Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-16 / 138. szám

6. OLDAL HEVES KÖRZETE E S 2003. Június 16., hétfő LÁTOGATÁSOK. A közelmúlt­ban érkezett haza a lengyelor­szági Kepnóból Kisköre küldött­sége. A távoli várossal partner- kapcsolat felvétele van folya­matban, most a barátságot álta­lános iskolás gyermekek közre­működésével kézilabdatornán mélyítették el. Ma reggel pedig újabb küldöttség tér haza a •szintén lengyelországi Namiszlow-ból, ahol a hét vé­gén már aláírták a testvér-tele­pülési szerződést. Ez utójabi vá­rosból e hónapban népes gyer­meksereg érkezik nyaralni a tó­parti településre. ZARÁNK. Június 21-én immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a zaránki lovasnapokat. Az eseménynek a helyszíne a sportpálya, ahol egész nap zaj­lanak a versenyek, a kilátogató­kat pedig vásárral és bemuta­tókkal szórakoztatják. KISKÖRE. A közelmúltban a településre látogatott Kuba ma­gyarországi nagykövete, Alfredo Leön Alvarez, aki nem csupán a Tisza-tó szépségét fedezhette fel, hanem megtekintette az erőművet és megismerte a falu adottságait. A nagykövet elis­meréssel szólt a látottakról, és minden jót kívánt a településen élőknek az uniós csatlakozás közeledtével. TARNAÖRS. Ebben az eszten­dőben a Tarnaörsi Általános Is­kola lett a megye legjobb vidéki iskolája. A vándorserleg - amely Kisköréről került a tárnái faluba - most egy évig itt ma­radhat. Ahhoz, hogy véglegesen az örsieké legyen, három éven át kellene megtartani az előkelő helyet. Mint azt Gunics Jánosné iskolaigazgató elmondta: a ver­seny igen összetett volt, hiszen a Heves Megyei Pedagógiai In­tézet által kiírt versenyek mel­lett részt kellett venni országos megmérettetésen, sőt a helyezé­seket is számolták. KIÁLLÍTÁS. A hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Házban e hónapban Pataki József Cso- konai-díjas képzőművész tűz­zománcai láthatók. Az alkotó eddig be nem mutatott munkáit is közreadja. A tárlat az intéz­mény aulájában tekinthető meg. _____________________■ E gy fagyira is vendégül látták a kömlői gyermekeket. A településen immár hagyomány, hogy az év vége közeledtével a tanulók kirándulni indulnak. Az idén a felső tagozatosok a fővárosba utaztak, ahol megtekintették a Planetáriumot, az alsósok Egerbe kirándultak, az óvodások pedig szintén Budapestre mentek, ahol a cirkuszban és az állatkertben múlatták az időt. Felvételün- kön az iskolások egy csoportja Eger belvárosában fagyizás közben állt össze egy csoportképre________fotó: perl marton V idám évzárás az iskolában Erdőtelek A Mikszáth Kálmán Általános Is­kolában már zajlik a következő tanév előkészítése. Az általános iskola tovább ápolja a helyi nap­közi otthonos óvodával kiépített jó munkakapcsolatát. A napok­ban az óvodából ellátogattak az iskola első osztályaiba azok a gyerekek, akik szeptembertől kezdik az általános iskola első osztályát. Beülhettek az iskola­padba, bepillantást nyerhettek az iskola életébe. Az iskola leendő első osztá­lyos tanítói is látogatást tettek az óvodában, a csoportszobákban ismerkedtek az iskolába kerülő gyerekekkel, és a felkészültsé­gükről is meggyőződhettek - tá­jékoztatta lapunkat Laczházi Tünde. - Remélhetőleg mindez segítséget nyújt majd az iskola „félelemmentes” elkezdéséhez, a szorongások elkerüléséhez, hogy a gyerekek örömmel kezdhessék az iskolát. Előreláthatóan 45 tan­köteles gyermek kezdi meg tanul­mányait az erdőtelki iskola első osztályában. Gyermeknapra egyébként az óvoda alapítványa jóvoltából el­készült egy újabb fajáték, melyet a gyerekek örömmel vettek bir­tokba. Erdőtelek lakosai is részt vettek a Kihívás napja program­ban. Az összesített eredmények alapján Erdőtelek a N. kategória 54. helyén végzett. Erdőtelek ön- kormányzatának köszönhetően szinte minden résztvevőnek apró ajándékkal tudtak kedveskedni a rendezők. A teljesítések számát tekintve az óvodások és az isko­lások voltak a húzóerők, de sokat tettek a rendezvény népszerűsí­téséért a polgármester úr vezeté­sével a hivatal dolgozói, a nyug­díjasklub és a Gondozási köz­pont tagjai is. A kisbírótól az esti tábortűzig Intézkedési terv született Messzire világított a tábortűz fénye, és sokan vitték jó hírét a településnek pünkösd hétvégé­jén. A településen most először rendeztek falu­napokat, méghozzá olyan sikerrel, hogy többen máris jelezték: ezt jövőre is meg kell rendezni. Átany A helyiek lelkesedését mi sem jelezte jobban, mint az, hogy a falu asszonyai egy hűtőkocsinyi süteményt sütöttek meg a jeles napra. Amíg a helybelieket zenés ébresztő köszöntötte, addig a képviselők ünnepi testületi ülésre gyülekeztek, ahol hitet tettek a közösségformáló szórakozás jó­tékonysága mellett. A kisbíró jó hangosan invitálta az átányiakat, akiket nem kellett sokáig hívni, hi­szen régóta vágytak már egy ilyen fa- lunapra. A Hevesi Szikla Mentőcsoport bemuta­tója után nyílt meg egy színvonalas kiállí­tás Átány évszázadai címmel. A megnyitó nem lett szokványos, hiszen ezen alkalom­ra tartogatták a Dicsőítsd az örök Istent című könyvnek a bemutatóját, amelynek szerzője Far­kas Zoltán. A kötet nem kisebb szenzációt bizo­nyít be, mint azt, hogy az átányi templom azon kevés épületek közé tartozik, amely négydimen­ziós, vagyis úgy építették meg, hogy a nap mozgá­sát követve a fény mindig besüt az ablakon. A fény szerepéről és hatásáról értekezik a szerző, rámutatva arra is, hogy az országban gyakori templom-átépítésekkor viszonylag csak kevés helyen hagyták meg ezt az ősi építészeti formát. A délutáni nem hivatalos lovas akadály- és fo­gathajtó versenyre 10 lovas és nyolc fogat neve­zett, majd Ütött-kopott csárda címmel a szabadté­ren hallgatták végig az érdeklődők Márkus Icá­nak és-csapatának operettestjét. A program tábor­tűzgyújtással fejeződött be, ahol idősebbek és fi­atalok együtt nosztalgiáztak a tűz fényénél. Másnap, a vasárnap délelőtti isten- tisztelet után több mint 120 résztvevő érdeklődése mellett rendezték meg az elszármazottak találkozóját. A régi ba­rátok, ismerősök találkozójának fé­nyét emelte, hogy itt adták át első al­kalommal az Átány Községért Díjakat. Gönczi Mihály polgármester a rangos elis­merést dr. Hofer Tamás néprajzkutatónak és Nagy Kálmán nyugalmazott iskola- igazgatónak nyújtotta át. A délutáni sport- és kulturális bemuta­tókat követően a polgármester nemcsak a szervezésben résztvevőkről szólt elismeréssel, hanem minden civilnek megköszönte a munká­ját, akik szívügyüknek tekintették a falunapok megrendezését. így közösen tehettek fogadal- mat: jövőre, ugyanitt... __________ iszuromd S panyol kritika az uniónak Heves, Calabria A strukturális és kohéziós politi­ka jövőjéről tanácskoztak a dél­olaszországi Calabria tartomány­ban, Isola di Capo Rizzuto telepü­lésen, ahová meghívást kapott a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, Kontra Gyula és a megye főjegyzője, dr. Vass Géza. A résztvevők - köztük érde­kességként egy régióval Albánia is - arról tanácskoztak, hogy a megyéknek milyen lehetőségük lesz a strukturális alapokból me­ríteni. Különböző, helyenként éles kritikák hangzottak el, egy spanyol résztvevő például azt ve­tette fel, hogy