Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-20 / 245. szám

2003. Október 20., hétfő SARUD 7. OLDAL Világhírnév a tervezésben Anyai ágon több száz éve tősgyö­keres sarudi Varga Lajos - ma a Pusztafish Rt. műszaki igazgató­ja aki egy tervező te­am tagjaként tett szert világhírnévre. Jól is­mert dr. Heller László neve, aki dr. Forgó Lász­lóval tervezte a visontai hőerőműnél is használt légkondenzációs hűtő- berendezést. Varga La­jos Heller munkatársa­ként volt részese e munkának. A Budapesti Műszaki Egyete­men gépész-, majd villamosmér­nöki diplomát szerzett. Dolgo­zott az Energiagazdálkodási Inté­zetnél is, ahol a jövő hűtő- és hul­ladékhasznosító berendezéseivel is foglalkoztak, hogy a hulladék hőt növényházak, szuperintenzív halnövelő farmok működtetésére használhassák fel.- Sokakban görcs, szorongás van ma — magyarázza Varga La­jos. - Lelket keU verni az emberekbe, s új típu­sú gazdálkodást kell el­kezdeni. Mi mind vala­milyen küldetést ka­punk a sorstól, amit tel­jesítenünk kell. Sokfelé látok pél­dául tönkretett termőföldeket, ezen változtatni kell, a földet re­generáló új technológiákkal óvni, hogy utódainkra szép környeze­tet hagyjunk örökül. Kitörési pont az idegenforgalom A hajókikötő fontos eleme az idegenforgalmi idény meghosszabbításának fotó, perl mártom Diáksikerek versenyeken A helyi Általános Művelődési Központ az ország első húsz ilyen intézménye között létesült 1974-ben, az óvoda, az iskola és a kultúrház összevonásával — tud­juk meg Malik Andrásáé igazgató asz- szonytól. A 65 ovist, a 150 tanulót 25 pedagó­gus okítja-neveli. Egy kivételével minden tan­tárgyat szaktanár tanít, nyolc normál és két ki­segítő osztályban. Számos tehetséggon­dozó szakkör működik: nyelvi, fotó, sakk, tánc, csillagászai, ter­mészetismeret. Ennek is köszön­hető, hogy a sarudi gyerekek ta­nulmányi versenyeken rendre jól szerepelnek. Pár éve például a Vöröskereszt csecsemőgondozó versenyén a megyében első, or­szágosan pedig hatodik helye­zést értek el az akkori 7-8. osztá­lyos lányok. A mai kor követelményének megfelelően számítástechnikai termet is berendeztek. Angol nyelvet tanulhatnak már harma­dik osztálytól a nebulók. Mint a községben mindenki által írünké­nek hívott igazgatónő mondja, nagy gondot fordítanak a hátrá­nyos helyzetű gyerekek felzárkóz­tatására is. A testedzés is nagy fontosságú, említi Stemler Ferenc testnevelő tanár. Igen sikeresek egy kevés helyen űzött sportág­ban, a lábtoll-labdá­ban. Tanulójuk, Malik András 1996-ban a kí­nai felnőtt világbajnok­ságon bronzérmet szer­zett. A csapataiknak is van sok szép eredmé­nyük a diákolimpiákon, az országos bajnokság­ban. A diákok egyhar- mada sítáborban vesz részt éven­te Mátraszentlászlón, s a diák­olimpiákon a sarudiak az első húsz között végeznek. Az intézmény fejlesztéséért sokat pályáznak, igaz, váltakozó sikerrel. Legutóbb logopédiai esz­közökre nyertek el 300 ezer forin­tos támogatást. Az elkövetkező öt évben az EU-forrásokra pá­lyázva szeretnék a régi épület tel1 jes felújítását elvégezni. Az AMK a kulturálódásnak is fontos színtere. A könyvtár tele- ház-funkciót is ellát. Működik itt nyugdíjasklub, a hagyományo­san jól szereplő pávakör, a fiata­loknak pedig diszkókat, bálokat rendeznek. A számítástechnikai terem megfelel a mai követelményeknek fotó: perl marton Az köztudomású, említi Kiss István polgármester, hogy Sarudon sokáig a mezőgazdaság nyújtotta a megélhetést. Ezért is volt fájó a szövetkezet felszá­molása. Szülte kezelhetetlenné vált a munkanél­küliség. A Tisza-tó viszont lehetővé tette: az ide­genforgalomra alapozva új gazdasági ágazat fej­lődjön. Az infrastruktúra kiépítését 1985-ben kezdték el. Kialakították a kempinget, a szabadví­zi strandot. A '90-es években befejezték a vízhálózat bővíté­sét, új 200 köbméteres vízto­rony létesült, útépítések kez­dődtek, bekapcsolódott a köz­ség a nemzetközi távhívó háló­zatba, s a gázvezeték-hálózat is kiépült. Létrehozták az új üdü­lőterületet és egy üdülősort. A volt pártházban rendőrőr­söt nyitottak, s már köztéri kamerák is segítik a bűnözés elleni fellépést. Bővült az orvosi rendelő, javították a műszerezettségét. Minden közintéz­ményben biztosította az önkormányzat az átállást a korszerű gáztüzelésre. Modernizálták a közvilá­gítást. Új buszmegállók és helységjelző táblák ké­szültek, folytatódott a parkosítás. Tart a község belvízrendezése is, hiszen a korábbi ár- és belvizek nagy károkat okoztak. Felújították a Bábere és a Báró árkát. A jobb kereskedelmi ellátásért sokat tesz az A- Z Topker Kft. ABC-áruháza, a Dalmay Kisáruház, a Füredi Diszkont, a Mini ABC, a Tüzép-telep és az élelmiszerbolt. A legnagyobb gazdálkodó szer­vezetek a Multiton Bt. által üzemeltetett szarvas­marhatelep, a Sarud-Hús Kft. húsüzeme és Gál László építőipari vállalkozása. Sok embert foglal­koztat a kömlői székhelyű Rehabit Kft. Igaz, az önkormányzat lett a község legnagyobb munka­adója, ráadásul a szociális kiadások meghaladják a kezelhetőség határát. Sarud vonzerejének növekedését jelzi, hogy már 96 külföldi - elsősorban német - állampol­gár rendelkezik ingatlantulajdonnal. — Az egyetlen kitörési pont az idegenforgalom - hangsúlyozza Kiss István. — Ennek feltétele az idegenforgalmi idény meghosszabbítása A képvi­selő-testület elkészítette a termálkút tervét, s meg­van a vízjogi létesítési engedély is. A Széchenyi- terves pályázatunk sikertelen volt, de nem mon­dunk le a program folytatásáról. Nagy gond az elöregedés, a 60 éven felüliek száma az összlakosság egyharmada. A római ka­tolikus egyházzal közösen tervezik bentlakásos öregotthon kialakítását. Az uniós forrásokra meg­nyílt pályázati lehetőségek közül programot készí­tenek elő az óvoda, iskola, kultúrház felújítására, középületek rekonstrukciójára, kerékpárúi kiépí­tésére az árvízvédelmi töltésen, a Kossuth, a Tán­csics, a Szárazgáti és a Tisza utak felújítására, a Táncsics út hiányzó szakaszának megépítésére. A megyei területfejlesztési tanács támogatását sze­rezték meg az Arany és a Jókai utcák rekonstruk­ciójához. További teendő a vízminőséget javító vasmangántalamtó beépítése. Folytatódnak az út- , elkezdődnek a járdaépítések. A tervek között szerepel a községközpont megteremtése, fásítás- sal, parkosítással. ________________________■ Sarud-Hús: megbízható minőség A Sarud-Hús Kft. községi húsüze­mébe látogató el se hinné, milyen leromlott állapotú gazdálkodóegy­séget vett meg hét évvel ezelőtt Sőregi Mátyás, a kft. többségi tulaj­donosa, aki fáradságot nem kímélő munkával mára már egy korszerű, az uniós követelményeknek is ele­get tévő termelőhelyet hozott létre. A szakember - mondhatni - ré­gi motoros a húsos szakmában, hiszen húsz éven át a Nógrád me­gyei Karancs-Húsnál volt főraktá­ros, majd üzemvezető. Budapes­ten húsnagykereskedést is üzemel­tet. Sarudra kerülve 1997 tavaszá­tól folyamatosan újította fel, alakí­totta át az élelmiszer-ipari feldolgo­zóüzemet. Kezdetben tizenöt dol­gozóval indultak, de 2001-ben már harmincán is tevékenykedtek itt, létük tehát munkalehetőséget is je­lentett a helybe­lieknek. Sertésvágás és húsfeldolgo­zás a cég fő pro­filja A környe­ző települések állattartóitól és sertéstelepekről vásárolják fel az állatokat, közülük naponta har­mincat vágnak. Különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy a technológiában, a környezet meg­óvásában megfeleljenek az euró­pai uniós előírásoknak. — Valójában 2005. december 31- ig kell teljesítem az uniós követel­ményeket — magyarázza Mátyás - , de már most ott tartunk, hogy nem sokat kell tenni mindezért. A sarudi húsüzem házias készít­ményeivel nyeri el a fogyasztók tet­szését. Elsősorban hurka, disznó­sajt, sütőkolbász készül, s igen nagy figyelmet fordítanak a kiváló minőségre. A sarudi házikolbász már az ország több pontján jó hír­névre tett szert, termékeik iránt a korábbiakhoz képest immár dup­lájára nőtt a kereslet. Ezt azzal is si­került elérniük, hogy a kezdetek óta minőségben és ízben megbíz­hatóan mindig ugyanazt a magas színvonalat produkálják. ______■ M ILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Gulyás Györgyné NYUGDÍJAS Dalmay Tamás VÁLLALKOZÓ Dr. Tőgyi Sándor háziorvos Lakatos Károlyné KISEBBSÉGI KÉPVISELŐ- Nem igazán lehetünk megelé­gedve - mondja. - Munkahe­lyekre van szükség, ezért a roma közösségfej­lesztők egye­sületével szá­mos képzést tartunk. Ti- zenketten kap­tak faipari szakmunkás­bizonyítványt. A kisebbségi irodában az asszisztensképzés nyomán dolgoznak ketten, tizen­heten vettek részt a kosárfonó tanfolyamon. A lakásépítési program kereté­ben tíz roma családnak épül ház, a telket az önkormányzat díj­mentesen adta. Három lakás 40 százalékban megvan, egynek az alapját tették le. Fontos még az utak felújítása, a vízelvezetés tö­kéletesítése. — Nagyon haragszom azokra - feleli kérdésünkre Anna néni -, akik mindenhol eldobálják a sze­metet. Csak a mi munkánkat szaporítják. A férje ha­lász volt, két lánya férjnél van. Világéle­tében a ház­tartásban dol­gozott, így se­gítette a famíliáját. Főképp a kör­nyezet védelmét tartja fontosnak, s úgy véli, ezért a falu minden la­kójának tennie kell, az önkor­mányzatnak pedig jóval határo- zottabbnak kell lennie. — Én azt kívánom mindenek felett, hogy legyen a faluban rend! - szögezi le. - Ebbe az is beletartozik, hogy mielőbb meg kell csinálni az utakat, amelyek bizony igen gödrösek.