenc lett. A Papnevelő Intézet alapító levelét 1709-ben adta ki Telekessy püspök, a papképzés azonban már korábban, valószínűleg 1704- ben megindult. 1705-ből van adatunk arról, hogy fölszentelték az első négy papot, akik már Egerben végezték a teológiát.. Ez akkor még csupán egyéves képzést jelentett. Jelenleg az Egri Hittudományi Főiskola az ország legrégebbi olyan papnevelő intézete, amelyben a történelmi viszontagságok ellenére folyamatosan történt a katolikus papok képzése. Advent első vasárnapján a jubileumi évet megnyitó körlevelet olvasták fel az egyházmegye templomaiban. Ebben az érsek-főpásztor emlékezésre, hálaadásra és a lelki megújulásra szólítja fel az egyházmegye százhetven aktív papját, és a több mint hatszázezer katolikusát. Erre a szándékra az egyházmegye minden templomában a hónap első vasárnapján, valamint a nagyobb ünnepeken közösen elimádkozták az egyházmegye most megfogalmazott közös hálaadó és felajánló imádságát. Azt is megtudjuk, hogy egy esztendőn keresztül ünnepségek és különböző rendezvények sorozatával igyekeznek emlékezetessé tenni a jubileumi esztendőt. Márciusban - neves egyháztörténészek közreműködésével - tudományos konferenciát tartanak, májusban lesz az egyházközségek közös bazilikái ünnepsége. Szeptember 25-én pedig az országos jellegű ünnepség a Magyar Katolikus Püspöki kar tagjainak részvételével. A különböző publikációk sorában elsőként már megjelent az Ezredévi emlékkönyv, amely olvasmányos formában hasznos információkat tartalmaz az egyházmegye történetéből. A közeljövőben várható az új egyházmegyei névtár (schemas- tismus) megjelenése. Erre az évre ünnepi zászlót is készítettek, amit az egyházmegye minden templomában el kell helyezni. A zászlón olvasható évszámok a millenniumra és az érsekség fennállásának bicentenáriumára emlékeztetnek. A jövő szeptemberi fő ünnepségre elkészül az Egri Bazilika főbejárati bronzkapuja, amely megörökíti az egyházmegye múltjának kiemelkedő eseményeit és szereplőit. A jubüeumi év programja, az ünnepségeket előkészítő bizottságnak köszönhetően, szinte már teljesen véglegesült. A jubileumi évet meghirdető körlevél jókívánságokkal és imádságos fohásszal fejeződik be. Seregély István egri érsek többek között ezt kéri papjaitól és híveitől:,,Fakadjon ezért az esztendő során mindnyájunkban sok, új és jó elhatározás, hogy méltóképpen folytathassuk elődeink 1000 éven át máig megőrzött és továbbadott keresztény életét. ” AZ EGRI EGYHÁZMEGYE Karácsonyi Ajándék a Kishegyedtől Boldog % Karácsonyi u Mit üzen a szád sütés-főzést f^*”***»* kíván és ehhez ajándékba i \ egy színes HABLAPÁTO ad minden vásárlójának a Édes dundU K<*fPk<*firw*k a «Húrok ' ikéÉjszakai .n elegancia á SnxÉ Az örök fiatalság raerete A £|l csodája Hozd a DOLHAI LAJOS
