Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-25 / 274. szám
6. OLDAL MEGYÉNK K ISTÉRSÉGEI 2003. November 25., kedd í§ Bélapátfalva kistérség: Egymás nélkül nem boldogulnak Az év elején még háborúskodó Bélapátfalva és Térsége Területfejlesztési Társulásban immár szent a béke. A cementgyári vagyon szétosztásával kapcsolatos viszály idén januártól júniusig tartott. Végül kedvező megállapodás született: a Bélkő Kht. tulajdonosai az önkormányzatok - 67 százalékban Bélapátfalva, 33 százalékban a szomszédos 7 település (Balaton, Bekölce, Bükkszent- márton, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Szilvásvárad) lakosságarányosan. A települések polgármesterei belátták, hogy közös útra kell térniük, egymás nélkül nem boldogulnak. A döntésekhez mindenkinek egy szavazata van. Az új felügyelőbizottság. Elnöke dr. Pethő Béla. Tagok: Barta Norbert, Bikki Oszkár, Pataki Sándor, Gécziné Kovács Erika (Bélapátfalva), Rácz Miklósáé (Szilvásvárad), Bodolóczki Ferencné (Nagyvisnyó). A tulajdon úgy oszlik meg, hogy 50 százalék csak Bélapátfalváé, a másik 50 százalék pedig a nyolc településé, a lakosság arányában. így összességében Bélapátfalvát 67 százalék illeti meg. Ugyanakkor a közgyűlésen Bélapátfalva szavazata csak egy a másik hét település egy-egy szavazata mellett. Ezért folyamatosan konszenzusra kell törekedniük. A taggyűlést követő sajtótájékoztatón Horváth László, a felügyelőbizottság lemondott elnöke hangsúlyozta: ha a nyolc település jól gazdálkodik a Holcim Ltd.- től kapott 1,5 milliárd forinttal és az ingatlanokkal, úgy megsokszorozhatja a vagyonát, és fellendülhet a kistérség. Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke köszönetét mondott a közreműködőknek, s kifejezte reményét, hogy a települések jól együttműködnek majd. PierreF. Haesler, az adományozó cég tulajdonosa azt hangsúlyozta, hogy a Bélkő Kht. sorsa a települések kezébe került, s a polgármesterekre nagy felelősség hárul, hogy jól éljenek a lehetőséggel. A kistérség vezetője, Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere elmondta, hogy már az idén is jutott a pénzből a fejlesztésre. A szilvásváradi kerektemplomra az idén ötmillió forint jutott Bélapátfalva a műemléki apátságban kívánta kiépíteni a riasztóberendezést, ehhez 6 millió forintot használhatott fel. Szilvásvárad az ugyancsak műemléki körtemplom tetőszerkezetére, parkosítására 5 millió, az iskola- bővítéshez 10 millió forintot kapott. Ugyancsak ez a település a sípálya megépítéséhez 1 millió forintot nyert. Bekölcén egy bentlakásos idősotthont építenek, ehhez 8 millió forintot szavazott meg a testület. Balatonba, a gondozási központhoz 6 millió forintot hagytak jóvá. Bükkszentmár- tonban a szalagkorlát felszereléséhez 1 millió forintot igényelt a helyi önkormányzat. Mónosbél az útalap-felújításhoz 2 millió forintot igényelt. Mikófalva 2,7 millió forintot kért az óvoda melegkonyhájának felújításához, Nagyvisnyó az idén nem pályázott önrészre. A munkák, amelyekhez a pénzt kérték, mind folyamatban vannak, illetve egy részük már el is készült. Ezt a saját költségvetésből egyetlen település sem érhette volna el. Ferencz Péter hangsúlyozta, hogy a későbbiekben a munkahelyteremtést jelölték ki fő célul. A nyolc önkormányzat erre 100 milliós ösz- szeget különített el az újonnan betelepülő vállalkozók számára. A program kimunkálásához a munkaügyi központtól kértek segítséget. Készséggel állt melléjük a Heves Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, Kisgergely István. Munkakapcsolatuk kiváló, s a szálakat még szorosabbra akarják fűzni, egymás projektjeit támogatva. Úgy a kistérségben élőknek, mint a befektetőknek és a turistáknak rendkívül fontos, hogy jó utakon közlekedhessenek. Kifogástalan legyen a kistérség összeköttetése, úthálózata. Ezért a közeljövőben egy útalapot is létrehoznak. Bár, jegyezte meg Ferencz Péter, az autóutak zöme a Közútkezelő Közhasznú Társasághoz tartozik, ezért velük együttműködve tervezik az útburkolatok felújítását. A kistérség másik célkitűzése - a legfontosabb munkahelyteremtésen túl - az idegenforgalom fellendítése. Természeti kincseik, látványosságaik erre megteremtették az alapot, de ahhoz, hogy hosszabb időt itt töltsenek a kirándulók, különféle kulturális programokat szerveznek. Erre kitűnő példa a Régizene-kurzus, amelyet idén már második alkalommal rendeztek meg Bélapátfalván és a szomszédos községek templomaiban mind több résztvevővel. A kurzus művészeti vezetője, Jónás Krisztina szoprán szólista neves tanárokat hívott meg, s a zenészek az ország minden tájáról, sőt a határon túlról is érkeztek. Szívesen jönnek lelkes amatőrök: matematikusok, fizikusok, gyógyszerészek is. Az idén megalakították a Bükk Kultúrájáért Művészeti Alapítványt. A Bélapátfalva és Térsége Területfejlesztési Társulás társulási megállapodását öt évvel ezelőtt írták a települések polgármesterei. A 2002. évi önkormányzati választást követően az új polgár- mesterek folytatták az elődök által megkezdett utat. Feladatuknak tekintik a 6. pont értelmében, hogy „a társuA kistérség számos látnivalót kínál a kirándulóknak. Az egyik legszebb az apátsági templom FOTÓ: GÁL GÁBOR lás összehangolja a területén található települési önkormányzatok, gazdasági szervezetek térségi hatású fejlesztési elképzeléseit, információk szolgáltatásával elősegíti a tervezési munkát és az elfogadott tervek megvalósítását. Ennek érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: piac- és közvélemény-kutatás, üzletviteli tanácsadás, beruházás-szervezés, lebonyolítás, területfejlesztési tervezés, műszaki-gazdasági tanulmányok készítése, hirdetés, egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás. Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági helyzetét, fejlesztési javaslatokat dolgoz ki a kistérség egészének vagy több települést érintő részének fejlesztése érdekében. Érdekképviseleti feladatot lát el a kistérség vagy annak önkormányzatai részére. Kidolgozza és elfogadja - az országos és megyei tervekkel összhangban - a kistérség területfejlesztési koncepcióját, programját és azok alprogramjait, és segíti ezek teljesítését. Együttműködik a megyei területfejlesztési tanáccsal és a szomszédos kistérségekkel. A kistérség nagy lehetősége: Bélapátfalvi Ipari Park- Az ipari park címet 2001 decemberében nyerte el Bélapátfalva önkormányzata, s működtetésével az akkor alakult Bélkő Területfejlesztési Közhasznú Társaságunkat bízta meg - mondja Guba Zoltán igazgató.- Melyek a park jellegzetességei?- Összességében 74 hektáron helyezkedik el. Beletartozik a volt cementgyár területe, de ezenkívül önkormányzati tulajdonú és letelepedett kisvállalkozások által birtokolt területek is. Jelenleg 22 kisvállalkozás működik az ipari parkban. Mérföldkőnek számított az ipari park életében a Bécem-tulajdonú ingatlanok átadása, így 2003. január elsejétől a parkban is elkezdődhetett az érdemi munka.- Mit kínál a betelepedőknek az ipari park?- A Bélkő Kht. számos olyan ingatlant kapott tulajdonba, amelyeket a kis- és középvállalatok kitűnően hasznosíthatnak. A néhány száz négyzetméterestől a több ezer négyzetméteres alapterületű csarnokokig biztonságos környezetet nyújtanak. Vonzó a kiépített infrastruktúra, a közműrendszer, az iparvágány, illetve a rendelkezésre álló munkaerő is. Ezenkívül nem elhanyagolható az sem, hogy a terület professzionális Őrzés-védelem alatt áll, az irodaházban bankfiók működik, és a Bélkö Kht. kedvezményes hitelt nyújt a A 74 hektáros ipari parkhoz a már lebontott cementgyár területe is hozzátartozik vállalkozóknak. A befektetés volumenétől függően az iparűzési adóból is jár kedvezmény. A vállalkozások természetesen igénybe vehetik az irodaház szolgáltatásait is. Emellett a természeti környezet szépsége és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége is arra buzdítanak, hogy a befektetők Bélapátfalvát válasszák.- Milyen jellegű ipar betelepülését várják?- Elkészíttettük az ipari park megvalósíthatósági tanulmányát, melyben alapelvként fogalmazódik meg, hogy környezetbarát technológián alapuló vállalkozások betelepülését ösztönözzük.- Jelenleg milyen tevékenységet folytatnak az ipari park vállalkozói?- A vállalkozások főképp a fa-, fém-, élelmiszer- és textilipar teAz ipari park a vállalkozókat, a festői táj a turistákat várja a térségbe rületén dolgoznak; összesen hozzávetőleg 250 főt foglalkoztatnak. A kht. alapvető célkitűzései között szerepel a munkahelyteremtés. Ez az évünk már ennek jegyében telt el: 40 tartós és 60 ideiglenes munkahelyet hoztunk létre. Az ideiglenes munkahelyek többnyire azon beruházásokhoz kapcsolódtak, melyek az ipari parkban zajlottak. Ilyenek voltak a bontási, illetve a felújítási munkálatok. Az utóbbiakról dióhéjban: 2002 februárjában döntött a kormány arról, hogy támogatni kívánja a hátrányos helyzetű ipari övezeteket. A Gazdasági Minisztérium 50%-os támogatásával így egy 130 millió forint nettó értékű felújítás fejeződött be a közelmúltban, mely a csarnokok tetőszigetelését, a fémszerkezetek javítását, festését, a kopolit üvegek cseréjét, a szociális blokkok komplett felújítását foglalta magában. A beruházás összesen 8 épületet érintett, valamint egy új transzformátor-állomást is üzembe helyeztünk. Mostantól felújított csarnokokkal várjuk a beruházni kívánókat.- Mi az, ami egyedivé teszi a Bélapátfalvi Ipari Parkot a többi parkkal szemben?- Úgy gondolom, hogy az utóbbi időben a kisvállalkozások erőfeszítéseire épülő fejlesztések jelentették a foglalkoztatás alapját. Ugyanakkor a Bélapátfalvi Ipari Park kitűnő lehetőségeket kínál nagyobb cégek számára is, hogy a rendelkezésre álló infrastruktúrát, szolgáltatásokat, képzett munkaerőt és versenyképes árszínvonalat igénybe véve csodálatos környezetben alapozzák meg hosszú távú jövőjüket Bélapátfalván.