- Mivel a település az üdülőkre épül - fogalmaz a községszerte ismert és kedvelt vállalkozó -, ezért az ide­genforgalom­mal kapcsola­tos dolgokat kell fejleszteni. Az úthálózatot feltétlenül fel kell újítani, ha ide akarjuk csábítani a tu­ristákat. Nyárra sokkal több prog­ramot kell biztosítani. Mint meg­említi, a Tisza-tó környéki tele­pülések fesztiválsorozatába jövő­re be kell kapcsolódni. Meg kell találni az e feladatra rátermett személyt. — Az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása a legfőbb teen­dő - mondja. -Például termál­strand kialakításával, ami télen is fogadhatja a vendégeket. — A legnagyobb gond a lélek- szám fogyása — közli a doktor, aki korábban képviselőként és alpolgármes­terként is ak­tív résztvevője volt a közélet­nek. — Kicsi a születésszám, növekvő a la­kosság elöre­gedése és az elvándorlás. Igen sok a szociális probléma is. Ezek megoldásában az egész­ségügyi teamnek is nagy szere­pet kell vállalnia. Sokat fejlődött az infrastruktúra, már szinte minden utca télen is jól járható. Van gáz, telefon is. Ám az útháló­zat rekonstrukciója mielőbb el­végzendő,» hiszen az útjaink tönkrementek az árvízvédelem során. Az orvosi rendelő is to­vábbi korszerűsítést kíván. Sebestyén Attila AZ ÁMK IGAZGATÓHELYETTESE- Minél több munkahelyet sze­retnék látni a faluban - tér mindjárt a lényegre Attila. - Bő­víteni lehetne az álláshelyek számát például az idegenforgal­mi lehetőségek jobb kihaszná­lásával, bedol­gozóüzemek, új gazdálkodó egységek létre­hozásával, idetelepítésével. A fia­talokat a községben kell tartani. Az üdülőtelkek szaporodnak, ezért úgy véli, biztosítani kell, hogy az itt nyaralók is jól érez­zék magukat. Tudja persze, hogy az úthálózat, a közmű kiépítésé­hez, felújításához rengeteg pénz­re van szükség. Rendezett falut képzel el a jövőben, sok parkkal, s a kerékpárút felújítása is mie­lőbb elvégzendő feladat. SARUD Polgármester: Kiss István Alpolgármester: Kácsándiné Csató Tünde Jegyző: dr. Gulyás Ferenc A képviselőtestület tagjai: Antal Pál, Bene Imréné, Lakatos Károly, Malik Andrásné, Németh Gáspámé, Nagy Tibor, Pásztor Endréné, Sebestyén Attila, Sebestyén Béláné Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Elnök: Lakatos Károly Tagok: Lakatos Károlyné, Dáné Zsolt, Németh Mlklósné, Malacsik József Községháza címe: 3386 Sarud, Kossuth út 93. Telefonszáma: 36/362-001 Faxszáma: 36/552-008 E-mail: sarudje@entemet.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 13-16 óráig Szerda: 8-16 óráig Péntek: 8-13 óráig Lakosság létszáma: 1380 fő 0-14 év: 220 fő 14-18 év: 55 fő 18-60 év: 685 fő 60 év felett: 420 fő Intézmények: • Általános Művelődési Központ • Óvoda • Egészségház • Polgármesteri Hivatal • Rendőrőrs • Öregek Napközi Otthona Közérdekű telefonszámok: • Körzeti orvos: 362-025 • Rendőrőrs: 552-014 • Állatorvos: 06/20/913-1950 Vállalkozások száma: 53 Falusi turizmus: 29 Helyi adók: • Iparűzési adó: 1% • Kommunális adó: 2500 Ft/év/ingatlan • Gépjárműadó: 800 Ft/1000 kg • Idegenforgalmi adó tartózkodás után: 50 Ft/fő/év • Idegenforgalmi adó építmény után: 100 Ft/m2/év • Szemétdij: bevezetés előtt Jeles napok: • Péter-Pákiap • Augusztus 20. • Karácsony, öregek napja Civilszervezetek: • Tűzoltóság • Polgárőrség • Idegenforgalmi Egyesület • Nyugdíjasklub • Vöröskereszt • Pávakör ' • Horgászegyesület • Gazdakör

Next

/
Oldalképek
Tartalom