Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-25 / 249. szám
6. OLDAL SZŰCS 2003. Október 25., szombat 1HM szúcs Polgármester: ifj. Egyed Zsigmond Alpolgármester: id. Egyed Zsigmondné Megbízott jegyző: dr. Barcsainé Érsek Rita A képviselőtestület tagjai: Balogh László, Józsa Sándor, Suha Tamás, Veréb-Zakar Istvánná Jövőjét alapozza a település A falu központja a polgármesteri hivatallal és a modern templommal fotó: szilvás istván A szülőfalu öröksége- Ezernyi szállal kötődöm ahhoz a kis faluhoz - mondja Pisákné Balogh Éva, aki apai ágon vallja magát szúcsinak, s nem titkolja, hogy nagy- nagy szeretettel gondol vissza az egykori szülői házra. Kossuth utca 82.- itt töltötte gyermekéveit, itt került a helyi osztott iskolába, ahol korosztályából egy szál maga alkotott egy osztályt. Innen vitt az útja az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre.- Egyszerű emberek voltak a szüleim, akik sokat áldoztak azért, hogy tanulhassak - meséli az egri Gárdonyi Géza Ciszteri Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, aki nagy örömmel fogadja, ha falujából bekerül egy- egy gyerek az iskolába. - Most is van onnan egy ötödikes kisdiákunk, s szinte egykori magamat látom benne. A kémia-fizika szakot végzett pedagógus - mint mondja - nagy akarattal küzdött meg élete minden sikeréért, s ma is maximalista önmagával szemben. Ezt az erőt, ezt a kitartást, s még számos értékes emberi tulajdonságot - az őszinteséget, a józan gondolkodásmódot, a munka szeretetét és becsületét - ott kapta örökül, ahová a szülők, a nagyszülők sírjához évről évre visszajár. A községháza címe: 3338 Szúcs, Kossuth Lajos út 34. Tel.: 36/485-901, 36/585-009 Fax: 36/485-901 Ügyfélfogadási idő: Hétfő-csütörtök: 8-16. Péntek: 8-13.30. A lakosság száma: 460 fő 0-3 éves: 24 fö 4-5 éves: 14 fő 6-14 éves: 68 fő 15-18 éves: 28 fő 19-62 éves: 255 fő 63 év fölött: 71 fő Intézmények: Községi óvoda Helyi adók: • Gépjármű-súlyadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 8 ezrelék • Kommunális adó: nem kell fizetni, az önkormányzat átvállalta A település története: Egyes kutatások szerint 1301-ben már ismert volt a Zuch név. A megye északi határa közelében fekvő település birtokosa 1349-ben a Bél nemzetségből származó Bellényi Lack fia, István volt. A falu 1672-1711 között elnéptelenedett, ebből az időből ismert a Pusztaszúcs név. A török után, 1712-ben öt család vert itt tanyát: két Szűcs, két Balogh és egy Bakos. Ma 36 olyan ember él a településen, akik ennek a három famíliának a leszármazottai. A XX. század első felében a Laskó-patak mellett fekvő kisközség az egri járáshoz tartozott. A lakosság száma 1930- ban 789 fő volt, a munkaképes helybeliek 70 százaléka a település határában lévő Egercsehi Kőszénbánya Rt. fejtésein kereste a kenyerét. A falu 1950. október 22-től önálló tanácsú község volt, 1970-ben pedig Egercsehi Közös Községi Tanács néven és székhellyel Egercsehi és Szúcs társközségekké lettek. 1984. január 1-jétől társközségével együtt Eger városkörnyéki községe lett, majd az önkormányzatiság megvalósulásakor elnyerte önállóságát. Az eredeti, 1775-ből származó községi pecsét címeralakja az élével felfelé mutató, földön fekvő ekevas, fölötte a felirat: „Szuch”. Másfél-két kilométerre esik egymástól a község két településrésze, a 280 lakosú falu és a 180 lelkes bányatelep, ám ez az elkülönülés nem azonos a megosztottsággal. Az önkormányzat igyekszik megoldani - már ameny- nyire az anyagiak engedik - mind az itt élők, mind az ottaniak gondjait - mondja ifj. Egyed Zsigmond polgármester. Ami a költségvetést illeti: az idén 36 millióból gazdálkodnak, ebből az összegből tartják fenn - a polgármesteri hivatal mellett - a település egyetlen intézményét, az óvodát, ami az utóbbi két évben mind szakmailag, mind ellátottság szempontjából jelentős fejlődésen ment keresztül. Az ön- kormányzat évente 5-600 ezer forinttal támogatja a szociálisan rászorulókat, így a település fejlesztésére egy-két millió marad csupán.- Hogy ezt gyarapítsuk, az önerőhöz mérten sorra nyújtjuk be a pályázatokat - jegyzi meg ifj. Egyed Zsigmond polgármester. - Négymilliós támogatással valósult meg a bányatelepi kultúrház- orvosi rendelő tetőcseréje, s ugyancsak pályázattal kívánunk pénzt szerezni a falugondnoki teendőkre, valamint az ahhoz szükséges gépkocsira. Amit csak lehet, azt megpróbálják „házilag" megvalósítani. így építettek kerítést a temető köré, felújították az oda vezető lépcsőt és az utat, továbbá a templom körfolyosójának a tetejét. A telepen most készült el az úgynevezett közkemence, amiben az ottani családok süthetik meg a kenyerüket. Az idei feladatok között szerepelt - egyebek között - a 25-ös út átmenő szakaszának a helyre- állítása, miután a gázvezeték-építés miatt mintegy 300 méteres részen megsüllyedt. Az egymilliós költségből 700 ezret vállalt a falu, a többit a közút adta anyagban és munkában. További teendő a faluban lévő négy buszmegálló felújítása, egy buszvárót a bányatelepnél, a 25-ös út mentén kívánnak létesíteni, mert a telepre nem tudnak bemenni a járatok. Az a rész egyébként ma még fúrott kútból kapja a vizet, a fogyasztókat később szeretnék rákötni a hálózatra. Mint a község vezetői elmondták, kezdeti stádiumban van a település általános rendezési tervének a kidolgozása, melynek során meghatározzák a fejlesztés irányát és teendőit. Bár a falu földrajzi fekvése behatárolja a lehetőségeket, szóba került új építési telkek parcellázása, mert a szép környezet, a természeti adottságok kapcsán várható a betelepülők érdeklődése. A helybeliek igénye, s a falusi turisztikai vonzerő növelése érdekében tervezik egy sportpályát, játszóteret és halastavat magá- ban foglaló pihenőpark létesítését is. ___________■ A z ősi gyökerek kutatója A napokban ünnepelte 75. születésnapját dr. Kelemen Ferenc, aki gazdag életutat járt be, mielőtt immár nyugdíjasként visszatért szülőfalujába.- Egykoron innen kerültem az egri érseki tanítóképzőbe, aminek a befejezése után Egerbaktán tanítottam, majd a katonai szolgálat után a közigazgatásba kerültem - eleveníti fel a régi időket. - Először Péter- vásárán, majd Egerben, Budapesten, illetve Szombathelyen töltöttem be különböző beosztásokat, később az egykori Tanács- akadémia átszervezésében vettem részt. Egyik alapítója voltam a mai Államigazgatási Főiskolának, melynek főigazgatójaként vonultam nyugdíjba. Bár a fővárosban kényelmes otthona van, Kelemen Ferenc az esztendő egy jelentős részét a gyermekévei helyszínén tölti, s miután ideje engedte, kutatni kezdte családja és szülőfaluja múltját. Ezt Arany János szavaivá indokolja: „Keresem azt a helyet, ahol bölcsőmet magyarrá ringatták. ”- Családfámat 1848-ig sikerült visszavezetnem, egészen Kelemen Bógyi Mátyásig, aki nemesemberként nemzetőr volt a szabadságharc idején. Dédapám viszont már kocsis volt itt az 1890es években - sorolja, majd arról beszél, hogy érdeklődéssel bújta a plébánia anyakönyveit, majd a megyei levéltárban őrzött iratokat. Ebből kerekedett ki aztán az a felbecsülhetetlen értékű kézirat, melynek lapjain az utókorra marad a község története. Érdekességként például az, hogy 1301-ben már felbukkan a felvidéki eredetű Zuch név. Szó esik továbbá arról az oklevélről, miszerint anno három zuchi jobbágy pereskedett a béli (nemzetségbeli) Mikóval. Vagy arról, hogy a megyében az 1900-as években a Csiky Antóniáról elnevezett bagólyuki tárlóból jött fel az első adag szén, amit később a csehi bányáé követett. Kis óvoda, gondos nevelés A település óvodáját mindössze egy hivatalos tábla meg egy szépen kialakított udvar különbözteti meg a szomszédos lakóházaktól. A hagyományos, régi típusú épület azonban gondosan berendezett, kedves gyermekintézményt rejt magában.- Óvodánk egycsoportos, a beíratott tizennyolc aprósággal két óvónő és egy dajka foglalkozik - mondja Szeles Istvánná vezető óvónő. - Miután az ide járó gyerekek 95 százaléka roma származású, cigány kisebbségi óvodaként működünk. Az intézmény a komplex prevenciós óvodai nevelési programmal dolgozik, integráltan foglalkoznak a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, akiket egyénileg, differenciáltan fejlesztenek. A tágas udvar lehetőséget nyújt a mindennapos, sokoldalú mozgásfejlesztésre. Pályázat útján, illetve egy vállalkozónak köszönhetően a fémből készült udvari játékokat majdnem teljes egészében sikerült fára cserélni. A pályázaton nyert pénzből tavaly ősszel vásároltak egy láncos függeszkedőt, a homokozó, valamint a fa-lépegető pedig a dolgozók és néhány szülő munkájának köszönhetően készült el.- Tavasszal a teraszt szeretnénk befedni, hogy esős időben is kinn lehessünk a jó levegőn - folytatja a szakember. - A fákat a gyerekekkel együtt ültettük, s kialakítottunk egy kis konyhakertet is, amit ők gondoznak, locsolnak. A kisméretű szerszámokkal saját maguk kapálnak, ásóznak, s az így termelt zöldségeket közösen takarítjuk be, fogyasztjuk el. A sorra beadott pályázatok, valamint az önkormányzat segítségével az elmúlt két év alatt sokat fejlődött az óvoda. Tavaly kicserélték a nyílászárókat, a csoport- szobákba új szőnyegek, szekrények, fonott bútorok, asztalok kerültek. Az intézményben melegítőkonyha működik, az ételt az egerbocsi óvodából szállítják ide. A HCCP konyhai minőségbiztosítás szeptembertől próbaüzemben működik. A nevelők külön szerencsének tartják, hogy a gyerekeknek van külön ebédlőjük, mert így nem kell a csoportszobában étkezniük. A gondtalan játék öröme. Az apróságokkal ezúttal az ügyeletes óvónő, Hajnal Andrea foglalkozik a szépen berendezett teremben fotó: szilvás istván MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? JÓZSA SÁNDOR NYUGDÍJAS- Bár én az idősebb korosztályhoz tartozom, mégis a fiatalok jövője izgat a leginkább. A lányomék a szomszédban élnek a két unokámmal. Ügy gondolom, nekik kellene vonzóbb körülményeket teremteni, hogy itt maradjanak, mert bizony egyre inkább elöregedik a falu. Az én időmben volt egy hely, ahol összejöttünk: volt sakk, asztalitenisz, lehetett beszélgetni, szórakozni. Ma híján vannak ennek a fiatalok. S ha már eljárnak innen iskolába, jó lenne megoldani, hogy a Kossuth utca Csehi felé eső részén is legyen egy buszmegálló, ne kelljen a kisdiákoknak esőben-fagyban az italbolttal szembeni megállóig gyalogolniuk. Vereb-Zakar Istvánné KERESKEDŐ- A férjem révén 1989-ben ez a falu lett a lakóhelyem. Hat évvel később építkeztünk. Egy boltban dolgozom, sokat beszélgetek az emberekkel, s tudom, hogy a legnagyobb gond a munka- nélküliség. Valamiféle helybeli kereseti lehetőségre lenne szükség, mert az utazási költségek miatt innen nem lehet eljárni dolgozni. Ami a jövőt illeti: három fiam van, örülnék, ha velük együtt mind több fiatal telepedne meg itt, persze ehhez jobb körülmények kellenének. Az időseken meg egy helyi orvosi rendelővel lehetne segíteni. Mindez nem megy egyik napról a másikra, de már az is jó hír, hogy a közeljövőben kiépítik a kábeltévé-hálózatot. Tószegi Gábor nyugdíjas- Még 1949-ben volt, hogy egy itteni lány kedvéért otthagytam az Alföldet. Izsákról származom, de itt éltem le az életemet, a bányából mentem nyugdíjba. Jó itt a levegő, szép a vidék, ezt a természeti adottságot lehetne a jövőben kihasználni, s ennek érdekében kellene szépítem a falut. De az itt élők is jobb körülményeket érdemelnének. A 25-ös út menti járdát többször felújították már, de az Egerbocs felé eső részen van hat olyan porta, ami előtt még sárban jár az ember. A közúttal közösen rendbe kellene tenni az árkokat, mert erre a falura mind Csehi, mind Bocs, mind pedig a bányatelep felől ráfolyik a víz. Szűcs Lászlóné DAJKA- Véleményem szerint három területen kellene fejleszteni a települést. Az első a kulturális ellátottság: szükség lenne egy kul- túrházra, mert itt a két bolton és a két kocsmán kívül nincs hol találkozniuk az embereknek, főként az ifjúságnak nincs helye. A másik: hogy a fiatalok itthon maradjanak - és az idősebbek is megélhetést találjanak -, munkalehetőség kellene. Valamilyen kihelyezett üzem, mint amilyet korábban egy nyomdaipari vállalkozás tervezett. A harmadik, hogy legyen itt egy bőséges áruválasztékú üzlet, mert manapság egy alaposabb bevásárlás miatt drága pénzen máshová kell utazniuk a helybelieknek. Suha Tamás KARBANTARTÓ- Szúcs-Bányatelep, ahol élek, valaha szebb napokat látott. Gyakran eszembe jut, hogy régen iskola, mozi, nagyobb bolt volt itt, ma még kocsma sincs, teljesen leépült ez a rész. Fejlesztésre alig- alig jut valami. Hogy mire lenne szükség? Mindenekelőtt a két út felújítására: a Petőfi utca aszfaltos ugyan, de ráférne a korszerűsítés, a Május 1. utca viszont még ma is salakos, le kellene borítani szilárd burkolattal. Jó lenne, ha kiépülne a szennyvízhálózat is. Vagy ott van a fiatalok gondja: nincs helyük, jobb híján a buszmegállóban ácsorogva ütik el az időt. Szeretnénk, ha a jövőben megoldódnának ezek a problémák.
