Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-08 / 285. szám

7. OLDAL EletMód HEVES HÍRLAP— Labdarúgás Többet vártak az őszi szezontól az NB lll-as gyöngyöshalásziak 11. MOZAIK Kosárlabda Budafokon folytatta menetelését a Vitai Éger- Fekete Sasok csapata 12. oldal Soproni zárás Döntetlennel végződött a labdarúgó NB I. utolsó idei bajnoki mérkőzése 12. oldal Fakanállal a fél világon át Fokhagymás lángos és Stefan Schnitzel a mesterkezű szakács konyhájából A torontói Small Budapest a kora délutáni órákra mindig kísértetie­sen elcsendesedett, a késői vacsora­idő előtt alig-alig lézengett vendég az étteremben. Az egyik ilyen csen­des órában a tulajdonos - hangosan gondolkodva - azt kérdezte a kony­hafőnökétől, hogy szerinte mivel lehetne ilyenkor becsalogatni az embereket.- Csináljunk lángost! - hangzott a válasz.- De ki eszi azt meg itt...?- A magyarok biztosan - mondta a szakács, s menten neki is látott, hogy kisüssön néhányat. S mit ad a sors, éppen akkor ült be egy italra az egyik régen Kanadába szakadt hazánkfia, akinek a fokhagymás lángos illatára menten összeszaladt a nyála. Rendelt is nyomban, ám ami ennél is többet ért: telekürtölte a várost, hogy a Small Budapestben milyen finomat evett.- A végén már nem győztük a ro­hamot - meséli az ismert egri ven­déglátó szakember. - Egy olasz piz­zást kellett megbízni, hogy készítse el a tésztát, amiből tányér nagyságú lángosokat sütöttünk, s úgy tálal­tuk, hogy fogpiszkálóval tűztük a közepére a fokhagymát... k Az ötvenes évei közepén járó, őszes hajú, jó kedélyű szakácsmes­tert eddigi pályafutása alatt számta­lanszor kegyeibe fogadta a sors. Mint beszélgetésünk elején Jankó István elárulja, már az is annak tud­ható be, hogy a Gyulán letett érett­ségi után a konyhaművészet iránt kezdett érdeklődni. Miután kitanul­ta a szakmát, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola mellett indított szállo­da- és idegenforgalmi szakon ké­pezte tovább magát, s olyan neves helyeken tölthette gyakorlati idejét, mint a Sport, illetve a Gellért Szálló.- Aztán egyszer elcsaltak a pará- di Kakukk étterembe, később on­nan kerültem a szépasszony-völgyi Kert vendéglőbe, s ezzel itt is ragad­tam - idézi fel az Egerbe vezető utat. - Itt nyitottam meg 1982-ben, s vezettem tizenkilenc éven át saját üzletemet, a Várkapitány éttere­met...- ...Csülök mindféle módra! - csettintek a név hallatán, mert máig a számban érzem az ottani konyha specialitásának az ízét. S nem va­gyok egyedül ezzel. k Megnyalták ugyanis mind a tíz ujjúkat annak a líbiai katonai dele­gációnak a tagjai is, akik - anno 1984-ben - a Várkapitányban ebé­deltek. Igaz, ők nem csülköt, ha­nem többek között mézben áztatott hegyes, erős zöld paprikát, majd rozmaringlevéllel ízesített csirke­mellet, utána pedig remek puszta­gulyást ettek. Mire véget ért a fogá­sok sorozata, az étterem tulajdono­sa meghívást kapott Líbiába.- Ez volt március 8-án, s május elsején már kinn is voltam - meséli Jankó István, aki az indulásig hátra­lévő időben egy Egerben dolgozó arab orvostól vett intenzív nyelv­órákat. - Ez elengedhetetlen volt, A svájci csapat tagjaként az egyik belgiumi nemzetközi versenyen mert konyhavezetőként valahogy meg kellett értemem magam az ot­taniakkal. A kint töltött egy esztendő sokat jelentett szakmailag, mert - mint megjegyzi - a jó szakács is holtig ta­nul. Az araboktól a hal, a birka, a csirke elkészítésének ezernyi válto­zatát sajátította el, s ma sem felejti a kövön sütött bárányszeletek, vagy a mazsolás rizzsel töltött birkahús ízét... A következő meghívást is a Vár­kapitányban kapta. Egy alkalom­mal ott étkezett ugyanis a városban turnézó kanadai magyar öregfiúk focicsapata. Szívesen lámák a tor­ontói Magyar Házban, mondták a séfnek, aki nem sokkal később már a Hungárián Búbban, a Small Bu­dapestben, illetve egy kisvendéglő­ben főzte a híres csirkepaprikást, a töltött káposztát, a gulyást, meg amit rendeltek. Egyszer például mákos tésztát.- Az ottani magyar üzletekben szinte minden alapanyagot be tud­tunk szerezni, mákot viszont nem - meséli. - Megkértem a szabad­ságra hazautazó kollégámat, hogy visszafelé jövet, hozzon már vagy tízküónyit. Csak hát odakint a má­kot kábítószer-alapanyagnak tart­ják, s el is kobozták a vámosok, a készséges kolléga pedig csak úgy került ki a fogdából, hogy a gyako­ri vacsoravendégnek számító ínyenc diplomaták mindent beve­tettek érte. * A Salzburg melletti Mattsee arról is nevezetes, hogy a II. világháború idején egy hétig ott őrizték a ma­gyar koronát. Ebbe az osztrák vá­rosba pályázat útján került a „vár­kapitány”, akit szakmai jártassága, nyelvismerete és korábbi referenci­ái alapján választott konyhafőnöké­vé a 320 személyes Postakocsi étte­rem vezetője. Két évig az ottani ét­lap 70 százaléka magyar speciali­tásból állt. Az olaszországi Sappada egyik szállodai éttermének a pályázata is elfogadható nyelvtudást kért. A csá­bítás nagy volt, s a szakmai sikerért sok mindent megtesz az ember.- Szinte egy szót sem tudtam olaszul, de azt írtam be, hogy már három éve tanulom. A munkaadó, Don Luigi átnézte a pályázatot, s je­lezte, hogy ekkor és ekkor érkezik hozzám elbeszélgetésre. Negyven­öt éves fejjel harmincöt napon ke­resztül éjjel-nappal gyűrtem az olaszt, s nem hiába: tizenkét jelent­kező közül elnyertem az állást. Ezután Svájc következett, a ber­ni kantonbeli Thun városa, ami - úgy tűnik - hosszú időre megfog­ta a magyar szakembert, mert idestova tíz éve ingázik az alpesi ország és Eger között. Ételspeciali­tásaival - így például a füstölt sza­lonnával, kolbásszal, hagymával töltött sertésszelettel, vagyis a Stefan Schnitzel-le\ - kivívta a he­lyi szakma, a sajtó és a vendégek elismerését. S bár a WACS, a Nem­zetközi Szakács Szövetség tiszte­letbeli tagsága nagy dolog, a sváj­ciaktól kapott egyszerű titulus - mesterkezű szakács - jobban a szívéhez nőtt. SZILVÁS ISTVÁN Vendégváró A szakmá­ban elért si­kerek után adományo­zott cím, a szakács mester tu­lajdonosa a világ szá­mos pont­járól hozott magával egy-egy receptet, ami alapján itthon - jelenleg a szilvásváradi kem­pingben lévő éttermében - el is készíti a távoli ételspeciali­tásokat. Mi több, a szakkö­zépiskolás és szakiskolás fia­talok, továbbá a felnőttkép­zésben részt vevők oktatója­ként, illetve a szintén a sza­kácsként dolgozó két fia - Ist­ván és Róbert - segítőjeként tovább is adja azokat. Most olvasóinknak ajánl egy Kanadából származó, s az ünnepi asztalra tálalható ven­dégváró finomságot. A sózott, fehér borssal megszórt borjú- szeleteket olvasztott vajon mindkét oldalon hirtelen meg­sütjük, majd vajazott tepsibe rakjuk. Sós vízben makarónit főzünk, ezt a natúrozott hús visszamaradt szaftjával gondo­san vegyítjük, egy egész tojást ütünk hozzá, majd jól össze­keverjük, s felhalmozzuk a na­túr húsra. Tehetünk a tésztára lazacszeletet, amit egy mok­káskanál tejföllel beborítunk, és sajtot reszelünk a tetejére. Az egészet forró, előkészített sütőben pirosra sütjük, s ami­kor elkészült, friss salátalevé­len tálaljuk vendégeinknek. Jó étvágyat hozzá!______■ Emlékezés és megújulás Az Egri Egyházmegye jubileumi éve Ezeréves az Egri Főegyházmegye. A Szent Ist­ván király által az esztergomi érsekség felállí­tásakor létrehozott, és annak joghatósága alá rendelt egri püspökség alapításáról nem ma­radt fenn korabeli okirat. A történészek sze­rint annyi bizonyos, hogy az egri egyházme­gye alapítása 1001 és 1009 között történt. Szervezésében már részt vett Anasztáz eszter­gomi érsek, tehát néhány évvel az esztergomi alapítás után történhetett az egri püspökség alapítása és intézményeinek megszervezése. Több történész véleménye szerint azonban az 1004 a legvalószínűbb időpont. Az idén advent első vasárnapjától 2004 Krisztus király vasárnapjáig tart az egyházmegyében a ju­bileumi esztendő, melynek során még két másik kerek évfordulót is ünnepelnek az egyházme­gye hívei: 200 éve, 1804-ben érsekség lett az egri püspökség, illetve 300 éves az Egri Pap­nevelő Intézet, amit 1704-ben Telekessy István püspök alapított. A XVIII. században többször fel­vetődött a nagy kiterjedésű egyház­megye felosztásának gondolata. Mária Terézia és fia, II. József is eredménytelenül próbálta meg a felosztás keresztülvitelét. Végül Eszterházy Károly püspök halála után a püspöki széküresedés idején megtörtént a felosztás. VII. Pius pápa 1804. augusztus 9-én írta alá azt a bullát, amely az addigi püspökség területéből lét­rehozta a kassai és szatmári püs­pökséget, az egri egyházmegyét pedig érseki rangra emelte. Az első egri érsek Fuchs Xavér Ferenc lett. A Papnevelő Intézet alapító leve­lét 1709-ben adta ki Telekessy püspök, a papkép­zés azonban már korábban, valószínűleg 1704- ben megindult. 1705-ből van adatunk arról, hogy fölszentelték az első négy papot, akik már Eger­ben végezték a teológiát.. Ez akkor még csupán egyéves képzést jelentett. Jelenleg az Egri Hittu­dományi Főiskola az ország legrégebbi olyan papnevelő intézete, amelyben a történelmi vi­szontagságok ellenére folyamatosan történt a ka­tolikus papok képzése. Advent első vasárnapján a jubileumi évet megnyitó körlevelet olvasták fel az egyházme­gye templomaiban. Ebben az érsek-főpásztor emlékezésre, hálaadásra és a lelki megújulásra szólítja fel az egyházmegye százhetven aktív papját, és a több mint hatszázezer katolikusát. Erre a szándékra az egyházmegye minden temp­lomában a hónap első vasárnapján, valamint a nagyobb ünnepeken közösen elimádkozták az egyházmegye most megfogalmazott közös hála­adó és felajánló imádságát. Azt is megtudjuk, hogy egy esztendőn keresz­tül ünnepségek és különböző rendezvények so­rozatával igyekeznek emlékezetessé tenni a jubi­leumi esztendőt. Márciusban - neves egyháztör­ténészek közreműködésével - tudományos kon­ferenciát tartanak, májusban lesz az egyházköz­ségek közös bazilikái ünnepsége. Szeptember 25-én pedig az országos jellegű ünnepség a Ma­gyar Katolikus Püspöki kar tagjainak részvé­telével. A különböző publikációk sorában első­ként már megjelent az Ezredévi emlék­könyv, amely olvasmányos formában hasznos információkat tartalmaz az egyházmegye történetéből. A közeljövőben várható az új egy­házmegyei névtár (schemas- tismus) megjelenése. Erre az évre ünnepi zászlót is készítettek, amit az egyházmegye minden temp­lomában el kell helyezni. A zászlón olvasható évszámok a millenniumra és az érsekség fennállásának bicentenáriumára emlékeztetnek. A jövő szeptembe­ri fő ünnepségre elkészül az Egri Bazilika főbejárati bronzkapuja, amely megörökíti az egyházme­gye múltjának kiemelkedő esemé­nyeit és szereplőit. A jubüeumi év programja, az ünnepségeket előkészítő bizott­ságnak köszönhetően, szinte már teljesen végle­gesült. A jubileumi évet meghirdető körlevél jókíván­ságokkal és imádságos fohásszal fejeződik be. Seregély István egri érsek többek között ezt kéri papjaitól és híveitől:,,Fakadjon ezért az esztendő során mindnyájunkban sok, új és jó elhatározás, hogy méltóképpen folytathassuk elődeink 1000 éven át máig megőrzött és továbbadott keresz­tény életét. ” AZ EGRI EGYHÁZMEGYE Karácsonyi Ajándék a Kishegyedtől Boldog % Karácsonyi u Mit üzen a szád sütés-főzést f^*”***»* kíván és ehhez ajándékba i \ egy színes HABLAPÁTO ad minden vásárlójának a Édes dundU K<*fPk<*firw*k a «Húrok ' iké­Éjszakai .n elegancia á SnxÉ Az örök fiatalság raerete A £|l csodája Hozd a DOLHAI LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom