Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-25 / 249. szám

2003. Október 25., szombat H 0 R I Z 0 N T 7. OLDAL Világhálón az okmányirodák? Ügyfélbarát program: megszüntetni a fölösleges sorban állást A fenntartható fejlődésről Akadémiai doktori címet nyert el dr. Szlávik János A fölösleges sorban állást elkerülendő, a Belügyminisztérium kezdeményezésére idén ősztől az ország tizenkét okmányiro­dájában internetes ügyfélszolgálat bevezetését tervezik. Gyöngyös A zsúfoltságon hivatott enyhíteni az a szolgáltató közigazgatás megvalósítását támogató ügyfél­barát program, melynek beveze­tésével már a világhálón is elin­tézhetik az ügyfelek az éppen ak­tuális okmányok beszerzését. A programhoz a mátraalji vá­ros és térsége okmányirodája is csatlakozott, több megyeszékhely­hez és nagyvároshoz hasonlóan. Az Internetes Ügyfélszolgálati Rendszer indításáról és annak tar­talmáról a Miniszterelnöki Hiva­tal és a Belügyminisztérium Köz­ponti Adatfeldolgozó, Nyilvántar­tó és Választási Hivatala együtt­működési megállapodást kötött. A szervezetek kölcsönösen vállal­ták, hogy az elektronikus köz- igazgatás bevezetését célzó kormányzati program keretében a magyarország.hu inter­netes portálon keresz­tül biztosítják az ok­mányirodái szolgálta­tásokhoz szükséges hozzáférést. A Miniszterelnöki Hivatal - a fejlesztés el­ső fázisában - az e-ügy- intézés bevezetése ér­dekében kialakítja az internetes okmányirodát, ahol a bejelentke­zés és regisztráció után lehetőség nyílik a kérelmek előkészítésére, az ügyfélfogadási időpont lefogla­lására. Négy esetben lesz használható a virtuális hivatal: a nemzetközi vezetői engedély, az egyéni vállal­kozói igazolvány, a lakcímigazoló kártya és az anyakönyvi másola­tok beszerzésére. A szolgáltatást igénybe vevőknek csupán a világ­hálón meg kell keresniük és kivá­lasztani a kívánt hatósági eljárást, majd kitölteni a szükséges adatla­pot. Ez az információ eljut a mi­nisztérium központi hivatalába és a választott okmányirodához is. Ez utóbbi veszi fel a kapcsola­tot az ügyféllel, aki - egyeztetés után - megkapja a szükséges sor­számot. Az érdeklődők természe­tesen tájékoztatást kapnak arról is, hogy a gyorsabb és gördüléke­nyebb ügyintézéshez milyen ira­tokra, dokumentumokra lesz majd szükségük. A hivatalnak kötelessége lesz betartani a meg­beszélt és egyeztetett időpontot. Gubancsik Lászlóné, a gyön­gyösi önkormányzat közigazgatá­si és szociális igazgatóságának vezetője arról tájékoztatott: az Internetes Ügyfélszolgálati Rend­szer elindítása október második felében várható.- Egyelőre csak az ügyfelek számára még nem elérhető teszt- programot kaptuk meg, amit a hi­vatal dolgozói gyakorlásra hasz­nálhatnak - tudatta az igazgató. Arról is tájékoztatott: a gyön­gyösi referenciairodában az anya­könyvi másolat elkészítésének ké­relmezésére nem lesz lehetőség. A virtuális ügyintézésre hétfőn és szerdán délután fél kettőtől fél né­gyig jelentkezhetnek majd az érintettek. Emellett természete­sen továbbra is működik az az előjegyzéses rendszer, amelynek keretében már ma is időpontot kérhetnek az ügyfelek keddi és pénteki napokra. A szaktárca illetékeseitől azt is megtudtuk: az internetes ok­mányiroda kialakításakor olyan programozást és hálózati elérést használnak a szakemberek, ame­lyek nem igényelnek jogszabály- módosítást. A jövőben tovább fej­lesztik majd a vüághálón lévő ok­mányiroda szolgáltatásait, gyorsí­tandó például a gépjármű-keres­kedők hatósági ügyintézését. To­vábbi cél, hogy a szükséges illeté­kek és igazgatási eljárási díjak banki szolgáltatásként lebonyolít­hatók legyenek. Az új kezdeményezés nem­csak az ügyfeleknek, hanem az okmányirodákban dolgozóknak is könnyebbséget je­lent, hiszen lénye­gesen kevesebb időt vesz majd igénybe az adatrögzítés, és elkerülhető lesz a többórás várakozás is. Az internetes ok­mányirodái ügyfél- szolgálat bevezeté­sével kapcsolatban már egyeztettek az önkormány­zatok és a Miniszterelnöki Hiva­tal. A települések vállalták, hogy referenciairodaként bekapcso­lódnak a program kísérleti sza­kaszába. A remélhetően pozitív tapasztalatok után lesz majd le­hetőség arra, hogy a világhálón kialakított ügyfélszolgálatot ki­terjesszék az ország összes ok­mányirodájára. ______________ JUHÁSZ MARIANNA , Négy esetben lesz használható a virtuális hivatal: a nemzetközi vezetői engedély, az egyéni vállalkozói igazolvány, a lakcímigazoló kártya és az anyakönyvi másolatok beszerzésére. A szolgáltatást igénybe vevőknek csupán a világhálón meg kell keresniük és kiválasztani a kívánt hatósági eljárást, majd kitölteni a szükséges adatlapot...” A Magyar Tudományos Akadémia Székházé­nak Kupolatermében október 14-én dr. Szlávik János habilitált tanszékvezető egyete­mi tanár, az MTA doktora tudományos cím el­nyerésére benyújtott értekezésének nyilvános vitáján kiváló eredménnyel védte meg disz- szertációját. Szlávik professzor az Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtu­dományi Főiskolai Kar Erőforrás-gazdaságtan és Jog Tanszékének tanszékvezető tanára. Budapest, Eger Az akadémiai doktori cím elnyerése igen kiemel­kedő tudományos teljesítmény, általában több évtizedes kutatómunkát kí­ván. Ennek ismeretében kér­tük Feketéné Csáfor Hajnal­kát, az Eszterházy Károly Fő­iskola sajtófelelősét a tanár úr szakmai életútjának rövid bemutatására.- Szlávik János neve He­ves megyében ismerősen hangzik nagyon sokak szá­mára - fogalmazott a sajtófe­lelős -, hiszen szőkébb ha­zánk szülötteként Tiszanánáról indult el a tu­dományos pálya irányába. Közgazdasági egyetemi és szakközgazdász diplomát, egyetemi doktori, majd kan­didátusi tudományos foko­zatot szerzett, és a Budapes­ti Közgazdaságtudományi Egyetemen habilitált. Külön­böző témakörökben folyta­tott tudományos kutató­munkájának eredményét reprezentálja mintegy 12 könyv, tankönyv, több mint 80 magyar és idegen nyelvű tudományos cikk, könyvrészlet, konfe­rencia-kiadvány. A Magyar Tudományos Akadé­miára benyújtott disszertációjának témája: A „fenntarthatóság” szintjei és útjai (A fenntartha­tó fejlődés közgazdasági összefüggései). Mint megtudtuk, a tanszékvezető egyetemi tanár témához kapcsolódó kutatásai a 70-es évek első felében kezdődtek, a 90-es évektől a fenn­tarthatóság elméletét és gyakorlati megvalósítha­tóságát vizsgálja. A fő kérdés számára az, hogy miként egyeztethető össze és egyáltalán össze­egyeztethető-e a Föld élő és élettelen környezete a hosszú távú gazdasági növekedéssel. A fenn­tartható fejlődés elve a növekedés és fejlődés konfliktusára kíván választ adni. Olyan elv ez, amely az ember jövője érdekében kívánja létre­hozni a gazdaság-társadalom-bioszféra hármas „éltető” fenntartható rendszerét. A dolgozat érdekessége, hogy a téma és az elemzés módja sok esetben eltér a közgazdasági gondolkodás fő áramától, esetenként bírálja egyes tételeit. A doktori dolgozat azzal az igény­nyel is íródott, hogy az eltérő gondolatok talál­kozzanak és a vitákban a „fenntarthatóság” mint szemléletmód jelen legyen. Szakemberek szerint a kutatás eredményei a felső- oktatás és a kutatás folytatá­sa szempontjából számos további lehetőséget nyújta­nak. A fenntarthatósági mu­tatókkal kapcsolatos ered­mények konkrét számítások végzéséhez járulnak hozzá Magyarországon is. E számí­tások fontosak és hasznosak az EU-hoz csatlakozásunk szempontjából is. A fenn­tarthatóság lokális program­ja esetében a professzor ku­tatásai máris hasznosultak, a megvalósulás alatt álló programok eredményei és tapasztalatai segítették a tu­dományos elemzést. Az Eszterházy Károly Fő­iskola közössége őszintén reméli, hogy a közgazdasági szemléletmód változása kedvezően hat majd életmi­nőségünkre - tolmácsolta az intézmény vezeté­sének véleményét Csáfor Hajnalka, a főiskola sajtófelelőse, aki szerint a kutatások folytatását mindannyiunk érdekében kívánják a professzor úrnak, és remélik, hogy - a BMGE Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolájának tit­káraként - szemléletmódja erősítésére egyre több fiatal kutatót tud megnyerni és tanszéke oktatóit is ösztönzi ilyen irányú kutatásokra. Szlávik János neve Heves megyében ismerő­sen hangzik fotó: gál Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom