Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-05 / 283. szám
II. OLDAL SSÉLYEGY E N L Ö S É G 2003. December 5., péntek Kisebbségi szervezők Újszász Intézményi hálózat a romákért Jász-Nagykun-Szolnok megyében 33 település önkormányzata foglalkoztat roma aktivistát, főleg közhasznú munkára. Az általános példán túl Ujszász város önkormányzata pályázat útján kisebbségi szervezői státust is létrehozott a közelmúltban. A 6800 lelket számláló Újszászon 9-11 százalékra becsülik a roma kisebbséget. A munkanélküliségi ráta a településen szintén hasonló, 10 százalékos nagyság- rendű, azonban ez utóbbi adat mégsem nyújt reális képet, ugyanis épp az említett kisebbségből nem kívánják magukat regisztráltatni a megyei munkaügyi központban. A Molnár Péter polgármester által vezetett helyi önkormányzat számos lehetőséget megragad arra, hogy a teljes, illetve a csökkent munkaképességű roma lakosokat egyaránt bevonja a munkaerőpiacba. Elsősorban a város széppé tétele érdekében közhasznú munkában foglalkoztatják az aktivistákat, azonban más irányú munkalehetőségeket is keresnek számukra. A közelmúltban a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzattal történt megállapodás értelmében, pályázatot írt ki kisebbségi szervezői státus betöltésére. A két roma származású „nyertes”, Szecsődi Ferenc és Szecsődi Ferencné feladata, hogy az újszászi cigány lakosok napi gondjait feltérképezze, azokat megossza az önkormányzatok ületékeseivel, és a megoldásokat közösen keressék a szervezetekkel. A polgármesteri hivatal jelenleg távmunkahelyek pályázati úton történő elérését is szorgalmazza a kisebbségi önkormányzattal karöltve, mivel a kisvárosban élők többsége más településeken kénytelen munkát vállalni a helyi szűkös álláslehetőségek miatt. MÉSZÁROS GÉZA ____________________Hírek ___________________ K üldöttség a pápánál és a tengernél Novemberben kétszáz tagú romaküldöttség látogatott a Vatikánba, ahol fogadta őket II. János Pál pápa. A küldöttség egy feszületet is mégáldatott a Szentatyával; a keresztnek kápolnát emelnek Csatkán. Az ereklye előtte végiglátogatja a megyeszékhelyeket. A zarándokok közül többen életükben először látták a tengert. Késik a cigánytelepek felszámolása Tovább késhet a cigánytelepek - évek óta halogatott - felszámolása. A Romaügyi Hivatal (RH) ugyanis helyzetelemzést készítene, és helyi közösségfejlesztő programokat indítana a telepek szanálása előtt. Ugyanakkor a költségvetés sem biztosítja az akcióhoz szükséges forrást: az RH 10 milliárd forintot kért, a törvény- tervezet ennek a tizedét adná. Egészségügyi dolgozók Nagykanizsán Roma segéd:egészségőröket képeznek Nagykanizsán az Országos Alapellátási Intézet és a Dunántúli Roma Vezetők Szövetsége együttműködésével. Ez azért fontos, mert háromezer romáról nincs semmiféle nyom a társadalombiztosítás irattáraiban, sőt, ők még TAJ- kártyával sem rendelkeznek. Forintmilliárdok foglalkoztatásra A romák kirekesztésének felszámolása, életkörülményeik javítása mellett rendkívül fontos, hogy bevonják őket a munkaügyi tárca felnőttképzési, munkaerőpiaci képzési programjaiba - mondta Danajka Noémi, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. 2004-2006 között 183 milliárd forintot fordítanak humánerőforrás-fejlesztés operatív programokra. __________________________■ M ódszertani és Tanácsadó Irodák és a hálózatot irányító Központi Iroda létrehozását tervezi az Országos Cigány Önkormányzat a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal anyagi támogatásával az ország 19 megyéjében és a fővárosban, valamint a hét régió központjában. A hálózat felügyeletét a OCÖ látná el. Budapest A tervek szerint az irodák - melyek feladata tanácsadással, képzésekkel elősegíteni a helyi roma szervezetek bekapcsolását a térségi gazdaságfejlesztési folyamatokba, és a munkaerőpiacra - 2004. január 1- jén kezdenék meg működésüket. A hálózat és az irodák felügyeletét az OCÖ elnöksége gyakorolná. Az irodák szakmai munkáját, a szolgáltatások szakmai normatíváinak és eljárásrendjeinek kidolgozását és ennek teljesítését a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének Európai Munkaügyi Kutatások Központja értékeli majd. A létrehozandó intézményrendszer egy központi irodából, valamint 20 megyei és ORSZÁGOS CIGÁNY ONKORMANYZAT V HÁLÓZATI KÖZPONT Partnerintézmények (MMK, RKK, stb.) Külső szakértők, szakmai bázis MEGYEI ÉS REGIONÁLIS IRODÁK (26) A I A A I A Települések, kistérségek roma közösségei, romaszervezetei, kisebbségi önkormányzataik •vmmm 7 regionális Irodából állna. Az intézményhálózatot irányító központi iroda feladata a megyei és regionális irodák munkájának segítése, koordinálása, s ezen belül hat fő feladata lesz: a pénzügyek ellenőrzése, az európai uniós alapok figyelemmel kísérése, a vidék- és területfejlesztés összehangolása, a kulturális élet és a hagyományok ápolása, az ön- kormányzatokkal való kapcsolat- tartás, valamint a diszkriminációs ügyek kezelése. Ezeket a feladatokat a hálózatvezető irányítása mellett referensek látnák el. Az irodák munkatársainál minimális alapkövetelmény az érettségi, az irodavezetőknél a felsőfokú végzettség. A regionális, megyei és kistérségi munkatársak az OCÖ alkalmazottai, annak hivatali apparátusához tartoznak. Esélyek és esélyteremtés A kormány 2002 ősze óta nagy hangsúlyt fektet a romák felzárkóztatására. Ekkor jött létre a Miniszter- elnöki Hivatal romapolitikai állam- titkársága, és a tavasszal létrehozott Esélyegyenlőségi Kormányhivatal is a cigányság problémáival foglalkozik. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja a romák felzárkózási esélyeit a magyarországi romák legfontosabb szervezete, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Kolompár Orbánt kérdeztük.- Miben látja a romák felzárkóztatásának esélyét?- Beszélhetünk felzárkózásról és társadalmi integrációról. A romák társadalmi integrációjának, és azon belül felzárkózásának kulcsa elsősorban az oktatás. A gyerekeket fel kell zárkóztatni a többségi társadalomhoz. A roma társadalom zöme „normálisan” áll a kérdéshez. Nyilvánvalóan vannak szociális hátrányból adódó lemaradások az oktatás területén. Ezért kell az oktatási tárcával közösen a országos önkormányzatnak olyan felzárkóztató programokat indítania, amely könnyebbé és elérhetőbbé teszi a roma gyerekek számára az oktatási rendszerben való részvételt. Meg kell teremteni az iskolás gyerekek számára a valós esélyegyenlőséget.- Milyen hátrányokkal küzdenek ezek a gyerekek?- Ma egy roma gyerek, aki óvodai előkészítő nélkül kerül be a közoktatásba, eleve a speciális iskolára „van ítélve”. A roma gyerekek hetven százaléka nyelvi nehézségekkel küzd, a magyar nyelvből csak 200-240 szót ismernek, és ezzel a szókinccsel nem tudnak érvényesülni, nem tudják tartani a versenyt a normál tantervű iskolákban a nem roma gyerekekkel.- Mi lehet a megoldás?- A nyelvi és szociális hátrányok leküzdése csak kormányzati akarattal valósulhat meg. Be kell indítani az előkészítő osztályokat, hogy amikor a gyerek kikerül az óvodából - feltételezve, hogy be is kerül oda ne rögtön az első osztályba kerüljön, hanem egy előkészítő osztályba, ahol megkapja az iskolakezdéshez szükséges csökkentett tananyagot. Ez a plusz egy év elegendő lehet arra, hogy a roma gyerek beilleszkedhessen az oktatási rendszerbe. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jelenlegi rendszert - amelyben a roma gyerek automatikusan a kisegítő, speciális iskolába kerül - mielőbb felszámoljuk. Tarthatatlan az, hogy ezekbe az intézményekbe 80-90 százalékban roma gyerekek járnak, a cigány társadalom ugyanis ezzel minden évben újabb generációt veszít el. Ugyanakkor a roma családok szemléletén is változtatni kell, mivel a romák hagyományainak és szokásainak nagyon pozitív, de - sajnos - legalább annyi negatív oldala is van. Meg kell értetni a roma emberekkel, hogy a gyereknek az iskolában van a helye, a nyolcadik osztály elvégzése után pedig tovább kell tanulnia. Nem elégedhetnek meg az érettségivel, mert az uniós csatlakozás után még nagyobb jelentőséget kap a diploma és a szakképzettség.- Tehát a gyerekek esetében a felzárkózás kulcsa az oktatás. Mi a helyzet a felnőtt roma lakossággal? Hogyan lehet őket segíteni?- A felnőtt lakosság felzárkóztatását két részre bontanám. A negyven év feletti és az az alatti korosztály esélyeit ugyanis külön kell vizsgálnunk. A negyven fölöttieket már nagyon nehéz beültetni az iskolapadba, és rávenni őket, hogy szakmai átképzésen vegyenek részt. Azok az emberek, akik mindennapos megélhetési gondokkal küzdenek, nem szánnak sem időt, sem pénzt egy ilyen továbbképzésre, miközben otthon három- négy-öt éhes száj várja őket. Az ő érdekükben kell tartósmunka- hely-teremtő beruházásokba kezdeni, és meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a roma őstermelők is önálló vállalkozóként jelenhessenek meg a piacon. Tehát olyan körülményeket kell biztosítani, amelyekben olyan formát választhatnak, amelyből anyagilag meg tudnak élni, erkölcsi tartást ad nekik, és talán ami a legfontosabb, a többségi társadalom szemében elismert. Amíg ez nem valósul meg, és a romák csak a tranzit jellegű foglalkozatásban vesznek részt vagy közhasznú munkát végeznek, addig nincs esélyük a felzárkózásra.- Az imént azt mondta, hogy a felnőtt lakosságot két részre kell bontani foglalkoztatási szempontból. A fiataloknak jobbak az esélyei? Kolompár Orbán- Nekik a lehetőségek szélesebb palettája áll rendelkezésükre. Elsősorban a gyerekeket kell rávenni arra, hogy amíg csak lehet, tanuljanak tovább. A harminc-, negyvenéves korosztálynak azonban ez már nem nyújt megoldást. Őket tovább-, illetve átképzések segíthetik a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. Az Országos FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES Cigány Önkormányzat a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal közösen egy új intézményhálózat kialakításán dolgozik, amely segíti majd a munkanélküli romákat a nekik megfelelő képzés megtalálásában, és később az elhelyezkedésben^ STEINER KATA
