Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-25 / 274. szám

■ ■■ 2003. November 25., kedd MEG Y É N K 7. OLDAL TÉRSÉG E I A közös érdekérvényesítés szándéka Fejlesztési elképzelések a térségben TELEPÜLÉS PROJEKTÖTLET MEGVALÓSÍTÁS KÖLTSÉGE MEGVALÓSÍTÁS IDEJE Bátor Összekötő út felújítása 60 millió Ft 2004-2005 Szolgáltató ház létesítése 20 millió Ft 2005 Zárt buszmegálló, falukép rendezés, útjelző táblák 15 millió Ft 2005-2006 Idősek Otthona 600 millió Ft 2004 Római kát. templom rekonstrukciója 15 millió Ft 2006 Bekölce Idősek otthona létesítése 100 millió Ft 2003-2004 Belterületi úthálózat felújítása 136 millió Ft 2003-2004 Bükkszenterzsébet Új Polgármesteri Hivatal létesítése 15 millió Ft 2004 Általános iskola felújítása 5 millió Ft 2003 Vízelvezető rendszer felújítása 10 millió Ft 2006 Záportározó létesítése (Darázs-patak) 10 millió Ft 2006 Egészségügyi központ felújítása 10 millió Ft 2005 Egercsehi Polgármesteri Hivatal felújítása 20 millió Ft 2003-2004 Orvosi rendelő felújítása 12 millió Ft 2005-2008 Művelődési Ház felújítása 30 millió Ft 2005-2006 Napköziotthon konyhájának korszerűsítése 20 millió Ft 2004-től folyamatos Központi buszváró és buszmegállók felújítása 3 millió Ft 2004-2006 Gyermeküdülő felújítása 20 millió Ft 2004-2010 Tájház felújítása 6 millió Ft 2006-tól folyamatos Sportöltöző létesítése 5 millió Ft 2005-tól folyamatos Informatikai rendszer kiépítése 5 millió Ft 2003-tól folyamatos Úthálózat és vízelvezetők felújítása, járda kiépítése 80 millió Ft 2004-tól folyamatos Falukép javítás, játszótér 4 millió Ft 2003-tól folyamatos Fedémes Tamalelesz-Fedémes bekötő út felújítása 200 millió Ft 2004 Szennyvízelvezetés megoldása 150 millió Ft 2006 Tarnalelesz Önkormányzati utak, vízelvezető rendszer felújítása 92 millió Ft 2004-2006 Általános Iskola bázislntézményl státusának elnyeréséhez iskola korszerűsítése, felújítása 120-150 millió Ft 2004-2006 Kistérségi Társulás Civil ház létrehozása 40 millió Ft 2005 Komplex turizmusfejlesztés 1,5 milliárd Ft 2004-2006 A kistérség vízfolyásainak mederrendezése, vízelvezető árkok felújítása 1 milliárd Ft 2004-2006 Idősek otthona kialakítása 200 millió Ft 2004 Észak-Heves Megyei Kistérségi Területfejlesztési Társulás Kistérségi Irodája 3336 Bátor, Kossuth L. u. 7/B. Tel.: 36/583-008, fax: 36/483-121, e-mail: eszakheveskisterseg@agria.hu Kistérségi elnök: Burgundi István. MÉH kistérségi megbízott: Balogh László. Térségmenedzser: Laczkó Gabriella. Az Észak-Heves Megyei Kistérségi Területfejlesztési Társulás a megyében az elsők között alakult kilenc település ösz- szefogásával, főként az infrastrukturális beruházások megvalósítását tűzve ki célul maga elé. A kezdeti időszakra jel­lemző, hogy a napjainkban közigazgatási szintként kezelt statisztikai kistérség még nem definiált, és a legnagyobb kohéziós erő a közös probléma megoldására adható válaszok keresése volt. A települések a mikrotérségen belül is sokszínűek, de ezek ellenére a közös érdekérvényesítés szándéka létrehozta ezt a területi egységet — jelentette ki a társulás elnöke, Burgundi István, Egerbocs polgármestere. A kistérségen belüli földrajzi adottságokból fakadóan két falucsoport határozható meg: a leleszi Tamalelesz, Bükkszenterzsébet, Fedémes, illetve a bátori Bátor, Egerbocs, Hevesaranyos, Egercsehi, Bekölce, Szűcs te­lepülésekkel. A természetes földrajzi tagozódás azon­ban nem okozott gondot a kistérség életé­ben, ezt támasztják alá az eddig elért ered­mények — jelentette ki Burgundi István. Szavai szerint ezt alátámasztja, hogy — a teljes felsorolás igénye nélkül - készült kis­térségi komplex fejlesztési terv, minden te­lepülésen részletes rendezési terv, elkészült a környezetvédelmi program, de az infrast­rukturális beruházások is befejeződtek a kistérség nagyobb részén, a másik felén pe­dig jelenleg folynak.- Bármennyire is szeretnénk ugyanak­kor a térségről kedvező képet adni, bár­mennyire is elismerjük az önkormányzat­ok, a területfejlesztési tanács és a kormány­zatok áldozatos és felelős tevékenységét, említést kell tenni azokról az árnyoldalak­ról is, amivel falvaink napról napra szem­besülnek, és a közigazgatásnak ezen a szintjén a megoldás sziszifuszi munkának tűnik - mutatott rá a kistérség elnöke. - Mint ismeretes, valamennyi község küzd a foglalkoztatás problémájával, nincs elegen­dő munkahely, vállalkozás a térségben. Tény az is, hogy a kis lélekszámú települé­sek önkormányzatai financiálisán oly mér­tékben leterheltek, hogy a fejlesztések egyet­len lehetőségével, a pályázatokon való rész­vétellel - bármennyire is kedvezőek időn­ként azok - sokszor önerő felmutatása hí­ján nem is tudnak élni. Burgundi szerint ezen tényezők alapjai­ban határozzák meg a térség gazdasági po­tenciálját, ekképp önerőből nem képesek a folyamatos fejlődést fenntartani, sőt gene­rálni sem. Miként hozzátette, a munkaerő­piacról kiszorult embe­rek szociális problémáit segélyezéssel és a köz­hasznú foglalkoztatás megszervezésével pró­bálják orvosolni az ön- kormányzatok. Néhány településen a roma la­kosság megélhetési, munkába állítási lehetőségei is feszültséggel terhesek. A lehetséges megoldások azon­ban túlmutatnak a helyi erőforrásokon, így - húzta alá - mindenféleképpen szükséges­nek tűnik a központi támogatással létreho­zott munkahelyteremtés elősegítése is. Másrészről az egész térségek érintő kar­dinális gond az önkormányzati és a közút­hálózat állapota. A terület gyönyörű, a táj adottságai páratlan lehetőséget kínálnak a turisztika terén, de a megközelíthetőség ne­héz, minőségről pedig nem lehet beszélni, így a vonzerő kihasználatlan marad — jelen­tette ki. A térségen átvezető főutak állaga is folyamatosan romlik, a települések közötti utak kátyúkkal tarkítottak. A kistérség ugyanakkor komoly turisztikai elképzelé­sekkel és programokkal is rendelkezik, amiben kiemelt szerepet kap a szálláshe­lyek számának bővítése. — Megoldatlan a kistérség két zsáktelepülésének, Hevesaranyosnak és Fedémesnek a helyze­te, ám reméljük, lehetőség nyílik a felzár­kóztatási célú keret elérésére és ezen áldat­lan állapot felszámolására — fűzte hozzá Burgundi István. A kitörési pontokról szólva akképp véle­kedett, e téren figyelembe vehetők a mező- gazdaság, az erdőgazdaság, a vadgazdálko­dás meglévő tartalé­kai is. Az erdei ter­mékek feldolgozá­sa, a gyógynövény- kultúrák megtelepí­tése, a helyi erdőkre támaszkodó kéz­műipar életre hívá­sa, a több lábon ál­ló családi gazdálko­dók segítése, a tájra jellemző specifikus állattenyésztés, - tartás felélesztése és életben tartása, a vadgazdálkodás­ban meglévő adott­ságok kiaknázása mind olyan lehető­ség, aminek egy ré­sze akár hungaricumként is megjelenhet a későbbiekben.- Reményeink szerint az EU-csatlakozás lehetőséget és felzárkózást is hoz a kistérség­nek, de hisszük, hogy ez csak komoly felké­szültséggel, folyamatos, kemény munkával érhető el - jelentette ki. Tarnaleleszen nagy figyelmet fordítanak a faluközpont kialakítására fotó: kühne Fókuszban a hulladékgazdálkodás A Füzesabonyi Statisztikai, Fej­lesztési Kistérség északi részén lévő Tama mente 9 településből áll, ide tartozik Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tófalu, Aldebrő, Feldebrő, Verpelét és Tamaszentmária.- Itt már korábban elkészült a környezetvédelmi program, mű­ködik az orvosi ügyeleti rendszer, s az ár-, illetve belvízvédelem terén is összefogtak a települé­sek, amit nyilvánvalóan az utóbbi esztendőkben megtapasztalt szélsősé­ges időjárási viszonyok is „elősegítettek” — je­lentette ki Blahó István. A Tama mentére vonatkozó fej­lesztési elképzelések sorában említette meg a szennyvíztisztí­tás megoldását, amelyben ez idá­ig eredménytelenül pályáztak, a már említett környezetvédelmi program felülvizsgálatát, tovább­fejlesztését, ezen keresztül a kommunális hulladéklerakók re­kultivációját, a Szolnok - Füzes­abony - Eger - Kassa vonalon lé­tesítendő, a 10 éves központi programban is szereplő M8-as autópályát, valamint az idegen- forgalom, azon belül is a bor-, il­letve a vadászturizmus fejleszté­sét. Ez utóbbira azért is szükség lenne, mert ezen keresztül remé­lik pótolni azokat a munkahelyeket, ame- 11 lyek a korábbi gyárbe- 11 zárások miatt vesztek el, miközben — a szőlő- termesztést leszámítva M - a mezőgazdaság sem jelent igazán vonzó perspektívát. A kistérség központi régiója, a Laskó mente 4 telepü­lést foglal magában: Füzes­abonyt, Dormándot, Besenyőtel­ket és Mezőtárkányt. - Itt három helységben már megvalósult a csatornázás, működik az orvosi ügyelet és az egészségügyi köz­pont, ahol még az idén kistérségi fejlesztési pályázat révén megva­Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata a Dormánd határában lévő hulladéklerakó rekultivációja lesz fotó: kühne lósul egy régi álmunk: új rönt­gengépet állíthatunk szolgálatba — mondta el az alpolgármester. Szerinte a közigazgatási szolgál­tatások — okmányiroda, építés­ügy, gyámhivatal - kistérségi szintű kiépítése terén is nagyot lépett előre a kistérség, de a fog­lalkoztatás bővítését tekintve szintén komoly javulás követke­zett be az utóbbi időszakban, Füzesabonyi Statisztikai, Kistérségi Fejlesztési Kistérség ORSZÁGOS ÁTLAG 2001-BEN ÉRTÉKE 2001-BEN A KISTÉRSÉG SORRENDJE A 150 KISTÉRSÉGBŐL SORRENDJE A MEGYÉBEN Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi és magánszállásadás szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma (éjszaka) 2.197,66 875,96 62 4 Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 1 lakosra (Ft) 414.921,64 282047,01 101 4 Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma (db) 242,89 164,11 126 4 Regisztrált munkanélküliek aránya a 18-59 éves népességből (%) 5,60 7,74 98 4 Az 1000 lakosra jutó működő egyéni vállalkozások száma (db) 45,86 34,15 111 4 Az 1000 lakosra jutó működő társas vállalkozások száma (db) 36,38 11,03 131 5 amióta az M3-as autópálya elér­te a várost. Ezek sorában lehet említeni a Duropack-Starpack Kft.-t, a Fenstherm Kft.-t és a Pikopack Rt.-t. A tervekről szól­va elhangzott: az egyik legfonto­sabb feladat a tiszafüredi köz­pontú térségi hulladékgazdálko­dási rendszer kiépítése, melyhez 2006-ig a teljes füzesabonyi kis­térségből 10 település is csatlako­zik. Emellett egy füzesabonyi if­júsági centrum kialakítása is na­pirenden szerepel, amelyet kellő infrastrukturális háttérrel is fel­szerelnének, s egy - az igények­hez igazított - kereskedelmi és szolgáltató központot is létrehoz­nának még e ciklusban. Ugyan­csak a térségi központi jelleget hangsúlyozandó, a civilszektort is erősíteni tervezik. A Szihalom, Mezőszemere és Egerfarmos alkotta Rima mentén az utóbbi időszak legjelentősebb eredménye, hogy az utóbbi telepü­lés „zsákjellegét” megszüntetve, sikerült bekötni a központi mikrotérségbe. Emellett főként egyedi települési feladatok valósul­tak meg. A tervek a térségben má­sutt is megfogalmazottakhoz ha­sonlatosak: a szennyvízberuházás mellett a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésén van a fő hang­súly, de az utóbbi időben komoly problémákat okozó Rima szabá­lyozását is meg szeretnék oldani. A kistérség déli részén lévő, Poroszlót, Sarudot és Újlőrinc- falvát felölelő Tisza-tavi mikrotérség sokat fejlődött a ko­rábbi esztendők folyamán: egye­bek mellett megvalósult a szennyvízberuházás, elkészült a Tisza-tavi térség fejlesztési terve is, működik az orvosi ügyeleti rendszer, és számtalan kisebb­A Heves megye délkeleti részén fekvő, 669,4 négyzetkilométer­nyi területű füzesabonyi tervezési-statisztikai egység alapjait az egykori járási rendszer adja: az eredetileg is e körzetbe tar­tozó 17 település egészült ki utóbb Verpeléttel és Tarnaszentmáriával. Miként Blahó István, a kistérség köz­pontja, Füzesabony alpolgármestere elmondta, maga a kistér­ség négy — földrajzilag és az érdekeket tekintve is jól elkülö­nülő — mikrotérségből áll. Forrás: ©GKM Regionális Fejlesztési Főosztály Regionális Információs Osztály és Kistérségi Információs Osztály, 2003 FÜZESABONYI STATISZTIKAI, KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI KISTÉRSÉG Elnök: Gulyás László, Füzesabony polgármestere, a térség országgyűlési képviselője Elnökhelyettes: Kalóz András, Besenyőtelek polgármestere Iroda: 3390 Füzesabony, Rákóczi út 48. Tel.: 36/542-500,. fax: 36/341-752, 36/341-013, e-mail: fabony@freemail.hu Kistérségi managerek: Mann Roland és Veres Gábor, tel.: 36/542-500/528 Kistérségi megbízott: Varga Mihály, tel.: 30/985-7973 nagyobb egyedi idegenforgalmi beruházás valósult meg itt. Blahó István szerint a további fejleszté­seket is a idegenforgalom szem­pontjából kiváló természeti adott­ságokra kívánják alapozni. — Miskolcon már zajlik egy regi­onális project-centrum kialakítá­sa, amelyben mi is részt kívánunk venni, méghozzá oly módon, hogy létrehozunk egy alirodát Füzes­abonyban, amely képes lenne a kistérségi menedzserhálózatot itt integrálni - jelentette ki az alpol­gármester egy, a kistérség egészét érintő fejlesztési elképzelés kap­csán. - Ezen program finanszíro­zását a francia kormány vállalta, s az a települési önkormányzati rendszerre épül, ekképp eltér a je­lenlegi honi területfejlesztési gya­korlattól, amely a megyei, illetve a regionális szinteket veszi alapul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom