Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-26 / 121. szám

2003. Május 26., hétfő SZOCIÁLIS HÁLÓ 7. OLDAL Fiatalkorú bűnelkövetőket pártfogolnak Pártfogói felügyelet. Többnyire bírósági tárgyaláson vagy - fiatalkorúak esetében - a megyei főügyészségen hangzik el ez a kifejezés. Jót semmiképp se jelent, hiszen ennek elrendelésé­hez valami törvénytelent kellett elkövetnie annak, aki mellé pártfogót rendel ki a hatóság. Boza Imrét, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalának osztályvezetőjét erről a kevésbé ismert munkáról kérdeztük. Ebben a beosztásában egészen bizonyosan utolsó alka­lommal, hiszen ezen a területen jelentős szervezeti átalakulások lesznek július 1-jétől.- Az átlagos tájékozottságú ember vélhető­en keveset tud az úgynevezett pártfogói rendszerről Milyen szisztémában folyik egyáltalán ez a munka1- 1997-ig a gyermekvédelmi intézmé­nyeken belül látták el a pártfogói munkát, aminek egyik hátránya volt, hogy nem feltétlenül tiszta profilú pártfogást végez­tek a kollégák. Többen más munkakör­ben is dolgoztak, pl. családgondozói, utó­gondozói tevékenységet is végeztek. A gyermekvédelmi törvény nevesítette, hogy a gyermekvédelmi rendszeren be­lül, a megyei gyámhivatal mellett műkö­dik a hivatásos pártfogó. Ez azért volt je­lentős, mert kimondta, hogy a hivatásos pártfogó csak a pártfogói tevékenységgel kell, hogy foglalkozzon.-Ki lehet pártfogó?- A pártfogók képesítési követelmé­nyeit jogszabály írja elő. Ez a jogszabály azt mondja, hogy felsőfokú végzettségű pedagógus, szociálpedagógus, szociális munkás, jogász töltheti be ezt a munka­kört. Sőt államigazgatási főiskolai vég­zettséggel, annak is a szociális kiegészítő ágával, vagy teológiai végzettséggel is le­het valaki pártfogó. Azok a képesítési kö­vetelmények, amelyek egy bentlakásos gyermekvédelmi intézmény vezetőinél fennállnak, azok vonatkoznak a pártfo­gókra is.- Mikor kell egyáltalán pártfogót kiren­delni, s kinek a feladata ez?- A pártfogó kijelölésének feladata két helyről történhet: a Heves Megyei Főügyész­ségről, mely vádelhalasztás esetén jelöl ki pártfogót a törvény erejénél fogva. Másik eset, amikor az Egri Városi Bíróság, mint fi­atalkorúak bírósága hoz ítéletet, és próbára bocsátás esetén kötelező pártfogói felügye­letet rendel el. Felfüggesztett szabadság- vesztés, illetve büntetés-végrehajtási inté­PÁRTFOGOLTAK LÉTSZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA ÖTÉVES ÁTLAGBAN összes pártfogolt 1 fiatalkorú pártfogolt fő Boza Imre zetből feltételesen szabadlábra bocsátot­taknál is kötelező pártfogó kirendelése.- Együttműködnek-e más intézmények­kel?- A pártfogói tevékenység komplexitá­sát jelzi, hogy nem elég csak a pártfogó munkája. A jogszabály meghatározza azt is, hogy a fiatalnak vagy tanulnia, vagy dolgoznia kell. Ezért rendkívül fontos az együttműködés a munkaügyi központtal és annak területi kirendeltségeivel. Ab­ban tudnak nekünk segíteni, hogy ha van megfelelő munka a pártfogolt számára, értesítenek minket. A másik fontos szerv, amit mindenképpen meg kell említeni, a Büntetés-végrehajtás Egri Parancsnoksá­ga. A feltételesen elbocsátott fiatalkorú­akkal és az előzetes letartóztatásban lévő fiatalokkal, akik az egri büntetés-végre­hajtási intézetben vannak elhelyezve, mi foglalkozunk.- Munkájukhoz kiktől és honnan vár­hatnak segítséget? A pártfogó az említett kapcsolatok mellett is „magányos farkas”. Ez a tevé­kenység országos viszonylatban sincs ab­ban a helyzetben, hogy bárki is segíteni akarna a pártfogónak. Szakmai segítség alatt érthetjük azokat a személyes kap­csolatokat, melyekről tulajdonképpen ed­dig beszéltünk. Sajnos azt kell monda­nom, hogy országos szinten nincsen megoldva a pártfogók képzése. Pártfogó, mint felsőfokú képesítés, nem létezik.- Hatályos törvény rendelkezik a párt­fogói rendszer július 1-jei átszervezéséről. Mire számít?