nem érződik az Unió bizalma a megyékkel szem­ben, sőt a pályázatoknál jóval hosszabb határidőket sürgetett. Az tény — hangzott el —, hogy a régiók csak a nemzetállamok közreműködésével juthatnak pénzforrásokhoz, ezért elgondol­kodtató, hogy legyen-e egyetérté­si joga a nemzetállamnak. Felvetődött, hogy a két- és há­romoldalú szerződések megvaló­sításának lehetőségeit is tanulmá­nyozni kellene, s vizsgálat tárgyát képezné az is, hogy a regionális és helyi önkormányzatok közt milyen együttműködés van. Á Heves megyei résztvevők egy, a megye számára különösen értékes ígérettel térhettek haza, mégpedig azzal, hogy 2004 má­sodik felében az Európai Unión belüli régiók gyűlését Egerben rendezik. m Komló A település legutóbbi ülésén tá­jékoztatót adott a mezőgazda­ság helyzetéről Szalárdi László falugazdász. Mint elhangzott, az aszály olyan jelentős károkat okoz, hogy az őszi aratáskor akár 50 százalékos terméskiesés­re is lehet számítani. Ezt köve­tően a Gyöngyös-Mátra Taka­rékszövetkezet szólt arról, hogy kiegyensúlyozottan, a lakosság­gal és az önkormányzattal együttműködve gazdálkodnak, majd a közbiztonság helyzeté­ről hangzott el beszámoló. Mint azt utólag Cseh József polgármester összefoglalta: az esztendő első negyedének vas­kos bűnügyi statisztikája után némi csökkenés következett, de ez nem a helyzet javulásának, csak a nyári szezonnak szól. A testület határidős intézkedési tervet fogadott el: e szerint de­cember 31-ig gondoskodni kell egy korszerű rendőri szolgálati lakás kialakításáról, hiszen is­mét nincs rendőr a faluban. Az előző körzeti megbízottat ugyanis Hevesre vezényelték, míg újat a létszámstop miatt nem kap a település. Ráadásul manapság már a rendőr család­jának lakhatási körülményei sem mellékesek, ezért lehetne vonzó és komfortos rendőrla­kás. A határozat szellemében már hozzá is láttak az előző rendőrlakás tatarozásához, s a vezetékes gáz bekötéséhez. Ugyancsak határidőhöz, szep­tember 30-hoz kötötték a polgár­őrség megalakítását és a civil járőrök eszközszükségleteinek biztosítását. A közelmúltban ünnepelte 80. születésnapját dr. Szegő Imre, a gerontológiai tudo­mányok kandidátusa. Heves város díszpolgárát az Idősek Otthonában köszöntötte a város vezetése és természetesen lakótársai. Az otthon dolgozói utólag is ezzel a felvétellel kedveskednek az ünnepeltnek____________________________■ Két szál pünkösdi rózsa Egy hete ünnepeltük pünkösd ünne­pét. A jeles nap alkalmából, ha kicsit megkésve is, de mindig örök érték­ként Menyhárt József erdőtelki plé­bános gondolatait adjuk közre. A pünkösdi rózsa a pogány Róma rózsa- ünnepeinek emlékeként támadt a kö­zépkorban. A pogány Rómában nagy fénnyel ünnepelték meg a rózsa virágzá­sának idejét, s ez volt Rómában a tavasz legnagyobb ünnepe. Ez az ünnep a Földközi-tenger mellékének országai­ban, Itáliában, Hispániában és a Balká­non sohasem veszett ki teljesen, és vé­gül a pogány hagyományokkal kibékült keresztény Róma pünkösd ünnepébe ol­vasztotta bele. Pünkösd szavunk a hús­vét után ötvened napra eső, s ezért a pentakostes nevet viselő ünnep görög nevéből ered szláv közvetítéssel. Délen a rózsaünnep beolvadása után pünkös­döt gyakran a rózsák húsvétjának is ne­vezték. A déli országokban ma is gyak­ran rugiada és pasqua rosa a pünkösd „népies” neve. Tehát a pünkösdi rózsa középkori eredetű egyházi kifejezés. A XVI. században, amikor a humanizmus pontosabb neveket keresett a pontosab­ban megkülönböztetendő növények­nek, ezt a kifejezést gyakran mint nö­vénynevet alkalmazták. így lett egyik helyen pünkösdi rózsa a korán virágzó Rosa cinnamomea, másutt a paeonia officinalis. A mediterrán honosságú ba­zsarózsa Közép-Európában csak később került a gyógynövények közé, a Capitulare növényei között nem fordul elő. De Hildegard apácafőnöknő már említi a XII. században. A lovagok már korán rózsának nevezték el, németben Rose, Königsblume, Benedictenrose, Venedischrose a középkori nevei, a XVI. század német füveskönyveiben több­nyire Pfingstrose. A magyar nyelv elein­te nem vette át a németből a Pfingstrose szót, amely különben ott is inkább csak irodalmilag használatos a bazsarózsa neveknél, a nép vidékenként inkább Prangerrose, Antlassrose és Ablissrosi néven ismeri, s úr napján köti csokorba. Később azonban német irodalmi hatás alatt egyre jobban terjed ez a neve a ma­gyarban is. Először - úgy látszik - a Pallas Lexikon P betűs kötetében jelent meg, ma már magyar növényhatározó­ban is olvasható. Tudni kell azonban, hogy a régebben kizárólagosan használt bazsarózsa név sem magyar eredetű. Ezt a szót először a Casanate-könyvtár Korvin-kódexének széljegyzetei között találjuk: peoniaca, bazar. Később a ba­zár vagy bazsár szó inkább basái és bazsál alakjában használatos. A régi ma­gyar bazsár a délszláv bozsur-tól ered. Ezen a néven ismerik a bazsarózsát a bolgárok, szerbek és horvátok. Kétség­telen, hogy a délszláv bozsur is eredeti­leg a rózsát jelentette s értelme ugyan­annyi, mint a virágok virága kifejezésé. A kolostori eszményekért lelkesedő ko­rai középkor végén és a később kitelje­sedő lovagkorra előkészítő időkben a Krisztust jelképező rózsa lett a legmaga­sabb pápai kitüntetés jelvényévé. Az aranyból készült erényrózsát valószínű­leg IX. Leó (1049-1054) pápa alapította, és vele a pápák csak fejedelmeket és fe­jedelmi rangú személyeket, királyi csa­ládok nőtagjait vagy közületeket tüntet­tek ki. Az aranyrózsát a pápa három hét­tel húsvét előtt, laetare vasárnap áldja meg, szentelt olajba mártja, pézsmát hint rá. Látjuk, hogy a középkorban egyáltalában nem botanikai alapon kü­lönböztették meg a rózsát és a liliomot, hanem mindkettő egyszerűen a bibliai virágot képviselte. Még Luther is rózsát szerepeltet bibliafordításában, holott a Biblia nem ismeri a rózsát botanikai ér­telemben. V. Kelemen pápa (1305-1314) által a bázeli székesegyháznak adományozott aranyrózsa a párizsi Cluny múzeumban található. Magyar király is részesült a legmagasabb pápai kitüntetésben, a jó­tékonyságáról emlékezetes VI. Kelemen pápa 1348-ban Nagy Lajos magyar ki­rályt ajándékozta meg az erényrózsával. Később Erzsébet királyné kapta ezt a ki­tüntetést. 1893-ban a belga királynő, 1923-ban a spanyol királyné kapott pá­pai aranyrózsát. Á XX. században arany­rózsát kapott Lourdes és Fatima, a két világhírű kegyhely is. Sok keserű megállapítás hangzik el manapság arról, hogy nemcsak életvite­lünkben, hanem beszédünkben is silá­nyak, felületesek vagyunk. Vajon miért? Mert lusták vagyunk rákérdezni arra, hogy mi miért van így. Lám, az egysze­rű népdal egyetlen sora: „Két szál pün­kösdrózsa, kihajlott az útra” - évszá­zadok alatt felhalmozódott kultúr- és Vallástörténeti ismeretek halmazán nyugszik. Mégis de kevesen vannak, akik szeretnek a dolgok mögé látni! Jól mondták a régiek: „A történelem az élet tanítómestere. ” - a múlt ma is tanít, de rajtunk áll, hogy képesek vagyunk-e be­iratkozni ebbe az iskolába. A Szentlélek szerepe az, hogy világosságot ad az em­beri értelemnek, erősíti az akaratot, bá­torságot, erőt, kitartást önt az emberi szívekbe. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom