Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-03 / 255. szám
2003. November 3., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Álbeteg-táppénz: csalóka menedék? (Folytatás az 1. oldalról) Valamilyen ellátásra, ha nem is táppénzre, valóban szüksége is lenne a hasonló helyzetbe kerülőknek. S minden rendjén lenne akkor, ha nem a tényleges betegek között bújna meg ez a jelenség. — Tiszta vizet kell önteni a pohárba, elválasztva a valódi táppénzes ellátást és a más egyéb alapon segítségre szorulók, például szociális, a munkaerőpiaci járadékok és juttatások kérdését. Mindezt úgy, hogy a járulékfizetők érdeke semmiképp se csorbuljon — utalt rá a MEP illetékese. A gyakorlatban persze minden kissé másként fest. A háziorvosokat elsősorban nem is a páciensük megtartása, a puszta anyagi érdekeltség, az a bizonyos kártyapénz tartja vissza a kellő szigortól, hanem Táppénz helyett rehabilitációs járulék? A jövő évi költségvetés módosításával úgynevezett rehabilitációs járadékot folyósítanának mindazoknak, akik passzív táppénzre jogosultak, de ennek letelte után sem váltak teljesen munkaképessé - javasolja a legnagyobb kormánypárt egészségügyi munkacsoportja. A járadék forrásául a munkaügyi tárca által kezelt Munkaerő-piaci Alapnak, s annak az egymilliárd forintnak egy része szolgálna, amelyet a jövő évi költségvetésben a korengedményes nyugdíjak kifizetéséből keletkező hiány megtérítésére tervezett a kormányzat. A járadék igénybevételének lehetőségéről a 90 napos passzív táppénz lejártakor az Országos Orvosszakértői Intézet döntene. sokkal inkább egyfajta humanizmus, megértés. Bár a „beteg” is nyugodtan mondhatja, hogy ha nem írják ki, másik, készségesebb orvost keres magának. Az orvosok azt is hozzátették, hogy ma Magyarországon negyven év felett gyakorlatilag mindenkinél lehet olyan testi tüneteket, betegséget - mozgásszervi, keringési, légzőszervi kórképet — találni, nem beszélve a minden korosztály esetében alkalmazható pszichiátriai tünetekről, amivel nyugodtan táppénzre vehető. Erről azután a szakorvosok megfelelő diagnózisa is tanúskodik. Még olyan nagy jóindulatra sincs szükség. Az egészségbiztosítási pénztár végez ugyan táppénzellenőrzést, ám az orvosok döntésének megalapozottságát csak igen ritkán szokták megkérdőjelezni, a táppénz alapjául szolgáló szakmai indokokat felülbírálni. A beteg az orvos döntése és a felülvizsgálat eredménye kapcsán is fellebbezhet az illetékes szakértői fórumhoz, az Országos Orvosszakértői Intézethez. S hogy miért is volt a mostani vihar egy nagyobbacska vízben? Természetesen a pénz miatt. Az Egészségbiztosítási Alap hiánya az elmúlt években folyamatosan nőtt, nem utolsósorban a táppénzkiadások meredek emelkedése miatt. Csak az elmúlt évben 2001-ről 2002-re 125 százalékkal - 64-ről 81 milli- árdra - nőtt a táppénz hazai összege. Ebből a biztosítás megszűnése után igénybe vett táppénzre fordított kiadások jelentős emelkedést mutatnak. Ez tavaly már elérte a 9,6 milliárdot, azaz az összes táppénzkiadáson belüli aránya az 1998. évi mintegy hat százalékról közel duplájára, 11,8 százalékra nőtt. Mindezek miatt merjilt fel a táppénz- rendszer reformja, átalakítása, a kiadások lefaragásának igényével. Ezért a kormány jövő évi költségvetési tervezetében a passzív jogú táppénz idejét 180 napról 30 napra csökkentette volna, az aktív táppénz mértékét az eddigi 70-ről a napi átlagkereset 65 százalékára akarta mérsékelni. Az egyeztetést követően azonban aki legalább két éve fizeti a 3 százalékos egyéni egészségügyi járulékot, betegsége esetén továbbra is megkapja a keresete 70 százalékát, s változatlanul egy évig jár ez az ellátás. Ám 2004 áprilisától rövidül a munkahely elvesztése után - betegség esetén - igénybe vehető táppénz, 180 nap helyett már csak 90 napig jár az úgynevezett passzív jogú táppénz. Ezen belül a teljes összeget, ebben az esetben a korábbi kereset 60 százalékát csak az első 30 napban adják, ezután