Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-20 / 245. szám

6. OLDAL SÍROK 2003. Október 20., hétfő sírok Polgármester: Lakatos István Alpolgármester: Berta István Gyula Körjegyző: Tarjányi Lászlóné A képviselő-testület tagjai: Baranyiné Török Emma, Bujákiné Váitialmi Gizella, Gál Zoltán, Klész Tibomé, Kováts Ernő, Orcskay Imre, Suha Bálint, Tuza Gábor, Zsidei Istvánná Cigány kisebbségi önkormányzab Elnök: Suha Bálint, Tagok: Danó Gábor, Mile Gyuláné, Puporka Árnál, Szomora Richárd A községháza címe: 3332 Sirok, Borics Pál u. 6. Telefon: 36/561-000; fax: 36/361-633; e-mail: sirokonkorm@agria.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő, szerda: 7.30-16 óra. Kedd, csütörtök: 12-16 óra. Péntek: 7.30-12 óra. A lakosság lélekszáma: 2188 fő 0-17 éves: 364 fő 18-59 éves: 1272 fő 60 év felett: 552 fő Vállalkozások száma: 193 Helyi adók: • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 2 % • Ideiglenes tevékenység iparűzési adója: 5000 Ft/nap • Kommunális adó: 10ezerFt/év • Idegenforgalmi adó: 300 Ft/fő/éjszaka Rendezvények, programok: • Képzőművészeti alkotótábor: VI. hó első két hete • Siroki vámapok: • VI. hó 3. hétvégéje • Nemzetközi motoros találkozó: VII. hó vége, Vili. hó eleje • Népdaiköri találkozó: augusztus 20. A település története: Sirok a Mátra és a Bükk talál­kozásánál, a két Tama-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el. A te­lepülés történetének szerves részét képezi a vár, amely a 294 méter magas Vár-hegy riolittufa kúpján áll. Az ásatá­sok igazolták, hogy a siroki vár is eredetileg az Aba nem­zetségbeli Birh-Bodon csa­lád magánvára volt 1320-ig, s csak később alakították át végvárrá. A török hódoltság idején megnőtt az erődít­mény jelentősége, amely 1596-ban került a hódítók kezére, vissza pedig 1687- ben került. A Rákóczi-sza- badságharc idején 1709-ig kuruc kézen volt, majd azt követően lerombolták. : ■ ; ■ Ipar és idegenforgalom A Siroki Vár részleges helyreállítása is a tervek között szerepel Dal nélkül szegény az ember Nagyon szegény ember az, aki­nek nincsenek dalok a tarisznyá­jában, még akkor is, ha tele van a tarisznyája tallérral - vallja a Siroki Asszony- kórus, amely ebben az esztendőben ünnepelte fennállásának 28. évfor­dulóját. Az 1975-ben 23 fővel megalakított kó­rus ma 13 tagú, s az ala­pítók közül már csak négyen vesznek részt az együttes munkájában. Mint azt Buda Lászlóné, a csoport ve­zetője elmondta, 14 csokrot éne­kelnek, melyeket Molnár Csaba és Dravucz Kálmán tanítottak be. A kórus „eredménylistája” nem csekély, hiszen - hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük - eddig négyszer kapták meg az „Országosan Kiváló” arany foko­zatot, 1985-ben miniszteri kitün­tetésben részesültek, 1996-ban a nyugdíjasok országos „Ki mit tud?” vetélkedőjén a népdalkor kategóriájá­ban első helyezést értek el, az idén pedig a me­gyei közgyűlés ítélte oda nekik a Heves Me­gyéért kitüntető díjat. Emellett számtalan rá­dió- és tévéfelvétel is rögzítette már produk­ciójukat, s - nem utolsósorban - házigazdái az idén immár 16. al­kalommal megrendezett Orszá­gos Népdalköri Találkozónak is. Aktivitásukat mutatja, hogy a mai napig rendszeresen fellép­nek a helyi és a környékbeli ren­dezvényeken, nyugdíjas-találko­zókon és gálaműsorokon. Mind megjelenésében, mind pedig a szolgál­tatások terén egy XXI. századi település kiala­kítása a célunk — jelentette ki Lakatos István, Sirok polgármestere, hozzátéve: a feladat nem lebecsülendő, mert a rendszerváltás nyomán az addigi biztos támaszt adó Mátravidéki Fémművek is összeomlott, mély válságba so­dorva ezzel gyakorlatilag az egész térséget.- A Mátravidéki Fémművek - a térség egészét érin­tő - összeomlása rádöbbentett mindenkit arra: a jövőnket úgy kell építeni, hogy jobban ki kell hasz­nálni az adottságainkat. így éppen az idegenforga­lom, s az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások jelenthetik az ipar mellett a másik húzóága­zatot - bocsátotta előre a tele­pülés polgármestere, Lakatos István. - Az eltelt időszak bebi­zonyította, hogy jól meg tud fér­ni egymás mellett ez a két szek­tor. Sorra jelennek meg az ide­genforgalmi vállalkozások: szálláshelyek, vendéglátóegységek nyíltak, s ön- kormányzati rendezvények várják az idelátogatá kát, miközben a Fémművek helyén létrejött vállal­kozások már összesen több mint 900 főt foglalkoz­tatnak. Ugyanakkor komoly marketingmunkával sikerült a települést is megismertetni. Mindez azonban - mutatott rá a polgármester- önmagában nem lett volna elegendő, hiszen szükség volt az infrastruktúra kiépítésére is. így sok más mellett a vízhálózat rekonstrukciójára, a kőkúti településrész, illetve a falu egészének egész­séges ivóvízzel való ellátását biztosító tározók ki­alakítása, a gáz- és a szennyvízhálózat, valamint a sportcsarnok, a fogorvosi rendelő megépítése, épí­tési telkek kialakítása, a kábeltévé bevezetése. Ezekkel párhuzamosan megkezdődött a faluköz­pont rendbetétele és a vár rekonstrukciója is. — Az intézményhálózat fejlesztésére, valamint a szolgáltatások bővítésére vonatkozó terveket is úgy fogalmaztuk meg - tért rá a ciklust érintő fejlesz­tési elképzelésekre Lakatos István -, hogy azok megfeleljenek a mai kor követelményeinek, összes­ségében a jövőben is „élhető" maradjon a falu. En­nek szellemében még szükség van infrastrukturá­lis beruházásokra: járdaépítésre, illetve a faluköz­pont rekonstrukciójának befejezésére, s - nem utolsósorban - a vízminőség javítására is. Ez utóbbi beruházás már messze túlnő Sirok határa­in, hisz olyan térségi programról van szó, amely mintegy egymiüiárd forintba kerül, s amelyet csak központi támogatással, a regionális vízművel kö­zösen lehet megoldani. A polgármester szükségét látja többek között a rendezvények körének bővítését, s a csapadékvíz­elvezető rendszer, valamint a vár rekonstrukciójá­nak folytatását is. Ez utóbbinál részleges helyreál­lítással az alsó várrészben állandó kiállítóhelyet, kézművestábort, szociális blokkot alakítanának ki, míg a fenti részen a régészeti feltárás és egy ki­látó megépítése jöhet szóba. Mindez mintegy 600 millió forintba kerülne. ________________ j J ó ötlet volt a műhelyalapítás- Öcsémmel családi vállalkozás­ként 1991-ben nyitottuk meg mű­helyünket, ahol autókarosszéria­javítás mellett fényezéssel és gumi­javítással is foglalkozunk. Koráb­ban — amíg működött a szakmun­kásképzés - tanulók is dolgoztak mellettünk, öten-hatan kerültek ki tőlünk, ám miután összeomlott ez a fajta oktatási rendszer meg­szűnt ez a lehetőség is - tudtuk meg Vincze Nándortól, a Mini Szerviz egyik tulajdonosától. Miként hozzátette, tősgyökeres siroki lakos, és szeret is itt élni. A vállalkozásalapítás gondolata ép­pen emiatt fogalmazódott meg benne a Fémművek összeomlását követő elbocsátások időszakában, amihez hozzájárult más mellett az is, hogy hasonló profilú szerviz sem a faluban, sem a környező településeken nem volt a '90- es évek elején. Szerinte az el­telt időszak be­bizonyította, hogy nagyon is jó gondolat volt belevágni a vállalkozásba, hiszen bizalommal fordulnak hozzájuk a helybeliek mellett immár a kör­nyéken élők is. Úgy véli, megerő­södésükben segítségükre volt töb­Pályázatokra „építenek” A demográfiai hullám sajnálatos módon a település 76 éves isko­láját is elérte: míg 1965 és 1985 között több mint 300 gyermek járt ide, addig jelenleg már csak 137-en tanulnak a patinás intéz­ményben - tudtuk meg Berta Istvánné igazgatónőtől és he­lyettesétől, Kovátsné Tarnay Gabriellától. A fogyatkozó diáklétszám da­cára a fejlesztésekről sem mon­dott le az intézmény, ezért jó a tárgyi felszereltség - tették hoz­zá a szakemberek, külön is ki­emelve a 12 fős számítástechni­kai és a 15 fős német, illetve an­gol nyelvi labort. - Tapasztalata­ink szerint nagy az igény az ide­gen nyelvekre, ezért - a tanórán túl - nyelvi szakköri foglalkozá­sokat tartunk, sőt 7. és 8. osztály­ban középiskolai felkészítő is se­gíti a gyerekeket - mutatott rá az igazgató. Elmondása szerint ha­sonlóan kiemelt figyelmet fordí­tanak a számítástechnikai okta­tásra: az ilyen képzés mellett a különböző szaktantárgyaknál és a napköziben is élnek a modern informatika kínálta lehetőségek­kel, de a „szoktatás” már az első osztályban megkezdődik. Az alapkészségek fejlesztése, illetve a már említett két „szakterület”, a nyelvi és a számítógépes okta­tás mellett nagy hangsúlyt fektet az iskola a szabadidő hasznos el­töltésére is. Ennek jegyében szá­mos - egyebek mellett gyöngy­fűző, kézműves, szövő, valamint több sport — szakkör között vá­logathatnak a diákok. Az igazga­tónő megemlítette: hosszú évek óta hagyomány már, hogy a min­denkori 7. osztályt elvégzők nyá­ron a Balatonnál táboroznak. A tervezett fejlesztések kap­csán elhangzott: „állandó pályá­zatírásban van az iskola”, amit változó siker kísér, ám tény, e források révén jó a felszereltség. Most egy, a korábbiaknál jelentő­sebb EU-s pályázat előkészítésén dolgoznak, amelynek révén meg­újulhat az épület, s az informati­kai hálózat korszerűsítésére is le­hetőség nyílna. Ennek keretében minden tanteremben egész nap elérhető lenne az Internet, s a tananyagokhoz illő programok is rendelkezésre állnának. ig Az iskola a szabadidő hasznos eltöltésére is nagy hangsúlyt fektet ■ MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Kucsma Zsuzsa raktáros Répássy Tamás ROKKANTNYUGDÍJAS Tuza Gábor VÁLLALKOZÓ Tari Ferencné ÓVÓNŐ- Jómagam nagyon is elégedett vagyok a településsel: az a hely ugyanis, ahol a legfiatalabbtól a legidősebbig mindenki meg­találja a helyét, a maga intéz­ményét - már­pedig Sirok ilyen falu —, csak jó lehet. Az önkor­mányzat emel­lett sokat áldoz a kulturális életre is, számos sikeres rendezvényünk, programunk van. Szükségünk len­ne azonban újabb munkahelyekre is, de a foglalkoztatási helyzet ja­vulását csak állami támogatással tudom elképzelni. Ezzel lehetne megakadályozni az ehhez hasonló települések elnéptelenedését. Fon­tos, hogy tovább javuljanak a bölc­södé, az óvoda és az iskola tárgyi feltételei is.- Immár 22 esztendeje, hogy Sirokot választottam lakhelyemül, mert megragadott a gyönyörű kör­nyezet és a ba­rátságos embe­rek. Akkor még egyáltalán nem volt váro­sias jellegű a település, ám az eltelt idő­szak alatt ren­geteget fejlő­dött e téren is: többek között ki­épültek a közművek, az intéz­ményhálózat, az infrastruktúra. Éppen emiatt is szeretném, ha a fogyatkozó gyermeklétszám elle­nére nem kellene bezárni a böl­csődét vagy épp az iskolát. Jó len­ne például az is, ha az itt megtele­pedett vállalkozások tovább fej­lődhetnének és erősödnének, mert csak így lehet újabb munka­helyekre, gyarapodásra számítani.- Ritkaság, hogy kerekes kocsival olyan könnyen be lehessen jutni egy hivatalba, mint az ittenibe. Bátran kijelent­hetem azt is, hogy jobb kö­zösségi élet van Sírokban, mint sok kisvá­rosban, s a közterületek karbantartás­ára is nagy fi­gyelmet szentel az önkormányzat. Szükségünk lenne ugyanakkor egy elkerülő útra, mert a 24-es és a 3-as főút közötti forgalom a telepü­lésen, a kőkúti részen megy ke­resztül, s a terhelés miatt már repe­deznek a falak. Elkelne itt talán egy jól felszerelt üzlet is, s egy ki­sebb ipari park sem ártana, ahol a kezdő vállalkozók műhelyeket bé­relhetnének, megkönnyítve ezzel is számukra az indulást.- Mindenekelőtt olyan települést szeretnék, ahová örömmel jönnek az emberek, és nem szívesen hagyják el. Mint a helyi képviselő-tes­tület tagja, ez­zel együtt azt vallom: nem az a fontos, hogy én mit szeretnék, ha­nem az, mit akarnak az itt élők. Mint vállalko­zó ugyanakkor azt gondolom, el­sősorban több munkára, illetve több munkahelyre lenne szüksége a falunak, főként az idegenforga­lom területén, ugyanis — az adott­ságaink miatt - itt ez lehet az egyik kitörési pont. Másrészt fon­tosnak tartom azt is, hogy az em­berek kibontsák a bennük rejlő tartalékokat, s merjenek és akarja­nak is tenni a településükért. Talamasz Rudolf KÖRZETI MEGBÍZOTT RENDŐR — Úgy érzem, mióta elnyertem a pályázaton meghirdetett körzeti megbízotti állást - 2000. május 1- je óta —, sikerült kivívnom az emberek meg­becsülését, tisz­teletét, ami töb­bek között azért is fontos szá­momra, mert hosszú távra ter­vezek. Szeren­csére harmonikus a kapcsolatom a település vezetésével, sok segítsé­get kapok a munkámhoz az ön- kormányzattól és a helyi polgár­őröktől egyaránt. A kezdeti nehéz­ségek után most már nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy Sirok a környék egyik legnyugodtabb tele­pülése, közbiztonsági szempont­ból nézve is csak talán az idegen- forgalmi szezon mondható az átla­gostól kissé „mozgalmasabbnak”. bek között az is, hogy az önkor­mányzat rugalmas, „vállalkozás- barát politikát” folytat, igaz - tette hozzá Vincze Nándor -, adóked­vezményt egyelőre nem ad. - Mi az iskolai sportrendezvényeket, a labdarúgást támogatjuk erőnkhöz mérten, de a jótékonysági bált is segítjük — jelentette ki a helyi kö­zösséghez való kapcsolatukról. A közelmúlt fejlesztései, illetve a jö­vőt érintő terveik kapcsán ugyan­akkor elhangzott: a közelmúltban újították fel a műhelyt, s készült el az EU-s normáknak is megfelelő fé- nyezőfülke, most pedig egy autó­mosó kialakításán gondolkodnak. ____________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom