Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-26 / 147. szám
6. OLDAL M E Z 0 S Z EMERE 2003. JÚNIUS 26., CSÜTÖRTÖK MEZOSZEMERE Szellemi tőkével előre Polgármester: Bukta Gábor Alpolgármester: Bukta Sándor Jegyző: dr. Tinku János A képviselő-testület tagjai: Balogh Dénes, Bartók István, Bányi Tibor, Bíró Rita, Bukta Zsolt, Jakab József, Pásztor József, Tóth Antal, Bogdán János. A községháza címe: Mezőszemere 3378, Május 1. út 36. Telefonszáma: 36/490-000 és 490-174 Email: mszemere@axelero. hu Ügyfélfogadási idő: munkanapokon és munkaidőben bármikor kereshetik a hivatal dolgozóit és vezetőit a mezőszemereiek. Lakosság száma: 1328 fő 0-2 éves közt: 49 3-5 éves közt: 31 6-14 éves közt: 138 15-18 éves közt: 61 19-62 éves közt: 741 63 évestől idősebb: 308 Helyi adó: egyedül iparűzési adó van, amelynek mértéke 2 százalék. Közérdekű telefonszámok: • Általános iskola: 490-005 • Szociális otthon: 490-009 • Óvoda: 490-155 • Orvosi rendelő: 490-004 • Posta: 490- 007 • Takarékszövetkezet: 490-008 • Védőnői szolgálat: 490- 189 • Polgárőrség: 490-488 • Központi konyha: 490-257 Civilszervezetek: • Mezőszemere Civil Egyesület . • Hagyományőrző Egyesület • Kék Nefelejcs Nyugdijasklub A település története: A település régóta lakott, ezt a tényt támasztja alá, hogy a Mocsáry-kertben bronzkori fülbevalót találtak. A Roma-patak mellett pedig római kori pénzérmék kerültek elő. A település 1950-ig Borsod megyéhez tartozott. Béla király korában, 1261- ben említik először az oklevelek a lakott települést, ekkor még az egri püspökséghez tartozóan. A falu földjeit az Anjou-korban a Sze- merei-család birtokolta, egészen a török időkig, amikor is hosszú időre elpusztult. Az ország újranépesíté- sét követően Mocsáry-bir- tok lett. A települést hosszú ideig Borsodszemere néven említették. Önálló plébániája 1808-ban jött létre. A település hangulatos főterén látható szobrot a millennium évében avatták fel FOTÓ: PERL MÁRTON Bukta Gábor polgármester bizonyos értelemben „pályakezdőnek” nevezhető, hiszen csak tavaly október óta vezeti a falut. Ugyanakkor két ciklusban is alpolgármesterként dolgozott, így egyáltalán nem áll tőle távol a hivatali munka és a falu irányítása. Kis település lévén szembesülünk a magyar falvak minden nehézségével — mondja Bukta Gábor. — Először is a falu forráshiányos, márpedig a kötelező feladatainknak ilyen körülmények között is eleget kell tennünk. Arra pedig nem szeretnénk gondolni, hogy az iskolában összevonásokat sürgessünk, hiszen a település megtartóereje az iskola. Ha feladnánk az iskola működtetését, azzal a település jövőjét pecsételnénk meg. Mivel a település lakossága egyre inkább elöregedő, ezért nagyon örültünk annak, amikor sikerült bővítenünk a szociális otthont. Ugyanakkor bizonyos tényekről muszáj őszintén beszélni. A munkalehetőség miatt sok fiatal elköltözik Füzesabonyba és Egerbe. Mivel Szihalomnak van közvetlen vasúti összeköttetése, ezért akadnak olyanok is, akik átköltöznek a szomszédos faluba. Megépült az M3-as autópálya folytatása, s a településünk ennek déli részére esett. Kicsit azt érezzük, hogy elvágtak bennünket. Néhány család próbálkozik a falusi turizmussal, s mindig vannak szállásfoglalóik, de bizony annak, hogy át kell kelni az autópálya felüljáróján, vannak negatív hatásai is. Az utóbbi években nem sok vállalkozás telepedett itt meg. A régi termelőszövetkezet helyén most van egy agrárüzem, de csak a régi dolgozók maradtak, hiszen a munkahelyek száma itt is lecsökkent. Mindezen nehézségek mellett azért igyekszünk apróbb, a lehetőségeinknek megfelelő fejlesztésekben gondolkodni. A volt napközi otthon épületébe tervezett közösségi házat önerőből építjük, s az idősek kívánságát meghallva engedélyeztetés alatt vannak a buszváró öblök kialakításai. A Rima-híd felújítása kapcsán vetődött fel egy útrekonstrukció, amely 30 millió forintos beruházás lenne, és sort kell keríteni a tönkrement ravatalozó átépítésére is. Ősszel pedig 800 facsemetét tervezünk elültetni, amellyel a falu környezeti megjelenését javítjuk. Lényeges és sokak által várt változás, hogy az idén első alkalommal sikerült megszervezni a Görhe-napok néven emlegetett falunapokat is. Július 5-én reggel 6-tól hajnal 2-ig programok lesznek a faluban, amelynek az egyik, sokak által várt pillanata lesz a szemerei kötődésű művészek kiállítása. Ez is mutatja, hogy a faluban van szellemi tőke, amellyel csak élni kell tudni. ___________■ A Himalája közel van Agilis ember hírében áll Bukta Lajos, aki alapítója és vezetője a Mezőszemere Civil Egyesületnek. Elhivatottsága családi vonás. Lajos, aki civilben családgondozó, a Munkácsy-díjas Imrének testvére. — Kétezer májusában alapítottuk tízen az egyesületet, s mára 16 a taglétszámunk — meséli. — Van köztünk hivatásos buszsofőr és iskolaigazgató, s bárki jöhet, aki tenni akar a faluért. Az előző képviselő-testület nehezen vette tudomásul a létünket, de a mostanival már kiegyensúlyozott a kapcsolatunk. Szerveztünk már falutakarítást, és gyűjtést az árvízkárosultaknak. Nagy eredményünknek tartjuk, hogy kialakítottuk a községben az 1848-as forradalom emlékparkját, amelyet a nyugdíjasaink nagyon szépen gondoznak. Sikerült megszerveznünk, s immár hagyománnyá tennünk március 15-én a fáklyás felvonulást, ahová Egerfarmosról is rendszeresen átjárnak. Közben kiderítettük azt is, hogy Szemere és Farmos között a szabadságharc idején volt egy ütközet, ahol legalább ezer honvéd harcolt, így duplán kötelességünk ünnepelni. Nagy siker volt tavaly a művésztelep, amelynek hagyományt kívánunk teremteni. Egy település jövője szempontjából ugyanis nem elhanyagolható tény, hogy tíz napon át fiatal művészek alkotnak itt. Bukta Lajos egy kuriózumra is felhívja a figyelmet. A településen él Kollár Lajos alpinista, aki beszélgetésünk idején épp a Himalája valamelyik táborában tartózkodik. Az ő beszámolói mindig nagyon népszerűek a faluban, sokan már azért is várják a hazatértét, hogy meghallgathassák a világ legmagasabb pontján szerzett élményeket. A civil egyesület vezetője a jövőt illetően bizakodó: felújítás alatt áll a kultúrház, a plébánia épületében pedig közösségi rendezvényeket lehet a jövőben szervezni. Ugyancsak a jövő feladatai közé tartozik egy nyári szabadegyetem és egy táncház szervezése is — hiszen mint Bukta Lajos mondja, élnek itt fiatalok, akikben igenis van igény egy magasabb fokú kultúrára. Spirituális kapcsolatok Kevesen tudják, hogy Mezőszemere nem is akármilyen ismert emberrel büszkélkedhet. A faluban született, s immár újra itt él Bukta Imre, Munkácsy-díjas festőművész.- Sok minden megváltozott itt gyermekkorom óta — meséli a művész —, de ezt nem szabad hibának felróni, hiszen a múlt mindig megszépíti az emlékeket. Kicsit furcsa volt, hogy amikor leköltöztem, furcsán néztek rám. Eleve arra nem tudtak sokan választ adni, hogy vajon miért is jön vissza valaki Szentendréről. Ilyenkor az emberekben óhatatlanul megfogalmazódik a kérdés: vajon nem volt sikeres? Nos, az én esetemben erről szó sem volt. Egyszerűen úgy alakult a családi helyzet, hogy hazajöttem. Mehettem volna az országban bárhová, de a szülőföldnek varázsa van. Az alkotó nem él elszigetelt életet. Beszélgetésünkkor éppen az iskolaigazgatóval állították össze a falunapok programját, tavaly pedig . egy művésztelepet szerpü^ f| vezett meg a faluban, amelynek az idén lesz folytatása. A művész, akit úgy jellemeztek, hogy festményeiben spirituális kapcsolatot ápol ember, természet, állat között, szeretettel emlékszik vissza Kishonty Jenőre, akinek köszönheti, hogy megtalálta élete elhivatottságát. Most pedig újra visszatalált a gyökerekhez, s ez a nyugalom érződik személyi- ségén is. __________■ P éldás iskolai osztály- Mezőszemere általános iskoláját úgy jellemezhetnénk, hogy ez nem egy kistelepülési iskola, hanem a szó jó értelmében vett falusi tanintézmény — mondja Bartók István iskolaigazgató. — Az elmúlt tanévben 114 gyermeket oktattunk, akik közül huszonket- ten Egerfarmosról jártak be hozzánk. Otthonos, családias hangulatú az iskolánk, és törekszünk is arra, hogy ezt a pozitív légkört megőrizzük. A gyermekcentrikus szemléletnek a tanulmányi eredményekben is meglátszik a hatása, hiszen az iskolában tanuló gyermekek tanulmányi átlaga közelített a négyes felé. A nebulók 40-50 százalékának a szorgalma példás, míg kilencven százalékuknak a magatartásuk is jeles. A most ballagó nyolcadik osztályból négyen gimnáziumban és hatan szakközépiskolában tanultak tovább. A diákok év közben több tanulmányi versenyen is indultak. A tanulók nagyon szeretik a német nyelvet, s ez a versenyekben elért helyezéseken is meglátszik, de szép eredményeink vannak matematikából is, ahol általában a középmezőnyben végeznek. Az iskolában kiemelt figyelmet fordítanak a zenei képzésre, általában egy osztálynyi gyermek tanul kottát olvasni és muzsikálni. Rendszeresen eljárnak a gyermekek erdei táborba is. A közeljövőben egy Phare-pályázat segítségével az iskola külsejében teljesen megújul. Az energiatakarékos és esztétikai munkálatok elvégzése után a pedagógusok bizakodnak abban, hogy jövőre még több gyermek iratkozik be. Ugyanakkor napirenden tartják a számítógépes tanterem bővítését és a Comenius I. minőségbiztosítási program folytatását is. Hosszú távú cél lesz, hogy a tanárok továbbképzését biztosítsák, elsősorban a számítógépes ismeretek iránt mutatkozik igény, de figyelmet fordítanak a gyógypedagógiai ellátottságra is. Az iskolával együttműködik az óvoda. Az igazgató büszkén vallja: talán a megye legszebb környezetében lévő óvoda az övék. S ráadásul pedig a létszám is évről évre gyarapszik. Tizenheten ballagtak az idén a nyolcadik osztályból FOTÓ: PERL MÁRTON MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Tuza ZOLTÁNNÉ NYUGDÍJAS- Nagyon dühös vagyok a faluban élő kisebbségre. Egyikük sem műveli a kertjét, és elvárják azt, hogy mások meg nekik segítsenek. A hétvégén is tőlem kértek répát, holott nekik is van kertjük, csak éppen azt gázosán hagyják. Az utóbbi években nagyon sok roma telepedett be a faluba, de ők nem érzik szívügyüknek a település megőrzését, s ezért elkeseredett vagyok. Hangot is adok a véleményemnek. A napokban az bosszantott fel, hogy a fiatalok a templom lépcsőjén ücsörögtek. Miért nem lehet nekik egy közösségi házat építeni, ahol beszélgethetnének, miért nekünk, időseknek kell őket kerülgetni templomba menet? Kriston Istvánné IDŐSEK OTTHONÁNAK VEZETŐJE — Kevés olyan rendezvény van, amely megmozgatná a falu apra- ját-nagyját, hogy egy kis közösségi szellemet kovácsoljon össze. Nyugdíjasklub ugyan létezik, de több program kellene, hiszen az idősek is szívesen részt vállalnának a falu életében. A fiataloknak elsősorban a teleházat vagy a kultúr- házat tudnám elképzelni, ahol szintén kialakíthatnák a saját életterüket, s megfelelő programokban gondolkodhatnának. A másik nagy problémám, hogy a faluban szinte nincs is munkahely. Vállalkozónk alig akad, aki dolgozni akar, annak a szomszédos településeken kell szétnéznie munkalehetőség után. Csőke Zoltán NYUGDÍJAS FALUGAZDÁSZ- Sok magyar falu esetében, így Mezőszemerén is azt tapasztalom, hogy hosszú évek falurombolásának áldozata lett. Bár erről ilyen formában Magyarországon senki nem beszél, de a magyar falvak olyan mértékű pusztulásnak indultak, hogy az már bűn. Eltűntek a hagyományos értékek, a mezőgazdasági jellegű munkalehetőségek. Az emberek többségéből eltűnt a tisztelet, a hagyományok szeretete. Az igazi, értékeket megőrző falusi emberek már nagyon öregek, akik pedig jönnek, azoknak nincs kötődésük a helyhez, és szükségszerűen arra sem törekednek, hogy megőrizzék a helyi értékeket és hagyományokat. PÓK JÁNOSNÉ PÉNZTÁROS — Az ellátással elégedett vagyok, szinte mindent meg lehet kapni a faluban, amire szükségünk lehet. Lényegesen több rendezvényre lenne azonban szükségünk, és munkahelyteremtésben is jó lenne gondolkodni, hiszen sokan azért mennek el innen, mert nem tudnak hol dolgozni. A faluban általános probléma, hogy sok roma betelepült az utóbbi években. Ahogy felszámolták a külső telepeket, úgy jöttek egyre beljebb, s bizony nem tisztelik a másét. Nekem ugyan még nem volt problémám velük, de a falu sajnos egyre inkább miattuk hírhedt. A körzeti megbízottra viszont nincs egy rossz szavam sem. Jakab József NYUGDÍJAS- Szépnek, tisztának, virágzónak szeretném látni a falunkat. Az idős emberekről itt nagyon tisztességesen gondoskodnak, aki kapaszkodik az élet után, annak bizony itt segítenek, és nem hagyják egyedül. Ugyanezt tudom elmon- _____ dani a középgenerációra is. Aki nem hagyja el magát, dolgozik, rendezett a portája és dolgozni akar, az megél. A nagy szívfájdalmam az, hogy a fiatalok elmennek. Talán már általános iskolás korban meg kellene őket fognunk. Az iskolának jobban oda kellene figyelnie, hogy a szülők ne vigyék el a csemetéiket a szomszédos településekre, ígértek egy kézilabdapályát, és az sem készült el.