fokozatosan csökken az ellátás mértéke. ikji Még több pénz jut a vidéknek (Folytatás az 1. oldalról) Szintén pozitívum, hogy az agrárolló tavaly kismértékben záródott - nyomatékosította a honatya, hozzátéve, hogy 2002 volt az első esztendő, amikor a gazdák - felkészülendő az uniós versenyre - erős ösztönzést érezhették a gépberuházások és ültetvénytelepítések végrehajtására, s e két területre a korábbiaknál jóval magasabb összeget tudott a kormány biztosítani. A vizsgált esztendőben összesen 212,5 milliárd forintot fizettek ki agrártámogatásokra, a gazdálkodók adózás előtti nyeresége növekedett, elérte a 47,2 milliárd forintot. A jövedelempozíciókról szólva elhangzott: egyértelműen mutatják az adatok, hogy meghatározott gazdaságméret alatt a vállalkozó, vagy termelő valóban esélytelen, ezért is elengedhetetlen az integrációk létrehozása. A jövő évi költségvetésre utalva dr. Magda kijelentette: 2004- ben a szaktárca feladatainak ellátására közel 400 milliárd forint fordítható, igaz, ez nem jelenik meg teljes egészében a minisztérium költségvetésében, hiszen akadnak olyan tételek, amelyek a Miniszterelnöki Hivatal büdzséjében szerepelnek, illetve a kincstáron keresztül jelennek meg. Az említett 400 milliárd már tartalmazza az európai uniós forrásokat is, amelyekkel együtt akkora összeg áll az agrárium, a vidék céljaira, amilyenre korábban még sosem volt példa. is. p.) KOVÁCS JÁNOS ______ T áppénz, csalók Mindig a szavakkal van a baj. Pláne, ha rosszul is használjuk őket. Sajnos, a bejáratott fogalmainkkal nem vagyunk képesek megfelelőképpen és maradéktalanul leírni a valóságot. Vagy a szavaink nem megfelelőek erre, vagy a valóság. A dolgokat különben is oly kellemetlen, feszélyező a nevükön nevezni. Milyen szörnyen gorombán hangzik például az a kifejezés: táppénzcsaló! Tudjuk, eddig is akadtak visszaélők a betegeket megillető juttatások környékén. Örkény megírta az első napját rögtön az üzemi rendelőben kezdő, élethosszig tartó szimuláns sorsát, aki szívós munkával, mindig új tüneteket produkálva élte le sok jártasságot és még több felkészülést igénylő pályáját. Az utóbbi időben viszont, részben a keresetek emelkedése nyomán, jelentősen nőttek a táppénzre fordított kiadások. Ez tapasztalható a passzív táppénzellátás terén is. A korábbinál jóval több pénzt fizettek ki a munkahelyük elvesztése után a betegeskedőknek. Pontosabban a betegállományba vetteknek. A két fogalom ugyanis nem fedi egymást. Sejthető, hogy a passzív táppénzesek egy részét - negyedét?, harmadát?, felét? - nem véletlenül pont a munkanélküliség küszöbén éri utol a kór. Ilyenkor az orvos is megértő, segíteni akar. Érvényes betegséget, kórképet is könnyen lehet találni a nem túl stramm magyar népességnél. A munkanélküliség szakadékéba zuhanóra az vesse az első követ, aki kétségbeesésében nem ragad meg minden hasonló lehetőséget. Mert mire számíthat az állását vesztő? A hivatalokra nem. Az államra nem. Csak önmagára. Valameddig jár (ha jár) némi munkanélküli segély, no meg az átképzések, jövedelempótló juttatások, szociális segély. Nem egy szédítő perspektíva. Ha valaki nem képes önszántából boldogulni, akkor az erre rendelt állami íróasztalok túlsó felén ülőktől nem várhat megoldást. Menthetetlenül kihullik az alig létező szociális háló résein. Ez itt a többség számára nem a jóléti állam. A munkaügyi központok egyetlen pozitívuma, hogy legalább saját dolgozóiknak biztos munkahelyet adnak. Több pénz nem nagyon van az álbetegekre, de az egészségesekre se, se a dolgozókra, se a dologtalanokra. Az állam látszólag próbál cselekedni, szétválasztani a dolgokat, hogy úsz- hatná meg mindezt olcsón. Hogy jöjjön ki úgy belőle, hogy tegyen is valamit, meg spóroljon is. Nehéz ügy. Úgy szűkíteni a táppénz-jogosultsággal való visszaélés lehetőségét, hogy a tényleg bajban levők ne veszítsenek, a valóban keresőképtelenné váltak ne essenek ki az ellátásból. S a munkahelyüket vésztők se nyomorodjanak el. Igazán jó megoldás nincs. Ám cserébe nem nevezünk senkit se csalónak. Humánus világban élünk. Interregionális.kapcsolatok Korlátozott forgalom Heves megye A Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht. tájékoztatása szerint e héten is több helyen számíthatnak forgabmkorlátozásra megyénk útjain az autósok. A 23. sz. főúton Bükkszenterzsébeten és Tamaleleszen közműépítési munkák folynak, emiatt 30 km/h sebességkorlátozás, útszűkület, előzni tilos, úton folyó munkák jelzőtáblák érvényesek. A 23-as más szakaszain, így Pétervására és Szentdomonkos között, s Bükkszenterzsébeten a burkolatot javítják, ezért félpályás útlezárás is várható a fentebbi korlátozások mellett. A burkolatot javítják Vámosgyörkön is, így egyebek mellett félpályás útlezárás is várható. A 33. sz. főúton felújítják a poroszlói Szomorka-patak hídjának szegélyét és korlátját. Itt jelzőlámpás forgalomirányítás mellett félpályás lezárásra, úton folyó munkák, 60 km/h, illetve 40 km/h sebességkorlátozásra lehet számítani. Munkálatok miatt megváltozik a forgalmi rend másutt is: felújítják a siroki Tama-hidat, padka- rendezést végeznek Kisnána és Verpelét között, illetve Egerben, a Sas úton. Erdőkövesden, Istenmezején, Szederkénypusztán, illetve Váraszón közművet építenek, Szilvásváradon pedig az ivóvíz- vezeték építése miatt kell korlátozni a forgalmat. A fentebb említett összekötő utakon a korlátozás többnyire a 30 km/h (esetleg 40 km/h) sebességhatárt, útszűkület, előzni tilos, úton folyó munkák táblák érvényességét jelenti. _________■ F estmények a Kálvin-házban f Pénteken délután ünnepélyes külsőségek mellett nyitotta meg Kozma István J. festőművész tárlatát a Kálvin-ház Galériában dr. Pogány Gábor művészettörténész és dr. Nagy Imre, Eger polgármestere. A dr. Kádár Zsolt rendezésében ösz- szeállított kiállítást az érdeklődők e hónap végéig tekinthetik meg hétköznap- okon 10-17 óráig.________________________________fotói pilisy elemér He ves megye A közelmúltban három ország ifjúsági vezetői találkoztak az ukrán határtól 95 kilométerre található Viska nevű kis faluban. Mint azt Balogh Attila, az Egerben működő Helyi Ifjúsági Szolgáltató Iroda (HISZI) vezetője a Hírlap munkatársának érdeklődésére elmondta: a szervező Agora Irodahálózat kezdeményezte a szlovák, ukrán és magyar kapcsolattartást. Ebben partner volt a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (RISZI) is, amely a statiszikai régió három megyéjének Borsodnak, Nógrád- nak és Hevesnek a helyi ifjúsági szervezeteit koordinálja. Az ukrajnai találkozóra így kapott meghívást Heves megye, s az egri, pétervásári és a füzesabonyi ifjúsági szervezetek irányítói utazhattak a határon túli megbeszélésre. — A partnerség alapvetően három pilléren nyugszik - folytatta Balogh Attila. - A partnerség kialakítása mellett fontos a képzés és az információszolgáltatás. Az interregionális kapcsolattartásnak a jelentősége akkor lesz különösen nagy, amikor az unióhoz csatlakozva a schengeni határokon kívül reked Ukrajna, ahol ma is jelentős számú magyar ajkú népesség él. Ezért az anyaországnak különösen fontos lesz megtalálni azokat a módszereket és lehetőségeket, amelyekkel az ottani magyar ifjúsági szervezeteket segíthetik és amelyekkel a szlovákiai magyar lakta területek közművelődési feladatainak is lendületet adhatnak. Az interregionális partnerség következő állomása a tervek szerint Tokaj lesz, ahol a három ország ifjúsági vezetői november közepén találkoznak. iszuromd Sírok, virágok, gyertyák, mécsesek Mindannyiunknak vannak halottai, akiknek sírján halottak napján kigyulladtak a gyertyák, s a virágos hantok felett róluk emlékeztünk. Az emlékezés összeköt az örökre elköltözöttekkel, s amíg van, aki gondol rájuk, ők is élnek gondolatainkban. Hol sírjaink domborulnak, az a hely hivatalosan szólva „a halottak eltemetésére hatóságilag kijelölt, rendszerint elkerített terület”. E helyre visszük ki elhunytjainkat, hogy koporsójukba zárva, a földbe ásott sírba helyezzük őket, vallásuknak megfelelő szertartások után. Az egyházak papjai, a gyászoló hozzátartozókkal, a temetésen részt vevőkkel együtt megadják a végtisztességet azoknak, akik akár hirtelen-váratlanul, akár betegség után, végleg elköszöntek a földi léttől. Hamvasztásos temetésnél az urnába zárt hamvakat kell vagy a sírba, vagy fülkébe helyezni (urnatemető, ko- lumbárium, altemplom, kripta). Persze vannak, akik egyházi szertartás nélkül, „társadalmi temetéssel” kerülnek nyugvóhelyükre. A temetés után, amikor már nem találjuk az elköltözöttet volt otthonában, s nem találkozunk vele az utcán, a piacon, üzletben, vagy előadáson - ahol meg szokott jelenni -, akkor vesszük igazán észre, hogy nincs már kapcsolatunk vele, s hiányérzetünk támad, amely egyre csak nő és nem is múlik el az idő haladtával sem. Halottunk kikerül megszokott látókörünkből, s a gyászjelentésekből értesülünk a temetésről, vagy a hozzátartozók utólag közlik, hogy a végső kívánságának eleget téve, csendben eltemették családjuk elhunyt tagját. Csendben eltemették, az örök csend országába került, s az örök nyugalom vár rá. Legalábbis így gondoljuk mi, akik még itt maradtunk egy ideig. Addig, amíg ránk nem kerül sor. A halállal és temetkezéssel kapcsolatosan a világ népeinél különböző szokások, hiedelmek, sokszor babonás hagyományok is keletkeztek. Ilyen volt Magyarországon, hogy a halottat nem az ajtón, hanem az ablakon keresztül vitték ki a házból. Ez azt a célt szolgálta, hogy az élők közé a halott vissza ne találjon. A finneknél a koporsónak készült deszka kisebb-nagyobb darabjaiból tüzet raktak és efölött vitték át a holtat, hogy végleg távoltartsák az élőktől. Régebben a templom körül történtek a temetkezések. Ez főleg higiéniai szempontok miatt már megszűnt, de a temetőkápolnákat ma is körülölelik az ott elhelyezett sírok, felettük kereszttel. Egyes helyeken keresztek helyett kopjafákat állítanak. Ezek formás faragással, tetszetős díszítéssel és vésett felirattal emlékeznek a család volt tagjára vagy hozzátartozójára. Néhol a'kopjafákat csónak alakúra faragják, hogy a halott át tudjon kelni az élők és holtak világát kettéválasztó alvilági folyón. A régi görögöknél és rómaiaknál Styx volt a mitológiai folyó neve és náluk az is szokás volt, hogy a halott szájába egy, az akkor használatos pénzdarabot tettek: obulust (görögül obolosz), hogy az alvilág révészének, Kháronndk meg tudják fizetni a viteldíjat. Az ókori Egyiptomban gúla alakú monumentális piramisokat is alkottak. A fáraók temetkezési helyei voltak. Hatalmas kockakövekből rabszolgák tízezreivel felépített, s még évezredek után is az utókor ámulatát kiváltó építmények. Keskeny folyosó vezetett a mélyén elhelyezett sírkamrába, ahol a fáraó holttestét helyezték el. A fáraó népe isteneknek kijáró tisztelettel őrizte az uralkodó álmát. Bár emberi kíváncsisággal és lenyűgöző csodálattal nézzük a kolosszális méretű piramisokat, a mi szívünkhöz a mi temetőinkben domboruló sírok állnak közel, s a bennük porladó szeretteink kapják az emlékezés kedves virágait. Az érző embert lesújtja a gyász, a bánat, amely a neki oly kedves tény végső távozását jelenti. Az idő múlása a legjobb orvos, mert a legfájóbb sebet is lassan-las- san, de legalább részben, begyógyítja. Nekünk, ittmaradottaknak csendes fájdalommal ugyan, de tudomásul kell vennünk az elmúlást. Tudomásul kell venni, mert az ember így alkottatott meg, és az élet végessége ellen nincs fellebbezés. Egy régi latin közmondás szerint: „Nascentes morimur”, vagyis „születésünkkor kezdődik már a haldoklás”. Ez ugyan csak részben fedi az igazságot, de van alapja. Mi pedig, akik miden évben ilyenkor kilátogatunk a temetőbe, megbékéléssel és levett kalappal állunk a sírok mellett, s imádságos lélekkel emlékezve belebámulunk némán a gyertyák és mécsesek millióinak fel-fellobbanó, sárga lángjába. csillag LÁSZLÓ