- A Közigazgatási Hivatal még a Bel­ügyminisztériumhoz tartozik, de a Gyám­hivatal szakmai felügyeleti szerve a Szoci­ális Minisztérium. Most az Igazságügyi Minisztérium veszi át a feladatot, és a fia­talkorúak pártfogói felügyelőit, illetve a felnőtt pártfogói felügyelőket egy hivatal­ban helyezik el. ígéret szintjén elhang­zott, hogy kiemelten és külön kell kezelni majd ebben az új intézményben is a fia­talkorúak pártfogói ügyeit. A feladatok egyrészt megnövekednek, és fajsúlyosab­bak lesznek, mert a pártfogónak bűnmeg­előzési szempontból lesz olyan feladata, hogy pártfo­gói véleményt kell készíte­nie a pártfogókról. Ezt ja­vaslatként majd meg kell küldenie az ügyésznek vagy a bírónak. Ezzel előkészíti az ügyész vagy a bíró dön­téshozó munkáját.- Visszatekintve az elmúlt öt esztendőre: hogyan ala­kultak a statisztikai muta- tók?- Öt évre visszamenőleg minden statisztika rendel­kezésünkre áll. Jelen pilla­natban a megyében 340 gyermekkel dolgozunk. 1998-ban relatíve magas, 280 körüli gyermekszám­mal indult a munkánk. 2000-re ez a szám lecsök­kent 230-ra és onnantól kezdve lineáris növekedés figyelhető meg. 1998-tól 2002-ig 30-40 százalékos emelkedés tör­tént. A bíróságok arról számolnak be, hogy ez a szám nem fog csökkenni. A bűncselekmények elkövetésében egyéb­ként első helyen van a lopás. Gyakori a rablás, a betörés, a garázdaság, és előfor­dul kábítószerrel való visszaélés is.- Egyre többször hallani: a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Ez azt is jelenti, hogy szoros együttműködésre lehet szük­ség az iskolával.- Magam kevésnek érzem a pedagógu­sok részéről azt a fajta prevenciós mun­kát, amelybe külső szakembereket is be­vonnak (például rendőrök, pártfogók stb.). Folyamatos megelőző, prevenciós munka nincs az iskolákban. Inkább fel­lángolások figyelhetők meg. Úgy gondo­lom, hogy egy-egy osztályfőnöki óra ke­retében a pártfogónak tájékoztatni kelle­ne a fiatalokat arról, hogy egy adott bűn- cselekménynek milyen jogkövetkezmé­nyei lehetnek. Ezzel is csökkenthetjük a fiatalkorúak bűnelkövetését. li. a.«.) Környezettanulmány is készül Bár eddig nem volt kötelező egy átlagos pártfogói tevékeny­ség esetén a környezettanul­mány (KT) elkészítése, Heves megyében egy 8 oldalas, a csa­lád gazdasági helyzetétől a szenvedélybetegségekig kiterje­dő környezettanulmányt készí­tett minden fiatalkorú pártfogó- tudtuk meg Boza Imre osz­tályvezetőtől. A KT a jegyző­könyvezés utáni legrövidebb időn belül készült, amikor a pártfogó megismerkedett a fia­tal családjával, a család nevelé­si módszereivel és eszközeivel, a pártfogolt kortárs kapcsolata­inak alakulásával. Ezekből az információkból és a fiatallal folytatott beszél­getésből már elegendő értesü­lés áll rendelkezésre a pártfo­gási terv elkészítéséhez. Az új szabályozás előnye, hogy a pártfogó és a pártfogolt között már az eljárás korai szakaszá­ban létrejön a kapcsolat. A pártfogónak törekednie kell ar­ra, hogy a lehető legtöbb véle­ményt beszerezze klienséről annak érdekében, hogy kor­rekt, mindenkor vállalható ja­vaslatot tudjon adni az elren­delő ügyésznek vagy bírónak.- A pártfogó felelőssége lé­nyegesen növekszik a pártfo­gói vélemény készítése során - fogalmazott az osztályvezető.- Bár a vélemény nem korlá­tozza az ügyész vagy a bíró mérlegelési jogkörét, csak megfelelően megalapozott ja­vaslat kerülhet az elrendelők elé. A pártfogói vélemények el­készítésének szervezése a gaz­daságosság és a határidők fi­gyelembevételével kell, hogy történjen. A pártfogó tervező- munkája során összhangba kell, hogy hozza a pártfogolt látogatását, és esetleg egy má­sik pártfogói vélemény elkészí­tésének lehetőségét. A törvényi háttér és a valóság A 7/1998-as rendelet rögzíti, hogy egy pártfogó 45 főnél több fiatal­lal nem foglalkozhat. Ennek elle­nére van olyan pártfogó a megyé­ben, aki Hatvan-Lőrinci és von­záskörzetét látja el, s 77 gyermek­kel dolgozik. Gyöngyös területén „csúcsidőben” 75 gyermekkel foglalkozott az ottani szakember. A megyében valamennyi pártfogó esetszáma meghaladja a 45 főt. A Gyermekvédelmi törvény vég­rehajtási utasítása felsorolja a párt­fogó feladatait. Ezek közé tartozik a pártfogolt fiatal bűnismétlésének megakadályozása, a gyermek sze­mélyiségfejlődésének nyomon kö­vetése és helyes célok kitűzése szá­mára. Ez sok esetben úgy valósul meg, hogy segítő beszélgetést foly­tatnak a pártfogolttal. A pártfogónak a kapcsolatfel­vétel során különböző kötelezett­ségei vannak. Tevékenysége a jegyzőkönyv felvételével indul, ahol meghallgatja a pártfogó a pártfogókat, illetve a törvényes képviselőjét. Törvényes képviselő A pártfogónak széles körű kapcsolatokat kell ápolnia a fiatalokkal, alkalomadtán a szórakozóhelyeket is látogatja. (Képünk illusztráció) fotói perl marton lehet a szülő vagy a gyám. Kör­nyezettanulmányt is készít. Erre azért van szükség, hogy tisztában legyen azzal, van-e olyan környe­zeti hatás, amely ok-okozati ösz- szefüggésbe hozható a bűnelkö­vetéssel. Pártfogási tervet készít, amibe belekerül, hogy mit akar elérni, milyen célt tűzött ki, nem­csak a pártfogolt, hanem a maga számára is. A változásokról fel­jegyzéseket készít, amelyben leír­ja a kapcsolattartás során elhang­zott lényeges dolgokat. Elvárás, hogy tartson kapcsolatot a pártfo­gó a gyermekjóléti szolgálatok­kal, családsegítő központokkal, védőnőkkel, orvosokkal. Ki kellene, hogy terjedjen a pártfogó tevékenysége a fiatal kortárskapcsolataira is. Ezzel már vannak gondok, mert a hivatal munkaszemlélete szerint a párt­fogó elvileg 8-tól délután fél ötig dolgozik, de természetesen ez így nehezen képzelhető el. A Gyermekvédelmi törvény 122. §-a nevesíti a pártfogói mun­ka törvényi hátterét, illetve ennek a végrehajtási utasítására létrejött 7/1998-as népjóléti miniszteri rendelet szabályozza a pártfogói feladatok végrehajtását. Vannak kapcsolt jogszabályok, amelyeket figyelembe kell venni. Ilyen a Bv. tvr. - a Büntetések végrehajtásá­ról szóló törvényerejű rendelet, a Büntető törvénykönyv és a Bünte­tőeljárásról szóló törvény. A pártfogói munka kiemelt területei Boza Imre, a megyei közigaz­gatási hivatal gyámhivatalá­nak osztályvezetője szerint a pártfogói tevékenységnek vannak kulcsfontosságú terü­letei. Ezek közül - a teljesség igénye nélkül - emelünk ki párat az alábbi néhány sor­ban. A közérdekű munka: Az elmúlt időszakban a közérdekű munka végrehajtása jelentette a legna­gyobb problémát a pártfogók számára. Általános jelenség, hogy mivel a bűnelkövetőt ritkán sikerült elhelyezni olyan munka­helyen, ahol letölthette volna büntetését, a bíróságok elévülés miatt sorra szüntették meg a büntetéseket. A pártfogó szemé­lyes jó kapcsolata a közérdekű munkára kijelölt munkahely ve­zetőivel elengedhetetlen a sike­res végrehajtáshoz. Büntetés-végrehajtási intézet­ben végzett pártfogói munka és utógondozás: A feltételes szabad­lábra bocsátás során a pártfogó fő feladata az elítélt felügyelete a szabadlábra helyezés időszaká­ban. A szabadlábra kerülők ma­gatartásának függvényében kell meghatározni a kapcsolattartás gyakoriságát, az ellenőrzések sű­rűségét. Az utógondozás az elítélt önkéntes együttműködésén ala­pul, ami azt jelenti, hogy a pártfo­gónak kötelessége segíteni jogi kényszer alkalmazása nélkül is. A sértettekért végzett munka: A pártfogó felügyelő jövőbeli új feladatainak egyike a sértettek anyagi, erkölcsi kárának enyhíté­se abban az esetben, ha az elkö­vető kész a jóvátételi kötelezett­ség teljesítésére. A pártfogónak véleményében tájékoztatni kell az igazságügyi hatóságot arról, hogy az elkövető hajlandó-e a jó­vátételre, illetve a sértett kész-e ezt elfogadni. Bűnmegelőzési