Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-03 / 255. szám

6. OLDAL NAGY T Á L Y A 2003. November 3., hétfő NAGYTÁLYA Polgármester: Hevesi László Alpolgármester: Bujdosó B. Béla Körjegyző: Nagyné Kassai Magdolna A képviselő-testület tagjai: ifj. Csirke György, Hargitai János, Herczeg Mátyás, Madarász András, Molnár Lászlóné, Varga Imre. A községháza címe: 3398 Nagytálya, Kossuth u. 34., Tel.: 36/557-102, Tel./fax: 36/557-100 Ügyfélfogadási rend: Hétfő: 7.30-17 óra. Kedd-csütörtök: 7.30-16 óra. Péntek: 7.30-12.30 óra. Lakosság száma: 885 fő 0-3 éves: 20 fő 4-5 éves: 8 fő 6-14 éves: 94 fő 15-18 éves: 48 fő 19-62 éves: 536 fő 63 felett: 179 fő Vállalkozások száma: 58 Helyi adók: • Gépjárműadó: 800Ft/100kg • Iparűzési adó: 1% • Vállalkozók kommunális adója: 1200Ft/fő • Magánszemélyek kommunális adója: 3000Ft/év Civil szervezetek: • Nyugdíjasklub • Ifjúsági klub • Nagytájáért Polgárőr • Egyesület • Önkéntes Tűzoltó Egyesület A település története: Nagytálya Egertől délre, 13 kilométerre található. Terü­letén középkori templomá­nak romjai kerültek elő. Első okleveles említése 1261 - bői való Thala nogh alak­ban. Az egri püspökség ősi birtokai közé tartozott. 1550-ben viszont már a tö­röknek hódolt, majd 1552- ben a visszavonuló oszmán hadak felperzselték, s csak 1554-58 között népesedett be újra. 1596-ban a törökök végleg elpusztították, s csaknem 180 évre népte- lennévált: 1771. május 7-én vándorolt ide az első hét te­lepes. A beköltöző németek származási helye főként Würtenberg, Szilézia, Würzburg, Mainz, Bajoror­szág és a Frank hercegség volt. Makiár és Nagytája 1950-ben Maklártálya né­ven egyesült, ám 1953-ban különváltak, 1972-ben vi­szont társközségek lettek, amej állapot 1990-ig fenn is maradt. A belső részeken kell megújulni — A makiári közös tanács meg­szűntét 1990-ben nagy megelége­déssel fogadták a nagytályaiak. Az azt követő időszakban kezdődtek meg a nagy infrastrukturális fej­lesztések, amelyekből még e cik­lusra is jut — jelentette ki Hevesi László, aki a rendszerváltás óta irányítja a falu életét társadalmi megbízatású polgármesterként.- Kezdetben a legfontosabb feladat a közművek kiépítése volt. Sorra ké­szült el a telefon-, a gáz-, a szenny­vízhálózat, de ebben az időszakban sikerült korszerűsíteni a közvilágí­tást, s elkészült a kábeltévé-hálózat is, majd pedig az utakra került asz­faltburkolat - bocsátotta előre Heve­si László. Mint hozzátette, nagy fi­gyelmet szenteltek az alsó tagozatos iskola rekonstrukciójára is: a meglé­vő két tantermet felújították, s három újjal bővítették az intézményt, mind­ezt pályázati forrásokból. Hasonló­képpen sikerült az orvosi rendelő fel­újítása és bővítése is, illetve a kultúr- ház felújítása, amellyel épp a közel­múltban végeztek. Folyamatos gond, s e ciklus feladata is lesz - mutatott rá a polgármester - az utak, járdák és vízel­vezető árkok felújítása. Hogy e feladatokkal kész legyen a falu, még legalább 70-80 millió forint­ra lenne szükség, így e program aligha fejeződhet be ebben a cik­lusban.- Speciális helyzetben vagyunk - tért rá az erdélyi Orotvával 1998 óta testvéri kapcsolatokat ápoló község lehetőségeire Hevesi László. — Itt ér véget az egri borvidék, ám pincék vagy borá­szatok nincsenek Nagytályán, ekképp mi nem építhetünk az egyre népszerűbb borturizmusra. Más vonzerővel pedig, sajnos, nem bírunk. Má­sik problémánk, hogy az önkormányzatnak nincsenek területei, így a település fejlesztése is csak magánkézben lévő földek bevonásával kép­zelhető el. Éppen ezért Nagytályának a belső te­Sokat fejlődött a település az elmúlt időszakban, s egyre inkább kertvárosi jelleget ölt FOTO: GAL GABOR rületein kell megújulnia, hiszen a megyeszék­hely közelsége lehetőséget ad a kertvárosi jelleg kialakítására. Ugyancsak nehézséget jelent az óvoda és az is­kola fenntartása, hiszen a gyermeklétszám folya­matosan csökken. Ám az önkormányzat feltett szándéka, hogy amíg lehet, megtartják ezeket az intézményeket, bár ebben a központi költségve­tés nem igazán segíti őket. Noha ezen épületek felújítására külön pályázati forrást is biztosít, a normatív támogatásnál csak részben jelenik meg a mindennapok többletköltsége - húzta alá a polgármester. - Sajnos, a tapasztalat az, hogy megtört az összetartásban rejlő régi nagytályai szellem is, s itt is megjelent már a nagypolitika. Nem mindenki érti meg például, hogy az önkor- mányzati kassza nem kimeríthetetlen..._______■ Elégedett az emberek között- Fontos számomra, hogy elége­dett emberek vegyenek körül. Jól érzem magam közöttük, legyen szó fiatalabbakról vagy időseb­bekről - vallott a településről az egyébként a szomszédos faluba, Makiárra való Birinyi Ferencné, aki már 1997 óta üzemelteti az ÁFÉSZ-boltot. Miként a kezde­tekről szólva hozzátette, akkori­ban gyesen volt, s szeretett volna egy olyan állandó munkát, ahol emberek veszik körül, s jól érzi magát, ami végső soron - férje áfészos kapcsolatai révén — telje­sült is. Maga az üzlet a Coop-lánc ré­sze, ami garancia a minőségre és az olcsó árakra, ám emellett az is fontos - mutatott rá az üzlet­vezető asszony —, hogy az ön- kormányzattal is harmonikus, jó viszony alakuljon ki. — Szeren­csére — fűzte hozzá —, e tekintet­ben sem lehet panaszom: a tele­pülés vezetése kifejezetten vállal­kozásbarát politikát folytat, s eddig minden gondunkra, bajunkra sike­rült megoldást találnunk. Ta­lán a helyi adót lehetne valamelyest csökkenteni... Miként azt Birinyi Ferencné ugyanakkor megjegyezte, ő is igyekszik — le­hetőségeihez mérten — segíteni a település intézményeit. így pél­dául az ősszel az óvodában, ta­vasszal pedig az iskolában ren­dezett jótékonysági bálhoz nyújt támogatást. Az elkövetkező idő­szak tervei kapcsán elmondta, hogy a közelgő uniós csatlako­zás számára is számtalan előírás teljesítését teszi kötelezővé, s most ezek megoldása a legfonto­sabb teendő. Igaz, a fejlesztések már itt sem számítanak különlegességnek, hiszen például a bérleti viszony kezdetét követően nem sokkal bővíteni kellett az üzletet; ekkor alakították ki a zöldséges, illetve gyümölcsös részleget, de az egy­re növekvő forgalom is indokoltá tette a beruházást. Legutóbb pe­dig — épp a közelmúltban, a már említett EU-s előírások miatt — a vegyiáru-raktár készült el. - Jelen pillanatban újabb fejlesztési ter­vem nincs, ám ha olyanok lesz­nek az igények, én tudok hozzá­juk alkalmazkodni - tette hozzá Birinyi Ferencné. Lego helyett fajátékok- Családom a XVIII. század vége óta él ebben a faluban: annak ide­jén mesterembereket költöztetett be ide az érsekség. Én gyermekkorom óta fog­lalkozom fafaragással, hiszen akkoriban még nem volt Lego, s hiá­nyoztak a különböző fegyverek arzenáljai is — mesélte életéről Herczeg Mátyás fafaragó mester. Mint mondotta, éppen azért az járt jól, aki maga tudott játékot csinálni, ő maga például a mezőgazdasági élet mindennap­jai eszközeinek kicsinyített mását készítette el, s ez a szenvedélye végig meg is maradt. A kezdeti gyermekjátékokat később a múzeumokban, kiállító- helyeken látott tárgyakról készült másolatok követték, a technikát pedig fafaragótáborokban, Sáros­patakon, Vásárosnaményben, Tatabányán csiszolta a mester, de nem volt rest a néprajzi könyvekben sem utánanézni a kü­lönböző stílusoknak. Kutatásainak köszön­hetően a díszítő faragás hazánkban fellelhető összes formáját kipró­bálta már, de szívéhez legközelebb a palóc-, illetve az ékrovás-kristálymetszés és a csontfaragás áll. Herczeg Mátyás munkáiból számtalan kiállítás és bemutató nyílt már országszerte, jelenleg Vásárosnaményban tekinthetők meg alkotásai. Harcolnak az iskoláért A jelenlegi tanévtől már általá­nos művelődési központként működik az iskola, azaz egy igazgatás alá tartozik az alsó ta­gozatos iskola, az óvoda és a művelődési ház - je­lentette ki Bányai Józsefné igazgató. Mint emlékeztetett: az ön- kormányzat 1990 után élt a saját intézmény alapításának lehetősé­gével, így lett önálló a makiári oktatási intéz­mény egykori tagisko­lája, igaz a szakmai kapcsolat a mai napig megmaradt.- A régi, kétosztályos épület 1995-ben 3 újabb tanteremmel bővült, így az egyik régebbit át tudtuk alakítani tornaszobának. Itt csak alsósokat oktatunk, a felsősök zöme Makiárra jár — tette hozzá az igazgató asszony. - Talán a legnagyobb gondunk, hogy ugyan kis létszámú osztá­lyokban oktatunk, de elöregedő falu a miénk, s drasztikusan csökken a gyermekek száma. Je­lenleg 38 tanulónk van, de közel a felük makiári. Bányainé ennek kapcsán utalt arra is, hogy 1999-ben és 2000- ben olyan kevés gyermek szüle­tett itt, hogy az első osztály beindításához már-már „toborozni” kell a nebulókat. Ezzel együtt természetesen nem tettek le a fejlesz­tésekről: most folyik a minőségbiztosítási rendszer kiépítése, ugyanakkor kiemelt fi­gyelmet fordítanak az angol nyelv oktatására, de a csöppsé­geknek sok egyéb foglalkozási lehetőséget kínálnak a különbö­ző szakkörökben és sportkörök­ben. - Komolyabb beruházásra azonban ilyen kis tanulói lét­szám mellett nem igazán gon­dolhatunk - mondotta -, de ami lehetőség adódik, azt igyek­szünk kihasználni: pályázato­kon veszünk részt, így tudjuk fej­leszteni például az eszközállű- mányunkat. A falu ragaszkodik az iskolához FOTÓ: GÁL GÁBOR MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? MlSZ ISTVÁNNÉ NYUGDÍJAS — Tősgyökeres nagytájaiként 20 évet tanítottam a helyi általános iskolában, s most az egyházköz­ség vezetőségi tagja vagyok. Ebbéli minősé­gemben szoros kapcsolatban állok az önkor­mányzattal is. Azt gondolom, az eddigi együttműködé­sünk példaértékű, amire szükség is van, hiszen csak így haladhat a falu tovább. A teendők közt kell megemlíteni például, hogy az idén éppen 100 éves templomunk szinte folyamatos felújításra szo­rul. Úgy tapasztaltam, igény lenne több nyugdíjas-összejövetelre is, hiszen elöregedő falu a miénk. A gondok is leginkább abból fakad­nak, hogy kevés a gyermek, s félő, h°gy így megszűnik az iskola. Molnár Lászlóné nyugdíjas- Sajnos, tény: egyre inkább el­öregedő falu a miénk, szinte mindegyik háznál találunk egy- egy nyugdíjast, akik anyagi tá­mogatásra is szorulnak. Mint önkor­mányzati kép­viselő szeret­ném, ha azok, akik ide köl­töztek, jobban bekapcsolódnának a közösségi életbe. Azt is szeretném, ha béke lenne, s ha nagyobb megértést ta­pasztalhatnék. A gondok dacára úgy érzem, az utóbbi esztendők során sokat fejlődött a falu, noha a lehetőségek — pénzügyi okok mi­att — erősen korlátozottak. Az út­felújítások mellett fontos lenne az is, hogy megmaradhasson az isko­la, s az itt élők közül mindenki megtalálhassa a maga számításait. Morvái Antalné fodrász — Immár 40 éve dolgozom ebben a szakmában, jó ideje már egyéni vállalkozóként, s kiterjedt vendég­körrel büszkél- kedhetem. Sok minden el­hangzik nálam az üzletben, így például többen is szóvá tették, hogy el­kelne itt egy játszótér. Tisz­tában vagyok vele, hogy igen ke­vés pénze van az önkormányzat­nak, de egyetértek azokkal, akik szerint így meg lehetne óvni a gye­rekeket a forgalmas úton való sza­ladgálástól. Ugyancsak jót tenne a településnek és mindannyiunk­nak, ha nagyobb tisztaság lenne. Ezt szemétgyűjtők kihelyezésével segíthetné a falu vezetése. Összes­ségében azonban elégedett vagyok az önkormányzat munkájával. Szecskó Ferenc ROKKANTNYUGDÍJAS — Öt éve már, hogy kiköltöztünk ide Egerből, s nyugodt szívvel ki­jelenthetem: megtaláltuk itt a szá­mításunkat a kisebb-na- gyobb nehéz­ségek dacára. Az is igaz azonban, hogy akadnak problémák és nem minden esetben talál­juk meg a közös hangot a falu ve­zetésével. Gondnak érzem példá­ul, hogy bár sok minden ígéret el­hangzott a választás előtt, azok­ból eleddig vajmi kevés valósult meg. Hiányzik többek között a játszótér, s a park is, a település tisztaságán is volna mit javítani, s a csatornákat, illetve az áteresze­ket is ki kéne tisztítani. Úgy tűnik, hogy az, akinek ez lenne a dolga, nem igazán foglalkozik vele... Veres István nyugdíjas — A helyi nyugdíjasklub és az Ön­kéntes Tűzoltó Egyesület vezető­jeként is azt mondhatom, hogy az adottságokra és a lehetőségekre tekintettel is előrébb jutott a falu az utóbbi esztendők alatt. Örömteli, hogy a klub és az egylet is fejlő­dött ezen idő­szakban. A lélekszám megőrzésé­hez azonban vonzóbbá kéne ten­ni a községet: fontos lenne példá­ul, ha megépülne az Egert Füze­sabonnyal összekötő gyorsforgal­mi út, amely talán a munkahelye­ket jelentő ipart is magával vonza- ná. Szintén jó lenne, ha sportolási lehetőséget is találnának az itteni­ek, illetve, ha — pályázati pénzek révén — tovább lehetne csinosíta­ni a közterületeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom