Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-26 / 121. szám
6. OLDAL MÁTRA BÁLLÁ MÁTRABALLA Polgármester: Forgó János Alpolgármester: Karnis Sándor Körjegyző: Dr. Kőházi István A képviselő-testület tagjai: Forgó Zsolt, Karnis Pál, Király Béláné, Lajtosné Lécz Erzsébet, Lécz Dezső, Pádár Szabolcs A községháza címe: 3247 Mátraballa, Iskola út 5. Telefon/fax: 36/475-001, telefon: 36/575-010, 36/575-011 Ügyfélfogadási idő: hétfőtől péntekig 8-16 óráig, pénteken 8-13 óráig. Lélekszám: 989 fő 0-14 éves: 83 fő 14-18 éves: 29 fő 18-30 éves: 105 fő 30-60 éves: 397 fő 60 év fölött: 305 fő Vállalkozások száma: 51 Helyi adók: • Iparűzési adó: 2002-ben 2 millió 739 ezer forint. • Idegenforgalmi adó: 2002-ben 52 ezer forint Közérdekű információk: • Háziorvos: Dr. Donkó József, telefon: 36/475-332. • Állatorvos: A siroki székhelyű társulásnál dr. Kovács László az illetékes. • Rendőrség: Mátraballa és Mátraderecske közös kmb. rendőre Szabó László. 2002-től tíz fővel polgárőrség is működik a faluban • Plébánia: Lelkész: dr. Szörényi László parádi prépost-kanonok. Jeles napok: A búcsút Miklós-napon, december 6-án tartják. A településről: A Mátra északi lábánál fekvő települést az elmúlt években mind többen keresik fel kedvező kiimája miatt. A falu a 23- as főúttól 3 km-re fekszik, és saját vasúti megállója is van a Kál-Kisterenye vonalon. Nevét első ízben Ballya formában említik írásos emlékek 1311-ből. Az 1600-as évektől Rákóczi-birtok, később a GrassaFkovich-uradalom része lett. A település látnivalói közül kiemelkedik a barokk római katolikus templom. Előtte áll az I. és a II. világháború hősi halottainak emlékműve. A műemlék paplakot 1806-ban az Or- czy-család építtette. A Palóc tájház egy hagyományos falusi lakóház berendezési tárgyait mutatja be. Noha a térségben jelzett turistaútvonalat nem találunk, úticél lehet egyebek mellett a Balla-vöF gye, a Nagy-dülő-oldal és a Görcs-völgy is. Mátraballa 2003. Május 26., hétfő Egy kis falu a Mátrában Egyre több utazó fedezi fel az apró, ám takaros kis mátrai települést FOTÓ: GÁL GÁBOR A palócság prófétája- Nekünk nincsenek kastélyaink, kúriáink, termálvizeink, de vannak csodálatos embereink. Anekdotában, humorban nincs is erősebb falu Mátrabal- lánál - vallja az író, Solymár József, aki még pólyásként került oda, s akinek a településhez való kötődése közismert. A több mint fél évszázada író és újságíró Solymár életművét sok más mellett 12 regény és nagyobb elbeszélés, valamint három nagyjátékfilmforgatókönyv, s több dokumentumfilm jelzi, melyek témája főként a palócság. Most sem pihen: dolgozik a Boszorkányok Palócföldön című könyvén, s készül egy-egy, a palóchumort, illetve a palóc konyhaművészetet bemutató kötete is.- Egyik prófétája vagyok a széttagolt, Málraballán, Mátraderecs- kén, Bodonyban, illetve Egerben és a szomszédos Nógrádban élő pa- lócságnak - tette hozzá. - Sokan gyűjtöttek már itt, hiszen ez a vidék néprajzi szempontból is nagyon értékes terület, nem beszélve arról, hogy a Mátraalján minden háznál akad valaki, aki tudna írni, mesélni. Eger egy kicsit talán dölyfös, s emiatt szenvedhette meg olyannyira a gazdasági átalakulást a szegényebb, ám igen csodálatos emberek lakta „hátsó udvar”, melynek keresnie kell az élet lehetőségét. ________■ T ény, hogy az elmúlt évtizedben látványos fejlődésen ment át a település: 1993-ban kiépült a vezetékes gáz, rá egy évre a telefonhálózat, majd szilárd burkolat került az összes útra. A polgármesteri tisztséget immár tíz esztendeje betöltő Forgó János szerint az önkormányzat a közműberuházások mellett nagy figyelmet fordított az intézmények állagának megóvására és lehetőség szerinti fejlesztésére is.- Ez persze korántsem érdem - tette hozzá a polgármester -, ám figyelemmel kell lenni arra is, hogy Mátraballa hat éve forráshiányos településnek számít, s mint ilyen, az állandó megszorítások mellett minden egyes kiadásra nagyon oda kell figyelnünk. Ennek ellenére, azt hiszem, sikerült az önkormányzati vagyonnal okosan sáfárkodni, hiszen ez idáig még nem volt szükség valamely ingatlanunk értékesítésére. Nyilvánvaló azonban az is, hogy rettentő nagy terheket ró a településre a közös óvoda és az alsó tagozatos általános iskola fenntartása. Az állami normatíva ugyanis gyermekenként 240 ezer forint, ám a működtetés végösszege 650 ezerre jön ki. Azaz, az elmúlt évben összesen 23 millió forintba került az intézmény fenntartása, miközben az ön- kormányzat költségvetése 60 millió volt. Mindezek ellenére a mátraballaiak ragaszkodnak az óvodához és az iskolához is, miután bennük látják a falu legnagyobb megtartóerejét.- Büszke vagyok arra - tért rá a már említett nagyszabású közműfejlesztésekre Forgó János -, hogy mindegyik beruházásunk során példátlan összefogásról tett tanúbizonyságot a falu: a gázközműnél 80 százalék volt, a most kezdődő szennyvízhálózat kiépítésénél pedig 90 százalék feletti a társulásba belépők aránya. Ez utóbbi beruházás kapcsán elmondta: a munkálatok májusban kezdődtek, s a tervek szerint a nyár végére be is fejeződnek. Ezzel Mátraballa csatlakozik azon települések nem túl népes köréhez, amelyek teljes körű infrastruktúrával büszkélkedhetnek. A polgármester abbéli reményének is hangot adott, miszerint a csatornázás végeztével a közutak helyreállítása is közmegelégedésre ad majd okot, hiszen - húzta alá - a falu mindig is híres volt a rendezettségéről, arról, hogy az itt élők odafigyelnek a lakókörnyezetükre. Az elkövetkező időszak fejlesztési elképzelései kapcsán Forgó János kifejtette: a község adottságai főként az idegenforgalom terén kínálnak lehetőségeket, ám a tekintetben mégis balszerencsének mondható a falu, hogy itt nincs termálvíz, nincs vár. Mégis, egyre több utazó fedezi fel a falut, hiszen látnivaló még így is akad bőven, a Mátra szépségei mellett itt áll a Csodaszarvas millenniumi emlékmű, s egy palóc tájháza is van a településnek^ _____________ ■ M inden évben fejlesztenének Immár tizenkét éve látja el Mátraballát és a környező településeket építő és tüzelőanyaggal Farkas Tiborék kereskedése, amelynek Páervásárán is van egy kisebb mintaboltja. A 8 fős, egykor a Párád és Vidéke ÁFÉSZ-tól megvásárolt teleppel megalapozott családi vállalkozást vezető vállalkozó tapasztalatai szerint azonban a megélhetéshez szélesebb körben kell mozogni, így szállítanak még többek között Egerbe, Salgótarjánba, Gyöngyösre, Gödöllőre és Budapestre is.- Itt helyben egy 2000 négyzetméteres telephelyen várjuk a vásárlókat, akik a hazai és külföldi építő anyagok minden válfaját megtalálhatják nálunk - bocsátotta előre Farkas Tibor. - Szerencsére Mátraballa olyan családias kis falu, hogy lopásoktól sem kell tartanunk. Szintén segíti a munkánkat, hogy igen jó kapcsolatban vagyunk a polgármesteri hivatallal, amely vállalkozásbarát, s ahol elképzeléseink megvalósüását minden eszközzel támogatják. Azt gondolom, csak elismerően lehet szólni a közművesítésekről és az utak állapotáról is. Tény ugyanakkor, hogy a mi lehetőségeinket is a környező falvak és városok fejlődése határozza meg. Igaz, eddig nem lehet panaszunk, hiszen évről évre növekszik a forgalmunk. Most például a parádfürdői strandnál, illetve a mátraderecskei mofettánál folyó beruházásokból is ki tudjuk venni a részünket. Farkas Tibor egyebek mellett hozzátette: ennek köszönhetően eddig minden évben sikerült fejleszteniük a kereskedést: tavaly például egy bemutatótermet építettek, az idén pedig egy nyílászárók tárolására alkalmas területet terveznek kialakítani. Miként fogalmazott, ugyancsak e fokozatos fejlődés tette, teszi lehetővé számukra, hogy - erejükhöz mérten - a helyi iskolát és a parádfürdői öregek otthonát is támogassák. Élni akar az iskola MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Kispál Sándor TEMPLOMGONDNOK- Azt tapasztalom, hogy nem csak az itt élők, hanem az idelátogató vendégek számára is elégedettségre adnak okot az utóbbi években megvalósult fejlesztések: minden utunk szilárd burkolatú, s nem lehet panasz a közterületek állapotára sem. Örömmel fogadtuk szintén, hogy - a teljes körű közművesítés utolsó beruházásaként - megkezdődött a csatornázás is, amely révén tovább javulhat majd a közérzet. Nagyon bízunk benne, hogy ezek a sokak által dicsért viszonyok megmaradnak még egy jó darabig. Megjegyzem ugyanakkor: néhányan itt a településen úgy gondolják, hogy a jelenleginél több közkútra lenne szükség. Szedlák Edina TANÍTÓNŐ- Már 12 esztendeje élek itt, naponta végigsétálok a falun, s bátran kijelenthetem: szép, tiszta, rendben tartott település a miénk. Örömünkre szolgál az is, hogy Mátraballa igen sokat fejlődött az elmúlt időszakban, amit mutatnak a már kiépült közművek, és persze a parkosítás is. Hiányosság talán abban mutatkozik, hogy sajnos, a mai napig nincs megfelelő térerő, noha, úgy gondolom, a mobiltelefon a mindennapi életünk részévé lett. Ennél is nagyobb probléma viszont, hogy egyre kevesebb gyermek születik, ami az iskola fenntartásánál egyre nagyobb nehézséget jelent, és szűkösek a munkalehetőségek is. Lécz Lászlón É BOLTI ELADÓ- Azt hiszem, nem lehet panasz a faluképre: csinos kis település a miénk, amit az idelátogatók véleménye is alátámaszt. Fontosnak tartom, hogy folyamatosan fejlődik a település, hogy helyben van zeneiskola, s a felső tagozatos gyermekeknek is elég a szomszédos Mátraderecskére átjárniuk. Ügy vélem ugyanakkor, hogy a falusi turizmus terén még van mit tenni: talán elsősorban az itt élőkkel kellene megismertetni az ebben rejlő lehetőségeket. Ezen keresztül ugyanis vélhetően jobban ki tudnánk használni a mátraderecskei mofetta kínálta előnyöket, s helyben is számottevően javulnának a munkalehetőségek. Kis Imréné VÁLLALKOZÓ- Örömmel állíthatom: rosszat nem lehet mondani a faluról, hiszen sok egyéb mellett - a most indult szennyvízcsatorna- beruházással - teljes körű lesz a közműhálózat, ami egy vállalkozás szemszögéből nézve egyáltalán nem mellékes, de az önkormányzat is segítőkész partnernek bizonyult. Ha szólni kell hiányosságról, akkor talán azt említeném meg, hogy a fiatalok számára nem biztosított helyben a kikapcsolódás lehetősége, erre alkalmas klub ugyanis nincs a faluban. S ha már a fiatalabb generációról esett szó: aggódom az intézmények, az óvoda és az iskola jövője miatt is, hiszen alig-alig születik gyermek. Répás Béláné védőnő- Hosszan lehetne sorolni a pozitívumokat, hiszen a rendszerváltás óta a közművesítés terén rengeteget fejlődött a falu, a közbiztonságra sem lehet itt panasz, s a közterületeket is rendbe tetette az önkormányzat. Örülök neki, hogy egyre szebb, virágosabb a település, s hogy eltűnt az utcákról a sártenger is. Úgy gondolom, szintén sokat számít, hogy megújult az orvosi rendelő, s a közeljövőben egy fiókgyógyszertár is nyílik. A nehézségeket leginkább abban látom, hogy az önkormányzat anyagi helyzete alig-alig enged további fejlesztéseket. Ugyancsak szomorú dolog, hogy rendkívül alacsony a születési szám. Az óvodával közösen működtetett, 27 apróságot nevelő, 3 pedagógust foglalkoztató alsó tagozatos, két összevont osztály- lyal futó oktatási intézmény 1996 óta iskolaotthon, amely a napközi szerepét is betölti. A tantervi követelményeket - mutatott rá Király Béláné, az intézmény igazgatónője - nehéz is lenne másként teljesíteni, így viszont délután is pedagógusok segítik a kis nebulókat a tanulásban. Ez a forma lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy már a nagycsoportos óvodások tanulhatják a 4. osztály végéig a német nyelvet, illetve - az alsó tagozat négy évfolyamán - bevezessék a számítógépes oktatást is. A németórák kapcsán az igazgatónő ugyanakkor elmondta: gondot jelent számukra, hogy a felsőbb évfolyamokat már a szomszédos Mátraderecskén végző gyerekek angolt tanulnak, ekképp kénytelenek fokozatosan itt is átállni erre a nyelvre. A fogadó iskola ugyanakkor zenetagozatot is működtet, ahol évente 10 ballai kicsi zongorázni és trombitálni tanul. Emellett van kézművesműhely korongo- zóval és égetőkemencével, sőt akinek kedve van, tanulhat nép- és társastáncot is. A nevelőmunka eredményességéről szólva megjegyezte: az országos felmérések szerint az átlag fölött teljesítenek diákjaik.- A legnagyobb gondot, sajnos, az jelenti, hogy minket is elért a demográfiai hullámvölgy, azaz szeptembertől gyerekhiány miatt nem tudunk első osztályt indítani - jelentette ki Király Béláné. - Ezzel együtt szeretnénk, ha az intézmény életben maradna, ami, úgy tűnik, a helybeliek akaratával is egybeesik. Éppen ezért fejlesztési elképzeléseink is vannak: más mellett az udvari játszótér felújítását tervezzük. A 12 csöppséggel foglalkozó óvoda kapcsán az igazgatónő egyebek mellett elmondta: a jól felszerelt, családias légkörű intézményben két óvónő és egy dajka vigyáz a kicsikre.