tevékenység: Bár jogi szabályozás a pártfogó szolgálat bűnmegelőzési szerepé­re nincs, több területen is lehet vé­gezni munkát a bűnmegelőzés ér­dekében. A pártfogók a fiatalok tá­jékoztatásában is jó eredményeket érhetnek el. Kiemelt szerepet kell kapnia a bűnmegelőzési tevékeny­ségben a kábítószerrel való vissza­élés megakadályozásának. A kábí­tószerrel kapcsolatos bűnelköveté­sek száma az elmúlt években He­ves megyében is jelentős emelke­dést mutatott. Nőtt az iskolai kábí­tószerezések száma, de jellemző­en közterületen történik a kábító­szer megszerzése. Több alkalom­mal vette fel a megyei pártfogói szervezet a kapcsolatot a RÉV szenvedélybetegeket segítő alapít­vánnyal és a szakmában elismert addiktológus orvosokkal. Weblapon - címlapon Az újjászervezésről Július l-jével megváltozik az országos pártfogó felügyelő szolgálat szervezeti felépítése. Az újjászervezésről az Igaz­ságügyi Minisztérium honlap­ján lehet olvasni pontos infor­mációkat. Az itt írtak szerint a kormány a közrend és a köz- biztonság javítása érdekében a jelenleginél differenciáltabb válaszokat kíván adni a bűnö­zés szerkezetében bekövetke­zett változásokra. A bűnüldö­zés és a büntető igazságszol­gáltatás hatékonyságának nö­velése mellett a jövőben na­gyobb hangsúlyt helyez a bűn- megelőzésre, az igazságszol­gáltatás tehermentesítésére, a büntetés-végrehajtási költsé­gek csökkentésére, a bűncse­lekmények sértettjeinek kárta­lanítására és a megsértett kö­zösség kiengesztelésére. Európai példa A fejlett európai országok gyakorlata bebizonyította az al­ternatív büntetések hatékonysá­gát. A kirótt magatartási szabá­lyok sokszor igen súlyos hát­rányt jelentenek az elkövető szá­mára anélkül, hogy börtönbe ke­rülne. Kitiltható például a koráb­bi lakókörnyezetéből, a szórako­zóhelyekről, vagy arra kötelez­hető, hogy gyógyíttassa magát. Nincs kitéve ugyanakkor „bör­tönártalmaknak”, ezért is csök­ken a bűnismétlés veszáye. A pártfogói felügyelettel megerősí­tett alternatív szankdókalkalma- zása hosszú távon lehetővé teszi a börtönnépesség csökkenését. Néhány adat Magyarországon az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt a legfeljebb 6 hónapig terjedő szabadságvesztés büntetések gyakorisága és növekedett az átlagos fogvatartási időtar­tam. A büntetés-végrehajtási intézetek több mint 160 szá­zalékos telítettséggel működ­nek. Egy új börtönférőhely lé­tesítése - meglévő infrastruk­túra esetén - 12 millió forint. A szabadságvesztés végrehaj­tásának költsége fejenként napi 5312 forint, azaz közel 2 millió forint személyenként. Működési rend A pártfogók tevékenységé­nek az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás haté­kony, elismert részévé kell válnia. A büntetés-végrehaj­tás intézményrendszerében egymás mellett működik júli­us 1-jétől a Büntetés-végre- hajtás Országos Parancsnok­sága és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatala. Nem előzmények nélküli szervezet jön létre. Több évti­zedes tapasztalattal rendelke­ző szakemberek dolgoznak együtt a megreformált intéz­ményben. Számuk jelenleg (országosan): 258 fő. Az or­szágos intézményhálózat kor­szerűsítésének befejezése és a létszám lényeges bővítése 2004. január 1-jétől várható. Új feladatok Az új feladatokhoz a mi­nisztérium szerint friss isme­retekre és szemléletváltásra van szükség. Már elkezdődött az a továbbképzés, amely minden munkatárs számára kötelező. A kisebb csoportok­ban szervezett, 2x3 napos konzultációk egyben tapasz­talatcserét is jelentenek. A szakmai szabályok és a végre­hajtási rendelet kimunkálói az itt összegyűjtött javaslatokat figyelembe fogják venni. A Pártfogó Felügyelői Szol­gálat Országos Hivatala bizto­sítja az intézményhálózat működési feltételeit és felelős a szakmai követelmények megvalósulásáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom