Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-25 / 249. szám

6. OLDAL SZŰCS 2003. Október 25., szombat 1HM szúcs Polgármester: ifj. Egyed Zsigmond Alpolgármester: id. Egyed Zsigmondné Megbízott jegyző: dr. Barcsainé Érsek Rita A képviselőtestület tagjai: Balogh László, Józsa Sándor, Suha Tamás, Veréb-Zakar Istvánná Jövőjét alapozza a település A falu központja a polgármesteri hivatallal és a modern templommal fotó: szilvás istván A szülőfalu öröksége- Ezernyi szállal kötődöm ahhoz a kis faluhoz - mondja Pisákné Balogh Éva, aki apai ágon vallja magát szúcsinak, s nem titkolja, hogy nagy- nagy szeretettel gondol vissza az egykori szülői házra. Kossuth utca 82.- itt töltötte gyermek­éveit, itt került a helyi osztott iskolába, ahol korosztályából egy szál maga alkotott egy osz­tályt. Innen vitt az útja az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre.- Egyszerű emberek voltak a szüleim, akik sokat áldoztak azért, hogy tanulhassak - meséli az egri Gárdonyi Géza Ciszteri Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, aki nagy örömmel fo­gadja, ha falujából bekerül egy- egy gyerek az iskolába. - Most is van onnan egy ötödikes kisdiákunk, s szinte egykori magamat látom benne. A kémia-fizika sza­kot végzett pedagógus - mint mondja - nagy akarattal küzdött meg élete minden sikeréért, s ma is maximalista ön­magával szemben. Ezt az erőt, ezt a kitartást, s még számos ér­tékes emberi tulajdonságot - az őszinteséget, a józan gondolko­dásmódot, a munka szeretetét és becsületét - ott kapta örökül, ahová a szülők, a nagyszülők sír­jához évről évre visszajár. A községháza címe: 3338 Szúcs, Kossuth Lajos út 34. Tel.: 36/485-901, 36/585-009 Fax: 36/485-901 Ügyfélfogadási idő: Hétfő-csütörtök: 8-16. Péntek: 8-13.30. A lakosság száma: 460 fő 0-3 éves: 24 fö 4-5 éves: 14 fő 6-14 éves: 68 fő 15-18 éves: 28 fő 19-62 éves: 255 fő 63 év fölött: 71 fő Intézmények: Községi óvoda Helyi adók: • Gépjármű-súlyadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 8 ezrelék • Kommunális adó: nem kell fizetni, az önkormányzat átvállalta A település története: Egyes kutatások szerint 1301-ben már ismert volt a Zuch név. A megye északi ha­tára közelében fekvő telepü­lés birtokosa 1349-ben a Bél nemzetségből származó Bellényi Lack fia, István volt. A falu 1672-1711 között elnép­telenedett, ebből az időből is­mert a Pusztaszúcs név. A tö­rök után, 1712-ben öt család vert itt tanyát: két Szűcs, két Balogh és egy Bakos. Ma 36 olyan ember él a településen, akik ennek a három famíliá­nak a leszármazottai. A XX. század első felében a Laskó-patak mellett fekvő kis­község az egri járáshoz tarto­zott. A lakosság száma 1930- ban 789 fő volt, a munkaké­pes helybeliek 70 százaléka a település határában lévő Egercsehi Kőszénbánya Rt. fejtésein kereste a kenyerét. A falu 1950. október 22-től önálló tanácsú község volt, 1970-ben pedig Egercsehi Közös Községi Tanács néven és székhellyel Egercsehi és Szúcs társközségekké let­tek. 1984. január 1-jétől társ­községével együtt Eger vá­roskörnyéki községe lett, majd az önkormányzatiság megvalósulásakor elnyerte önállóságát. Az eredeti, 1775-ből szárma­zó községi pecsét címeralak­ja az élével felfelé mutató, föl­dön fekvő ekevas, fölötte a felirat: „Szuch”. Másfél-két kilométerre esik egymástól a köz­ség két településrésze, a 280 lakosú falu és a 180 lelkes bányatelep, ám ez az elkülönülés nem azonos a megosztottsággal. Az önkor­mányzat igyekszik megoldani - már ameny- nyire az anyagiak engedik - mind az itt élők, mind az ottaniak gondjait - mondja ifj. Egyed Zsigmond polgármester. Ami a költségvetést illeti: az idén 36 millióból gaz­dálkodnak, ebből az összegből tartják fenn - a polgármesteri hivatal mellett - a település egyet­len intézményét, az óvodát, ami az utóbbi két évben mind szakmailag, mind ellátottság szempontjából jelentős fejlő­désen ment keresztül. Az ön- kormányzat évente 5-600 ezer forinttal támogatja a szociáli­san rászorulókat, így a telepü­lés fejlesztésére egy-két millió marad csupán.- Hogy ezt gyarapítsuk, az önerőhöz mérten sorra nyújtjuk be a pályázatokat - jegyzi meg ifj. Egyed Zsigmond polgármester. - Négymilliós tá­mogatással valósult meg a bányatelepi kultúrház- orvosi rendelő tetőcseréje, s ugyancsak pályázat­tal kívánunk pénzt szerezni a falugondnoki teen­dőkre, valamint az ahhoz szükséges gépkocsira. Amit csak lehet, azt megpróbálják „házilag" megvalósítani. így építettek kerítést a temető köré, felújították az oda vezető lépcsőt és az utat, továb­bá a templom körfolyosójának a tetejét. A telepen most készült el az úgynevezett közkemence, ami­ben az ottani családok süthetik meg a kenyerüket. Az idei feladatok között szerepelt - egyebek között - a 25-ös út átmenő szakaszának a helyre- állítása, miután a gázvezeték-építés miatt mintegy 300 méteres részen megsüllyedt. Az egymilliós költségből 700 ezret vállalt a falu, a többit a közút adta anyagban és munkában. További teendő a fa­luban lévő négy buszmegálló felújítása, egy busz­várót a bányatelepnél, a 25-ös út mentén kívánnak létesíteni, mert a telepre nem tudnak bemenni a járatok. Az a rész egyébként ma még fúrott kútból kapja a vizet, a fogyasztókat később szeretnék rá­kötni a hálózatra. Mint a község vezetői elmondták, kezdeti stádi­umban van a település általános rendezési tervé­nek a kidolgozása, melynek során meghatározzák a fejlesztés irányát és teendőit. Bár a falu földrajzi fekvése behatárolja a lehetőségeket, szóba került új építési telkek parcellázása, mert a szép környe­zet, a természeti adottságok kapcsán várható a be­települők érdeklődése. A helybeliek igénye, s a fa­lusi turisztikai vonzerő növelése érdekében terve­zik egy sportpályát, játszóteret és halastavat magá- ban foglaló pihenőpark létesítését is. ___________■ A z ősi gyökerek kutatója A napokban ünnepelte 75. szüle­tésnapját dr. Kelemen Ferenc, aki gazdag életutat járt be, mielőtt immár nyugdíjasként visszatért szülőfalujába.- Egykoron innen kerültem az egri érseki tanítóképzőbe, ami­nek a befejezése után Egerbaktán tanítottam, majd a katonai szolgálat után a közigaz­gatásba kerültem - eleveníti fel a régi időket. - Először Péter- vásárán, majd Egerben, Buda­pesten, illetve Szombathelyen töl­töttem be különböző beosztáso­kat, később az egykori Tanács- akadémia átszervezésében vet­tem részt. Egyik alapítója voltam a mai Államigazgatási Főiskolá­nak, melynek főigazgatójaként vonultam nyugdíjba. Bár a fővárosban kényelmes otthona van, Kelemen Ferenc az esztendő egy jelentős részét a gyermekévei helyszínén töl­ti, s miután ide­je engedte, ku­tatni kezdte családja és szü­lőfaluja múlt­ját. Ezt Arany János szavaivá indokolja: „Ke­resem azt a helyet, ahol bölcsőmet magyarrá ringatták. ”- Családfámat 1848-ig sikerült visszavezetnem, egészen Kele­men Bógyi Mátyásig, aki nemes­emberként nemzetőr volt a sza­badságharc idején. Dédapám vi­szont már kocsis volt itt az 1890­es években - sorolja, majd arról beszél, hogy érdeklődéssel bújta a plébánia anyakönyveit, majd a megyei levéltárban őrzött irato­kat. Ebből kerekedett ki aztán az a felbecsülhetetlen értékű kéz­irat, melynek lapjain az utókorra marad a község története. Érdekességként például az, hogy 1301-ben már felbukkan a felvidéki eredetű Zuch név. Szó esik továbbá arról az oklevélről, miszerint anno három zuchi job­bágy pereskedett a béli (nemzet­ségbeli) Mikóval. Vagy arról, hogy a megyében az 1900-as években a Csiky Antóniáról elne­vezett bagólyuki tárlóból jött fel az első adag szén, amit később a csehi bányáé követett. Kis óvoda, gondos nevelés A település óvodáját mindössze egy hivatalos tábla meg egy szé­pen kialakított udvar különbözteti meg a szomszédos lakóházaktól. A hagyományos, régi típusú épü­let azonban gondosan berendezett, kedves gyermekintézményt rejt magában.- Óvodánk egycso­portos, a beíratott tizen­nyolc aprósággal két óvónő és egy dajka fog­lalkozik - mondja Szeles Istvánná vezető óvónő. - Miután az ide járó gyerekek 95 százaléka roma származású, ci­gány kisebbségi óvodaként műkö­dünk. Az intézmény a komplex pre­venciós óvodai nevelési program­mal dolgozik, integráltan foglal­koznak a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, akiket egyénileg, dif­ferenciáltan fejlesztenek. A tágas udvar lehetőséget nyújt a minden­napos, sokoldalú mozgásfejlesz­tésre. Pályázat útján, illetve egy vállalkozónak köszönhetően a fémből készült udvari játékokat majdnem teljes egészében sikerült fára cserélni. A pályázaton nyert pénzből tavaly ősszel vásároltak egy láncos függeszkedőt, a homo­kozó, valamint a fa-lépegető pedig a dolgozók és néhány szülő mun­kájának köszönhetően készült el.- Tavasszal a teraszt szeretnénk befedni, hogy esős időben is kinn lehessünk a jó levegőn - folytatja a szakember. - A fákat a gyerekekkel együtt ültettük, s kialakí­tottunk egy kis konyha­kertet is, amit ők gon­doznak, locsolnak. A kisméretű szerszámok­kal saját maguk kapál­nak, ásóznak, s az így termelt zöldségeket közösen taka­rítjuk be, fogyasztjuk el. A sorra beadott pályázatok, va­lamint az önkormányzat segítsé­gével az elmúlt két év alatt sokat fejlődött az óvoda. Tavaly kicse­rélték a nyílászárókat, a csoport- szobákba új szőnyegek, szekré­nyek, fonott bútorok, asztalok ke­rültek. Az intézményben melegí­tőkonyha működik, az ételt az egerbocsi óvodából szállítják ide. A HCCP konyhai minőségbiztosí­tás szeptembertől próbaüzemben működik. A nevelők külön sze­rencsének tartják, hogy a gyere­keknek van külön ebédlőjük, mert így nem kell a csoportszobá­ban étkezniük. A gondtalan játék öröme. Az apróságokkal ezúttal az ügyeletes óvónő, Hajnal Andrea foglalkozik a szépen berendezett teremben fotó: szilvás istván MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? JÓZSA SÁNDOR NYUGDÍJAS- Bár én az idősebb korosztályhoz tartozom, mégis a fiatalok jövője izgat a leginkább. A lányomék a szomszédban élnek a két unokámmal. Ügy gondo­lom, nekik kel­lene vonzóbb körülményeket teremteni, hogy itt marad­janak, mert bi­zony egyre inkább elöregedik a fa­lu. Az én időmben volt egy hely, ahol összejöttünk: volt sakk, asz­talitenisz, lehetett beszélgetni, szórakozni. Ma híján vannak en­nek a fiatalok. S ha már eljárnak innen iskolába, jó lenne megolda­ni, hogy a Kossuth utca Csehi felé eső részén is legyen egy buszmeg­álló, ne kelljen a kisdiákoknak esőben-fagyban az italbolttal szembeni megállóig gyalogolniuk. Vereb-Zakar Istvánné KERESKEDŐ- A férjem révén 1989-ben ez a fa­lu lett a lakóhelyem. Hat évvel ké­sőbb építkeztünk. Egy boltban dolgozom, so­kat beszélgetek az emberekkel, s tudom, hogy a legnagyobb gond a munka- nélküliség. Va­lamiféle hely­beli kereseti le­hetőségre len­ne szükség, mert az utazási költsé­gek miatt innen nem lehet eljárni dolgozni. Ami a jövőt illeti: három fiam van, örülnék, ha velük együtt mind több fiatal telepedne meg itt, persze ehhez jobb körülmények kellenének. Az időseken meg egy helyi orvosi rendelővel lehetne se­gíteni. Mindez nem megy egyik napról a másikra, de már az is jó hír, hogy a közeljövőben kiépítik a kábeltévé-hálózatot. Tószegi Gábor nyugdíjas- Még 1949-ben volt, hogy egy it­teni lány kedvéért otthagytam az Alföldet. Izsákról származom, de itt éltem le az életemet, a bá­nyából men­tem nyugdíj­ba. Jó itt a le­vegő, szép a vi­dék, ezt a ter­mészeti adott­ságot lehetne a jövőben ki­használni, s ennek érdekében kel­lene szépítem a falut. De az itt élők is jobb körülményeket érde­melnének. A 25-ös út menti járdát többször felújították már, de az Egerbocs felé eső részen van hat olyan porta, ami előtt még sárban jár az ember. A közúttal közösen rendbe kellene tenni az árkokat, mert erre a falura mind Csehi, mind Bocs, mind pedig a bányate­lep felől ráfolyik a víz. Szűcs Lászlóné DAJKA- Véleményem szerint három terü­leten kellene fejleszteni a telepü­lést. Az első a kulturális ellátott­ság: szükség lenne egy kul- túrházra, mert itt a két bolton és a két kocs­mán kívül nincs hol talál­kozniuk az embereknek, főként az ifjú­ságnak nincs helye. A másik: hogy a fiatalok itthon maradjanak - és az idősebbek is megélhetést talál­janak -, munkalehetőség kellene. Valamilyen kihelyezett üzem, mint amilyet korábban egy nyom­daipari vállalkozás tervezett. A harmadik, hogy legyen itt egy bő­séges áruválasztékú üzlet, mert manapság egy alaposabb bevásár­lás miatt drága pénzen máshová kell utazniuk a helybelieknek. Suha Tamás KARBANTARTÓ- Szúcs-Bányatelep, ahol élek, va­laha szebb napokat látott. Gyak­ran eszembe jut, hogy régen isko­la, mozi, na­gyobb bolt volt itt, ma még kocsma sincs, teljesen leépült ez a rész. Fej­lesztésre alig- alig jut valami. Hogy mire len­ne szükség? Mindenekelőtt a két út felújításá­ra: a Petőfi utca aszfaltos ugyan, de ráférne a korszerűsítés, a Má­jus 1. utca viszont még ma is sala­kos, le kellene borítani szilárd burkolattal. Jó lenne, ha kiépülne a szennyvízhálózat is. Vagy ott van a fiatalok gondja: nincs he­lyük, jobb híján a buszmegálló­ban ácsorogva ütik el az időt. Sze­retnénk, ha a jövőben megoldód­nának ezek a problémák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom