Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-25 / 249. szám

2003. Október 25., szombat MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Tisza-tó: egyre több a hajó Tisza, Tisza-tó Már a vitorlások is megjelentek FOTÓ: PILISY ELEMÉR Deák-ösztöndíj Gyöngyös A miniszterelnök és az oktatási miniszter az idén elsőként ado­mányozott Deák Ferenc- ösztön­díjat a különböző tudományte­rületeket kutató fiatal szakem­bereknek. Ezt pályázat útján évente tízen nyerhetik el a 36 év alatti kutatók köréből. Az idei pályázók közül ösz­töndíjban részesült dr. Dávid Lóránt, a Károly Róbert Főiskola turizmus tanszékének docense, az erről szóló dokumentumot Magyar Bálint oktatási minisz­ter ünnepélyes keretek között adta át a fővárosban. A gyön­gyösi születésű dr. Dávid Lóránt a Debreceni Egyetemen végzett, majd ott dolgozott és csaknem két éve tanít a Károly Róbert Fő­iskola turizmus tanszékén. Té­maköre: a Kárpátok Eurorégió magyar, szlovák, román, ukrán határövezetében, valamint a re­gionális és a turizmus fejleszté- sére irányuló kutatások. ______■ M egváltozik a menetrend Heves Október 27-től módosul a helyi járat menetrendje - tájékoztatta lapunkat Kohán Norbert, a He­ves Busz Kft. műszaki vezetője. Az egyik az, hogy megszüntetik a hajnali járatokat, és inkább a délelőttieket sűrítik. Mint azt a szakembertől lapunk megtudta: ezt a döntést az elmúlt három hónapban rendszeresen elvég­zett utaslétszám-felmérésekre való hivatkozással, valamint a város lakosainak észrevételei, ja­vaslatai figyelembevételével hozták meg. A műszaki vezető elmondta, hogy a részletes menetrendet mindenki megkapja a hét végén, a postaládájába. Az utasok az autóbusz-vezetőktől is kérhet­nek menetrendet, vagy a cég ügyfélszolgálati irodájában, amely a Szerelem Alfréd utca 28. szám alatt található és hét­főn, szerdán, pénteken 9-től 11 óráig tart nyitva. Reggel azért indítanak új já­ratot, hogy a diákok beérhesse­nek a nulladik órára, és a város intézményeiben dolgozók is be­juthassanak munkahelyükre még 7 óra előtt. Ez a járat azok­nak is kedvez, akik Jászberény­be és Jászapátiba utaznak na­ponta. Új járat indul továbbá 11.30- kor és 13.50-kor, mert úgy ta­pasztalták, hogy ez idő tájt vé­geznek a hevesiek az orvosi ren­delőben, vagy a városban a be­vásárlással. (N. Z.) A tiszanánai önkormányzat Dinnyésháton igényesen alakítot­ta ki a Tisza menti partszakaszt. Itt szabadstrand, kemping és nem utolsósorban kikötő találha­tó. Barcsik Imre üzemeltető el­árulja:- A terveink készen vannak a 220 férőhelyes kikötő bővítésére. Évente újabb 50-50 hajónak, csó­naknak szeretnénk helyet biztosí­tani. Az igény ugyanis fokozott, úgy gondolom nálunk - komoly földmunkák után - mintegy 400- 420 vízi jármű elhelyezésére lesz le­hetőség. Megtudtuk, hogy a kikötő még most is tele van, a hajók zömét va­lószínűleg mostanában rakják speciális futókra a tulajdonosok, hogy 2004 áprilisában újra megje­lenjenek itt.- A kikötőbérlők ötven százalé­ka már most aláírta azt a nyilat­kozatot, amelyben jövőre is ra­gaszkodik megszokott helyéhez. Barcsik úr, amikor a hajópark összetételéről kérdezem, a követ­kezőket említi:- Szezononként jól látszik az ér­téknövekedés. Már van néhány 10- 20 milliós lakóhajó is, megjelentek a drágább sporthajók. A motorcsó­nakok egyharmada nagy teljesít­ményű, de ezek száma azért tlő lassabban, mert az 5 lóerőnél na­gyobb motorokkal felszerelt hajó­testeket csak kishajóvezetői enge­déllyel lehet használni. Idén Abádszalók felől néhány vitorlás is elhajózott már idáig. A 127 négyzetkilométeres Ti- sza-tó egyre népszerűbb. A több csónakhoz, hajóhoz több kikötő, több sólyatér kell. A Heves me­gyei oldalon Poroszlón, Saru­Csűr Péter r. százados, a kiskö­rei vízi rendészet parancsnoka szintén azon a véleményen van, hogy idén több lett a vízi jármű a Tisza-tavon. A gyarapodás egyik okaként jelölte meg:- Sokan a Balatonról áthozták ide sporthajóikat, sőt már egyre több vitorlásnak is itt a kikötője... A napokban zajló kikötői hajókiemelési hullámot a vízi rendőr a tározó tó 25-én kezdődő vízszintcsökkenésével hozta köz­vetlen összefüggésbe. Sőt: Porosz­lón, a Tisza-híd közelében meg­nyílt a régió első motorcsónak- szaküzlet és szerviz, ahol újak A hajók, csónakok mérete szerint eltérő lehet a havi bérleti díj. A kisebb csónakok gazdái 4 ezer, a nagyobb hajók tulajdono­sai 6 ezer forintot fizettek idén. Jövőre - mint hírlik - akár 25 százalékkal is drágulhat ez a szolgáltatás. A szezon áprilisban indul és a kikötők október végéig minden igényt kielégítenek. dón, Tiszanánán, Kiskörén meg­lévőkhöz csatlakozhat az Újlőrincfalvához tartozó mag- yaradi üdülőövezet előtt építen­dő új kikötő. mellett használt motorok adásvé­telét is bonyolítja a vállalkozás. így alighanem még jobban kiteljese­dik majd a szabadidős hajózás a tavon. (BUDAVÁRI) Nem csak a tea melege (Folytatás az 1. oldalról) A Vöröskereszt azonban a „frontvonalban” tevé­kenykedik.- Az esztendő szinte minden napján találkozunk velük - mondja Kosik Mária megyei koordinátor. - Bizonyos akcióink, így a ruha- vagy a tisztálkodósz­er-osztás nem szezonálisak, a télre azonban külön is felkészülünk. Ilyenkor nem maradhat el a meleg tea, illetve a hideg és meleg étkeztetés. Az úgynevezett teajárat az idén november 3-án indul útjára. Mint korábban, ezúttal is napi két al­kalommal - reggel 1/2 9-kor a dr. Nagy János utcá­ban, délután 3-kor pedig a Vöröskereszt központjá­nál - biztosítanak számukra forró teát, mellé né­hány szelet zsíros, májkrémes kenyeret, s vitamin­ként savanyú káposztát. Ez az akció általában má­jus végéig tart.- Megállapodtunk néhány helyi középiskolával, hogy naponta két-két diákjuk segít az étel és az ital elkészítésében. Az első napokban 5-6, később akár tíz kiló kenyér is elfogy, a hétvégékre pedig konzerveket adunk, tavaly télen 287 adagot osztot­tunk ki. Emellett a lakosság adományaiból kabáto­kat, cipőket, pulóvereket, kesztyűket, vastag zok­nikat, plédeket adunk nekik. Lassan megkezdődik a melegétel-osztás is. Egerben november 7-én a helyi karitász szervezet Az ellátás ellenére Az elmúlt télnek három áldozata volt a hajléktalanok közül a me­gyében. Ismereteink szerint egy Hatvanban, kettő pedig Egerben halt meg a hideg miatt. Mindez annak ellenére történt, hogy min­denütt megvan a lehetőség, hogy akár éjjelre, akár nappalra me­leg helyre húzódjanak. Ám nem mindegyikük él a lehetőséggel... kezdi az akciót, a Vöröskereszt egy héttel később, 14-én kezd. Egy-egy alkalommal 200-200 adagot mérnek ki nem csak hajléktalanoknak. A mostani szezonban erre 840 ezer forint jut, kéthetente szá­molva ez 10-12 alkalomra elég. Ezúttal is két he­lyen - a Balassi Bálint Általános Iskola udvarán délelőtt 11-től, a Vöröskereszt kapualjában pedig 12 órától - várják az érintetteket. Hatvan - mint már szó esett róla - speciális helyzetben van. Ott - mint Gortva József megem­líti - az önkormányzat ellátási szerződést kötött a Vöröskereszttel egy nappali melegedő, illetve egy éjjeli menedékhely működtetésére. Erre a célra egy korábbi ipari jellegű épületet biztosítottak, azt azonban át kell alakítani. Ezt jó lett volna még az idén megoldani, de a formaságok miatt csak a ta­vasszal lesz belőle valami. A rászorulók ilyen szin­tű ellátására pályázatot nyújtottak be a Hajléktala­nokért Alapítványhoz, ahonnan hétmillió forintot nyertek, ám ennek a duplájára lenne szükség. Pályázatot adtak be két utcai segítő beállítására is, ők - Oszlányi Judit területi vezető irányításával - a hajléktalanok között forognak majd: gyógy­szerrel, takaróval, tanácsokkal látják el őket.- A krízishelyzetben lévőknek, ők úgy 25-30-an vannak, naponta meleg, hétvégeken pedig hideg ételt biztosítunk. Nagyon várjuk a támogatásként nyert összegeket, mert a városban jelenleg kevés a téli férőhely - mondja Gortva József. Gyöngyösön több, mint tíz éve pályáznak a téli ellátásra - tudtuk meg Sankovics Józsefné területi vezetőtől. Mostanra 237 ezer forint már összejött, de számítanak az önkormány­zat és a szponzorok támoga­tására is, hogy folytatni tud­ják a teajáratot, amelyre átla­gosan 25-30-an várnak napon­ta. A szociális munkások a meleg ital mellé a pénztől függően vajas, májkrémes ke­nyeret, savanyú káposztát ad­nak, a lehetőség szerint na­ponta kétszer. Igyekeznek meleg ruhával is el­látni a hajléktalanokat.- De nem csak a tea melege fontos - mondták el a vöröskeresztesek. - Ezek az emberek a törődé- sért, a jó szóért a leghálásabbak, szilvásjstván TARI OTTO Kerülőút Hatvan megint gazdagodott egy ígérettel. Az üzenet hozója, a szaktárca helyettes ál­lamtitkára megnyugtatta a térségben élő­ket, hogy hamarosan elkezdődik a várost tehermentesíteni hivatott kerülőút megépítése, nem is kell so­káig várni rá, csupán a jövő tavaszig. Igaz, csöndesen hozzá­illesztette a „minden bizonnyal” kitételt is, de ezt csak a közel­ben ülők hallották, illetve a tévékamera mikrofonja rögzítette. Az évek óta a helyi kívánságlisták élén tanyázó ügy krono­lógiája tehát új állomással bővült. Vonatkoztassunk most el at­tól a sanda feltételezéstől, hogy a minisztériumi főember azért sietett a településre, hogy megnyugtassa a közelmúltbeli, ked­vezőtlen döntés nyomán a csatornahálózat kivitelezését elna­polni kénytelen lakosságot; vizsgáljuk az ügyet szigorúan a té­nyek alapján, hiszen így is érdekes összefüggéseket fedezhe­tünk fel. Az első fázis még a Horn-éra végnapjaira esik, amikor egy minisztériumi főosztályvezető közölte tényként az akkor még csak mintegy kétmilliárdba kerülő beruházás megvalósulását. Ma már nem tudható, a kivitelezés elmaradásához volt-e vala­milyen köze a bejelentést hamarosan követő kormányváltás­nak, ám tény, hogy ezután hosszú ideig ismét csak a helyi kí­vánság-terminológiában - és a szórványos tüntetések alkalmá­val - vetődött fel a téma. így volt ez egészen az Orbán-kor- mány hivatali idejének utolsó időszakáig, amikor az akkori ál­lamtitkár személyesen hozta a jó hírt, miszerint most már az­tán végképp megvalósulhat az idő közben hárommilliárdosra becsült álom. Ma már nem tudható, a kivitelezés elmaradásához volt-e vala­milyen köze a bejelentést hamarosan követő kormányváltás­nak, ám tény, hogy ezt követően hosszú ideig ismét csak kí­vánságok szintjén fogalmazódott meg az építkezés szükséges­sége. Azt senki nem vitatta - aki közlekedett már a települé­sen, az nem is vitathatta -, hogy a feladat nem tűr halogatást, de az ehhez szükséges pénz továbbra is váratott magára. S ma is várat, azt követően is, hogy azóta már az előkészületek me­netrendjét is rögzítették. A mostani bejelentés esetében a korábbiakhoz képest csak az jelenthet némi reményt, hogy az elhangzottak nem egy adott kormányzati ciklus vége felé, hanem az első harmadában han­goztak el. A jó szándékú és elfáradt polgár ilyenkor még a gon­dolatát is elveti annak, hogy máris elkezdődött a kampány. Jól pályázott a megye Heves megye A régió innovációs stratégiai programjáról is szó esett az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács legutóbbi ülé­sén - tájékoztatta alapunkat Sós Tamás, a Heves megyei közgyű­lés elnöke. Mint az a Miskolci Egyetem szakemberei által kidol­gozott anyagból kiderül, me­gyénk kistérségeinek innovációs képességei lényegesen jobbak a régió átlagánál: Eger, Gyöngyös, Füzesabony és Hatvan kistérségei is az első harmadban szerepel­nek, közülük az első három a rangsor elején található. Döntött a grémium a hatáskö­rébe utalt TTFC pályázatok har­madik köréről is. Sós szerint itt is sikerült a korábbi eredményeket megőrizni: 13 pályázó nyert el majd' 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A ked­vezményezettek között van Fü­zesabony, Hatvan, Heves és Pétervására térségének pályázói is vagy ipari parkhoz kapcsolódó fejlesztéssel, vagy közműfejlesz­téssel, vagy egészségügyi gép­műszer beszerzéssel, esetenként informatikai fejlesztéssel, sőt hárman munkahelyteremtésre is nyertek támogatást. Hozzátette: az esélyegyenlőség javítását te­kintve is jelentősnek mondható a kerecsendi általános iskola felújí­tásának, illetve a váraszói út re­konstrukciójának támogatása. Sós Tamás rámutatott: a TTCF pályázati rendszerén keresztül ebben az esztendőben a megye pályázói összesen mintegy 800 millió forinthoz juthattak, a jól előkészített és nagy számú pályá­zatoknak köszönhetően egy főre vetítve kissé magasabb arány­ban, mint a régiót alkotó két má­sik megyében, így Borsodban és Nógrádban. Az említetteken túl a regionális tanács az alapszabá­lyát is módosította, valamint új szervezeti és működési szabály­zatot alkotott a fejlesztési ügy­nökségére annak érdekében, hogy az EU-s forrásokkal össze­függő közvetítői szerepéhez megfelelő szervezeti kialakítással rendelkezzen. ■ A szerelmesek páholyában Eger A páholy színpadán az Egri Kör tagjai: G. Mezei Mária, Bánfty György és Hegedűs Éva fotó:szántó györgy Az Egri Páholy egész színházi évadot átölelő rendezvénysoroza­tának második estjére került sor az elmúlt hét végén a Gárdonyi Géza Színházban Vajda Katalin Anconai szerelmesek című reme­kének előadása után. Az Imola Udvarház főszakácsa az olaszos hangulathoz igazi kulináris él­ményt jelentő tálján étkeket álmo­dott és ajánlott, melyhez a borsza­lonban Gál Lajos pincészetének pompás nedűi simultak kiválóan. Az est díszvendégei ismét az Egerből illetve Heves megyéből elszármazott neves egyéniségeket összegyűjtő Egri Kör tagjai közül kerültek ki. Antall István rádiós újságíró nem csupán mint a kör tagja, de mint műsorvezető és há­zigazda is szerepet kapott. Mikro­fonja elé hívta az Anconai szerel­mesek két népszerű szereplőjét, Kalmár Zsuzsát és Hüse Csabát az előadásról kérdezve őket, majd Hüse Csaba a Kis nemzethatározó sorozat Miért nem bírjuk a digó- kat? című kötetéből olvasott föl néhány etűdöt, így ajánlva a könyvet a publikum figyelmébe. Antall István további beszélgető- partnerei az Egri Kör reprezentán­sai voltak, így az Egri Páholy tag­jai találkozhattak olyan emberek­kel, akik szűkebb pátriánkból in­dulva jutottak el a gazdasági élet, a művészet vagy a média világá­nak csúcsaira. Az est vendége volt Hegedűs Éva, aki több magas gaz­dasági-pénzügyi funkció betölté­se után jelenleg az OTP Rt. ügyve­zető igazgatója, aki ismerős ar­cokra is lelt a közönség sorai közt. G. Mezei Mária rádióbemondó­nőnek a hangját sokan ismerik, de most egész valójában is talál­kozhattak vele. Szó esett arról a vidékünkön oly szépen élő zárt „e" hangról, melyet elfelejteni rá­diósnak, színésznek sem szabad, mert beszédük íze ettől egyéni. Ahogyan a legszebben beszélő magyar színészé, az est követke­ző vendégéé, Bánffy Györgyé is ilyen. A Kazinczy-díjas színmű­vész tizennégy éves koráig lakott Egerben, s a vármegye főjegyzőjé­nek fiaként gyermekkori játszóte­re a vármegyeház udvara volt, s hogy a színészet sem állt messze a családtól, hisz édesanyja, Pápay Klára is színésznő volt. Ezután a táncé volt a főszerep, melyhez a talpalávalót két remek muzsikus, Holéczy Ákos és Szakcsi Lakatos Róbert szolgáltat­ta, a vállalkozó kedvűek táncver­senyen is részt vehettek, melynek nyertes párja olaszországi utat nyert. ____________(egresi K ikötői árak

Next

/
Oldalképek
Tartalom